Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
Terepet rendeztek, csatornát építenek A Duna—Tisza közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi megyei irodájának egyik gépcsoportja befejezte munkáját a szolnoki ÁFOR területén, ahol a terepet rendezte. A nagy teljesítményű gépek még a nyár folyamán bekapcsolódnak a nagykunsági főcsatorna építésébe. Ér'ékes gyűjtemény Hogyan fejlődött a szövetkezeti kereskedelem? Az albertirsai ÁFÉSZ elnökével, Puskovitz Gyulával beszélgettünk a szövetkezet feladatairól, terveiről, közben féltve őrzött gyűjteményére terelődött a szó. Albertirsának és környékének kereskedelmi múltját dokumentálja az a sok-sok képből, iratból, régi jegyzőkönyvből és újságkivágásból álló, tartalmas és igényes válogatás, amelyet szekrényében őriz. A kezdetben termény begyűjtéssel, elhagyott földek hasznosításával foglalkozó szövetkezetek később bekapcsolódtak a kereskedelembe is. Emlékezetes dátum 1948. április 15., amikor a Pesti úton felújították az első földművesszövetkezeti boltot, amely igen nagy forgalmat bonyolított le, és megalapítója volt a mai bolthálózatnak. Sorra követi az archív anyag, írásban és képekben, a szövetkezeti kereskedelem fejlődésének állomásait Albertir- sán, Ceglédbercelen, Dánszent- miklóson és Mikebudán. Az érdekes gyűjteményt Kutas Emil nyugdíjas iskola- igazgató állította össze, aki ma is tagja a szövetkezet vezetőségének. Bizonyára sok érdeklődő tekintené meg a gyűjteményt, ha módot találnának nagyobb nyilvánosság előtti bemutatására. F. V. JUTALOMKÉNT Kirándul a népi tánccsoport A törteti művelődési ház népi tánccsoportja július 17-től 19-ig, a helyi két termelőszövetkezet jutalmaként országjáró kiránduláson vesz részt. A sikeres szereplésekért kapott utazás során Nyugat-Ma- gyarországra látogatnak el, megtekintik Kőszeget, Sopront és Szombathelyt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6LÉD VÁROS XVII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1913. JÚLIUS 15., VASÁRNAP Országjáró kútfúrók Az első félév eredményei elmaradnak a tervezettől A Vízkutató és Fúró Vállalat munkásai az ország szinte valamennyi vidékén megfordulnak. A vállalat öt vidéki üzemegységének egyike a ceglédi, úton levő dolgozóinak száma kétszáz fölött van. Az elmúlt évben csaknem 70 kutat fúrtak és javítottak. Bíznak abban, hogy az idén sem lesz kevesebb munkájuk, noha az első félév eredményei elmaradnak a tervezettől. Egy-egy kutat, függően annak kiképzési módjától és természetesen a talajviszonyoktól, két héttől három hónapig terjedő időszakban fúrnak meg, illetve építenek meg. Maga a fúrás a szükséges munkának csak egyharmada, nem kevés időt és fáradtságot igényel más fontos művelet végrehajtása sem. Egyebek között vízhozamméréseket végeznek, és a kapott eredményeket egybevetik a területileg illetékes vízügyi igazgatóság szakembereitől kapott adatokkal, amelyek hasznos útmutatásul szolgálnak a fúró szakembereknek arra, hogy a szükséges vízmennyiségre hol és milyen mélységben bukkannak. A ceglédi üzemnek 17 fúró- berendezése van. Közülük négy nagy teljesítményű: kettőezer-ötszáz méterre képesek a földbe hatolni. A négy román gyártmányú, egyenként 10 millió forint értékű légvé- zérlésű berendezés közül jelenleg egy, munka híján, szétszerelve a raktárban pihen. A többi fúróberendezés kisebb teljesítményű, ezer méter mélységű kút fúrására alkalmas. Ezeket a vállalat mérnökei tervezték, és a terveket a ceglédi üzem motorszerelőkből, lakatosokból, hegesztőkből álló ötventagú munkásgárdája valósította meg. A fúrást többnyire három- élű fúrófejjel végzik, nehezebb talajviszonyok esetében görgős fúrót alkalmaznak. A speciális acélötvözetből készült fontos alkatrészeket a nagykanizsai Kőolajipari Gépgyár szállítja. Ha különösen kemény talajba kell fúrniuk, már csak szovjet, amerikai vagy angol fúróval láthatnak munkához. 