Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
1973. JÚNIUS 30., SZOMBAT «St M£ evei sJCírlap Átadták a zsámboki 484 íérSbsfyss tehenészeti telepei Kétszeres hasznot hoz a Galgatej Félidőben a borsószüret Csütörtökön délelőtt megtörtént a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet 404 férőhelyes szakosított tehenészeti telepének szakmai átadása. A gazdaságnak régebben kétszáz tehene volt, ezek szaporulatából népesítették be az új létesítményt. A magyartarka állomány hizlalt bikáit exportálják, s a termelt tejet az öt termelőszövetkezet által közösen létesített Galgatej elnevezésű társulás tejfeldolgozó üzeme révén juttatják el a fogyasztókhoz. (A tejfeldolgozó üzem naponta 14—15 ezer liter tejet dolgoz fel. Jól járnak így a környékbeliek — s a nyereség kiválóan javítja a társult gazdaságok szarvasmarha-ágazatának eredményességét.) A szakosított tehenészeti telep három, 108 férőhelyes istállóból, egy nyolcvan férőhelyes elletőből és egy borjúne- yeldéből áll. De épülőfélben van még egy növendékistálló is. A termelőszövetkezet távlati tervei között szerepel egy hízóbika-istálló felépítése is. ★ Ott jártunkkor találkoztunk a termelőszövetkezetben dolgozó Bozsó Lászlóné országgyűlési képviselővel, a tsz növénytermesztési szakmunkásával. Éppen folyt a borsócséplés, öt hatalmas maA zsámboki új, szakosított tehenészeti telep sina ette egyik oldalon a frissen szedett növényt, a másik oldalon meg két futószalagon szaladt kétfelé a borsószemek tömege, meg a silónak való. — Ötszáz hektárnyi borsója van a termelőszövetkezetnek — kapjuk a tájékoztatást. — A munkafolyamatok teljesen gépesítettek, itt is látható a szalagrendszerrel kombinált öt borsófejtő gép. Háromszáz hold már lé van csépelve. Az Kiállítás és vásár Közvetlen szervezéssel A járás kedvelt bevásárló központja a szövetkezeti áruház Első ízben rendezett komplex árubemutató kiállítást és vásárt a gödöllői szövetkezeti áruház. Ezen belül kiemelkedő volt a kemping és kempingruházati szabadtéri kiállítás és vásár. A kemping és strandruházati divatbemutató újszerűsége abban rejlett, hogy a bemutatott öltözékeket és felszereléseket meg is vásárolhatták az érdeklődők, mert csak a meglevő készlet Választékát mutatták be. — Az egy hétig tartó kiállítás eredményes volt — mondotta Herdovics László áruházi igazgató. — Fürdőruha és kempingruházati cikket 50 ezer forint értékben vásároltak, a sportosztály forgalma elérte a 300 ezer forintot, bú- itort pedig 900 ezer forint érmékben adott el az áruház. Az összes forgalom 35 százalékkal haladta meg a szokásos heti forgalom szintjét ezekből az árukból. A gödöllői szövetkezeti áruház átlagos havi, forgalma eléri a 9 millió forintot, s különleges árukért sem kell már a járásbelieknek Budapestre utazniuk. Szolgáltatásként helyben, az áruház intézi az OTP-hitellevelek kiadását és lebonyolítását, továbbá sgját szállítóeszközzel fuvarozzák házhoz, a vidékiek részére is, a mégvásárolt tartós fogyasztási cikkeket. A választék bővítéséről olyan módon is gondoskodtak, hogy a különböző ipari szövetkezetektől közvetlenül szerzik be az árukat, ruházati és egyéb cikkeket. Hol „bújnak“ a szerelők? Cégtábla és telefon nélkül Napról napra növekszik a gázkészülékek használóinak száma, és természetesen az ezzel járó ügyek intézése is. Nem csoda hát, ha Gödöllő — valamint a területileg a gáz- szolgáltatóhoz tartozó 32 község — lakóit érdekli, mikor és hová fordulhat „gázügyeinek” intézése érdekében. Azonban hiába lapozzák a telefonkönyvet, hiába keresik az utcákban fürkésző szemekkel a cégtáblát — nem találják meg, amit keresnek. Most viszont elérkezett a titok felfedésének pillanata: a gáz- szolgáltató egy közismert épületben húzódik meg, a megszüntetett veresegyházi vasút Máriabesnyői üti megállójának várótermét alakították