Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

Műszerek segítenek Negyvennyolcezer kémény A Pest megyei Kéménysep­rő, Cserépkályhaépítő és Gáz­szerelő Vállalat nyáregyházi 4-es számú kirendeltségének vezetőjével, Őrlik Lászlónéval beszélgettünk. Kérésünkre elmondotta, hogy a hagyományos tisztítá­son kívül a kirendeltség dol­gozói cserépkályhák építésé­vel, áthelyezésével, gázkály­hák és tűzhelyek szerelésével is foglalkoznak. A szerelési szakmunkákat külön-külön szakemberek végzik. A kiren­deltséghez a ceglédi és a do­bást járás egy-egy része és a monori járás teljes egésze tar­tozik. A kémények égetését, füstnyomáspróbáját, golyózá­sát is elvégzik, ami tűzrendé­szet! szempontból igen fontos. — A mi feladatunk — tette hozzá — az óvodák, bölcső­dék, iskolák, és azok konyhái tűzhelyeinek tisztítása, rend- bentartása is. — Hány kéményseprő dol­gozik a kirendeltségen? — A „B”-munkát, a kémé­nyek tisztítását tizenöt ember végzi, ők az úgynevezett ké­ményseprők. — Évente hány kéményt égetnek ki, és hány füstnyo­máspróbát végeznek el? A vezetőnő kimutatást vett elő, és máris sorolta a pontos adatokat: ebben az évben 48 ezer 814 kéményt kell kiéget­niük és 11 ezer kémény füst­nyomáspróbáját kell elvégez­niük. A munkát folyamatosan végzik. — Hány kéményseprő-tanu­lójuk van? Szomorúan hangzott a vá­lasz: — Egyetlen tanuló sem je­lentkezett, pedig most már könnyebb a kéményseprőd dolga, mert műszerek segítik a kézi munkát. Vártuk és vár­juk a nyolcádik osztályt befe­jezett tanulókat. E munkának szép hagyományai vannak. Vitéz Imre A P*E S.T Mf GYE'I HÍRLAP KÜLÖNKl AD AS A, XV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1973. JÜLIUS 17., KEDD EGY HÓNAP MERLEGE KÖJÁL-el lenőrzések egészségünk védelmében Szabálytalan tárolás - Másnapra eltett ételek Június 1-én kezdődött az az i ellenőrzés, amelyet a KÖJÁL monori kirendeltsége folya­matosan végez a nyári hóna­pokban. A kirendeltségen megtudtuk, hogy bár még akadnak hibák, az összkép já­rási szinten nem rossz. Néhány példa azonban arra figyelmeztet, hogy van még tennivaló a higiéniai és egyéb szabályok végrehajtásában. Az egyik kisközségben pél­dául a presszó nagy mennyi­ségű fagylaltot rendelt a hét utolsó két napjára. Elromlott az időjárás, így természete­sen nem fogyott el a készlet. Az előírás szerint tizen­két órán túl csak úgy tá­rolható fagylalt, ha azt mínusz 8 fok alá hű tik: az esetben hetvenkét óráig is tárolhatják. Ennek a presszónak azonban hűtésre nem volt lehetősége, mégis tárolták, sőt másnap árusították is. Ugyanott a lé­fagylaltot ugyancsak szabály­talanul tárolták. A KÖJÁL JEGYZET Anélkül, hogy segítséget kérnének Részt vettem a minap a Maglódi Vasipari Vállalat egyik részlegének termelési tanácskozásán, s ott esett szó arról, hogy a gyár ter­ven felüli megrendelést ka­pott 300 bevásárlókocsi el­készítésére. Jól bevált gyártmány, csak hát nem számítottak az újabb meg­rendelésre, s azokat az asz- szonyokat, akik a kocsik ponthegesztését végezték, átirányították egy más munkaterületre. A termelési tanácskozá­son őszintén elmondták a gyár vezetői, hogy feszített tervet dolgoztak ki a má­sodik félévre is, és kérték a hat személyből álló női brigádot, hogy napi munká­jukon felül végezzék