1958-ban, amikor a ceglédi üzem egyike lett a Vízkutató és Fúró Vállalat egységeinek, még meglehetősen kezdetleges munka folyt. Berendezéseik nagy részét kézi erővel hajtották, és a kevés számú gépi meghajtású fúrókészülék is korszerűtlen volt. öt év alatt minden berendezésüket gépesítették, jelentősen nőtt a kapacitás és természetesen a géppark is. Munkájukat a Bányaműszaki Felügyelőség előírásai szerint végzik. Öt körzetvezető járja az országot, ellenőrzi az előírások végrehajtását. Nagy gondot fordítanak az üzemegységben a családjuktól távol dolgozók szociális körülményeinek javítására. Az országjáró kútfúrók modern lakókocsikban laknak, amelyekben gázt, villanyt használhatnak, s nem ritka a rádió, televízió sem. Az üzemegységben évenként csaknem 3 millió forintot költenek a meglevő gépek felújítására, az alkatrészek pótlására. Legutóbb román iszapszivaty- tyúkat, hazai kompresszorokat, robbanómotorokat és a szállítás meggyorsítására új, nagy teljesítményű tehergépkocsikat vásároltak. Jelenleg mind a tizenhét berendezésük dolgozik. Az egyikkel a Sárvár melletti Rábasöm- lyénen fúrtak két, kétezer méternél mélyebb termálkutat, egy másik berendezést rövidesen Győrben állítanak majd üzembe, ahol az ottani vízmű megbízásából dolgoznak. A ráckevei kút megépítése után Visegrádon állítottak fel közepes teljesítményű fúróberendezést, Békéscsabán, Kisújszálláson, Gyömrönő, Dunaha- rasztin és itthon, Cegléden is munkálkodnak a kútfúró üzem dolgozói, helyben a Lenin tsz kútját javítják. Több mint tíz éve külföldön, Mongóliában is dolgoznak ceglédi szakemberek. Jelenleg öt motorszerelő tevékenykedik a távoli baráti országban. K. A. Zsúfolt napok az IBUSZ-kirendeltségen Harmincegyen utaznak a VIT-re Népszerűek a csoportos túrák Kevés a szállodai hely A panaszokat mindig orvosolják Igen sokirányú idegenforgalmi tevékenységet bonyolít le Cegléden a helyi IBUSZ- kirendeltség: valutabeváltás, valutaeladás, vízumintézés, az utakhoz szükséges jegyek, a szállás, étkezés stb. biztosítása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A havi 2—3 milliós forgalom alapja nagyrészt a szocialista és a nyugati valuták eladása. Igen kedveltek a lakosság körében az egyéni és csoportos, bel- és külföldi utak, melyekkel kapcsolatban — az útlevél elintézése kivételével — minden gondot „magára vesz” az IBUSZ. Az úticélok. között olyan helyek szerepelnek, mint például a Gyilkos-tó vagy a jugoszláviai Opatija. Harmincegyes létszámú csoport utazik a VIT-re. Gyakoriak a tsz-jutalmak és az úgynevezett szakmai utak is, melyeknek céfja a külföld állattenyésztésének, növény- védelmének stb. tanulmányozása. A külföldi helyek közül tavaly Spanyolország volt a leglátogatottabb, az idén inkább Jugoszlávia. A ceglédi IBUSZ vezetőjétől, Mészáros Piroskától megtudtuk a belföldi utakkal kapcsolatban, hogy elsősorban az egyéni szállásrendelések növekedtek meg a tavalyihoz képest. A legkedveltebb hazai úticélok: a meleg gyógyvízzel rendelkező helységek, Harkány, Hajdúszoboszló stb., Sopron és Kőszeg vidéke, a Balaton, és újabban Salgótarján. A csoportos túrák legnépszerűbb formája a két-három napos autóbuszkirándulás, melynek keretében igen sok mindent meg lehet nézni. A Ceglédre érkező vendégeket is, az igény szerint, támogatja az IBUSZ. Nehezíti ÉLET A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Már a jövő évadra készülnek A ceglédi Kossuth Lajos Művelődési Központ programjában jelentős helyet foglalnak el, mind számukat, mind pedig tartalmukat tekintve a tudományos ismeretterjesztő előadások, amelyek a művészetekkel, természettudományokkal, társadalmi kérdéseikkel és műszaki problémákkal egyaránt alapos részletességgel foglalkoznak, hozzásegítve az érdeklődőket környezetük alaposabb megismeréséhez. Különösen fontosak a fiatalok részére szervezett előadások, amelyeket