Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

1973. XÜNIUS 6., SZERDA 7 MST •fee vei ''ZfCirhm NAGYKŐRÖSI PAPRIKÁK Helyben jó intézni Tallózás az SZMT-hez írt panaszlevelek között A nagykőrösi Szabadság Tsz nagy területen kertészkedik fólia alatt és szabad földön. Már május eleje óta rendszeresen szállítanak friss fehér paprikát — naponta kétezret — a piacokra. Számítá­saik szerint rövidesen szedhetik a fólia alatti uborkát is. Idézet egy panaszlevélből: „Szerintem nekem 23 nap sza­badság jár. Vállalatom csak ti­zenkilencet ismert el. Hogyan tisztázhatom, hogy mennyi jár?” Egy másikból: „Két hó­napja mentem nyugdíjba és még nem kaptam meg az első kéthavi összeget. Kérem, segít­senek, hová forduljak” Negyedévenként mintegy 150 ilyen és hasonló üggyel foglal­kozik a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Korábban is törődtek a lakosság, a dolgo­zók panaszaival, kívánságai­val, de a megyei szervnek ke­vesebb volt az ilyen irányú munkája. Megnőtt, mióta na­gyobb a vállalati önállóság, mióta megjelent az új Munka Törvénykönyve és létrejött a kollektív szerződések új rend­szere. Törvényszerű ez? Lehet­séges, de ha igen, akkor mi­lyen mértékben? Jó-e az ügy­intézés a megyében, pana­szosoknak és az irányítóknak? Egyáltalán, mire lehet követ­keztetni a levelek tartalmából. Sok a téveszme Első helyen állnak a pana­szok között a különféle mun­kabér-követelések. Akadnak közöttük jogosak, többségük azonban nem számol azzal, Szolgálta fásaink a lakosság részére: RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ, HÁZTARTÁSI GÉPEK JAVÍTÁSA: Pilisvörösvári javító műhelyünkben. Cím: Piiisvörösvár, Fő u. 79. RAMOVILL garancia szervizszolgálat is! Bejelentésre háznál is javítunk. (Telefon: Pílisvörösvár 204.) CIPŐ JAVÍTÁS: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenöi, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. FODRÁSZAT: üzleteinkben modern, újvonalú frizurák készülnek a fentebb felsorolt községekben. KOZMETIKAI RENDELÉS: szépségápolási tanácsadás: Pílisvörösvár, Fő u. 81. * SOLYMÁRI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET Solymár nem az égből hozza a tüzet, de olaj- és gáz­égőinek üzembiztonságát szavatolja a Prométheus­szal kötött rendszeres karbantartási szerződés TÜZELÉSTECHNIKAI VÁLLALAT SZLRVIZFÖOSZTÁL V liih/af>est X., Gyömröl úl 140. Telefon: 272-018; 274-092. ÜZEMBIZTONSÁG KARBANTARTÁS hogy a termelésért felelős vállalat, vagy kommunális szerv vezetőinek joguk van a béreket a kollektív szerződés vagy a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításában megszabott határok között megállapítani. Más esetben a panasz egészen egyszerű tájé­kozatlanságot mutat. Egy épí­tőipari brigád teljesítménybér­ben dolgozó hat tagja például reklamálta, hogy összkerese- tüket egyénenként órabér- besorolásuk arányában szá­molták el. Holott ez így helyes és törvényes. Ebben fejeződik ki az egyéni szakképzettség megkülönböztetése. Az év vé­gi részesedés felosztása után sok és persze megnyugtató, vagy legalábbis csillapító vá­laszt kellett adni a részesedés szabályait nem ismerő pana­szosoknak. Különösen sok még a kártérítési kötelezettséghez és a felmondásokhoz fűződő valódi, de még inkább vélt sérelem. Ürügy leszerelésre Természetesen itt is akad­nak már első olvasásra meg­hökkentő esetek. Budakeszi községből fiatal asszonyka kért segítséget. Soha vissza nem térő lehetőségről írt, mert szerinte tényleges katonai szolgálatot teljesítő férje és ő lakást kapnának a Dunai Ce­ment- és Mészműnél, ha férje haladéktalanul leszerelne és munkába állna. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa munka­társai utánajártak, s kiderült, hogy a DCM-ben nem is tud­tak az ügyről, akkoriban egy­általán nem állt rendelkezé­sükre lakás, még a régi dolgo­zók számára sem. Nyilvánva­lóvá vált, hogy a levél kis pró­bálkozás volt az ifjú férj idő előtti leszerelése érdekében. Jogos volt annak a dolgozó­nak a panasza, akinek szülője halálakor nem akarták igazol­ni összesen két nap távollétét azzal, hogy nem elég bizonyí­ték a halotti anyakönyvi ki­vonat. A panaszos elment a helyi tanácshoz, ahol persze nem adtak külön igazolást. A dolgot végül is a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa igazította el. Fellépése után a munkahelyről közölték, hogy egy nap törvényes szabadságot már térítéssel igazoltak, a má­sik napot pedig fizetés nélküli szabadságnak tekintik. Külön kis fejezetet érde­mel egy, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt raktárosától érkezett panasz és intézése. A munkahelyi raktáros betegállományba ment. A raktárt leltárral sen­ki sem vette át, csak jó pár nap elteltével akadt új vállal­kozó a raktárosságra. A régi raktáros eközben fölmondott, de mikor el akarták számol­tatni, kiderült, hogy csaknem 20 ezer forint értékű külön­böző anyag és szerszám hi­ányzik és bizonylatok sincse­nek róluk. A kilépő viszont azzal érvelt, hogy leltározás nem volt, rajta az anyagokat ne keressék, adják ki minden terhelés nélkül a munkaköny­vét. Később viszont panaszt emelt, hogy nem tud elhelyez­kedni és többször utazott oda- vissza lakhelye és volt vállala­ta között. A vállalat pedig eközben többször is felszólítot­ta munkakönyvé átvételére és elszámolásra, majd — eléggé humánusan — egyes tételeket leírtak a hiánylistáról, a töb­binek a hollétét maguk kinyo­mozták és utólag bizonylatol­tak. A hanyag raktáros tehát sok embert foglalkoztatott, munkája hiányos adminisztrá­ciójának pótlásával és leg­alább ugyanannyit szóbeli és írásbeli panaszainak intézésé­vel. Akik jobban járnak A panaszok többsége elő­ször nem a szakszervezethez, hanem főként hírközlő szerv­hez, újságokhoz, rádióhoz, tele­vízióhoz érkezik. Az SZMT illetékesének, Kormos László­nak, a közgazdasági bizottság vezetőjének véleménye szerint a tömegkommunikáció először kiemeli a legérdekesebb esete­ket és azokkal maga foglalko­zik. Ez egyes esetekben jó, mert általában elintéződik. Vi­szont olyan téves nézeteket táplálnak, hogy a tömegkom­munikáció panaszelintézö ága­zat. A többség levelének útja ezáltal meghosszabbodik, né­ha több áttétellel. Volt levél, amelyet egy napilap több he­tes várakozás után küldött éppen nem az illetékeshez. Onnan aztán további késéssel jutott az SZMT-hez, amely végül is megkereste az alap­szervezetet. így jutott a levél arra a helyre, ahol a pana­szosnak kezdenie kellett volna. A gondokat legjobban ismerő helyi szervhez, amelynek első­sorban kötelessége az egyéni bajokat orvosolni. A következ­tetés tehát egyszerű: kivételes esetektől eltekintve legcélsze­rűbb a helyi érdekvédelmi szervezetekhez fordulni. Az esetek túlnyomó többségében az a panaszos jár jobban, aki így