Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

K A PESTME&YEI HÍRLAP XVII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1973. JÚNIUS 8., FENTEK Még több esőt várnak a Dózsa Tsz-bcn Hozzáfogtak a Dália-program végrehajtásához Szemhiányos kalászok - Tizenegy hektár paradicsompaprika Bérkeltetés - Készülnek az aratásra A Kecskeméti úton, a Dózsa Termelőszövetkezetbe igyekez­ve, örömmel láttuk, hogy a várva várt eső felüdítette a határt. A 18—20 milliméter csapadék miatt, a sáros tala­jon nem tudták a borsószüre­tet sem elkezdeni, mely így néhány napos halasztást szen­vedett. A föld azonban csak tenyérnyire ázott be, a nö­vényzet további esőre vár. A Dózsa Termelőszövetke­zetben Sz. Tóth László főme­zőgazdásszal találkoztunk, aki­től először azt kérdeztük, hogy a hosszas szárazság ártott-e- a termésnek? — Sajnos, Igen — mondotta. — A gabonatáblákon rö- videbbek és szemhiányo­sak lettek a kalászok, és satnyább a borsó is, A ku­koricában még a legtöbb helyen nem észlelhető szá­mottevő károsodás. A továbbiakban afelől ér­deklődtünk, hogy a termelő- szövetkezet hozzáfogott-e már a közgyűlésen elfogadott Dália szarvasmarha-tenyésztési prog­ram végrehajtásához? — Igen, már a tavasszal — felelte. — Teheneink a legelő­kön töltik napjaikat, borjaik­kal. Nem fejjük őket, és an­nak ellenére, hogy semmi ta­karmányt nem kapnak, erősek, borjaik is szépen fejlődnek. A program keretében hoz­záfogtunk a tehénállo­mány gümőkórmentesíté­séhez is, kicseréljük a be­teg jószágokat. — A kertészetben? — A fóliás tavaszi saláta után főleg paprikát és paradi­csomot termelünk. Paprikánk már szépen terem. Hetvenhat hektár paradicsomot ültettünk ki, s most fejezzük be tizenegy hektár paradicsompaprikánk kiültetését. — A baromfitenyésztés? — Új, biztonságosabb liba- törzstenyészetre törekszünk. Hatezer influenzamentes faj­tájú, fiatal libát vásároltunk. A tenyészet eddigi ötezer libá­ját hízottan adjuk el. A puly- ka-törzstenyészetet is felújít­juk, háromezer kiváló mecseki pulykát vettünk, melyek már szeptemberben tojnak. Még az új jószágok tojni nem kezde­nek, keltetőüzemünkben bér­keltetést végzünk. — Melyek jelenleg a fő munkák a termelőszövetkezet­ben? — A napokban megkezd­jük a borsó szüretelését, cséplését és szállítását. A kombájnok kijavításával és egyéb tennivalókkal ké­szülünk az aratásra. — Van-e elegendő munkás­kéz? — Fokozott gépesítéssel igyekszünk enyhíteni a gondo­kat. A nagy munkát jelentő paradicsomszedéshez a KISZ- isták nagykőrösi táborából ké­rünk segítséget — fejezte be a Dózsa Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. K. L. Kirándulnak a kertbarátok Összejövetel: hétfőn este A Kertbarátok Klubja jú­nius 11-én, hétfőn, este 7 órai kezdettel összejövetelt tart a művelődési házban: tagjai az időszerű munkákat, valamint a szikrai szőlőtelepre és a la- kitelki szőlődugvány-iskolába tervezett kirándulást beszélik meg. Ki nyer ma ? A Magyar Rádió komoiy zenei fejtörője a Kőrisfa presszóban Nyaralás a balatonakali ifjúsági táborban Külterületi iskolások az első csoportban Jelentkezés a helyszínen Ma, június 8-án, 12 óra 20 perckor, a Kőrisfa presszóban tartják meg a Magyar Rádió Ki nyer ma? komoly zenei fej­törőjét. A helyszínen jelentkezők kö­zül sorsolják ki azt a két ver­senyzőt, aki