Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CE6LÉD VÁROS XVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM 1973. JULIUS 19., CSÜTÖRTÖK Fél év alatt tízezren Gondok és lehetőségek a járási-városi könyvtárban Legtöbb az ifjúsági mű — idegen nyelveket tanulhatnának Akár úgy is kezdhetnénk, hogy a ceglédi járási-városi könyvtárban, a város és a já­rás, de szinte egész Dél-Pest megye egyik legjelentősebb közművelődési intézményé­ben szép, gondos, ugyanak­kor egyre nehezebb munka folyik. És, hogy ez a kurta be­vezető nem csupán újságírói közhely, hanem valójában egyre sürgetőbb, megoldásra váró problémát takar, a könyvtár igazgatójával, Ki­nyi Andrásnéval való beszél­getésünk igazolja. — Az elmúlt év júliusá­tól mostanáig három és fél ezernél több könyvvel gyarapodott állományunk, amely jelenleg 47 ezer kötetből áll — mondja az igazgatónő, és hozzáteszi: — de legalább 5000 kötetet vásárolunk még az idén. Az adatokból kitűnik, hogy jelentősen növekedett a könyvtár forgalma is. Amíg tavaly az első félévben 9569 látogató fordult meg a pol­cok között, addig az idén már hat híján tízezer. A helyisé­gek falaihoz simulva, karcsú állványok magasodnak a mennyezetig, polcaikon vég nélküli könyvsorokkal. Az épület 1967-ben meg- roskadt, felújítása idején a zeneiskolában és a művelődési központban kölcsönöztek. Idő­közben elkészült ugyan az új, modern, tágas könyvtár terve, megvalósítása azonban elmaradt, csak a következő tervidőszakban várható. Ám a raktározási gondok évről év­re súlyosabbak, a zsúfoltságon átcsoportosítással, néhány újabb polc felállításával nem lehet segíteni. A könyvek száma egyre nő, az érdeklő­dők is mind többen vannak, a könyvtár maga azonban akko­ra ma is, mint évekkel ez­előtt. — Nagyon értékes gyűj­teményünk van kézi­könyvekből, de nagy ré­szét, sajnos, olvasóink nem is láthatják, , mert nem tudjuk hozzáférhe­tően elhelyezni. Könyvtá­runk, jelenlegi adottsá­gaival, olvasótermi mun­kára alkalmatlan. Tavaly láttunk hozzá a zenei részleg anyagának gyűjtésé­hez, melynek során nemcsak könyveket, hanem hangleme­zeket és magnetofonszalagokat is vásárolunk, közöttük olya­nokat is, amelyek idegen nyel­veket tanulóknak jelentené­nek nagy segítséget. Azért mondom feltételesen, mert meghallgatni azokat megfe­lelő berendezés hiányában és az említett helyiséggondok miatt nincs mód — vezet kör­be a felnőtt- és a gyermek- részlegben az igazgatónő, aki­től azt is megtudjuk, hogy a felnőttkölcsönző 62, a gyer­mek 36 négyzetméter alapte­rületű. Tavaly július óta 656 szép- irodalmi, 1084 gyermek- és ifjúsági, 1822 kötet ismeret- terjesztő és szakirodalmi mű­vet vásároltak a városi-járási könyvtárban. — Milyen szempontok alap­ján bővítik a könyvek szá­mát? — Igyekszünk minél sokré­tűbb állományt kialakítani, minden megjelent könyvből néhányat beszerezni. A tel­jesség, persze, lehetetlen, bár vásárolunk például egyetemi tankönyveket is Az ismeret- terjesztő könyvek valameny- nyi javított, bővített vagy át­dolgozott újabb kiadásait is megvesszük, hogy mindig a legfrissebbekből tájékozód­hassanak olvasóink. Pedagógiai, társadalmi és irodalomtudományi mű­vekből álló gyűjtemé­nyünk szinte hiánytalan. Műszaki és mezőgazda- sági szakirodalmi anya­gunk is igen választékos, rendszeres könyvtárközi kölcsönzéssel tartunk kap­csolatot az ország jó né­hány nagy könyvtárával. Ceglédnek és környékének, de mondhatnám, hogy a megye déli részének egyetlen szak- könyvtára vagyunk, bár az igények jelenlegi lehetőségein­ket és