Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

1973. JÚNIUS 6., SZERDA MST MEGYEI K:Mir$ap Magyar szorbitüzem a Szovjetunióban A Chemokomplex és a szov­jet Technopromimport külke­reskedelmi egyesülés szerző­dést írt alá egy évi 5 ezer ton­na kapacitású komplett szor­bitüzem szállítására, mintegy 1,5 millió rubel értékben. A szorbitüzemet a Szovjet­unió gyógyszeripara a belgo- rodi vitaminkombinátban lé­tesíti, a gyárat 1975-ben fog­ják üzembe helyezni, magyar szaktanácsadás mellett. Ez a Szovjetunióba szállított első komplett, magyar technológiá­val működő vegyiüzem. TÁJÉKOZTATÓ A MINISZTÉRIUMBAN Öntözni esőben is! Pest megyei példa burgonyatermesztésre — Gyümölcsgondok - A takarmány: érték Május végével országszerte lezárult a tavaszi mezőgazda- sági munkák legfontosabb sza­kasza — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Elmondotta, hogy mind a mezőgazdasági nagyüzemek, mind a kis­termelők időben elvégez­ték a talajművelést, a ve­tést, s a vetési arányok is megfele­lően alakultak. Az őszi kalá­szosok a tervezettnél nagyobb területen kerültek földbe, ku­koricából három százalékkal többet vetettek a gazdaságok az előirányzottnál. A program­nak megfelelően alakult a cu­korrépa-terület is: 93 509 hek­tár. Ha a szélviharok és a szárazság okozta kipusztulást leszámítjuk is, a tervezett 90 ezer hektárnál nagyobb terü­letről takaríthatják be fontos ipari növényünket. A száraz­Tagfelvétel előtt A KŐVETKEZŐ HETEK­BEN sok pártalapszervezetben kerül sor új tagok felvételére a taggyűléseken. Nem azért,, mintha a pártépítés valami­féle nyári kampányfeladat lenne, hanem azért, mert a pártcsoportok, az alapszerve­zeti vezetőségek év elején elkez­dett tagnevelő munkája, a je­löltekkel való foglalkozás gyümölcse körülbelül mosta­nára érik be. A párt Központi Bizottságá­nak tavaly novemberi ülésé több figyelemre méltó útmu­tatást adott a X. kongresszus­nak a pártépítésre, a tagfel­vételre vonatkozó határoza­tai végrehajtásához. A párt további egészséges fejlődése, munkásjeliegéneK és élcsapat­szerepének megóvása, erősí­tése érdekében a tagfelvételi munka néhány fogyatékossá­gának kiküszöbölését tűzte feladatul a pártszervezetek elé. A kongresszus által megha­tározott célok egy részét el­értük. Az elmúlt két évben — a IX. és a X. kongresszus kö­zötti évekhez képest jelentő­sen — 4,5 százalékkal nőíít a nők aránya az újonnan felvitt párttagok között. Szembetű­nően emelkedett — főleg a tagfelvételi korhatár leszállí­tását követően — a 18—21 év közötti, KISZ-ajánlással fel­vett fiatal párttagok száma. Tovább emelkedett a párttag­ság műveltségi szintje. Párt- szervezeteink sokat tettek a fizikai munkások számará­nyának növeléséért a pártban. Ennek köszönhető, hogy a fi­zikai dolgozóik aránya az újonnan felvettek között már hosszú ideje nem volt olyan magas, mint az elmúlt két esztendőben. Mégis, az egész párttagsághoz viszonyítva, számarányuk az elmúlt két év alatt országosan 2,1 százalék­kal csökkent. E csökkenés oka részint társadalmi fejlődé­sünkben az átrétegeződés- ben gyökerezik. Az új pártta­gok több mint egyharmada ugyanis azokat a kommunis­ta munkásokat pótolta csu­pán, akik időközben fizikai dolgozókból értelmiségiekké váltak. AZ ÖSSZETÉTEL alakulá­sában természetesen, szerepe van a különböző szemléleti hibáknak is. Az államigazga­tási jogkörök