át erre a célra. Itt található az adminisztrátor és a sok ezer kartonlap, amelyen a fogyasztókat tartják nyilván. Innen indul a négy szerelő a lakásokban elhelyezett gázkészülékek ellenőrzésére, elvégezni a szerviz- munkát, de itt engedélyezik a második palack beállítását is. Van postacímük is: Csehszlovák—magyar barátság útja 1. És ha volna cégtáblájuk, a következőképpen festene: Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat, gödöllői körzetszerelő- sége. Csiba József Ma zárul Pékáru-bemutatók A Pest megyei Tanács II. zsámú, Gödöllői Sütőipari Vállalata évente rendez termékbemutatót. Az idei a mai napon ér véget. A bemutató célja a vásárlók hangulatának, véleményének megismerése, a további piackutatás, és nem utolsósorban szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot a kereskedelemmel is. Ezért rendezték a bemutatókat boltokban, áruházakban: Gödöllőn a 20-as 'népboltban, Aszódon a 109-esben, Pécelen az 1-es ön- kiszolgálóban és Isaszegen az új ÁBC-áruházban. (A két utóbbi ÁFÉSZ-üzlet.) első termés nem volt a legjobb, de ezt az időjárás számlájára írhattuk. Akkor 11 mázsa volt a holdankénti átlagtermés, most már eléri a 18— 20 mázsát is. Nyolcfajta borsónk van, nyolcvan vagon „szemeltre” szerződtünk a Hatvani Konzervgyárral. Azt hiszem, tudjuk szállítani. Tizenkét órás műszakban 14 asszony dolgozik a borsócséplő gépek mellett. A billenős kocsik hordják a földekről a szárastól, levelestől kiszedett növényt, az asszonyok meg vasvillával adagolják a gépnek. Amíg nem-',voltak a gépek, harmincán csinálták ezt a munkát. S miközben a cséplést figyeljük és beszélgetünk, a Hatvani Konzervgyár tehergépkocsijára éppen rakják fel a szemekkel teli ládákat. Első: a tekercselők brigádja MEGOLDÓDOTT SZÁZ TÚRAI ASSZONY GONDJA Tavaly szeptember végén az a hír járta Túrán — egy KÖ- JÁL-ellenőrzés után —, hogy be kell zárni az aszódi Vegyes Ktsz ottani tekercselőrészlegét. Hacsak fel nem épül a szociális és egészségügyi követelményeknek megfelelő fürdőépület! Akkor a ktsz elnökével folytatott beszélgetés nem sok eredménnyel kecsegtetett, any- nyit tudtunk meg, hogy már a harmadik határidőt jelölték ki a létesítmény felépítésére. Az új határidő: 1973. július 15. Pesti István elnök elmondta, sajnos, 1980-ig semmilyen beruházásra nincs pénze a ktsz- nek, tehát elképzelhető, hogy bezárják a tekercselőrészleget. A dolgok akkori állása nem volt szívderítő, hiszen ez a munkahely összesen száz túrái asszonynak ad munkalehetőséget, keresetet. Vajon két héttel a határidő előtt mi újság Túrán? A nagyközségi tanács elnöke, Takács Gyula: — A tanács állandó bizottsági, valamint tanácsülésen is foglalkozott a nők helyzetével. Azt leszögeztük, hogy a munkahely meg nem szűnhet, s a ktsz vezetői is megígérték, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek. Pesti István, a ktsz elnöke: — Sajnos, addig minden tanácskozásunk hiábavaló volt, amíg nem rendelkeztünk pénzzel. Ám szerencsénk volt, mert a Pest megyei KISZÖV vezetői is úgy érezték, hogy nemcsak a turaiaknak, hanem a ktsz-nek is szüksége van arra a részlegre, megszüntetése gazdasági visszaesés lett volna, hiszen az ikladi Ipari Műszergyárnak végzünk ott bérmunkát. A KISZÖV segített, kaptunk 920 ezer forintot beruházásokra. így most már biztos választ tudunk adni: nem kell megszüntetni a tekercselőrészleget. Villányi József, a részleg vezetője: — Ez a ki% üzem 1969 óta dolgozik, s azóta olyan eredményeket értünk el, amelyek mind a megszüntetés ellen szóltak, öt szocialista brigádunk van itt, s a ktsz brigádjai közötti versenyben a tekercselőben dolgozó Május 1. brigád lett az első. Az első negyedévi .tervet 127 százalékra teljesítettük., Persze, megszüntetésről már szó sincs: tető alatt van a hiányolt fürdőépület. Természetes, hogy Pesti István is