el az újabban megrendelt kocsik ponthegesztését. Dani Irén, a brigád veze­tője felállt, s kijelentette: — A brigád nevében vál­lalom, hogy elkészítjük a munkát anélkül, hogy se­gítséget kérnénk, s nem maradunk el a sarokpánt- készítésben sem. Túlórára nem tartunk igényt, úgy szervezzük meg a munkát, hogy idejében elkészüljünk vele. Lám, így is lehet. Brigá­don belül is meg lehet a munkát szervezni úgy, bogy az a gyár érdekeit is szol­gálja. A brigádtagok a tanács­kozás után még ottmarad­tak, s azonnal megbeszélték a többletmunkával járó tennivalókat. Csak később tudtam meg, hogy valamennyien a törzs­gárdához tartoznak. (gér) VECSES Három első helyezés a megyei tűzoltóversenyen Lapunk július 10-i számá­ban tudósítás jelent meg a gödöllői, megyei tüzoltóver- senyről. Fontosnak tartjuk részleteiben ismertetni az igen jól szereplő vecsésiek eredmé­nyeit. A 24 férfiraj közül a vecsési a 800-as kismotorszerelésben első helyezést ért el: 54 má­sodperc alatt végezte el fel­adatát. Oklevélben és ezerhat- száz forint jutalomban része­sült. Első helyezést ért el a 400- as kismotor szerelésben a női rajalakulat is: 25 másodperc alatt végzett. Oklevelet ka­pott. (Osztottsugár-szerelésben lett első.) Említésre méltó az osztottsugár-szerelésben a két második helyezett, az állami gazdaság és a V1ZÉP raja is. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, bár nem verseny­zett, a helyi tűzoltó-zenekart sem, mely szép zeneszámaival szórakoztatta a versenyzőket, vendégeket. Egyébként a monori járási versenyzők Vecsésen gyüle­keztek. Csak a vecsésieket hét teherautó, két autóbusz és egy mikrobusz szállította. A rendkívül szép eredmé­nyeket jórészt a község ön­kéntes tűzoltóparancsnokának. Gyarmati Dezső századosnak köszönhetik a tűzoltók, aki egyebek közt arra is képes volt, hogy a verseny előtti es­te személyesen felkereste a megbeszélésen meg nem je­lenteket, s rávette őket, hogy a versenyen okvetlenül ott le­gyenek. A nagyközségi tanács a já­rási versenyben kifejtett ered­ményes munkája elismeréséül díszoklevéllel jutalmazta Gyarmati Dezső századost. Pápay Iván kezdeményezésére, a szabá­lyok megszegése miatt sza­bálysértési eljárást kezde­ményeztek. A Pest megyei Vendéglátó Vállalat több egységének veze­tője ellen is eljárást indítot­tak. A tipikus esetek közé tar­tozik a túltárolás. Köztudo­mású a szakemberek köré­ben, hogy gombás ételt, ki­főtt tésztát nenj szabad más­napra eltenni. Ennek ellenére több egységben találtak az el­lenőrök előző nap elkészített ételeket. Az egyik nagy étte­remben például a közétkezők­nek „szagos” húst tálaltak fel, senki sem tudta elfogyaszta­ni. Nagy szerencse, hogy nem okozott mérgezést. Eddig még sehol sem betegedtek meg romlott ételtől, azonban jó, ha megfogadják a KÖJÁL jó­tanácsát a közületek és a ma­gánosok is: csak indokolt eset­ben tegyenek el bármilyen ételt másnapra. Júniusban a KÖJÁL komt- rollvizsgálatát rendelte el azoknak a dolgozóknak, akik mezőgazdasági üzemekben vegyszerrel foglalkoznak, és a vizsgálat szomorú eredményt hozott: tizennyolc személyt 4—6 heti időtartamra munka­helyi kitiltásra köteleztek. A házi kiskertekben is elő­fordult mérgezés, így Mo­noron, Péteriben és Mo­nori-erdőn. Az utóbbi he­lyen például az