decentralizá­lása — amely megnövelte a helyi tanácsok önállóságát és hatáskörét —, a gazdaságirá­nyítás korábbinál sokrétűob feladatai, a vezetés színvona­lával szembeni növekvő kö­vetelmények az utóbbi idők­ben a vezetők munkájára irányították a figyelmet. E különben fontos kérdés azon­ban nem szoríthatja háttérbe a munkások társadalmi, gaz­dasági és politikai helyzeté­nek problémáit. Az egyoldalú szemlélet nemcsak gazdasági síkon jelentkezett, hanem egyik-másik pártszervezet éle­tében, működésében is: a a könnyebb megoldást vá­lasztva, a tagnevelő munka elsősorban a műszaki és ag­rárértelmiségre, a vezető be- osztásúakra összpontosult. így történhetett, hogy a X. kong­resszus óta az elmúlt év vé­géig csaknem ugyanannyi szellemi dolgozót és alkal­mazottat vettek fel a párt so­raiba, mint amennyi fizikai munkást. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG novemberi ülése — csakúgy, mint korábban a X. kong­resszus — nagy figyelmet szentelt a párt élcsapat jelle­gének. Abból kiindulva, hogy a párt ereje nem csupán és nem is elsősorban a pártta­gok számától függ — erre ben­nünket a közelmúlt törté­nelmi tapasztalatai figyel­meztetnek! —, sürgette a mi­nőségi összetétel javítását. Ar­ra intette pártszervezeteinket, hogy elsősorban a legkiválóbb fizikai dolgozókkal, a mun­kában, tanulásban és ember­ségben példát mutató szocia­lista brigádok tagjaival, a szakszervezeti mozgalom arra érdemes aktivistáival erősít­sék soraikat. Egyszóval: emel­jék a mércét a tagfelvételek­nél, ám anélkül, hogy túlzá­sokba esnének. A mérce emelésének jogos igénye azt jelenti, hogy a tagfelvételhez nem elég a párt politikájával való egyetértés — a párttagnak harcolnia is kell annak végrehajtásáért. A túlzásoktól való tartózkodás pedig egyet jelent az elbírálá­sokban alkalmazott differen­ciálással. Nyilvánvaló, hogy más ideológiai, politikai és műveltségi követelményeket kell támasztani az ipari mun­kásokkal, mint a szövetkezeti parasztokkal vagy a szellemi dolgozókkal szemben. Mégis, még ma is tapasztalni szélső­séges eseteket. EGYES ALAPSZERVEZE- 'TEK, az élcsapat jelleg meg­óvása érdekében a munkások­kal szemben szigorúbb mércé­ket alkalmaznak a tagfelvétel­nél, mint a más társadalmi ré­teghez tartozók esetében. Má­sutt viszont azt is elegendő­nek tekintik, ha a tagfelvétel­re jelentkező szemény rende­sen dolgozik, és eleget tesz ál­lampolgári kötelességeinek. Mindkét véglet hibás. Az is kényelmes álláspont, hogy „nem baj, ha a jelentke­ző még a szervezeti szabályza­tot sem ismeri, majd megis­meri az új párttagok politikai tanfolyamán”. Viszont: a po­litikai elkötelezettség mérle­gelése a legelemibb feladat egy-egy tagfelvételi kérelem elbírálásánál. Ám hogyan kérhető számon a párt politi­kája melletti aktív kiállás, a párt eszméjének, erkölcsi nor­máinak nyílt tudatos vállalá­sa olyan emberektől, akik azt sem tudják, milyen köte­lezettségeket vállalnak ma­gukra a pártba való belépé­sükkel? A Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalása több — az utóbbi években keletke­zett — hibára, társadalmi éle­tünk nem kívánatos jelensé­gbe irányította a figyelmet. Az ellenük való harc társadalmi érdek, ám elsősorban a kom­munisták kötelessége. E harc követelményeinek eleget ten­ni csak eszmeileg összeforrott, politikailag tisztánlátó és ak­tív, a dolgozók legjobbjait tö­mörítő élcsapat