Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
1973. JÚNIUS 6.. SZERDA pr.sr mari kJCívlap ÜLÉSEZIK A KGST BELKERESKEDELMI KÖZGAZDASÁGI MUNKACSOPORTJA A KGST belkereskedelmi ■miniszteri értekezletének köz- gazdasági kérdésekkel és tudományos munkaszervezéssel foglalkozó munkacsoportja június 5—8 között Budapesten tartja ötödik ülését. A nemzetközi tanácskozást, amelyen a tagországok képviselői vesznek részt, dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, a munkacsoport elnöke kedden ünnepélyesen nyitotta meg a Budapest Szállóban. Az ülésen részt vesz L. Tariverdiev, a KGST-titkárság belkereskedelmi csoportjának vezetője is. ^ Az ülésen az ipari és a kereskedelmi vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok racionális szervezésével, az ár útjának ésszerűsítésével, a kereskedelmi vállalatok információs rendszerével foglalkoznak. Tájékoztatót vitatnak meg a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek köny- nyítését szolgáló intézkedésekről, s napirendre kerül a munkacsoport eddigi tevékenységének elemzése, s a hatékonyság javításának kérdései is A munkacsoport ülésén megtárgyalják az 1975- ig szóló munkaterv eddigi teljesítését, Ösztönzés a gyárban • Jutalom — erkölcsi elismerés nélkül? A jutalom közügy. Vezetőknek és beosztottaknak egyaránt az. Buzdít és megkülönböztet másoktól, azoktól, akik munkájukat kevésbé lelkiismeretesen végzik, társadalmi hasznossága így egyértelmű: szükség van rá. A jutalom kifizetését mindenhol rideg pénzügyi és ügyviteli előírások szabályozzák. A kifizetési listák gondosan megszerkesztett rubrikáiban titokzatos szavak terpeszkednek: átvitel, áthozat, a kifizetés megtörténtét igazolom... — ez már a dolog ügyviteli része. Itt forint-fillérre egyeznie kell mindig mindennek. De vajon milyen szabályok vonatkoznak a jutalmazás etikájára? Vajon ott is ennyire precízek a jutalmazok és ott is rendben van az egyenleg? „Szokás dolga, hol, milyen hagyományai honosodtak meg a jutalom kifizetésének, átadásának” — tartja az egyik nagyvállalat művezetője. De arról, hogy ezek a szokások jók-e, ő már nem beszél. Ikladon az Ipari Műszergyárban évente csaknem négy és fél millió forintot fizetnek ki a vállalat kiváló dolgozóiCrtesitjük o gépkocsitulajdonosokat, hogy A 4. SZ. FŐÚT MELLETT, A VASADI ELÁGAZÁSNÁL MEGNYÍLT ÉS KÉT MŰSZAKBAN ÜZEMEL A MONORI Á.G. szervizállomása. Garanciaidőn túli javítások. Karosszériajavítás és -fényezés. Komplex diagnosztikai Sizsgálatok. Autóvillamossági javítások. Teljes szerviz, gépi mosással. Shell üzemanyagtöltő állomás. Olajcsere. Shell olajokkal) Külföldi gumiabroncs- és alkatrészeladás. Díjtalan gumiabroncs-felszerelés. Kérjük keresse tel szervizünket telefon: Monor 281. Fiatalok! Vár Benneteket a Szellőző Művek légtechnikai berendezések gyártására. FELVESZÜNK TANULÓNAK közép- és általános iskolát végzett FIÁTÁLOKAT GÉPI FORGÁCSOLÓ VAS ÉS FÉMSZERKEZETI LAKAÍOS SZAKMÁRA- Kollégiumot biztosítunk.- Havi ösztöndíj 260 Ft-tól 600 Ft-ig.- Évente egy alkalommol 2 hetes ingyenes üdülés.- Téritesmentes étkezes.- Sikeres szakmunkósvizsgo után személyqépkocsi-vezetől jogosítvány azoknak, akik o vállalatnál fognak dolgozni.- Közép- es felsőfokú továbbtanulást biztosítunk esti. illetve leve'ező tagozaton.- Tanulmányi eredménytől függően oénzjutalomban részesülnek tanulóink.