Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

PEST MIEGYEI t973 JÚLIUS 22., VASÁRNAP Magyar-vietnami közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) töreKvtüenieií egyedül igazi kiiejezojéved. A közlemény a továbbiak­ban leszögezi, nogy a VDP es a VÖK kormányának küldött­sége forrón üdvözölte a ma­gyar nép sikereit, és szívből kívánta, hogy a magyar nép új és egyre nagyobb eredmé­nyeket erjesi el, eredményesen teljesítse a ÍV. ötéves terv cél­kitűzéseit, amelyet az MSZMP X. kongresszusa határo­zott meg és kívánja, hogy mielőbb érjék el a szocializ­mus teljes felépítését. A továbbiakban a vietnami fél Ho Si Minh elnök végaka­ratának megfelelően tolmá­csolta az egész vietnami nép őszinte, mély háláját azért a nagy politikai és diplomáciai támogatásért, az értékes és hatékony gazdasági, katonai segítségért, amelyben a hábo­rú során a testvéri magyar nép részesítette. A vietnami nép és a VDK kormánya nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság rész­vételét a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságban — hangsúlyozta a közlemény. Nagyrabecsüli azt a követke­zetes tevékenységet, amelyet ebben a bizottságban kifejt, s ezzel közvetlenül hozzájárul a béke fenntartásához és meg­erősítéséhez Vietnamban. A közlemény ezt követően megállapítja: a két fél üdvöz­li a laoszi béke helyreállításá­ról és a nemzeti megbékélés­ről szóló megállapodást. Ez a laoszi nép jelentős győzelme abban a harcban, melyet or­szága függetlenségéért, semle­gességéért, egységéért, felvirá­goztatásáért és a demokrá­ciáért folytat. Szolidaritását fejezi ki a kambodzsai nép győzelmes harcával melyet a szabadságért és hazájuk függet­lenségéért folytat. Követeli az amerikai bombázások és a be­avatkozás haladéktalan be­szüntetését Kambodzsában. Szükségesnek tartják hangsú­lyozni, hogy érvényesüljön Laosz és Kambodzsa népeinek az az elidegeníthetetlen ön­rendelkezési joga, hogy prob­lémáikat minden külső be­avatkozástól mentesen, saját maguk oldhassák meg. Áttekintve 'a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a szocialista országok erejének növekedése és a nemzeti felszabadulásért, a demokráciáért és a békéért küzdő mozgalmak fellendülése eredményeként a világ népei új, kedvező feltételek között további még nagyobb sikereket érhetnek el az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolo- nializmus ellen. A tárgyaló felek kiemelték a közcjs közleményben, hogy a vietnami nép szilárd ellenál­lása és nemzetközi jelentőségű harci sikerei bátorítják az eu­rópai kontinens népeit a béke és a tartós biztonság megte­remtésére. A vietnami fél hangsúlyozta, hogy támogatja a Magyar Népköztársaságot a Szovjet­unióval és az európai szocia­lista országokkal, az európai béke és biztonság megteremté­sére irányuló közös tevékeny­ségében, amely hozzájárulj a világbéke ügyéhez. Ügy véli, hogy a szocialista országok erejének növekedése minden tekintetben az eredmények meghatározó tényezőit jelenti ebben a harcban. A közlemény rámutat a to­vábbiakban, hogy az MSZMP és a VDP a világ népei forra­dalmi harcának érdekében foly­tatja erőfeszítéseit, hogy a mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján hozzájáruljon a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, valamint a szo­cialista világrendszer összefo­gásának helyreállításához és megerősítéséhez. Harcolnak az összes antiimperialista erők összefogásának erősítéséért. A két fél szilárdan támogat­ja Ázsia. Afrika, Latin-Ameri- ka