adottságainkat messze meghaladják. Természetesen igen nagy fel­adat hárul a könyvtárosokra. Az előírások szerint az olvasó- szolgálatban 3200 beiratkozott olvasó kiszolgálását hat fő­foglalkozású szakképzett könyvtárosnak kell ellátnia. A ceglédi könyvtárnak jelenleg csaknem 3600 olvasója, van, olvasószolgálatot ellátó könyv­tárosa azonban csak kettő, munkájukat egy félműszakos dolgozó segíti. Az arányta­lanság szembetűnő. A korábbi gyakorlattól elté­rően, a foglalkoztatás nem státus kérdése, hanem azon múlik, hogy a felettes taná­csi szerv, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya bizto­sítja-e újabb könyvtárosok bérét? A helyiséggondok lét­számgondokkal párosulnak, így nem túloztunk hát, ami­kor azt írtuk, hogy egyre ne­hezebb a ceglédi könyvtáro­sok szép és nemes munkája. A látogatók már korábban kérdezték, lehetne-e a köl­csönzési napok számát növel­ni? A felnőtt részlegben he­tente 35, a gyermekrészleg­be 22 óra a kölcsönzési idő. Amíg azonban az említett problémák fennállnak, gya­koribb kölcsönzésre nincs le­hetőség. — A könyvek beszerzése­kor ügyelnünk kell arra, hogy a hét fiókkönyvtá­rat is kellő mennyiségű könyvvel láthassuk el, el­sősorban gyermek- és if­júsági, valamint szépiro­dalmi kiadványokkal. Legnagyobb példányszámban ifjúsági irodalmat vásáro­lunk, egyrészt azért, mert gyermekolvasóink száma már most több, mint tavaly év vé­gén volt, másrészt azért, mert ezek a könyvek jobban hasz­nálódnak, pótlásukról időben kell gondoskodnunk. — Igen keresettek az au­tomatizálással és a számítás- technikával foglalkozó szak­könyvek. Ezekben a témák­ban, valamint az új tudo­mányágakban közép- és fel­sőszinten írott művek egy­aránt megtalálhatók nálunk. Nagy a kereslet az idegen­nyelvű könyvek iránt is, de, sajnos, ismét közbeszól a tá­rolási gond. Idegennyelvű könyvünk kevés van, pedig évről évre nő a megjelenő kötetek száma. Üjságokból, folyóiratokból összesen 155 félét járatnak, 169 példányban, közöttük a baráti országokban nyomta­tott magyarnyelvű gyermek­lapokat is. A Képes nyelv­mester francia, angol, né­met, orosz nyelvű kiadását forgathatják a nyelveket mű­velők. A hazai irodalmi, mű­vészeti folyóiratokon kívül, a Romániában megjelenő Igaz szó és a Korunk című ki­advány, valamint a Csehszlo­vákiában megjelenő Irodalmi szemle is ott látható a polco­kon. Az elmúlt tanévben is­mét meghirdették, immár harmadízben, az Úttörők az olvasó népért elneve­zésű, általános iskolák kö­zött folyó versenyt. A ceg- " lédi iskolák közül leg­utóbb a Mészáros Lőrinc iskola nyerte el a serleget: tanulóinak 72,8 százaléka tagja a városi könyvtár­nak. A járás iskolái közül a legjobb eredményt a jászkarajenői ál­talános iskola érte el: 96,4 százalék a beiratkozott diá­kok aránya. A könyvtárak közművelő­dési szerepe jelentős, ezt sen­ki nem vitatja. Az emberek vonzódása a könyvek' ér­deklődésük az irodalom iránt természetes. Annál kevésbé érthető viszont, miért nem sikerül — munkájukhoz meg­felelő feltételeket teremtve — könnyíteni a könyvtárosok gondjain, hogy olvasóik egy­re növekvő igényeit maradék' talanul kielégíthessék? Khim Antal Huszonnyolc tagszövetkezet Beszerzésben, értékesítésben segít Az elmúlt években alakítot­ta meg tizenhét Dél-Pest me­gyei termelőszövetkezet — Cegléd székhellyel, MEZÖ- KÖV néven — a szövetkeze­tek értékesítő és beszerző kö­zös vállalkozását. A tagszö­vetkezetek száma azóta hu­szonnyolcra emelkedett. A szövetkezeti kereskedelmi szervezet egyre szélesebb te­vékenységet fejt ki: a ceglédi, nagykátai