a vetélkedőn részt vesz. Az elsőnek legalább négy kérdésre kell jól vála­szolnia, hogy a kitűzött pénz­jutalmat elnyerhesse, a máso­dik, a tartalékjátékos pedig, ha megfelel, hanglemezt kap. A műsort Czigány György vezeti. A rendező bizottság kéri mindazokat, akik a komoly zenei fejtörőn részt kívánnak venni, hogy háromnegyed 12-ig foglalják el helyüket a Kőrisfában, mivel azután le­zárják a helyiséget. Elhunyt Dér Ambrus A nagykőrösi sportélet köz­ismert személyisége 53 éves korában, váratlanul elhunyt. Temetése ma, pénteken dél­után fél háromkor lesz, a re­formátus temetőben. A 40-es évek elején, ököl­vívóként kezdte, majd labda­rúgóként folytatta sportpá­lyafutását. Az NMSE-ben ré­szese volt a legnagyobb kö­rösi labdarúgósikernek, a Rákosi Kiipa megnyerésének, később a Kinizsiben játszott. Az egyesület egyik legrégeb­bi elnökségi tagjaként, a lab­darúgókat, atlétákat és leg­utóbb a birkózókat patronál­ta. A Pest megyei TS tanácsá­nak egyedüli körösi tagja volt, 1958-ban A sport érdemes dol­gozója kitüntetést kapta. Leg­utolsó napjaiban az öregfiúk labdarúgó-mérkőzéseit szer­vezte. Hat gyermeke közül kettő aktív kézilabdás. Emlékét megőrizzük. Június 15-én bevonul az el­ső gyermekcsoport a balaton­akali ifjúsági táborba. A kül­területi általános iskolák alsó tagozatosai közül 45 kisdiák tölt először tíz napot a Bala­ton mellett, s őket további öt csoport követi majd a nyár folyamán. A táborban felkészülten várják a vakációzó gyerekeket, bár az új konyha és étkező­helyiség még nem készült el, mert az ÉRDÉRT alvállalkozó­ja, amelynek május 31-ig kel­lett volna felhúznia az épüle­teket, nem teljesítette felada­tát. Egyelőre tehát a régi konyhában főznek, de remé­lik, hogy még a nyáron fel­épül az új is. A faházakon és a pajtások kényelmét szolgáló berendezé­seken már az utolsó javításo­kat végzik, hogy mához egy hétre készen álljon a tábor a kisdobosok és az úttörők fo­gadására. Nem díjtalan A lapunk május 29-i számá­ban megjelent, Teljességében érvényes című, a január else­jével életbe lépett köztisztasá­gi rendelettel foglalkozó cik­künkkel kapcsolatban, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat leve­le alapján, a következőket kö­zöljük: az intézményes sze­métszállítás nem díjtalan, ha­nem lakásonkénti havi 10 fo­rintba kerül; a szemétgyűj­tésbe bekapcsolt városrészek­ben a díjköteles helyiségek után járó szemétdíjat függet­lenül attól meg kell fizetni, hogy a szolgáltatást igénybe veszik-e vagy sem. A kisipari tevékenységből keletkező hul­ladék akkor minősül házisze­métnek, ha mennyisége a 30 kilogrammot nem haladja meg. Szezonkezdet Megérkezett az első borsószállítmány Minősége kiváló Többszöri próbacséplés után. vasárnap, elsőként a nagykő­rösi Szabadság Termelőszö­vetkezet két cséplőgépe kezd­te meg a borsószüretet, s a konzervgyárba még aznap dél­után megérkezett az első szál­lítmány, melynek minősége a szakemberek szerint kiváló. Hétfőn a többi mezőgazda- sági üzemből is megindult s termés, így a konzervgyár el­ső nagy szezonmunkája elkez­dődött. Keddtől á hüvelyes borsót is átveszik, és, bár az utóbb:' napok csapadékos időjárása hátráltatja a begyűjtést, hasz­nos az eső, hiszen a termés­hozamok növekedését segíti elő. SPORT Jó csapatjátékkal, biztos adogatásokkal Nem