népeinek az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolo- nializmus elleni harcát. Hatá­rozottan támogatja a munkás- osztály és a világ népei forra­dalmi küzdelmét a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szociális ha­ladásért. Befejezésül a közlemény összegezi, hogy a látogatás1 so­rán megállapodásokat írtak alá a Magyar Népköztársaság által a VDK részére 1974-ben nyúj­tandó hitelekről és a térítés­mentes katonai segélyről, va­lamint a két ország közötti áruszállításokról és fizetések­ről. Ezek a megállapodások igaz bizonyítékai a magyar és a vietnami nép őszinte prole­tár internacionalista barátságá­nak és szolidaritásának. ' A Magyar Népköztársaság kormánya a testvéri vietnami nép irányában eddig követett internacionalista politikája folytatásaként figyelembe vé­ve a VDK-nak a háború pusz­tításai okozta helyzetét és új­jáépítési feladatait, úgy hatá­rozott, hogy a VDK megsegíté­se és támogatása céljából el­tekint az előző években nyúj­tott hitelek visszafizetésétől. A vietnami nép forró köszö­netét fejezi ki a nemes gesztu­sért, és úgy értékeli, hogy ez az elhatározás lelkesítőleg hat a vietnami népre. A vietnami párt- és kor­mányküldöttségnek az elvtársi barátság és a testvéri megértés szellemében lefolyt tárgyalása valamennyi megvitatott kér­désben megerősíti a két párt és kormány teljes nézetazonos­ságát. A két félnek az a meggyőző­dése — olvasható a közös közlemény záró részében —, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttségének hivatalos ba­ráti látogatása és a budapesti tárgyalások eredményei to­vább bővítették az MSZMP és a VDP, a Magyar Népköztár­saság és a VDK megbonthatat­lan barátságát és testvéri együttműködését. Hétfő: Phara Van Dong ve­zetésével vietnami párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre — Szadat beszéde az Arab Szocialista Unió köz­ponti bizottságának ülésén. Kedd: Rogers amerikai kül­ügyminiszter látogatása Szöul­ban — Vita az angol alsóház­ban a mozambiki vérengzésről, tüntetések Caetano portugál kormányfő ellen Londonban. Szerda: Messmer francia mi­niszterelnök hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett — Leber nyugatnémet hadügymi­niszter befejezte tárgyalásait Washingtonban. Csütörtök: Egyiptomi ellen- intézkedések a líbiai „unió- menet’* ellen — Mohammed Daud lett Afganisztán első köz- társasági elnöke. Péntek: Messmer francia mi­niszterelnök továbbutazott Szó­fiába — Véget értek a ma­gyar-vietnami tárgyalások. Szombat: Bayülken török külügyminiszter befejezte egy­hetes szófiai tárgyalásait — Stroessner, Paraguay diktátora Nyugat-Németországban tesz hivatalos látogatást — Ellent­mondó hírek Kadhafi líbiai el­nök lemondásáról. A HÉT KRÓNIKÁJA Két kormányfő Budapesten Uniómenet — Caetano Londonban — Algán puccs Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt hét világpoli­tikai eseményei közül igen je­lentősek voltak azok a tár­gyalások, amelyeknek épp Budapest volt a színhelye. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány- küldöttsége, Pham Van Dong vezetésével látogatott Ma­gyarországra. E látogatásról leghatásosabban az e lapban közölt közös közlemény be­szél. A magyar főváros másik miniszterelnök-vendége a hé­ten Pierre Messmer, a fran­cia kormányfő volt. Fock Je­nőnek, a magyar kormány elnökének még öt évvel ez­előtt Párizsban tett látogatá­sát viszonozta most. A ma­gyar—francia tárgyalásokra több okból volt szükség; az európai politika szempontján ból azért, mert erre a