nyugodtabb már. — 450—500 ezer forintba kerül majd összesen az új létesítmény, de a maradék pénznek is helye van, sok apró oe- ruházásra van még szükség. A tekercselőműhelyben megnyugodtak az asszonyok, a hangulatuk is jó. örülnek, hogy igényeiknek megfelelő munkahelyen dolgozhatnak. A fürdőt remélhetőleg a kitűzött határidő előtt birtokba vehetik. Gólya József Ferenc Közétkeztetés, szórakozás Támogatják a kkhni&zgekaat Az MSZMP Gödöllő városi bizottsága nemrégen tárgyalt a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat városban működő egységeinek a közétkeztetést és az ifjúság szórakozását segítő tevékenységéről, s az egységek további tennivalóiról. A vendéglők közül egyedül az 1972 januárjában megnyílt Gödöllő Étteremben van úgynevezett közétkéztetés. Ezt — előrelátóan — már az épület tervezésekor figyelembe vették, így a konyha napi 50Ö adag ebéd főzésére alkalmas. Jelen pillanatban azonban mindössze napi 190—200 adagra van előfizető. (Májusban új vezetők kerültek az étterem élére, akik már átszervezték a konyhát, s elsőrendű feladatuknak tekintik a közétkeztetés problémájának megoldását.) A cél az, hogy az intézmények, üzemek, hivatalok, ahol nem megoldott a dolgozók étkeztetése, az étteremből vinnék el az előfizetéses ételt, amelyet a munkahelyükön fogyasztanának el a dolgozók. Ennek érdekében a Gödöllői Városi Tanács kereskedelmi osztályának segítségével a Pest megyei Vend églátóipari Vállalat területi vezetői a legrövidebb időn belül felkeresik az említett intézményeket, s felajánlják az étterem szolgáltatásait. (Egy-egy ebéd ára 8 forint 70 fillér, ehhez az intézmények adhatnak térítést a dolgozóknak.) A dolgozó nők érdekében szeretnék bevezetni Gödöllőn az előfizetéses vacsoraelvitelt. Ennek megvalósítása érdekében megfelelő reklám és propaganda szükséges. Az ifjúsági törvény a vendéglátóipar számára is kijelöl feladatokat. (Ismeretes, hogy a városban — a lakosság számához képest — nincs megfelelő művelődési ház.) Mindenképpen kívánatos, hogy^ a vendéglátóipar az ifjúsági klubmozgalmat megfelelően támogassa. A városi üzemegységek közül az Agrár eezpresz- szó és a már említett Gödöllő Éttérem tud teret biztosítani ifjúsági összejöveteleknek, s az lenne a célszerű, ha ezekben elsősorban a KlSZ-fiata- loknak nyújtanának segítséget. A területi igazgatóság még áprilisban felvette a kapcsolatot a városi KlSZ-bizottság- gai, s velük egyetértésben a Gödöllő Étteremben zeneszünnapon, tehát szerdánként megindították a lemezklubot; a programok lebonyolítását a KISZ-szervezet végzi. Az üzlet forgalmi számai is bizonyítják, hogy a klub sikeres. Azonban az ifjúság szórakozását egy disck-jockey klub nem oldja meg! Tavaly év végéig a Gödöllő Étteremben esténként egy beatzenekar játszott, ezért a vendégkör jobbár^ csak lókból tevődött össze. Célszerű lenne a városban egy nyári ifjúsági szórakozóhely — nagy befogadóképességű Ifjúsági park — létrehozása. A helyes árukínálat megszervezésével ennek eredményes működése is megoldható. Torz sállá lók a LATI-ból A gyógyítás szolgálatában Gyógyszerkutatásban, gyógyszergyártásban és -exportban Magyarország már esztendőkkel ezelőtt is élen járt. A fejlődés, a mélyreható kutatások megkövetelték, hogy jó minőségű kísérleti állatok álljanak rendelkezésre. Néhány évvel ezelőtt „háztájiban” tenyésztették őket. Központi intézményre volt tehát szükség, ahol genetikai és higiéniai szempontból egyaránt megfelelő laboratóriumi kísérleti állatokat tenyésztenek. 