a fiatal ember, aki erős méreggel dolgozott, mezítláb volt, sőt dohányzott is: csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg életét. A termelőszövetkezetekben is fokozott ellenőrzést tartott a KÖJÁL a közelmúltban: a tehenészeti telepek higiéniáját vizsgálta meg tüzetesen. A tej minták eléggé rossz, képet mutatnak: sok helyen pisz­kos edényekben tárolják a ki­fejt tejet, nincs megfelelő mosogató, öblögető stb. Találkoztak azonban az el­lenőrök ellenkező példával is. A pilisi Hunyadi Tsz-ben nagy gondot fordítanak a tehenészetben a higiéniai szabályok megtartására. Annál is inkább dicsére­tes ez, mivel a telep a maga nemében korsze­rűtlen, nem felel meg már a mai követelmények­nek, s íme, ilyen körülmé­nyek között is meg lehet a rendet, a higiéniát te­remteni. A KÖJÁL monori kiren­deltségén megtudtuk még, hogy az ellenőrzés-sorozat to­vább folytatódik, abból a cél­ból, hogy egyre kevesebb le­gyen a panasz a vendéglátó- egységekben, s nem utolsósor­ban egészségünk megvédése érdekében. Gér József Elegendő az alkatrész Járásszerte búzát aratnak a kombájnok Pótszerződéseket kötnek a malommal Ezernégyszáz hektár őszi árpát kellett a járás termelő- szövetkezeteinek learatniuk a nagy nyári kampánymunka első félidejében. A járási hivatal élelmi­szer-gazdasági osztályán Ko­vács Pál csoportvezetőtől meg­tudtuk, hogy a múlt héten valamennyi tsz-ben befeje­ződött az őszi árpa aratása. Az átlagtermések a vártnál jobban alakultak. Lábon áll még 4177 hektár búza, 1270 hektár rozs és 390 hektár tritikálé, a mai napig a járásban egyharmadát taka­rították be a kenyérgaboná­nak. ★ A hét végén sem pihentek a kombájnok. A pilisi Üj Élet Tsz-ben Vi­rág István főmezőgazdásszal a határban találkoztunk: — Százharminc hektáron vágtuk le az őszi árpát, s terven felüli termést értünk el. Aratjuk a búzát, eddig öt­vennégy vagonnal szállítót- 1 tunk a pilisi malomba. Űjabb harminc vagonra pótszerző­dést kötöttünk. ★ A gombai Fáy András Tsz volt a legfrissebb, dolgozói szállították legelőször a pilisi malomba a kenyérgabonát. Őszi árpából tizennyolc má­zsás átlagtermést értek el hol­danként. A búza egyharmadát is learatták már, teljes a nagy­üzem a gabonatáblákon. ★ öt kombájn sorakozott föl Gyomrán, a Szilassy-dűlőben vasárnap reggel, a hajnali esőzés azonban arra kénysze- rítette őket, hogy álljanak: hiába volt jó idő. Gyomron a hét utolsó napjaiban jelen­tős csapadék esett, a gabona elázott. Az Egyesült Ecser—Gyöm- rő Petőfi Tsz a fővárosba vi­szi a kenyérgabonát, de meg kellett szakítania a szállítást, mivel a búza nedvességtartal­ma elérte a 16—17 százalékot. Hétfőn délelőtt tovább foly­tathatták az aratást, ismét el­indult az öt kombájn. ★ — Gyakran romlik el gép? — kérdeztük Monoron a Me­zőgép központi ügyeletét. — Szerencsére nem — mondta Beleki Sándor ügyele­tes. — Eddig csupán négy kö­zös gazdaság kért segítséget, a járásból meg csak a sülysá- pi Petőfi Tsz Meg is adtuk. Ügy tűnik, az idén jobb az alkatrészellátás, s ez biztató a továbbiakra. Az ügyelet az aratás ide­jén tovább tart. Közvetlenül hívható telefonszáma: Mo- nor 77-es, de hívható a ME- GEV központi ügyelete is, a 831—941-es számon. (g.) BT® • r * • U|járási főorvos Dr. Kovács Máriát, a járási