helsin­ki külügyminiszteri értekez­let után, a genfi „második szakasz” előtt került sor, s a két fél egybevethette néze­A houstoni űrközpontban a szovjet és amerikai űrhajósok közös sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat az 1975 nyarára terve­zett közös Apollo—Szojuz űrrepülés előkészületeiről. A képen (balról jobbra): A. Jalisejev, V. Kuboszov, A. Leonov, V. Satalov szovjet, va­lamint D. Slayton és Th. Stattford amerikai ürpilóták. teit, ezenkívül pedig azért is, mert a magyar—francia kap­csolatok fejlődésére már rá­fért a magas szintű ösztön, zés, különösen a gazdasági együttműködés ás az árucse­re kíván több erőfeszítést. E sorok írója valaha öt esztendőt töltött Párizsban, személyes élményei alapján is állíthatja, hogy elsősorban a francia üzletembereken múlt, ha az árucsere kedve­zőtlenül alakult... Emlék­szem, Fock Jenőnek 1968 áp­rilisában a lyoni kereskedelmi kamara bankettjén elmon­dott, nagyon őszinte és épp ezért a francia üzletemberek­re nagy hatással volt beszédé­re: figyelmeztette a francia exportőröket, hogy nekik is igyekezniük kell a szállításaik ellentételeit megkeresni, piac­kutatást végezni, mi az, amit a francia piac átvehet, hogy aztán a magyar külkereske­dők cserébe nagyobb mennyi­ségben vásárolhassanak fran­cia árukat... A helyzet azóta nagyot javult, de még min­dig hagy kívánnivalót. A nemzetközi élet a héten néhány rendkívül látványos eseménnyel szolgált: a líbiai „uniómenettől” a portugál kormányfő elleni londoni tün­tetéseken át az afgán pucs- csig. Az arab világ ellentmondá­saira világít rá az egyiptomi —líbiai feszültség, ugyanak­kor, amikor az eredeti tervek szerint már alig több mint egy hónapnak kellene csak elválasztania a két országot a tervezett egyesüléstől. Or­szág-világ előtt nyilvánvaló­vá lett, hogy Kairó számára az unió szinte kivihetetlen. Kadhafi ezredes, a líbiai ál­lamfő viszont komolyan el akarja érni a két ország egye. sülősét. Hivatalos érve az, hogy Líbia tekintélyes anyagi erőforrásait (egy év alatt leg-- alább egymilliárd dollár tisz­ta haszon az olaj kitermelé­séből!) az egyiptomi katonai és gazdasági megerősödés alapjává kell tenni. Aztán az ország visszavághat Izrael­nek, és visszaszerezheti a megszállt arab területeket. Kairó ezt követően teljes jog­gal lehetne az arab világ fő­városa, további államszövet­ségek kialakulásának kö­zéppontja — hangoztatja. Nem nehéz felfedezni Kad­hafi személyes törekvéseit: minden bizonnyal ő kívánna egy nagy arab állam élére állni. Fiatal még, ki tudná várni!... LENGYELORSZÁG NEMZETI ÜNNEPÉN Lengyelország felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban köszöntötte Edward Giereket, a LEMP KB első titkárát, Henryk Jablonskit, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnökét és Piotr Jaroszewi- czet, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. HUSZONKILENC évvel ezelőtt, 1944. július 22-én alakult meg a Lengyelország demokra­tikus és antifasiszta erőit összefogó Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság. Közzétett felhívásában a bizottság harcba hívta az or­szág népét az új, demokratikus állam megte­remtéséért. A fasizmus leverése után olyan nehézségek­kel kellett megküzdeniük az ország az új tár­sadalom építőinek mint talán egyetlen más európai államnak sem. Hitlerék 6 millió len­gyelt pusztítottak el, úgyszólván teljesen szét­rombolták, megsemmisítették az ország anyagi értékeit, a gyárakat, a gépeket, az épületeket. TÖBB EZER üzemet, bányát, kohót