az Örkényi úti általános iskolában működő Aranyhomok és a Kossuth Művelődési Központban működő Fórum ifjúsági klub keretében tartanak. Tölgyessy Attila, a Kossuth Művelődési Központ fiatal munkatársa elmondta, hogy tavaly, hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához, már augusztusban hozzáláttak az ismeretterjesztő előadások megszervezéséhez, igyekezve minél változatosabb, érdekesebb témákkal foglalkozó programot összeállítani. Az Aranyhomok ifjúsági klubban tavaly ősztől ez év tavaszáig összesen 11 előadás hangzott el. — Gyakran vettem részt én is ismeretterjesztő esteken — jegyzi meg a szervező —, és mondhatom, nagy volt az érdeklődés. Egy-egy előadás alkalmával húsz-huszonöt fiatal jött össze. Ez, figyelembe véve a nagy távolságokat, különösen télen, igen szép eredmény. Nagy figyelemmel hallgatták a tanyai fiatalok például A modern tudomány és a vallás, Erkölcs és szokás, A szexuális élet és az ember fejlődése című, valamint a csillagászatról és az űrhajózásról szóló előadásokat. — A Fórum ifjúsági klubban az ifjúsági akadémia előadásai hangzottak el, szám szerint 18. Az érdeklődés ott is nagy volt, amely nem csupán az érdekes témáknak, de a körültekintő szervezésnek is lrÄfTÖmVi ofő A fíotolruTr orMr_ aránt érdeklődéssel hallgatták A művészeti absztrakció és az absztrakt művészet című előadást, vagy az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozó tájékoztatót. Jól sikerült a Hogyan hallgassunk beatzenét? című, valamint a filmművészet eredetével foglalkozó előadás is. A képzőművészeti szabad- egyetem keretében dr. Telepy Katalin művészettörténész, a Nemzeti Galéria munkatársa nyolc előadásból álló sorozatot tartott. A színes diavetítéssel egybekötött művészettörténeti előadások igen népszerűek voltak a látogatók körében. Sokan hallgatták végig például A reneszánsz és barokk művészet, valamint A romantika Magyarországon című részeket. — A kisgrafika-barátok körének tagjai részére is szerveztünk egy sorozatot. A színes filmekkel illusztrált öt előadás iránt igen nagy volt az érdeklődés. Színvonalas, igényes ismertetők hangzottak el például Van Gogh művészetéről és az ex-libris szerepéről az irodalomban. — Az ismeretterjesztő előadásokat ebben az évben is igyekszünk gondosan megszervezni, úgy, hogy minden látogató megtalálja az érdeklődésének leginkább megfelelő téglákat. A közönség toborzásakor természetesen nem maradunk házon belül: Cegléd szinte valamennyi üzemével, gyárával, intézményével rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, újabb és újabb híveket szerezve rendezvényeinknek — mondja a művelődési központ előadója. Tavaly novemberben jelent meg először az ízléses, nemcsak borítójának színében, hanem tartalmában is igen változatos, részletes ceglédi műsorkalauz, amely a város egyetlen átfogó, ilyen jellegű kiadványa. Az első példányokat azóta minden hónapban újabbak követték, tájékoztatva a város és a környék lakosságát a művelődési és kulturális intézmények részletes programjáról. Ez a kitűnő kezdeményezés is hozzájárult, hogy a korábbiakhoz képest, nőtt az érdeklődés a művelődési központ rendezvényei iránt. Ottjártunkkor Tölgyessy Attila éppen a legújabb, az augusztusi szám összeállításán munkálkodott. — A tájékoztató füzetek havonta ezer példányban jelennek meg, és igen keresettek, belőlük Cegléd minden kulturális eseményéről tudomást szerezhetnek az olvasók. A most készülő augusztusi számnak fontos szerep jut: az évad kezdete előtt ugyanis mindegyik szakkörünkről, klubunkról, művészeti csoportunkról, tanfolyamunkról átfogó ismertetőt készítettünk, amelyek helyet kapnak 'a műsorkalauz augusztusi példányaiban. Májusban nyílt meg a városi ifjúsági park, amelynek programját szintén a művelődési központ fiatal munkatársa szervezi. — Főleg zenés, vidám előadások vannak műsoron, bár a tapasztalat szerint, a