képes. Nyíri Éva A népfrontra támaszkodva A tanácstagok tájékoztatásának irányelvei Azért, hogy a népfrontbi­zottságok és a tanácsok egy­mást segítőén összehangolják munkájukat a tanácstagok tá­jékoztatásában, együttes irányelveket adott ki/ a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tit­kársága és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala. A népfrontmozgalom műkö­dési formálnak keretében — a most megjelent irányelvek szerint — elsősorban azokkal a kérdésekkel célszerű foglal­kozni, amelyek a tanácstagok egyes csoportjait a tanács ál­talános működési kereteiben szerzett információknál részle­tesebben is érdeklik. Ilyen például: az első alkalommal megválasztott tanácstagok tá­jékoztatása, különösen az új lakótelepeken a társasházi kö­zösségek működése, a szolgál­tatások és az áreilenőrzések kérdései, speciális ágazati és szakmai problémák. Eredményesen alkalmaz­ható formái a tájékozta­tásnak : a tanácstagok klubja, a tanácstagok fó­ruma, a népfrontestek stb. E rendezvényeken való rész­vételre, illetőleg közreműkö­désre a tanácstagokon kívül célszerű esetenként felkérni a téma szerinti tanácsi bizottság elnökét, érdekelt tagjait. He­lyes módszer a tanácstagok egyes csoportjainak, például a munkásoknak, a fiataloknak vagy a női tanácstagoknak a megbeszélése. A népfrontbizottságok ered­ményesen közreműködhetnek a lakosság és a tanácstagok jogpropaganda jellegű tájé­koztatásának megszervezésé­ben is. Ennek igén hasznos formái lehetnek például meg­határozott időpontokban és társadalmi munkában a bíró­sági, ügyészségi szakemberek, ügyvédi munkaközösségek tag­jai által tartott fogadóóráik, jogi tanácsadások. Jelentős feladat hárul a népfrontbizottságokra a tanácsok szerepének, tevé­kenységének széles körű ismertetésében. A feladat ellátása csak abban az esetben hozhatja meg a kí­vánt eredményt, ha a helyi népfrontbizottságok ehhez igénylik a társadalmi, gazda­sági, állami szervekkel való hatékonyabb együttműködést, és felhasználják a helyi és központi tömegkommuniká­ciós eszközökben, valamint mozgalmi tevékenységükben rejlő gazdag lehetőségeket. Az új irányelvekben felhívják a figyelmet, hogy a népfrontbi­zottságok közreműködésükkel segítsék a választók szemléle­tének alakítását, a tanácsta­gok munkájának fejlesztését, a különböző szinteken tapasz­talt jó és eredményes tanács­tagi munkamódszerek elter­jesztését ság által megtizedelt paradi­csom-, paprika- és uborkapa­lántákat már pótolták, vagy ezekben a napokban pótolják a gazdaságok. Kedvezőtlen helyzet ala­kult ki a burgonya ter­mesztésében. Elsősorban a vetőgumó hiá­nya miatt nem váltak be az elképzelések, a termelőterület csupán 85 százaléka a terve­zettnek. S jóllehet, Pest me­gyében is tovább csökken a burgonya vetésterülete, ám Szabolcs mellett Itt kezdtek hozzá először a megoldást kí­náló zárt rendszerű, ihtenzív termesztési módszerek gyakor­lati alkalmazásához. Koráb­ban. megírtuk, hogy a pilisi Üj Élet Tsz-ben máris kézzelfogható ered­ménye mutatkozott e tö­rekvésnek. A meglevő területeken egyéb­ként szépen fejlődnek a már virágzó krumplibokrok. Mintegy ötszázalékos lema­radás mutatkozik a naprafor­gó-termesztésben is. ■ Beszámolója második fele­ben dr. Soós Gábor szólt ar­ról, hopv a téli csapadékhiány közvetlen gondokat nem oko­zott kitavaszodáskor, sőt _ se­gítette a talajmunkák elvégzé­sét. Nagyon kedvezően hatott a szántóföldi növények — kü­lönösen a kalászosok — fejlő­désére az áprilisi csapadék. Az ígéretes termésbe vetett hitet azonban megtépázta a május, az aszályos időjárás, amikor is a csapadék a sok évi átlag­nak csupán 35—40 százalékát érte el. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás, az agrotechnikai fegyelem és a szakmai felké­szültség azonban jelentősen ellensúlyozta az időjárási vi­szontagságokat. A szikes, ho­mokos, sülevényes területeken a kalászosok is megérezték a szárazságot, sok helyütt föl­sárgult, fölvöpösödött a búza, az őszi árpa, de az országos kép nem ad okot különösebb aggodalomra. (Jegyezzük meg, hogy Pest megyében sajnos elég sok az olyan terület — mint például a ráckevei, a da- basi járás egyes vidékei, Ceg­léd, Nagykőrös környéke —, ahol terméskiesésre számíta­nak.) Jelentős terméskiesést okozott viszont a gyümöl­csösökben a májusi nyár. Ami Pest megye váci és szent­endrei járásait is igen érzéke­nyen érinti: a bogyós gyümöl­csök, a szamóca, a málna, a ribizli első virágzásából adódó termésének nagy része kiesett, gyönge termést ígér a meggy, a cseresznye. Szépen mutat viszont a szőlő. összességében megállapít­ható — mondotta a miniszter első helyettese —, hogy a ked­vezőtlen időjárás hatását még ellensúlyozni lehet. Mindenekelőtt öntözni kell! Az eső enyhítette ugyan a gondokat, de nem a na­pokban lehullott csapadék mennyisége határozza meg az öntözés szükségességét, hanem a talaj vízkészlete. S ez csekély. Sürgető az esedékes nö­vényvédelmi munkák elvégzé­se, egyrészt, mert a párás idp segíti a gombakártevők terje­dését, másrészt, mert az előre­jelzések szerint számítani kell a rovarkártevők elszaporodá­sára. Törekedniük kell a gaz­daságoknak továbbá a meg­termelt magas fehérjetartal­mú szálas takarmányok — lu­cerna, vöröshere — veszteség- mentes betakarítására, hiszen a szarvasmarha-program alap­ja a célszerű takarmányhasz­nosítás. Befejezésül dr. Soós Gábor hangsúlyozta, hogy máris idő­szerű: fölkészülni a nyári munkákra. Üzemképes állapotba kell helyezni minden kom­bájnt, hiszen a gazdaságok az idén kevesebb új gép­hez juthatnak. Valamennyi szállítóeszközt és szárítóberendezést időben meg kell javítani a termés bizton­ságos betakarítása érdekében. A. Z. A. N. Selepin vezetésével a szovjet küldöttség Pest megyében A Monon Állami Gazdaság kukoricapelyhesítőjében. Gárdos Katalin (elvételei (Folytatás az 1. oldalról) Sándor, mintegy összegezve az elhangzottakat. — De jól is dolgoznak — tette hozzá Cservenka Ferenc- né. Aztán — mivel a hallottak­nál is többet jelentenek a lá­tottak — a beszélgetést a ven­dégek és házigazdáik a tsz né­hány üzemegységének meglá­togatásával folytatták. Ám in­dulás előtt még megjegyezte A. N. Selepin: — Mindannyian nagyon örülünk az önök sikereinek. Nagyon szép eredményekről hallottunk, de gondolom, itt is úgy van, mint nálunk, hogy az eredményeknek nem lehet ha­tára. Ezért kívánunk további sikereket, jó egészséget mind- annyiuknak, s nemcsak a szö­vetkezet tagjainak, hanem az egész magyar mezőgazdaság hasznára. A tsz-körséta során megte­kintették a 320 vagon befoga­dóképességű hűtőházat (ame­lyet jelenleg a szezon meg­kezdéséig > üzemektől vállalt bértárolással hasznosítanak), s a konzervüzemet, amelyben ugyancsak a felkészülés fo­lyik a közeledő paradicsom- és