építet­tek újjá az országban a felszabadulást követő évek során. A lendületes minőségi és meny- nyiségi fejlődés eredményeképpen ma Len­gyelország iparában meghatározó tényező a gépipar: a lengyel szerszámgépeket korsze­rűségük, megbízhatóságuk miatt szívesen vá­sárolják mind a KGST-országok, mind pedig a fejlett tőkés államok. Ugyanez mondható el a lengyel közúti járművekről, a tengerjáró hajókról, a különféle erő- és földmunkagé- oekről. Lengyelország mai iparfejlesztési cél­jait az ország szükségletei és a KGST integrá­ciós komplex programjának a szempontjai szerint jelölték ki. Ennek megfelelően alakí­tották ki a jelenlegi időszakot átfogó, 1971— 1975-re érvényes ötéves terv iránymutatóit is: a fejlesztésben a hangsúlyt az elektrotechni­kai, a vegyi, az energetikai és a kohóipar nagyütemű fejlesztésére helyezik. Ezen belül az idei, 1973-as népgazdasági terv legfonto­sabb célja: növelni a lakosság életszínvonalát. Szervesen illeszkedik az életszínvonal-emelés meghirdetett programjához a mezőgazdaság­ban követett legfőbb fejlesztési irányvonal: bővíteni a hústermelést, hogy a lakosság igé­nyeit mind teljesebb mértékben tudják kielé­gíteni. Ami Lengyelország „helyét a világban”, külpolitikáját illeti, azt — mint a szocialista állam több mint negyedszázados fennállása alatt mindig — a következetes, internaciona­lista békepolitikán alapuló nemzetközi tekin­tély jellemzi. Mi sem tükrözi hűbben ezt, mint hogy a Lengyel Népköztársaság képvise­lői — hazánk küldötteivel együtt — részt vesznek a Vietnamról kötött párizsi béke­egyezmény szigorú és következetes betartásá­nak ellenőrzésében. SZÜKEBB HÁZUNK TÁJÁN, Európában is a gyakorlatban érvényesül a Lengyel Népköz- társaság békés egymás mellett élés elvét valló külpolitikája. Hiszen alig két éve annak, hogy megkötötték a lengyel—NSZK szerző­dést, amely elmozdította az egyik legnagyobb követ az európai enyhülési folyamat útjából. A nemrég lezajlott Helsinki európai bizton­sági értekezleten a lengyel delegáció konstruk­tív javaslattervezettel járult hozzá a találkozó sikeréhez. A magyar—lengyel kapcsolatokat a két nép évszázados rokonszenve, barátsága mellett jelenleg a közös cél, a közös út fűzi szoro­sabbra mindkét ország előnyére. Nemzeti ünnepükön őszinte szeretettel kö­szöntjük lengyel barátainkat, kívánunk továb­bi sikereket országépítő munkájukban. Líbiai tüntetők ezrei men­tek autókon és lakókocsikon a hét végén Egyiptom felé; eredeti tervük szerint Kai­róban a | parlament épülete előtt rendeztek volna ülő­Kadhafi líbiai elnök, akiről a kairól rádió azt közölte, hogy le­mondott államfői tisztéről. Lemon­dását azonban a Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa állítólag nem fogadta el. sztrájkot az egyesülés sürge­tésére. Az akció, úgy tűnik, a visszájára fordul, s épp az ellenkező hatást éri el. Kad­hafi politikai karrierjét is veszélyeztetheti. Portugália gyarmatosító uralmára újból ráterelődött a világ figyelme. „A luzitán szörny” (Peter Weiss megrá­zó dokumentumdrámájából idézzük) Mozambikban pusz­tított. A szörnyű kegyetlensé­gek hírét Európába, ponto­sabban Angliába katolikus hittérítők vitték. Éppen Cae­tano portugál miniszterelnök hivatalos látogatásának elő­estéjén ... Az angol közvé­lemény meg’borzadt a nácik viselt dolgaira emlékeztető portugál gyarmati bűnök hal­latán, végig tüntetett Caeta­no ellen. Az angol konzerva. tív kormányt azonban ez csak kevéssé zavarta. Főleg üzlet­ről van szó, Portugália eset­leges belépéséről