jó cselekede t Korszakváltás előtt a háztáji gazdálkodás KÖZTUDOTT, hogy a me­zőgazdasági eredetű termékek csaknem negyven százaléka a háztáji gazdaságokból vagy azok révén érkezik. Ugyanak­kor a termelőszövetkezeti ta­gok jövedelmének a fele vagy csaknem a fele a háztáji gaz­dálkodásból származik. A ház­táji gazdálkodás fennmaradása tehát szükséges, közérdek. Egyre több tünetre kell azonban felfigyelnünk, ame­lyek azt jelzik, hogy maga a háztáji gazdálkodás korszak- határhoz közeledik, helyenként ez a váltás már be is követ­kezett. A tünetek legalább két fő csoportba oszthatók. Az egyik szorosan kapcsoló­dik ahhoz a generációváltás­hoz, amelynek napjainkban a téeszekben tanúi lehetünk. Az úgynevezett „alapító nemze­dék” lassankint eléri a nyug­díjkorhatárt. távozik az aktív dolgozók soraiból. A helyükre lépő fiatalok kevesebben van­nak és másfajta emberek. Ok a szó hagyományos értelmében már nem parasztok, közülük sokan nem tekintik természe­tesnek például azt. hogy min­den áldott nap. reggel és este tehenet etessenek, fejjenek. A pénzhez ragaszkodnak, keresni akarnak, de az állandó lekö­töttséggel járó háztáji elfog­laltságot nem nagyon vállal­ják. A másik, amire fel kell fi­gyelnünk. az a kultúraváltás, amely magában a mezőgazda- sági termelésben bekövetke­zik. Számottevő tényezőt je­lentenek ma már például a zártrendszerű termelési szö­vetkezések. amelyek európai színvonalon és mennyiségben állítanak elő búzát, kukoricát, cukorrépát. burgonyát stb. Rendkívül erős ütemben tör­nek előre az ipari jellegű állat- ten vesztési vállalkozások is: ezrot.ipo kerítésen belül pél­dául évente tízezerszám „gyár­tanak”’ hízott disznót, száz- és ezerszám hízott marhát stb. De ugyanezeknek a szövetke­zeteknek a háztáji gazdaságai megmaradnak a hagyományos színvonalon. Kissé luxusnak tűnik, hogy a szövetkezet ki­váló fajtáival, vegyszereivel, Jonh Deere gépeivel hektáron­ként 60 mázsa kukoricát ter­mel, mellette a háztáji gazda­gságokban kapálgató paraszt pedig 30—40 mázsát. Hovato­vább a föld termőerejének pa­zarlása lesz, hogy az apró ház­táji gazdaságok alig a felét termeljék annak, amennyi a nagyüzemi táblákon terem. A megoldást a közössel való szo­rosabb gazdasági, termelési kapcsolat megteremtése kínál­ja. MA MÁR NEM RITKA PÉLDÁUL, hogy a szövetkezet biztosítja a tagoknak a legigé­nyesebb kukorica-vetőmagot vagy burgonya-vetőgumót, és azt elveti, a talajba holdanként több mázsa műtrágyát bedol­goz, sőt kiszórja a legmoder­nebb vegyszereket is. Persze, nem félholdanként, hanem a nagy táblába egyesített háztáji földre, amit azután a tagok később szétmérnek, és tovább művelnek. Így a háztáji gazda­ság is elérheti kukoricából a 60, burgonyából akár a 300 mázsás termést. A bevétel pe­dig — a közös ráfordítások le­vonása után — a tagé. Másutt — különösen ahol sok a fiatal — a tagok már nem babrálnak külterjes nö­vényekkel. Például Csepel-szi- geten, Nagykőrösön és Szeged j környékén tél végén valóságos I fólia-sátorvárosok nőnek ki a j '"Hdből, nemcsak a nagyüzemi iblákon, hanem a tagok kis­kertjeiben is. Kemény munka fólia alatt zöldséget termelni, de néhány hét, néhány hónap alatt jelentős pénzösszeseket lehet a bukszába. rakni. Kitű­nő megoldás ez, mondjuk, olyan fiatal pároknak, akik „ráhajtanak”, nagy