cselekszik. P. V. Tizenháromezren H asonlíthatatlan érzés: a bírói pulpituson ül­ni, ítéletet hozni. Szo­cialista jogrendünk demokra­tizmusának, a társadalom vé­leményét messzemenően tisz­telő és figyelembe vevő szem­léletének egyik bizonysága, hogy azokon a bizonyos bírói emelvényeken — több mint 10 éve immár — a szakbíró, a jo­gász mellett helyet foglalnak a társadalmi igazságérzet „nem hivatalos” képviselői, a népi ülnökök is. Három évre szólott annak a 17 ezer népi ülnöknek a man­dátuma, akik most munkáju­kat befejezik. Három évvel ez­előtt tették le az esküt, hogy legjobb tudásuk, szocialista lelkiismeretük szerint, az igaz­ság feltétlen tiszteletével és kiderítésével ítélkeznek — gyakorlatilag pontosan azokat a jogokat élvezve, mint a szakbíró. Megbízatásuk lejárt. Június 30-ig mindenütt ülnö­köket választanak a követke­ző három évre. Júliusban és- küt tesznek az újonnan meg­választottak, s a bíróságokról elindulnak a munkára hívó cédulák. A népi ülnöki rendszer munkájának számbavé­tele már korábban, több fórumon megtörtént. Nem kellett különösebb vizsgálódás ahhoz, hogy igazolódjék: akik a megbízólevelet kapták, ele­get tettek kötelességüknek, jól és hathatósan segítették az igazságszolgáltatás bonyolult, nehéz munkáját. Bizonyos fi­nomításokra, változtatásokra azonban szükség volt, mégpe­dig azért, hogy a bírósági munka jobban alkalmazkod- hassék a modern kor követel­ményeihez, m korszerűbbé és gyorsabbá váljék. Milyen változtatásokról van szó? Elsősorban arról, hogy az újabb hároméves ciklusra a korábbinál mintegy négyezer­rel kevesebb népi ülnököt ad­nak az üzemek, vállalatok. Apróbb, jelentéktelenebb ügyekben ugyanis felesleges­nek bizonyult elvonni őket a munkájuktól, hiszen a szakbí­ró egymaga is megfelelően el­bírálhatta ezeket az ügyeket. Jelentősebb bűncselekmények­nél és más pereknél viszont változatlanul elengedhetetlen a közreműködésük, munkássá­guk, élettapasztalatuk felhasz­nálása. M egnövekszik az ülnökök szerepe — például a me­gyei bíróságokon, ahol, mint ismeretes, különlegesen fontos pereknél ötös tanácsok alakulnak, három szakbíró és két népi ülnök részvételével. Nem kevésbé fontos aktivitá­suk a családjogi ügyek terüle­tén, a fiatalkorúak pereiben és néhány hasonló területen is. A számszerű csökkenés te­hát együttjár azzal, hogy aki­ket most ülnöknek megválasz­tanak: azokra még a korábbi­nál is elmélyültebb, tapaszta­lataikat kamatoztató munka vár. A múltkoriban, sajtómegbe­szélésen fejtette ki az igazság­ügyminiszter első helyettese, dr. Markója Imre: társadal­munknak még hosszú ideig szüksége lesz arra, hogy a szakbírót, tapasztalataikkal tá­mogassák, ítélkező munkájá­ban segítsék a társadalom megválasztott, „laikus” képvi­selői. Tőlük nem a jogi isme­reteket várják a bíróságok — erre kevéssé van szükség —, hanem az ügyek elemzésénél sok-sok munkás évük tapasz­talatának, emberismeretüknek jó hasznosítását. A fiatalko­rúak bíróságának munkáját segítő pedagógus-ülnökök pe­dig nevelési tapasztalataikkal, pszichológiai képzettségükkel, a fiatalkori bűnözés társadal­mi hátterét elemző, feltáró megfigyeléseikkel tudják ki­válóan segíteni a bíróságokat. A népi ülnökök munkája különlegesen fontos tár­sadalmi tevékenység. Akik — 13 ezren — majd át­veszik megbízólevelüket, tud­ják és érzik, hogy felelősségük milyen jelentős. Elkövetkező hároméves munkálkodásuk