és monori járás, Cegléd és Nagykőrös terme­lőszövetkezetei gép-, alkat­rész-, termény- és építőanyag­szükségletének beszerzését és termelvényeinek értékesíté­sét végzi. Treszkai Barna igazgatót megkértük, hogy nyilatkoz­zék at MEZÖKÖV munkájáról. — Egyik feladatunk, hogy hozzásegítsük a termelőszö­vetkezeteket a szükséges gé­pek és alkatrészek könnyebb és olcsóbb beszerzéséhez, s megbízás alapján értékesít­sük termelvényüket, a gabo­nától a borig. Az utóbbi idő­ben nagyobb gépbeszerzést végeztünk a kocséri Oj Élet és a nagykőrösi Arany János tsz-eknek. Jelentős termény­vásárlással és -értékesítéssel bízott meg bennünket a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­ság, az álbertirsai Szabadság és az abonyi Ságvári terme­lőszövetkezet. A nagykőrösi Szabadság Tsz most tíz vagon árpa eladását kérte, a Nagy­kőrösi Állami Gazdaságnak sertéseket vásárolunk, a kon­zervgyárnak meggyet, barac­kot, szilvát és szeletelt papri­kát szállíttatunk. — A múlt évben milyen forgalmat értek el? — A sok gépen kívül há­romszázötven vagon áru for­dult meg a kezünkön. Az idei tervünk ezervagonos forga­lom, melynek időarányos ré­szét teljesítettük. — Munkájukból még mi ér­demel említést? — Ceglédi központunkban bizományi raktárt tartunk fenn különböző gépalkatré­szekkel, nyilvántartjuk és közvetítjük az eladó gazdasági gépeket. K. L. KAPCSOLATBAN A LAKOSSÁGGAL A beszámolókat élénk érdeklődés kíséri FOGADÓÓRÁK - MUNKATERV SZERINT A Ceglédi Városi Tanács az elmúlt években sokat tett a tömegekkel való kapcsolatok kiszélesítéséért. A lakóterületeken és a vá­ros nagyobb üzemeiben több alkalommal került sor olyan gyűlésekre, beszámolókra, amelyeken a város gazdasági, társadalmi vezetői voltak a szónokok, ők ismertették a hallgatósággal mindazt, amit Cegléd fejlődéséről, a város gazdasági helyzetének alaku­lásáról mindenki tudtára kí­vántak adni. A Hazafias Népfront városi bizottságával közösen az előző két évben kilenc alkalommal rendeztek gyűlést. A beszá­molókat élénk érdeklődés kí­sérte, 'Sok felszólalás hang­zott el, s jó visszhangjuk volt városszerte a gyűléseknek. A város vezetői munkaterv szerint megtartották fogadó­óráikat az üzemekben, tsz- ekben. A fogadóórákon álta­lában hat-nyolc ember jelent­kezett meghallgatásra. Leg­többen lakásproblémájukkal keresték fel a tanács vezetőit. ABONYI KRÓNIKA írásbeli tájékoztatás a hozzászólóknak Megjavult a tej- és kenyárelüutás Változások az ÁFÉSZ boltjaiban Bolt a kertbarátoknak A ceglédi kertbarátok köré­nek kérésére, az ÁFÉSZ a Prohászka-féle tanyaépületben kis boltot rendezett be, mely­ben a hétvégikért-tulajdono­sok kint tartózkodásuk idején a legszükségesebb dolgokat megvásárolhatják. A bolt nemrég nyílt meg, de máris nagy a forgalma: bő választék áll élelmiszerekből, üdítő italokból a kertbarátok rendelkezésére. Az abonyi ÁFÉSZ ez év tava­szán tizenhárom helyen tartott részközgyűlést, s az azokon elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat azóta a lehetőségek szerint megvalósította. Az in­tézkedésekről és azok ered­ményéről az igazgatóság a kö­zelmúltban írásban tájékoz­tatta a tagságot. Annak idején sokan szóvá tették, hogy akadozik a gáz­palackellátás, nem lehet új palackot kapni. A tej és a ke­nyér a délutáni órákra el­fogy az üzletekből, kevés a hús- és hentesáru. Mint a ki­adott tájékoztatóból kiderül, a gázpalackigények beje­lentéséhez szükséges nyomtatványokat besze­rezték: a vasboltban, va­lamint a gázcseretelepen lehet hozzájuk jutni. A tej- és