pénzt akar­nak szerezni házépítésre, autó- vásárlásra vagy más kiemel­kedő célra. De a nagyüzem tá­mogatása nélkül ez sem megy. A palántát előállítani, a tech­nológiát kidolgozni, az értéke­sítést megszervezni már rend­szerint közös feladat. ODAHAZA FEJŐSTEHE­NET TARTANI valóban állan­dó elfoglaltságot jelent, nincs víkend, nincs nyaralás. De a J nagyüzem kidolgozta már pél- 1 dául az önetetős, önitatós mar- : hahizlalás módszerét. Egyszerű J fészer alatt is meghizlalhat így I a gazda akár három-négy nö- j vendéket, és az önetetőket na- j ponta csak egyszer kell feltöl­teni, a trágyát évente csak egyszer kell kihordani. Ha a közös segít, egyebek között gondoskodik korszerűen ter­mesztett és konzervált takar­mányokról, ezzel a módszerrel is szép bevételt lehet elérni. A dollárpiacokon kitűnő le­hetőségek kínálkoznak nyúl- hús, galambhús, libamáj stb. elhelyezésére. E termelési ágak egyes részfeladatainak elvég­zésére gyakran a kisüzem al­kalmasabb, mint a nagy gaz­daság. Szervezés, és szakta­nácsadás nélkül azonban senki ne vágja a fejszéjét ekkora fá­ba. Talán nem is kell tovább sorolnunk. Az eddigiekből is kiderül, hogy a kezünkben vannak a háztáji gazdaság kor­szerűsítésének lehetőségei vagy legalábbis egyes lehetőségei. De korszakváltásnak kell be­következnie a háztáji gazdál­kodás megítélésében is. Az új mód nem fejlődhet ki úgy, hogy a közös gazdaság csak szemléli, esetleg kegyesen en­gedélyezi. A közös gazdaság nagyon határozott támogatásá­ra van szükség egyes kultú­rákban a közös és háztáji gaz­daság szó szerinti összeolvasz­tására. Nemcsak a vetőmag­vak beszerzésében, a szakta­nácsadásban és értékesítésben, de esetenként annak a tőké­nek a biztosításában is, amely­nek befektetése nélkül a ház táji nem korszerűsödhet. (Az OTP vagy Hitelszövetkezet adna kölcsönt szívesen, de ke­vesen igénylik. Talán nem is tudnak róla.) NEM JŐCSELEKEDET a segítés a közös gazdaság, illet­ve annak vezetői részéről. Ha a háztáji gazdaság nem boldo­gul, akkor a közösnek kellene a hiányt pótolnia. Az ehhez szükséges óriási befektetésekre ma még gondolni sem lehet. Ha a tagnak a háztájiból csök­ken a jövedelme, akkor a kö­zöstől fogja követelni, hogy biztosítsa eddigi életszínvona­lát. Csupán közös munkából ez nem bizonyos, hogy sikerül. Korszakváltáshoz közeledünk, igazán itt az ideje már, hogy minden gazdaság új módon szemlélje a közös és háztáji kapcsolatát, és valóban min­dent megtegyen azért, hogy ez az új megoldás ki is bontakoz­A nagykőrösi nyár ’73 kul­turális programja kereteoen nyitotta meg az Arany János Művelődési Központ kiállító­termében Pécsett Margit Uta~ tőművésznő kiállítását Rác« József művész, tanár. Péczeli Margit a helybeli képzőművészeti körben is­merkedett meg a festészet alapismereteivel, s mint a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége tagja, dekorációival, gra­fikáival, könyv- s egyéb il­lusztrációival, festményeivel szép sikereket ért el, elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat is. Gazdag kiállítását hatalmas grafika uralja, melyet szülő­városa, Nagykőrös tiszteletére készített. A kép villanyáram­tól halálra sújtott férfit ábrá­zol, a látványtól megdöbbent emberalakokkal: kétségbe­esést, iszonyt és emberi együtt­érzést fejez ki. A megyei kézilabda-bajnok­ság