az igazságszolgáltatás munkájá­nak erősítését jelenti. Várkonyi Margit m Csak csip, de nem fertőz Szúnyoginvázió a Dunakanyarban Kinek kötelessége az irtás? — Tsz-segítség a vérszívók ellen A legutóbbi napsütéses hét­vég sok ezer embert csábí­tott ki a Dunakanyarba, örö­müket azonban a szúnyogok megkeserítették. Töméntelen szúnyog lepte el az egész vi­déket, a kárvallott szemtanúk szerint hangtalanul röpdöső, különösen nagy példányok tá­madnak az emberre. — Meg kell azonban nyug­tatnom a szúnyoginvázió miatt joggal panaszkodókat, hogy csak csípőszúnyogok dandá- rairól van szó, nincs köztük a maláriafertőzést terjesztő anopheles — közli velünk dr. Kerekes János, a Pest me­gyei KÖJÁL járványügyi csoportjának higiénikus orvo­sa és hozzáteszi, hogy a KÖ­JÁL állandóan figyeli a szú­nyogokat, s ha valahol feltűnne az anopheles, akkor azon a területen nyomban meg- I kezdené az írtóhadjáratot. Nyomatékosan kijelenti azon­ban: — A közönséges szúnyog irtása nem a KÖJÁL felada­ta. Költségvetésünkben csak az egészségügyi intézmények épületei környékének szú- nyogtalanítására van fedezet. Ez a munka folyik, de önma­gában természetesen nem elég­séges. — A Szentendrei-sziget partszegélyén tavaly mégis ir­tott szúnyogot a KÖJÁL. — Valóban, de csupán egyes helyeken. Nekünk nincs is ehhez megfelelő gépi fel­szerelésünk, a fővárosi KÖ­JÁL végezte bérmunkában. Kérdéses azonban, volna-e idén rá kapacitása. Ismétlem: nem a mi feladatunk ... — Hát akkor ki hárítja el a szúnyog veszedelmet ? — Az egészségügyi minisz­ter 23/1971. utasítása világo­san megmondja, hogy a terület tulajdonosaira, a községi ta­nácsra, üdülőépületek és strandfürdők esetében fenn­tartóikra, a vendéglátóipari vállalatokra és szövetkezetek­re hárul ez a feladat. Éppen ezért még tavaly ősszel mind­ezeket felhívtuk, gondos­kodjanak költségvetésük­ben a szúnyogirtás költ­ségeiről. Többen közölték, biztosították az anyagiakat, mások azt vá­laszolták, nem tartják szük­ségesnek. — Ha a területtulajdonosok a KÖJÁL-hoz fordulnának bérszúnyogírtás érdekében ? — Sajnos, sem emberünk, sem felszerelésünk nincs ilyen általános szúnyogirtáshoz. Kö­zöltük az érdekeltekkel vi­szont, hogy a dömsödi Dózsa Tsz kártevőírtó részlege ren­delkezik a szükséges kellékek­kel és vállalkozik az irtásra. — Az, hogy a májusi szá­razság 1 után ilyen nagyon el­szaporodott, rácáfol a közhie­delemre, hiszen úgy tartják, esős időben tenyészik legin­kább a szúnyog. — A szárazság ellenére volt elég tenyészhelyük, mert akadt elég sekély víz és a meleg idő kedvezett nekik. A kiadós eső viszont a már szárnyra kelt szúnyoghadat megritkítja. Persze, eső után, ha az időjárás meleg, a frissen képződő pocsolyákban új­ra tenyészhelyre lelnek. Végül kijelenti még dr. Ke­rekes, hogy a KÖJÁL termé­szetesen nemcsak a Dunaka­nyarban, hanem az egész me­gyében figyelemmel kíséri a szúnyogokat a maláriaterjesz­tő anopheles miatt. Jó barát a gondban, támasz a bajban, az üzemek, hivatalok, / intézrrtények dolgozóinak CSEB korszerű biztosítása a A Biztosítási és önsegélyző Csoport szolgáltatásai: • életbiztosítás 30 °0° J* 0 balesetbiztosítás _ 100 000 Ft->g 0 kórházi ápolásnál, a napok számától függően ápolási térítés 0 indokolt esetben segély Havi díja: 40 Ft. NE LEGYEN BORÚUTÓ, CSAK ELÖREUTÓI ONT IS VARJA TAGJAI SORABA A C S É B Sz. E. II I

Next

/
Thumbnails
Contents