kenyérellátás gondjain is enyhítettek, ápri­lis óta mindkét élelmiszerből eleget rendelnek. Sajnos, az elosztásos hús- és hentesáru mennyiségét nem növelhették, de egyéb füstölt húsfélével bő­vítették ,a választékot. Folyamatosan pótolják a rádióhoz és kismotorhoz szükséges alkatrészek hiá­nyát. Rendszeresen kapható a Keravill-üzletben kerék­párra szerelhető világító be­rendezés és van már külön­féle méretű vízvezetékcső is. HUSZORAS MŰSZAKOK Félidőben a gabonafelvásárlás ELSŐKÉNT A SÁGVÁRI ENDRE TSZ ■3L .yáá . ' rí' ■ n ' 'r- X > -i Magyar Ferenc főmolnár és Kállai Lászlóné, a beérkezett gabona minőségét vizsgálja. területi tsz-szövetség megbízottja a Gyuráki Ferenc felvétele A Pest megyei Gabonafel­vásárló és -Feldolgozó Válla­lat abonyi telepén félidőhöz érkeztek a gabona felvásárlá­sával. Hajdú Elek telepvezető el­mondotta: a munkát június 11-én kezdték meg, elsőként a helyi Ságvári Endre és a kő- röstetétleni Vörös Csillag tsz szállított gabonát. Mintegy 600—650 vagon búzát vásárol­nak fel, illetve tudnak tárolni, a többi a ceglédi 2000 vagonos silóba kerül. A felvásárlás meggyorsítása érdekében a telepen 16 helyett 20 órás műszakot tartanák. A felvásárlás idejére egy viet­nami műszakot is terveznek. Gondoskodnak gázolajtárolás­ra alkalmas hordókról. A kereslethez igazodva rendel­tek gyermekcipőt, férfi- és női ruhákat. Akadozott korábban a zöld­ség- és gyümölcsellátás is, de a tavasz folyamán már 700 mázsával több burgonya került az üzletekbe, mint egy évvel ezelőtt, és zöld­ségből, gyümölcsből is növekedett a választék. Sokan bírálták a vendéglá­tóipart. Az ötéves terv vé­gére a Kinizsi sörözőt és a Gyöngyvirág-eszpresszót, va­lamint a cukrászüzemet kor­szerűsítik. A tájékoztató szerint ezen­túl a boltok csak ténylege­sen az áruátvétel idején tart­hatnak zárva. A tájékoztatóban végezetül a vagyonvédelemmel kapcso­latos intézkedésekről, az után­pótlás neveléséről és a fej­lesztési alap felhasználásáról is szó esik: . ebben az évben nyolc új tanuló dolgozik az ÁFÉSZ boltjaiban; a fejlesztési alapból a Kos­suth téren új ruhaboltot épí­tenek, és növelik a hűtőszek­rények, hűtőpultok, hűtő­kamrák, az iroda-, valamint a pénztárgépek számát. Gy. F. ÖKÖLVÍVÁS Kupagyőztes lett a Ceglédi VSE Békéscsabán bonyolítottták le a Tóth Pál emlékversenyt. Tizenkét egyesület százhúsz sportolója állt rajthoz. Mindhárom korcsoport ered­ményét külön is értékelték, az összetettben pedig a leg­több pontot elérő egyesület egy évig a kupa védője lett. A CVSE-t tizennyolcán képvi­selték. Az. Újpesti Dózsa, a Szegedi Dózsa, a Steinmetz SE és a Zalka HSE is indított ver­senyzőt. A verseny remek ceglédi sikert hozott: a Kos­suth- és a Kőrös-kupa után, most a harmadik kupát nyer­te meg a csapat. A ceglédi serdülők 20 pon­tot gyűjtöttek: ebben a kor­csoportban ők vállaltak a leg­többet a győzelem érdekében. Végeredmény: 1. Ceglédi VSE 35 pont, 2. Szegedi Dózsa 32 pont, 3. Steinmetz SE 28 pont. Első helyen végzett: Szlo­vák XI (serdülő), Abony (ifjú­sági), Mindketten könnyen nyerték a mérkőzéseket. Ezüstérmet szerzett: Károly I, Károly II, Szlovák I, Ho­moki I, Török. Az újonc Török mindhárom mérkőzésén nagy küzdelmet vívott. Jó teljesítményéért Szlovák I is dicséretet érdemel. Harmadik lett: Kocsis, Ho­moki II, Marton és Vajda. A Ceglédi VSE ökölvívói a nyári szabadság előtt még egy nagy feladat előtt állnak: jú­lius 27—29-ig Cegléden ren­dezik meg a Vasutas Kupát, most arra készülnek. Szeret­nének jól szerepelni. ü. L.

Next

/
Thumbnails
Contents