főorvost, az Egészségügyi Szak- szervezetek Pest megyei titká­rává választották meg, ezért felmentését kérte. Helyébe a járási hivatal elnöke dr. Fo­dor Etelkát, a Vecsésen nyolc éve tevékenykedő körzeti or­vost nevezte ki járási főorvos­nak. Birtokviták Amíg nem késő Zebrát és figyelmeztető táblát l^ár többször szóvátettük: a 4. sz. műút forgalma rengeteg veszélyt rejteget gyermekeink számára. A múlt káros öröksége az, hogy községünk belterüle­tén halad keresztül a nagy forgalmú út, veszélyeztetve mindenhol a biztonságot. A monori-erdei vasútállo­más mellett sehol zebra nem jelzi az átkelőhelyet. Az autók rohannak, szágul­danak: az emberi élet nincs biztonságban, nem beszélve arról, hogy a tanév folya­mán nap mint nap gyer­mekek százai közlekednek itt, napközibe, gyakorlati oktatásra igyekezve, és se­hol egy figyelmeztető tábla: vigyázat, itt gyerekek köz­lekednek! Állítólag KPM-engedély kell a kért tábla felállítá­sához. A kérelem, illetve az engedély késik, a veszély nap mint nap nagyobb. Fé­lő, hogy az igen egyszerű megoldásra csak akkor ke­rül sor, ágiikor késő lesz. Ne tegyük kockára az emberi életet! (szatti) Gyakran semmiség miatt Birtokvita. Ha ezt a szót halljuk, leginkább a bíróság jut eszünkbe, pedig első fokon a tanácsok döntenek az embe­rek közötti birtokvitákban, nem is kevés munkával. Rónaszéki Tiborral, a mono­ri tanács főelőadójával beszél­getünk, akitől megtudjuk, hogy 1972-ben negyvenöt, 1973-ban, az eddig elmúlt időszakban, huszonhárom esetben született érdemi döntés ilyen ügyekben. Tájékozatlanság — Mi okozza a legnagyobb problémát intézésükben? — Elsősorban az, hogy jogi­lag sok minden nem tisztázott a lakosság körében. Tisztázni kell, hogy a birtoklás még nem tulajdonjog, csupán használati jog, de a tulajdonosok sem tudják, hogy nem a tulajdonosi pozíció az igazság fokmérője, azaz nem mindig a kizárólagos tulajdonosnak van igaza egy- egy vitás kérdésben. Érdekes és tanulságos például a követ­kező eset. Hosszú évek óta élt két ember élettársi viszonyban egymással. A férfi, megunva a kapcsolatot, kitette lakásából az asszonyt, mondván, a ház­nak ő a kizárólagos tulajdono­sa, az asszony még csak nem is a felesége. A jogszabályok azonban érvényre juttatták az élettárs jogait, mivel évek óta háborítatlanul birtokolta, hasz­nálta közösen tulajdonos élet­társával a lakást, ezért őt bir­tokvédelem illeti meg, még akkor is, ha tulajdonosi jogo­sultsága nem állt fenn. — Nyilvánvalóan következik, hogy birtokosnak tekintendő valamely ingatlan vagy tárgy használója, függetlenül attól, hogy annak tulajdonosa vagy sem. A polgárjogi törvény- könyv 188. § 1. bekezdése ki­mondja: „Ha a birtokost birto­kától jogalap nélkül megfoszt­ják, vagy birtoklásában zavar­ják (tilos önhatalom), birtok- védelem illeti meg”. Ebből vi­szont annak is következnie kell, hogy a tanács birtokvitás ügyekben dönt első fokon, tu­lajdonviszony-vitákban azon­ban kizárólag a bíróság illeté­kes. Sokan tulajdonvitákkal is a tanácson jelentkeznek. Fülemileperek — Nem könnyű igazságot tenni, főként, ha csupán embe­ri gyöngeségek okozzák a vitá­kat. — Pontosan így van. Ilyen emberi gyengeség a „csak azért is visszaadom” elve. Elég gyakran előfordul, hogy valaki jogos bejelentést tesz