1970-ben jött létre Gödöllőn a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Kutatóintézet, röviden LATI. Négy fontos feladat A beruházás 1965-ben elkezdődött, s öt esztendő alatt fel Is épült az intézet, a műszaki átadásra azonban csak 1970 áprilisában került sor. A részlegek közül legkorábban a keveréktakarmánygyártó üzem kezdett dolgozni, majd fokozatosan munkához láttak a laboratóriumok is. Az indulás legvégső fázisa volt a tenyésztés megkezdése Angliából érkezett állatok segítségével. Az intézet létrejöttét finanszírozta az egészségügyi és a nehézipari minisztérium, s ugyancsak jelentős összeggel járult hozzá az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia. A kutatóintézetnek négy fő feladata van: elsősorban a laboratóriumi állatok tenyésztése, másrészt a biológiailag nagyon értékes takarmánykeverékek gyártása. Ezzel látják el országszerte a laboratóriumi állatokat. Tápanyaguk még a nagyon drága kazeint is tartalmazza. A kutatóintézet feladata a két alaptevékenységgel összefüggő minősítő munka elvégzése, s foglalkoztak továbbá kutatómunkával — a fejlesztés érdekében. Feladatuk a szaktanácsadás, a laboratóriumi állattenyésztő szakemberek képzése és továbbképzése. Egér, patkány, tengerimalac Dr. Dienes Károly, az intézet igazgatója: — Legfontosabb célunk, hogy a tudományos kutatás és az egészségügyi ellenőrzés végzéséhez szükséges kiváló genetikai és higiéniai minőségű laboratóriumi állatokat tenyésszünk, s ehhez korszerű tartási és takarmányozási feltételeket kellett biztosítani. Az intézet adottságai lehetővé teszik az eredményes munkát. Állatházunkban az egész ország számára egységes kísérleti anyag áll rendelkezésre. Ugyanakkor a . különleges egészségügyi kutatásokhoz speciális kísérleti állatokat is tudunk adni. Jelenleg háromféle állat van a kutatóintézetben: egér, patkány és tengerimalac. Közelebbi céljuk, hogy kísérleti nyulak tenyésztésével is foglalkozzanak, távlatokban pedig tervezik kísérleti kutyák tenyésztését is. — Mindezekre azért van szükség, mert a kísérleteknél nem mindegy, hogy milyen korú, súlyú és fajtájú állatot használnak fel. A megrendelő kívánalmai szerint szállítunk. A tenyésztés műanyag dobozokban történik, mind egy- egy kis „garzonlakás”, beépített etetővel. Az intézet legnagyobb megrendelői: az Országos Közegészségügyi Intézet, a Gyógyszerkutató Intézet, a Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet és a Kőbányai Gyógyszerárugyár. Az elmúlt esztendőben például 400 egeret, 80 ezer patkányt és 1500 tengerimalacot értékesítettek. A különleges kísérletekhez úgynevezett beltenyésztett fajtákat hoztak létre. (Különleges kísérletekhez sorolható például a rákkutatás is.) A beltenyésztett állatok máskülönben szoros rokonságban vannak egymással, csak a fajtatenyésztésnél cél a rokonság kiküszöbölése. A beltenyésztett állatok színben és' tulajdonságokban is eltérnek fajtájuktól. Ilyen például a Long—Ewens patkány, feje és törzsének felső része barna, hátulsó része fehér. De találkozhatunk az intézetben fehér, barna és fekete egerekkel is. A szín tisztasága elárulja a beltenyészet minőségét. Dr. Dienes Károly: — Tartási körülményeink kiválóak, az állatok teljesen zárt és klimatizált termekben vannak, állandó 21 Celsius fokon. A levegő relatív páratartalma 55—60 százalékos, óránként tizenkétszeres légcserével. Az állatház zsilipekkel van ellátva, minden bemenő anyag gázsterilizáláson esik át, a dolgozók teljes fertőtlenítő zuhanyozás után, steSósky Gizella, a kémiai laboratórium vezetője az egér- és patkánytáp fehérjetartalmát határozza meg. ril ruhákban jutnak be az állatokhoz. Kizárni a fertőzést Erre az állatok megóvása érdekében van szükség, egy fertőzés óriási károkat okozhatna. S ha fertőzött állat kerül kísérlet alá, a kutatókat becsaphatja a kiváltott reakció. ;— Felelősségteljes munkát végzünk, a tenyésztésen kívül sok kísérlettel. Üj takarmány- receptúrákat próbálunk ki, a genetikai laboratórium programjában pedig érdekes biokémiai kísérletek szerepelnek — mondta végezetül az intézet igazgatója. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Gárdos Katalin t i