ceglédi fiatalok, legalábbis, akik rendszeres látogatói az ifjúsági parknak, a beatzenét részesítik előnyben, szívesebben táncolnak, mint a műsorokat hallgatják. Ezen, a magunk részéről, nem is csodálkozunk, hiszen Cegléden amúgy is kevés a táncos szórakozóhely. A fiatalok nem kevés társadalmi munkával vettek részt az ifjúsági park építésében, és ha már felépült, használják kedvük, igényük szerint. Még javában tart a nyár, de a Kossuth Lajos Művelődési Központban már az 1973/74-es évadra készülnek. A régi és az új látogatók számos érdekes programból válogathatnak majd ismét kedvük'szerint. Khim Antal A gyermekkönyvtárban A városi és járási könyvtár gyermekkönyvtárában 12 ezer kötet várja az ifjú olvasókat, a kölcsönzési napokon hatvan- hetven gyerek válogat a polcokon. Júniusban a kölcsönzött kötetek száma meghaladta a négyezret. Apáti-Tóth Sándor felvétele a helyzetet, hogy Cegléden kevés a szállodai lehetőség: a Kossuth Szállóban mindössze huszonheten férnek el. Különösen ebben az évben enyhítette azonban a problémát az IBUSZ-fizetővendég-szolgálat eredményes működése, mely jótékonyan hat a helyi idegenforgalomra is/ A városba érkezőknek városnézést és múzeumlátogatást szerveznek, szakképzett idegenvezetőkkel. A város lakóinak számához viszonyítva, az országban a legnagyobb forgalmat bonyolítja le a ceglédi IBUSZ, igen mostoha működési körülmények közepette. A Kossuth Szálló földszintjén ugyanis olyan kevés a dolgozók számára a hely, hogy a szükséges kilenc státusból csak négyet tudnak betölteni, épp a helyhiány miatt. Gyakran este és éjjel is felkeresik őket, az étterem vendégei pedig a napnak éppen e szakában nem mindig használnak a munkának. Megtudtuk a tervekről, hogy július 15-én kezdődik egy bécsi—grázi utazás, július 27-én indul a VIT-cso- port, augusztus 18-án és 20- án pedig egy-egy csoport Jugoszláviába, illetve a Szovjetunióba megy. Dicséretre méltó, hogy a ceglédi IBUSZ mindent megtesz az esetleges panaszok orvoslására is. Szerencsére, ilyesmire igen ritkán van szükség: egy-egy út után inkább szép élményeikről számolnak be a résztvevők. D. G. G. Területfoglalás — csak engedéllyel Sokan nem tudják, hogy a tanács építési osztályától' kell engedélyt kérniük, ha építő-, anyagokat és mást az utcán akarnak tárolni. Aki engedély nélkül foglal el közterületet, mint szabálysértő, bírságot fizet. Az építési osztály dolgozói figyelemmel kísérik, kik szegik meg a rendeletet, s a szabály- sértők ellen eljárást indítanak. Női torna Megtették a második lépést is A CVSE női tornaszakosztálya 1972. január 1-től torna- sportiskolát működtet. A gyerekek ez évben jelentkeztek először versenyen. A létszám java részét ök teszik ki, nyolc- vanan vannak, az ifjúságiak és felnőttek pedig összesen húszán. Eddigi munkájukról, tapasztalatokról a tornászok vezetőedzőjétől, Kürti Bélától érdeklődtünk. Cegléden 20 éve honosodott meg a sportág. Akkor a legjobbak jóval 16 év fölött voltak. Keleti Ágnes már 30 éves is elmúlt, amikor olimpiai bajnokságot nyert. A női torna azóta sokat változott: ma már szinte a válogatottban is ritka, a 16 éven felüli versenyző. — A fejlődéshez az első lé-' pást 1972. január 1-én tettük meg. Szakosztályunk az Építőktől átkerült a Vasutashoz, s ott mindjárt megszerveztük a sportiskolát. Nincs főhivatású edzőnk, az edzők napi munkájuk után foglalkoznak a gyerekekkel. Szerencsére, helyproblémánk nincs, a sport- csarnokban és a közgazdasági szakközépiskolában kaptunk helyet. — Nyolcvan kislányból választottuk ki a legtehetségesebbeket, akik ezentúl mindennap edzenek. A többiek továbbra is hetente háromszor találkoznak. Munkánkhoz megértő támogatást kapunk egye-, sületünktől és a megyei TS- től. A CVSE megteremtette a lehetőséget: több gyerekkel, több edző foglalkozhat. Nagy munka áll még előttünk, hogy terveinket valóra válthassuk. U. L.