szom­szédja ellen, utána várható, hogy a „megsértett” szomszéd hamarosan ürügyet talál a visszavágásra. Ilyenkor aztán hol az egyik tesz bejelentést, hol a másik, mígnem a régi jó viszony teljesen elmérgesedik. — Arany János már a múlt században alaposan kigúnyolta A fülemile című versében a madárfüttyért ölremenő embe­reket. Vannak még „füttype­rek”. vagy a ma embere már különbözik a múlt századitól? — Ma is akadnak, s azt hi­szem, sokáig lesznek még. Né­ha megdöbbenve látom, hogy egy-egy semmiség miatt két ember képes veszekedni. Azon­ban mégsem ezek a legbosz- szantóbbak. Vannak, akik ha­vonta, hetente keresnek fel. Egyszóval — jobb kifejezést nem találok rá — sportot űz­nek a birtokvitákból. Addig töprengnek, törik a fejüket, amíg sikerül valamit kifundál- niuk a szomszéd, a lakótárs az utcatársak ellen, s máris ké­szül a jegyzőkönyv, vizsgál­juk, ha kell, helyszínelünk, ha­tározunk, s még örülünk, ha nem fellebbezik meg. Pedig, ha tudnák, mennyi értékes mun­kaidőt rabolnak el más, lénye­gesen fontosabb ügyektől, ta­lán maguk is restelkedné­nek ... Igaz, mindenkinek a maga kis ügye a fontos, de a józan ész, az emberség, a belá­tás, az engedékenység sokkal hasznosabb 'a jó emberi kap­csolatok kialakításában, mint a perlekedés. Szerencsére, nem túl magas a birtokvitás ügyek száma, s ez megnyugtató, de annak örülnénk a legjobban, ha egy sem lenne. Békességben — Szívesen intézi ezeket az ügyeket? — Bizonyos szempontból igen. Főként akkor, ha minden huzavona nélkül megegyezés születik a vitázók között, a fe­lek nyugodtan veszik tudomá­sul egymás érveit, amikor lá­tom magam is, hogy a meg­egyezés a céljuk. A hangulat is más, mint a mindenáron va­ló kötözködők esetében. Ha olyanokkal állok szemben, akkor, bizony, egyáltalán nem szívesen járok el. — Egyértelműen kiviláglik a beszélgetésből, hogy törekvése a lakosok közötti békesség. Kí­vánjuk, tehát, a jövőben egyetlen esete se legyen. — Nagyszerű lenne, ha telje­sülne, mert a békesség igen nagy érték a kis közösségekben is. Gulyás László Ideiében szóltunk Felgyújtották a rozstáblát Cwikl Károly, az üllői Kos­suth Tsz főmezőgazdásza pa­naszkodik: a napokban né­hány gyerek felgyújtotta a rozstáblát. Az akkor még zöld gabona nehezen kapott láng­ra, ezért több helyen is meg­gyújtották. A közelben dolgo­zók éberségén és gyorsaságán múlott, hogy csak száz négy­zetméter területen égett le a rozs. Elmondotta, hogy határjá­rás során gyakran találkozik gyerekekkel a földeken, mind­egyik kezében cigaretta. Ha figyelmezteti a rendes viselke­désre, vagy kérdőre vonja őket az okozott károk miatt, hányaveti választ adnak. Számos gyereknek nem si­kerül úttörőtáborba jutnia, munkát találnia. A szülők reggel elmennek dolgozni, s az egyedül maradt, unatkozó baráti kompániák olykor kárt is okoznak. Keresni kellene már valami megoldást, hiszen oly sokan sürgetik. Persze, most már eléggé késő. Mi már az iskolai évadban megtettük javasla­tunkat. Pesti Imre MllSOR MOZIK Gyömrő: Napraforgó. Mag­lód: Vidékiek New Yorkban. Mende: A hegytetőn zöld feny­vesek. Monor: Szabad lélegzet. Nyáregyháza: Lázadás a Bountyn II. rész. Pilis: Egy név rejtélye. Üllő: És üdvöz­löm a fecskéket. Vecsés: Pisz­tolypárbaj.

Next

/
Thumbnails
Contents