- Kezdő szakmunkás-órabér 8.50 Ft-tól 10 Ft-ig. JELENTKEZÉS: SZELLŐZŐ MÜVEK Budapest KI., Építész u. 8—12. telefon: 451—720, Közgazdasági és Munkaügyi Főosztály nak, szocialista brigádjainak jutalmazására és arra, hogy a gyár munkásainak előző évi munkájáért nyereség formájában forintokkal is köszönetét mondjanak. A gyár hosszú évek óta „sajátos” jutalomkifizetési rendszert mondhat magáénak, lényege: a pénz „főnöki kéz’1 érintése nélkül, adminisztratív úton jut el a dolgozókhoz. Miért kapott 200 forintot? ! Hrágyel János, a gyár hűtő- gép-motorüzemének fiatal köszörűse legutóbb két hónapja kapott jutalmat. A történetet így meséli el: — A pénztárból szóltak fel az üzembe telefonon, hogy menjek le és vegyem át a jutalmat, kétszáz forintot. Nálunk egyébként is ez a szokás, hiszen általában az adminisztrátortól vesszük fel a fizetést és a prémiumot. — A művezető va-gy az üzemvető bent van-e ilyenkor az irodában? — Nem, ilyen esetre nem emlékszem. — Még csak annyit: miért kapta legutóbb azt a kétszáz forintot? — Nem tudom Adták ... Hiányzik a dicséret Kilenc éve dolgozik a gyárban Széles Károly beállító lakatos. — Egy kézfogás sokször jobban esiik, mintha adnának kétszáz forintot — mondja. — Nálunk az üzemben minden jutalomkifizetést röpgyűlés előz meg, ahol az üzemvezető felolvassa: ki, miért és mennyi jutalmat kap. A jutalmazottak nevei még az üzemi faliújságra is felkerülnek. — Hogyan, kitől kapják meg a jutalmat? — Az üzem adminisztrátorától. — Nem hiányzik ilyenkor az üzemvezetői kézfogás, vagy valami dicséretféle? — Egy kicsit. „Higgye el, csalódtam" Előfordulnak aztán cifrább esetek is, mint például a húszéves gyári múlttal rendelkező Győri Józsefé. Az idős idomszei'ész 1952-ben szegődött Ikladra, a gyárba. „Tizenkilencen voltunk abban az élcsapatban, akik néhány hónapos tanulás után 1953 áprilisában megkezdtük a munkát. Akkori vezetőink így beszéltek: „Elvtársak! Maguk lesznek a gyár támaszai és önök közül kerülnek ki a vezető káderek.” Ha a vezető káderek nem is, de jó lakatosok, idom- szerészek, esztergályosok, köszörűsök és gyalusok — azok lettünk. ez sem kis dolog, éppúgy, ahogy az sem: egy munkahelyen húsz évet ledolgozni. Gyakran gondoltam arra a napra, amikor átveszem majd az arany törzsgárdajel- vónyt. Azt szerettem volna, ha azon a napon gratulálnak, megveregetik a vállamat, és valami olyasmit mondanak: „Köszönjük az eddigi munkáját szaktárs, csak így tovább.” Nem így történt. Helyette a főművezető odajött a munka- padomhoz és egy kézfogás kíséretében adta át a törzsgárda- jelvényt, mondván: ... Hát Józsi bátyám, meghoztam a törzsgárdajelvényét.. Higy- gye el, csalódtam .. Győri József egyébként minden, a gyári törzsgárda-sza- bályzatban előírt kedvezményre és juttatásra jogosult. Az ügyviteli oldalon tehát rendben van az egyenleg, csak az „emberi oldallal” volt valahogy baj. ( Elmélyíti az anyagiasságot S, hogy a kép teljes legyen, nem árt megemlíteni azoknak az alsó szintű vezetőknek a véleményét sem, akik aggódnak, amiért dolgozóik körében egyre inkább terjed az anyagiasság. Előfordul, hogy munkások — a túlórapótlékon túl — csak valamicske jutalom fejében hajlandók túlórázni, sőt egyikük-másdkuk már olyan helyzetbe is került, hogy beosztottjuk azért kért pénzt, ami egyébként is munkaköri feladata lenne. Az érv az esetek többségében ugyanaz: az otthoni barkácsolás és a háztáji körüli munka kifizetődőbb a túlóránál. A gyárban gyökeret vert jutalmazási rendszer pedig segít elmélyíteni ezt a szemléletet. Ha ugyanis „hoci-nesze” alapon megy a dolog és az anyagierkölcsi elismerés csak anyagivá alacsonyodik — joggal gondolhatja a munkás, hogy ez a helyes. Pedig szép számmal akadnak a vállalatnál olyan dolgozók, akik magasabbra taksálnak pár száz forintnál egy-egy jó szót, vagy elismerő kézfogást. Van a gyárnak olyan üzeme, ahol nem „adminisztratív” úton juttatták el a dolgozókhoz a márciusi bér- fejlesztésről szóló értesítéseket. hanem az üzemvezető adta át. Az emlék elmosódik „Nagy dolgokban nincs nálunk baj. Koimány ki tüntetéseket, miniszteri okleveleket és kiváló dolgozó jelvényeket az alkalomhoz