a Közös Piacba. Az afgán puccs nemzetközi következményeit ma még nem lehet lemérni. A trónjáról megfosztott Zahir sah semle­ges külpolitikát folytatott, Mohammed Daud, az első köztársasági elnök ennek a politikának a további alkal­mazását ígéri. India volt az első ország, amely elismerte az afgán köztársaságot, a Szovjetunió is követte India példáját. Diplomáciailag ez jelenti az első támpontot, ami viszont az afgán belső helyzetet illeti, a köztársasá­gi kormánynak reformokkal lehet majd bizonyítania, hi­szen a királyi Afganisztán Ázsia igen elmaradott orszá­gai közé tartozott. Pálfy József Edward Heath angol kormányfő hivatalában fogadta dr. Marcello Caetano portugál miniszterelnököt. Tiltakozók csoportja a Belgrave Square-en, a portugál nagykövetség előtt. Hét végi jelentések A FANATIKUS ÉS SZÉL­SŐSÉGES elemek vezette, több száz gépkocsiból álló libiai „egységmenet” megtorpant az egyiptomi Mersa Matruh ki­kötővárostól mintegy hetven kilométerre, ahol az egyipto­mi hatóságok egy vasúti cso­mópontnál kövekkel megra­kott vasúti kocsikkal elzárták a műút forgalmát. Szombaton az „egységmenetből” Kadhafi visszatérését követelő tömeg lett. A szervezők utasítására visszafordultak Líbiába. Ben- ghaziban Kadhafi rövid beszé­det mondott, amelyben közöl­te, hogy hétfőn „a jelenleginél nyugodtabb légkörben” ismét visszatérnek majd lemondásá­nak kérdésére. IRÁN az afgán kormány ké­résére hivatalosan elismerte az Afgán Köztársaságot. A monarchia megdöntése óta elő­ször szombaton ismét megnyi­tották a kabuli repülőteret a helyi és nemzetközi járatok gépei előtt. Az afgán főváros­ban nyugalom van, bár a köz­épületeket még harckocsik őr­zik. A CSENDES-ÖCEÁNI MU- RUORA koráll-sziget körzeté­ben szombaton este a franciák kísérleti atomrobbantást haj­tottak végre. AZ NDK HATÓSÁGAI szombaton délután kiutasítot­ták az NDK területéről és át­engedték Nyugat-Berlinbe a pénteki határsértés alkalmával állítólag agyonlőtt K. Gomert büntetett előéletű egyént. K. Gomert egy társával megpró­bált átszökni az NDK főváro­sából Nyugat-Berlinbe, de szándékukat meghiúsították az NDK határőrei. Néhány nyu­gat-berlini lap art írta, hogy az NDK-határőrök megölték Gomert. GAUVIN nagykövet, a Dél- Vietnamban működő nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottság kanadai tagozatának vezetője két héttel a kanadai kontingens végleges távozása előtt, csütörtökön elutazott Saigonból. Az elutazás alkal­mából tartott sajtóértekezletén Gauvin közölte: nem tér vissza többet Dél-Vietnamba, legföl­jebb turistaként. A JAPAN LÉGITÁRSA­SÁGNAK az a Boeing óriásgé­pe, amelyet egy nemzetközi terrorista csoport rabolt el, még mindig Dubai repülőterén vesztegel. A géprablók közöl­ték: ha a kis arab sejkség ha­tóságai nem teljesítik követe­léseiket, vagy embereik meg­próbálnak a géphez közelíteni a levegőbe repítik azt az uta­sokkal együtt. A most kezdődő hét esemény- ! naptárából: Héttő: A VDK párt- és kor­mányküldöttség Lengyelország­ban — Bhutto pakisztáni elnök Londonban. Kedd: Waldheim ENSZ-fő­titkár Bulgáriában — Az iráni ; sah Washingtonban — Indiai— 1 pakisztáni találkozó Islam- | abadban. Szerda: Waldheim Bulgáriá- i; ból Prágába utazik. Csütörtök: Mudzsibur Rah­man, a Bangia Desh miniszter- elnöke Jugoszláviába érkezik. Péntek: Waldheim elutazik Prágából — Népszavazás a Fü- löp-szigeteken. Szombat: Whitlam ausztrál miniszterelnök Washingtonban — A Skylab űrállomás máso­dik expedíciójának indulása.

Next

/
Thumbnails
Contents