Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a KB gazdaságpolitikai szerveiről ! Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. jú­nius 27-én újjáválasztotta a Központi Bizott­ság gazdaságpolitikai bizottságát. A bizottság elnöke Nyers Rezső, a Központi Bizottság tit­kára; tagjai: Fehér Lajos miniszterelnök-he­lyettes, dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-he­lyettes, Lázár György miniszterelnök-helyet­tes, az Állami Tervbizottság elnöke, Párdi Imre, a KB osztályvezetője, dr. Romány Pál, a KB osztályvezetője, Nagy Richárd, a Buda­pesti Pártbizottság titkára, Nemeslaki Tiva­dar, a SZOT titkára. A Központi Bizottság Bálint Józsefet, a KB osztályvezetőjét, tekintettel arra, hogy fontos állami funkcióba kerül, érdemeinek elismerése mellett, felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének Párdi Imrét, a területi gazdaságfejlesztési osztály vezetőjének dr. Romány Pált nevezte ki. Pártbizottsági ülések ' Az MSZMP megyei bizott­ságai és a Budapesti Pártbi­zottság június 28-án, illetve 29-én ülést tartottak, ame­lyen meghallgatták és meg­vitatták a Központi Bizott­ság június 27-i üléséről szóló tájékoztatót. A Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság Karakas Lászlót, a megyei bizottság első titká­rát, érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségé­ből és első titkárnak megvá­lasztotta Sikula Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésen részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság dr. Romány Pált, a megyei bizottság első titkárát, érdemeinek elisme­rése mellett felmentette tiszt­ségéből és első titkárnak megválasztotta dr. Horváth Istvánt, az MSZMP KB tag­ját. Az ülésen részt vett Aczél György, a Központi Bi­zottság titkára. A KISZ Központi Bizottságának ülése A,KISZ Központi Bizottsága június 29-ón Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának elnök­letével ülést tartott. Dr. Gom­bár Józsefnek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében meghallgatta és megvitatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának június 27-i ülésé­ről szóló tájékoztatót. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A KISZ Központi Bizottsá­ga dr. Horváth Istvánt, a KISZ KB első titkárát, tekin­tettel arra, hogy fontos párt­funkcióba került, érdemeinek elismerése mellett felmentet­te tisztségéből. A KISZ Köz­ponti Bizottsága kooptálta dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP szentendrei városi bizottságának volt első titká­rát és egyben megválasztotta őt a KISZ Központi Bizott­sága első titkárává. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségé­nek javaslatára — érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt — feímeüi-" tette Párdi Imrét az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tisz­téből. Lázár Györgyöt fel­mentette a munkaügyi mi­niszteri tisztéből és megvá­lasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé, egyben az Országos Tervhivatal elnöké­vé. Az Elnöki Tanács Kara­kas Lászlót munkaügyi mi­niszternek választotta meg és Bálint Józsefet, a Központi Statisztikai Hivatal államtit­kárává nevezte ki. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt a Minisz­tertanácsba újonnan megvá­lasztott Karakas László mun­kaügyi miniszter letette a hi­vatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke. A Minisztertanács ülése i A Minisztertanács ülést tar­tott. Az MSZMP Központi Bi­zottságának javaslatára a nép­gazdaság tervszerű, arányos fej­lődésének fokozott elősegítése, a népgazdasági tervezés haté­konyságának növelése és köz­ponti irányításának szervezett összehangolása céljából a kor­mány szerveként Állami Tervfoizottságot hozott létre. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökévé kine­vezte Lázár Györgyöt, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnö­két, tagjaivá: dr. Ajtai Miklóst, Fehér Lajost, dr. Tímár Má­tyást és Vályi Pétert, a Minisz­tertanács elnökhelyetteseit, va­lamint dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­tert, Karakas László munkaügyi minisztert és dr. Huszár István államtitkárt, az Országos Terv­hivatal elnökének első helyet­tesét. A kormány felmentette dr. Huszár István államtitkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztéből. Karádi Gyulát — miután saját kérésére nyug­állományba vonul — érdemei elismerése mellett felmentette az Országos Tervhivatal elnö­kének első helyettesi tisztsége I alól. A Minisztertanács dr. Huszár István államtitkárt, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, Bálint Józsefet a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki. A szentendrei városi pártbizottság ülése Pénteken ülést tartott az MSZMP szentendrei városi bi­zottsága. Az ülésen — Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei párt- bizottság első titkárának elő­terjesztésére — felmentették, érdemei elismerése mellett, dr. Maróthy Lászlót, a városi pártbizottság első titkári tiszt­ségéből. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Walter Vlbrichtot, a Német Szocialista Egységpárt és az NDK Államtanácsa elnö­két 80. születésnapja alkalmá­ból. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csütör­tökön több napos látogatásra Bzabolcs-Szatmár megyébe ér­kezett. Vályi Péter, ,a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken hivatalában fogadta Muhamed Uadzsics jugoszláv külkereske­delmi minisztert, aki baráti lá­togatáson tartózkodik hazánk­ban. A beszélgetésen jelen volt dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter és dr. Zsiga Vo- dusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ma­gyarországi nagykövete is. Dr. Faluvégi Bajos pénzügy- miniszter megbeszéléseket folytatott dr. Hans Klossal, az Osztrák Nemzeti Bank elnö­kével, a magyar—osztrák gaz­dasági kapcsolatok továbbfej­lesztéséről. Dr. Maróthy László 1942-ben szü­letett Szeghalmon, rzegényparaszt családban. 1960-tól a KISZ tagja, 1965 óta az MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányai után a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen agrármérnöki diplomát szerzett 1965-ben; doktori disszer­tációját is mezőgazdasági témában irta. Az egyetem elvégzése után a KISZ egyetemi bizottságának tit­kárává választották. 1968 és 1970 között a KISZ Pest megyei Bizott­ságának titkára volt. E beosztás­ban agitációs és propagandamun­kával foglalkozott. 1970-ben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Szentendre városi Bizottságának első titkárává választották, s ugyanakkor a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság tagjává is vá­lasztották. Lázár György Lázár György 1924-ben, ílsasze- gen született. Munkásszármazású. 1945 óía a párt tagja. Az állami felső ipari iskola elvégzése után, 1942-től mint műszaki rajzoló dol­gozott 1948-ig. Ezt követően az Országos Tervhivatalba került, ahol főosztályvezető-helyettes, majd 1953-ban főosztályvezetővé nevezték ki. 1958-ban az Országos Tervhivatal elnökhelyettese lett. •Főleg közgazdasági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi kérdések­kel foglalkozott; tevékenyen részt vett a tervezés továbbfejlesztésé­ben. Elméleti folyóiratokban több publikációja jelent meg a nép- gazdasági tervezés és a területi tervezés kérdéseiről. 1970 februárjától munkaügyi mi­niszter, 1970 decemberétől az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1970 decemberétől az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács társelnökének tisztét is be­tölti. Karakas László Dr. Maróthy László Karakas László 1923-ban, Debre­cenben született. 1945 óta a párt tagja; 1949-ig mint sütőipari mun­kás dolgozott. (1949 és 1963 között az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezetének különböző vezető tisztségeit töltötte be. Előbb a fzakszervezet titkára, majd elnö­ke, végül pedig főtitkára * lett. 1963 és 1866 között a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkára volt. 1971 áprilisában Hajdú-Bihar megye (Hajdúnánás) választói or­szággyűlési képviselővé választot­ták. 1966 júniusa óta az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára; ugyanabban az év­ben az MSZMP IX. kongresszusán, majd 1970-ben a párt X. kongresz- szusán a Központi Bizottság tag­jává választották. AZ M$ZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVII. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM ÄRA 80 FILLÉR 1973. JÚNIUS 30., SZOMBAT PEST MEGYEI Pest megye tavalyi költségvetése A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE ELŐTT Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Pest megyei Tanács. Dr. Mondok Pál elnök megnyitója után. ifj. Berták Sándor, Tá- piószőlős és Újszilvás, illetve Báthori Ferenc, Szokolya, Ve­rőce és Kismaros megyei ta­nácstagja nyújtott be írás­ban interpellációt, Tápiószőlős vízműépítésének támogatása, illetve Kismaros üdülőhellyé nyilvánítása ügyében. Dr. Békési László, a Pest megyei T&nács általános el­nökhelyettese terjesztette elő a végrehajtó bizottság nevé­ben a Pest megye 1972. költ­ségvetésének, valamint fej­lesztési és szolgáltatásfejlesz­tési alaptervének végrehaj­tásáról szóló jelentést. (La­punk 3. oldalán ismertetjük.) Az. írásos beszámolóhoz szó­beli kiegészítést fűzött. A beszámolót követő vitá­ban. felszólalt Pappert Ádám, Üröm, Pilisborosjenő és Soly­már megyei tanácstagja, a megyei tanács számvizsgáló bizottságának elnöke és Vág­völgyi József, Aszód, Do- mony és Iklad megyei ta­nácstagja. Méltatták a ta­valyi eredményeket, s ezzel kapcsolatban a helyi taná­csok megnövekedett önálló­ságát. Dr. Békési László vá­lasza után a tanácsülés az előterjesztést elfogadta. Ezt követően a végrehajtó bizottság nevében dr. Révész László, a pénzügyi osztály he­lyettes vezetője a mezőgaz­dasági lakosság 1973. évi jö­vedelemadó-tételeinek megál­lapítására; — a megyei tanács ügyrendi bizottsága nevében dr. Foki László, Érd megyei tanács­tagja, a bizottság elnöke a megyei tanács és szervei szer­vezeti és működési szabály­zatáról szóló megyei tanács- rendelet módosítására; — a végrehajtó bizottság nevében Arany István vb-tit- kár a megyei tanács és a vég­rehajtó bizottság munkater­vére; — Bori Rudolf, a megyei népi ellenőrzési bizottság el­nöke a NEB idei másódik fél­évi munkatervére terjesztett elő javaslatot. A napirendek vitájában felszólalt U. Budai János Ta- hitótfalu, Kisoroszi, Pócs- megyer és Szigetmonostor, Kazatsay Istvánná Vecsés, Ko­vács Antalné, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottsá­gának titkára, Kiskunlacháza és Áporka, Vágvölgyi József, Aszód, Domony és Iklad, va­lamint Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak titkára, Gödöllő megyei tanácstagja. A továbbiakban a megyei tanácsülés döntött a Pest me­gyei Zöldség- és Gyümölcsfel­dolgozó Vállalat alapítószervi jogköréről, s a döntés értel­mében a vállalat július else­jétől a Konzervipari Vállala­tok Trösztjéhez tartozik. A megyei testnevelési és sportszövetség a jövőben ál­lalmi irányítással, mint a Pest megyei Tanács vb Testneve­lési és Sporthivatala műkö­dik, a megyei tanácsülés Barna Józsefnek a hivatal el­nökévé történő kinevezését jóváhagyta. Ezután az interpellációkra hangzottak el válaszok. Dr. Bánfalvy Barnabás, a megyei tanács tervosztályá­nak vezetője elmondotta: a megyei tanács a tápiószőlősi vízmű továbbépítéséhez je­lenleg nem tud hozzájárulni, célszerű megoldásnak látszik azonban a bankkölcsön fel­vétele. Kismaros üdülőhellyé nyil­vánításáról dr. Tengelyi Vil­mos, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetője elmondta: a megyei tanács a kérelemmel egyetértve azt az Egészségügyi Minisztérium illetékes igazgatóságához to­vábbította. Az interpelláló tanácstagok a válaszokat elfo­gadták. A megyei tanácsülés dr. Mondok Pál zárszavával feje­ződött be. Megkezdődik a magyar gépipar gyors ütemű ko Nyers Rezső mondott beszédet a Vörös Csillag Traktorgyár mnnkásgyíilésén Tegnap délután a Vörös Csillag Traktorgyárban munkás­gyűlést rendeztek, amelyen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Horváth Ede, az MSZMP KB tagja, a gyár miniszteri biztosa, a Magyar Vagon- és Gép­gyár vezérigazgatója, valamint Molnár Ede, a kerületi párt- bizottság első titkára és Virágli Ferencné, a kerületi tanács elnöke. A nagygyűlés mintegy ezer részvevőjét Kotka Sándor, a gyár pártbizottságának titkára köszöntötte, majd Nyers Rezső mondott beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy a gyár 20 éves periódusa ért véget, július 1-től új fejezet kezdődik történetében, mely­nek során hozzákezdenek a gyár teljes rekontsrukciójá- hoz. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Vörös Csillag Traktorgyár fúziójának esetében arról van szó — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a fejlődéssel együtt új fel­adatok kerültek napirend­re, amelyeknek megoldásához át­szervezés szükséges. Hangsú­lyozta Nyers Rezső, hogy a központi kormányzati szervek a leggazdaságosabb alternatí­vát választották, amikor úgy határoztak, hogy a kispesti gyár kapcsolódjék be a közúti járműprogramba. Ez a megol­dás egymilliárd forint népgaz­dasági ráfordítást igényel, ce lényegében három év alatt vissza térül. A továbbiakban a KB tit­kára leszögezte: az átállás- megköveteli a vezetőktől, hogy szervezettség és fegyelem le­gyen a munkában és mind job­ban érvényesülnie kell a szo­cialista üzemi demokráciának. Ennek az átállás sajátos körül­ményei között sem szabad csorbát szenvednie. Egységes cselekvésre, kö­vetkezetes végrehajtásra van szükség. A továbbiakban részletesen foglalkozott gépiparunk jelen­legi helyzetével és megállapí­totta, hogy az, az elmúlt két és fél évtizedben számottevő fej­lődést ért el .annak ellenére, hogy szűk bázisról indult el. A fejlődés azonban magával hozta, hogy időszerűvé vált az alapos rekonstrukció, a ter­mékösszetétel és a technoló­giák megváltoztatása. — A Vörös Csillag Gyár, va­lamint a hozzá hasonló üzemek működését illetően két na­gyon fontos tényezőt kell fi­gyelembe venni. Az egyik, hogy világszerte tapasztalható a technikai korszerűsödés, s ez a nagy sorozatok gyártását helyezi előtérbe, a másik té­nyező a nemzetközi munka- megosztás napjainkban ta­pasztalható rohamos bővülése. Ez azt jelenti; nem helyes, ha minden ország, mindenfajta termé­ket gyárt. Ezzel kapcsolatban a Köz­ponti Bizottság titkára rámu­tatott arra, hogy a szakoso­dási folyamatnak; előnyei mel­lett vannak olyan következ­ményei, hogy bizonyos termé­kek gyártásáról le kell mon­dani. Tekintve, hogy a szoéia- lista országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink révén lehetőségeink bővülnek, ezért összességében tekintve, szá­munkra előnyös a nemzetközi szakosodás. Részletesen szólt Nyers Re­zső arról is, hogy megenged- hető-e szocialista országban' a veszteséges termelés? Rámu­tatott: ha társadalmi érdek indokolja, akikor van bizonyos létjogosultsága a termelés egészének azonban jöve­delmezőnek kell lennie. En­nek érdekében szükségesek azok a radikális intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy mielőbb felszámolhassuk mindazt, ami műszakilag és gazdaságilag elavult. A szónok beszéde befejező részében nyomatékosan kife­jezte: a munkásszív és a mun­kásértelem arra biztat, hogy fogjunk bátran hoz­zá feladataink megoldásá­hoz. Nyugodtan nekivághatunk olyan jelentős feladatnak is, mint például a magyar gép­ipari termelés gyors ütemű korszerűsítése, méghozzá nem­zetközi egyeztetés alapján, hogy az ágazat jövője nemzetközi vo­natkozásiban is biztosított le­gyen. Amit most népgazdasági méretekben elhatároztunk és végrehajtunk, az lényegében a magvetéshez hasonló. Ebből a magból a magyar gépipar jövője sarjad ki. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után számos egyetértő hozzászólás hang­zott e^ s ezek kifejtették, hogy bizony a gyár egy-egy terméke eddig késedelmesen, vagy éppen nem a kívánt mi­nőségben készült el, és sok­szor fennakadást okozott a hazai, vagy külföldi partnerek munkájában is. A felszólalá­sok érzékeltették; a Vörös Csillag Traktorgyár munkás­sága a jövőben mindent elkö­vet, hogy himevét öregbítse és ennek megfelelően oldja meg feladatait.

Next

/
Thumbnails
Contents