keretében férficsapataink idegenben, a nők egyik nap Cegléden, a másik nap itthon játszottak. FÉRFIAK Nk. Kinizsi—Tököli KSK 25:18 (8:10). Nk.: Szabó (1) — Nagy A. (1), Szőke, Varsányi G. (5), D. Kovács F. (3), Tóth (9), Vikartóczki (3); csere: Be- kő, Nagy Z., Fülep (3). A lel­kes és igen kemény újoncok remekül védő kapusukkal ve­zetést szereztek. Szünet után a más taktikát alkalmazó és jobb erőnlétű Kinizsi, jó csa­patjátékkal, megfordította az eredményt. Nk. Kinizsi ifi—Tököl ifi 23:11 (12:6). Dér, illetve a két Juhász vezetésével, a körösi csapat jól védekezett, és pon­tos adottságokkal, biztosan nyert idegenben is. Góldobók: Dér (11), Juhász Gy. (9), Si­mon (2), Kovács F. (1). NŐK Ceglédi Vasutas—Nk. Toldi ITSK 18:8 (7:3). Nk.: Steák — Boda (1), Gálig, Egyed, Nagy (2), Vikartóczki (4), Dér (1); csere: Sütő, Plavecz. A jóval rutinosabb, egykori NB II­A képek jórészt a fotografi- ka körébe tartoznak, hangula­tokat érzékeltetnek, egyebek közt például egy Bartók mit- j Wka hallgatása közben tá- m.*;U hangulatot. t i'éczeh Margit portréi is nagy kifejező erőről tanús­kodnak, különösen sikerültek rézkarcai, melyekkel József j Attilára emlékezik. Jól mondja egyik grafikája' alá írt mottójában: a művészet \ felfokozott érzelmi állapot, j felismerteti a valóságot, hat magatartásunkra. A tárlat, mely iránt élénk az érdeklődés, körösi vonat­kozásai miatt is érdemes arra, hogy minél többen megtekint­sék. Június 17-ig látható, dél­előtt 9-től 12-ig és délután 3- tól 6 óráig. Kopa László esek győzelme a 4 hetest is kihagyó toldisok ellen megér­demelt. Ceglédi VSE— Nk. Toldi 15:11 (8:5). Nk.: Steák — Boda (4), Sütő, Egyed (3), Dér (1), Vi­kartóczki (3), Plavecz: csere: Gálig, Nagy. Mindkét csapat jól játszott a körösi visszavá­gón, jól adogattak, és a véde­kezés is megfelelő volt. A ki­magasló teljesítményt nyújtó Toldi pár apró megingását maximálisan kihasználta az ellenfél. Ceglédi VSE ifi—Nk. Toldi ifi 10:5' (4:3). Cegléden az ITSK enervált volt. Gd.: Pol­gár és Bacsó (2—2), Habony (1). Nk. Toldi ifi—Ceglédi VSE ifi 7:7 (5:3). Az első félidőben helyenként ötletesek voltak a toldisok, de szünet után visz- szaestek. A múlt évi megyei ifibajnok elleni döntetlen meg­lepetés, de megérdemelt és igazságos is. Gd.: Habony (2), Ádám, Polgár, Vass, Bacsó és Demeter (1—1). Az Nk. Toldi ITSK—Város­földi MEDOSZ hétközi ta­lálkozó elmaradt, meri a ven­dégek, gépkocsihiány nem érkeztek meg. Úszótanfolysmot szerveznek A Városgazdálkodási Válla­lat, két turnusban, úszótanto- lyamot indít. A június 15—jú­lius 15. és július 20—augusztus I 20. közötti foglalkozásokra je- | lentkezni a strandfürdő pénz- | táránál lehet, 5 éves kortól. A részvételi díj 150 forint. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A svéd asszony. Izgalmas küldetés, romantikus szere­lem. Színes, szinkronizált szovjet—svéd film. Kísérőműsor: Poloveci tán­cok. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Köszönetét mondunk testvéreknek, rokonoknak. jó ismerősöknek, akik szeretett férjem Biczó Pál temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút vagy virágot helyeztek, ez­úttal bánatunkon enyhíteni igye­keztek, özv. Biczó Pálné. zek. F. B. i i Nagykőrösi nyár '73 PÉCZELI MARGIT TÁRLATA

Next

/
Thumbnails
Contents