gyümölcsszezonra. Vendégségben Lovász Jánosnál A sürgető idő vetett véget a látogatásnak, amely után a Mcmori Állami Gazdaságba vezetett az út. Közben azon­ban még Dánszentmiklóson megálltak egy kis időre a Dózsa György út 31. számú ház illatozó, pompás rózsák­kal beültetett bejáratánál. A monori gazdaság egy dolgozó­ja, Lovász János lakik itt csa­ládjával, s nagy örömmel fo­gadták a betoppanó vendége­ket, akik kedves kíváncsiság­gal ismerkedtek, hogyan él nálunk egy falusi család. A látottak jogosan töltötték el őket megelégedéssel, majd a háziak saját termésű borá­val koccintgatva kívántak sok boldogságot. Kukor/cape/yhesítő és zsírporgyártás A Monori Állami Gazdaság­ban Kelemen György igazgató és Ambrus Béla, a gazdaság szakszervezeti tanácsának tit­kára fogadta a szovjet szak­szervezeti delegációt. Egyedül­álló érdekességet volt itt alkal­muk megismerni, a kukorica- pelyhesítő üzemet, amely jó­formán egyedülálló Éurópában. Hasonló üzemek csak Hollan­diában működnek. Korábban mi is onnan importáltuk az állattenyésztésben fontos sze­repet játszó kukoricapelyhet, az üzem 1971 végi megindulá­sával jelentős valutaösszeget takarítanak meg. A múlt hó­naptól — áz üzem továbbfej­lesztésével megkezdték az ál­lattenyésztésben, sertéshizla­lásiban ugyancsak fontos zsír­por gyártását. A tartalmas délutánt az állami gazdaság központjában este, mélyreható, de közvet­len hangú beszélgetés fejezte be. Ezen részt vett Guba Pál, a monori járási pártbizottság első titkára is, valamint a gazdaságból Fazekas Ernő, a pártbizottság titkára, Kovács Andor, Nagy Dezső, a gazda­ság igazgatóhelyettesei, Topol- csik Ilona, a KISZ-bizottság titkára, Pongrácz Sándorrvé, a nőbizottság elnöke és két szo­cialista brigádvezető. Deák Rudolf és Kecskés Kálmánné. Kelemen György igazgató vázolta a 17 ezer hektáron gazdálkodó állami gazdaság legfontosabb tevékenységeit. Ennek kapcsán elismeréssel emlékezett meg o. szovjet ipar nagyszerű termékeiről, azokról a korábban itt soha nem lá­tott nagy teljesítményű mező­gazdasági gépekről, amelyek jelentékenyen elősegítik a munka termelékenységét gaz­daságukban. Ambrus Béla az állami gaz­daságban folyó szakszervezeti életről nyújtott tájékoztatást. Elmondta, hogy 98,4 százalé­kos a dolgozók szervezettsége. Beszámolt arról, hogy a szak- szervezeti tanács és a hozzá tartozó szakszervezeti bizott­ságok, munkabizottságok — a közgazdasági, a kulturális, az üdülési, a nőbizottság, a társa­dalombiztosítási tanács — mi­ként segítik eredményesen a közös célt: a termelési ered­mények fejlesztését és a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek, kulturálódásának to­vábbi javítását. Akárcsak korábban minde­nütt a nap folyamán, itt is szá­mos konkrét kérdés, a kölcsö­nös tájékozódás tette hasznos­sá a beszélgetést. A. N. Sele­pin ugyanis, akárcsak a szak- szervezeti delegáció más tagjai, részletesen' kíváncsiak voltak sok mindenre, nemcsak az eredményekre, hanem a gon­dokra Is. A feleletek, a felvilá­gosítások — mint ahogyan ba­rátok körött szokás — nem is maradtak el. A vendégek végül — az ál­lami gazdaságban a tisztele­tükre rendezett vacsora után — késő este az őszinte tapasz­talatcsere s az ez alkalommal is újból és újból megnyilvánu­ló magyar—szovjet barátság emlékével térhettek vissza Bu­dapestre. Lőkös Zoltán A A i

Next

/
Thumbnails
Contents