méltó keretek között tudunk átadni — mondja az egyik esztergályos. —A baj ott kezdődik, ha apróbb jutalmakról, prémiumokról van szó. Olyankor a mozgásba lendült pénzügyi gépezet fogaskerekei közül valósággal a dolgozóhoz „repül” a pénz. Gyakran még azt sem tudják az emberek, valójában miért is kaptak jutalmat, hiszen az adminisztrátorok a bérszámfejtési lista alapján csak azt állapíthatják meg, kinek mennyi jár, azt, hogy miért — nem”. A gyár kiváló dolgozói és szocialista brigádjai rendszerint külsőségeiben is érzik, hogy jutalmat kaptak. Ök ünnepségen veszik át kitüntetéseiket és a jutalmakat. A többség számára azonban egyáltalán nem marad emlékezetes a jutalom. Az üzemekben átvett prémiumok emléke az első vásárlás után elmosódik, hiszen az emberek úgv veszik át: „ezzel is megvolnánk”. A jutalom célja azonban nem ez. A jutalomnak nevelnie kéne. de nem így! Az Ipari Műszergvárban évente csaknem négy és fél millió forintot fordítanak jutalmazásra. Arról azonban, hány kézfosás, va«rv dicsérő szó közenette adták át ezeket a jutalmakat, — nem szól a bérosztály statisztikája. Berkó Pál Gazdaságosság és szervezés Nagyobb nyereség — kevesebb munkással A MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság dunaharasz- ti üzemében jól kezdődött az idei év: a kötelező négy-, illetve nyolcszázalékos bérfejlesztésen túl — vállalati hozzájárulással — a szakmunkásoknak 16,1 százalékkal, a betanított és segédmunkásoknak pedig tíz százalékkal többet fizethettek. Méghozzá nem március elsejétől, hanem visz- szameinően január egytől. A magasabb bérek hozzásegíthetik az üzemet a hatékonyabb munkához, a nagyobb teljesítményhez. Az eredményességet a munkaintenzitáson túl a gazdaságos termékszerkezet és a racionális szervezés is elősegíti. A témákról beszélgettünk Opris János üzemegység- vezetővel. • Vajon a nagy bérfejlesztés segítette a munkaerőgondok megoldását? — Most is mintegy ötven dolgozó hiányzik az üzemből, különösen a szakmunkásokat, a lakatosokat, a hegesztőket nélkülözzük, pedig kvalifikált hegesztőnek 17 forint körüli órabért is fizethetünk. Javítunk a munkakörülményeken, hogy munkásaink ne legyenek annyira kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak: tavaly három tetőszerkezetet emeltünk, amely véd a nap égető sugaraitól, amely a vasat is áttüzesítette, télen a hangárban két thermogene- rátorral biztosítjuk a meleget. Vízgondjaink voltak, idén új kutat fúrattunk, a fürdőben nem lesz már vízihiány. Nagyobb fizetéssel, jobb munka- körülményekkel szeretnénk vonzóbbá tenni az üzemet. • A létszámhiány hátráltatja a gazdaságos munkát? — Idén- a ténylétszámra alapoztuk a terveket. Ez évben is 1600 tonnás uszályokat készítünk a cseh hajózásnak, NSZK-cégnek pedig pontonokat, harmadik feladatunk a társüzemi szolgáltatás. Megnyugtató az üzemnek, hogy a negyedik ötéves terv végéig ellátottak vagyunk megrendelésekkel. Sőt, a fejlesztésre is gondolhatunk: 1975 tájári Európa-típusú önjáró uszály gyártásába kezdünk, ez az 1500 tonnás vízíjármű az évtized végén a Majna-Rajna-csa- tornán közlekedhet majd. • Mennyire gazdaságos az üzem termékösszetétele? — Elsősorban termelővé vált ez az üzem, ugyanis ideális fekvése lehetővé teszi a gazdaságos gyártást. A társüzemi szolgáltatás, vagyis a javítás volumene kisebb lett, most például csak két uszály újjávarázsolása folyik Dunaha- rasztin. Vizsgáljuk a termék- összetételt a számok segítségével: 32 millió forintos az idei termelési értéktervünk, ezt minden körülmények között teljesíteni kell. A munkánknak ötmillió forint nyereséget kell eredményeznie. • Az üzem minden terméke nyereséges? — Egyformán gazdaságos az Altolónos iskolát végzett fiatalokat IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK az 1973/74-es tanévre: KŐMŰVES, ÁCS, VILLANYSZERELŐ szakmába. 'idékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől függő 5sztönd'*at. az ács es kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet: o .PROSPERITÁS" KSZ munlrouay' osztóivón Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt exportra gyártott uszály és ponton is, hiszen mindkettő devizát hoz. A pontonkészítés termelésünk 10 százalékát teszi ki, az évi öt uszály kapacitásunk 80—85 százalékát köti le, s mint a számokból látszik, elenyészően kicsi a javítótevékenységünk. Tavaly is körülbelül ilyen arányú volt a termékösszetételünk, ekkor 2,4 millió forintnyi nyereséget terveztünk, de csak 303 ezer forintot könyvelhettünk el. Miért? A létszámcsökkenés miatt emelkedett a rezsink. • Az idén a termékösszetétel nem változik, a munkaerő sem lett több, mégis sokkal nagyobb nyereségre számítanak. Hogyan? — Mint mondtam, a ténylétszámra épült az idei tervünk, ez kisebb, mint a tavalyi, mégis nagyobb nyereségre számítunk. A hatékonyabb, szervezetteb munkára alapozzuk ezt az elképzelésünket. Kérdezte, hogyan érhető el a nagyobb nyereség? Az üzemi demokrácia szélesítése érdekében egészen a munkapadig lebontva ismertettük a feladatokat. Havonta egy alkalommal az elmúlt hónap eredményeiről tájékoztatjuk a párt- és! tömegszervezeti aktivistákat. Tizenhat szocialista brigádunk az intenzívebb munka motorja. A bérfejlesztéstől is sokat vártunk, s nem csalódtunk: a dolgozók munkakedve javult, az eltelt hónapok eredményei ezt a megállapítást alátámasztják. • Hogyan élnek az intenzív munkát elősegítő tizem- és munkaszervezéssel? — A vállalati központban készítették el a munka- és üzemszervezési javaslatot. Ebben például ilyen feladatokat határoznak meg: a technológiai fegyelmet állandóan vizsgálni kell, ellenőrizni az új technológiánál, hogy bevált-e. Kimondja az állásfoglalás, hogy a javítható alkatrészeket a helyszínen kell kijavítani, az ezzel foglalkozó dolgozókat tapasztalatcserére küldjük. Az exportmunkák komplex előkészítésére orosz—német nyelvű levelezőket állítunk munkába, korszerűsítjük a belső ügyvitelt — hogy csak a legfontosabb témákat soroljam fel. • Milyen szervezői munkát végeznék a duuaharaszti üzemben? — Két feladatot kellett megoldanunk, az egyik: komplex módon vizsgáltuk az üzem krónikus munkaerőgondját. Az elemzést a csoportvezetőknél kezdtük, írásos véleményt, javaslatot kértünk tőlük: miért távoznak el részlegükből a dolgozók? Az anyagokat összegeztük, s háromféle okot tártunk fel, a munkakönyvüket kikérők a rossz munkakörülményre, az alacsony bérekre, s az otthonukhoz közelebb levő munkahelyre hivatkoznak. A béreket rendeztük, a munkakörülményeken javítunk, ezért más feladat került előtérbe: jobban kell figyelni az emberekkel való bánásmódra, szükséges az új munkás segítése, támogatása. Hogy elmondja a vezető, a dolgozó mit, miért csinál? Ha a munkás nem tudja, hogy mit miért tesz, nem tud ésszerű javaslatot teríni, s a kedve is rosz- szabb. A párt-, a KlSZ-szer- vezet aktívan segíti az emberi kapcsolatok jobb kialakítását. • Melyik a szervezői munka másik témája? — A hegesztési munkák minőségét állandóan fokoznunk kell. Ezzel a feladattal állandóan foglalkozunk: a hegesztési próbadarabokat laboratóriumban ellenőrzik, a minőségnek megfelelően a munkás osztályzatot kap, s ez dönti el, hogy a hónapban 70—120 forint minőségi prémiumot kap-e. Csak a rendszeres ellenőrzéssel lehet a jó minőséget biztosítani. Ez a téma felveti az utánpótlás kérdését is, több, kvalifikáltabb hegesztőre van szükségünk. Éppen a jövő héten indítunk tizennyolc dolgozó részére hegesztőtanfo- lyamot... — mondta végezetül az üzemegységvezető. F. P, i
