Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-27 / 148. szám
\ POLGÁRI VÉDELEM A KÉSZENLÉT FONTOS FELTÉTELE A korszerű polgári védelmi igazgatás A honvédelmi igazgatás kialakulása és a honvédelmi igazgatásnak az államigazgatással fennálló szorosé kapcsolata folytán — a felszabadulás után — az államigazgatás új rendszerének kialakítása terén is jelentős lépés volt a szocialista jogrendszerbe illeszkedő új honvédelmi törvény. Nevezetesen a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban Hvt) megalkotása. Ez a törvény nemcsak új, szocialista jogalapot teremtett a honvedelem megszervezésére és szükség esetén ellátására, hanem a második világháború után végbement haditechnikai fejlődésre figyelemmel, lerakta az alapjában véve lokális védelmi rendeltetésű légoltalom utódjának, a területi védelmi jellegű polgári védelem rendszerré válásának alapjait is. Az alapok és keretek Kialakultak, konkretizálódtak, mennyiségileg, illetve minőségileg megnőttek — az al- ágazati tagozódásnak megfelelően — a katonai, a polgári védelmi stb. igazgatási hatáskörök és feladatkörök. Szabályozásra kerültek a honvédelmi kötelezettségek és jogok érvényesítésével összefüggő eljárások. A honvédelem érdekében a magasabbrendű állami érdek érvényesülése céljából egyes vonatkozásban az egyéni állampolgári érdeket, feladatokat — az esetek többségében többletfeladatokat — ír, illetőleg írhat elő az állampolgárok, a különböző állami szervek és más gazdasági, társadalmi, szövetkezeti stb. célokért küzdő szervezetek számára. A honvédelmi igazgatás keretében a polgári védelem al- ágazati igazgatás kialakulása és fejlődése is lényegében a Hvt megalkotásával kezdődött és a törvényi rendelkezések végrehajtására kiadott különböző szintű polgári védelmi jogszabályok alapján terebélyesedett ki. Ezek között is alapvető jelentősége miatt külön is meg kell említeni a polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról szóló 6/1964. (II. 21.) korm. számú rendeletet, továbbá a polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.) korm. számú határozatot, amelyek a polgári védelmi igazgatási tevékenység tekintetében kétségtelenül primer jelentőségűek. A további honvédelmi, miniszteri, illetőleg országos törzsparancsnoki végrehajtási szabályaikkal a mai polgári védelmi igazgatás alapját és kereteit képezik. Rendelkezések alapján egyrészt önálló jogszabályok sora jelent meg a polgári védelem különböző kérdéseiről, másrészt — és ez semmivel sem jelentéktelenebb — megkezdődött a polgári védelem szempontjainak, illetőleg követelményeinek más tárgyú, illetőleg témájú ágazati jogszabályokba építése, a különböző ágazata szaktevékenységben azok érvényesítése. Előkészítő szerep A polgári védelmi igazgatás hivatott biztosítani a támadó fegyverek hatása elleni szervezett polgári jellegű felkészülést, abból a védekezésbe való átmenetet, magát a védekezést, és az ahhoz kapcsolódó járulékos — bár semmi esetre sem jelentéktelenebb — további feladatok ellátását (ideiglenes helyreállítás, hajléktalanok elhélyezése, stb.). Nemzetközileg egységes nézetek alapján a polgári védelmi igazgatás keretében a polgári védelmi intézkedések szervezése és végrehajtásának előkészítése szükségszerűen a békeidőszakban jelentkezik feladatként. A polgári védelmi intézkedések túlnyomó részét békeidőszakban kell kidolgozni, előkészíteni és lényegében megvalósítani, a lehetőségekhez képest a polgári szervek békebeli, rendeltetésszerű tevékenysége keretében. A polgári védelem ellátása — tehát a védekezés (mentés, mentesítés stb.) — olyan feladat, amely rendkívüli helyzetekben, állapotokban jelentkezik és a polgári szerveket tekintve alapvetően nem azok rendeltetésszerű tevékenységének keretébén ke7 rül végrehajtásra. Békeidőben is... Tartalmilag azonban a kétféle feladatcsoport között az időhatárvonal nem mindenkor szükségszerűen éles, illetőleg határozott. Elméletileg — és gyakorlatilag is — jelentkezhetnek, illetőleg előfordulhat- nak az első csoportba tartozó feladatok a második időszakban is. így pl. békeidőben is bekövetkezhet a védekezés, illetőleg a mentés, mentesítés szükségessége (1970. évi Tisza völgyi árvízzel kapcsolatos kitelepítés, mentés, mentesítés, kitelepítés), és háború, illetőleg az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély időszakában is fennállhat, bekövetkezhet bizonyos előkészületi jellegű feladatok végzésének szükségessége (pl. .szervezetszerű állomány továbbképzésének szükségessége, addig nem alkalmazott újabb eszközök tekintetében, gyakorlatok folytatása újabb mentési, mentesítési eljárások elsajátítása érdekében, a megnövekedett létszámigények alapján a feladatok ellátására szervezettebb bevont személyek felkészítése stb.). Amint az alapvető intézkedésekből kitűnik — amelyek törvényszerűen a korszerű háborús helyzetre vonatkozóan elterjedt stratégiai elképzelésekből fakadnak — az állam szerkezetében, az igazgatásban, az iparban, az infrastruktúrában stb. a kellő békebeli előkészületek nélkül a háború megkezdésekor nem lehet megváltoztatni sem az irányítás, sem a végrehajtás rendszerét. Erre egyrészt nem lesz elegendő erő, másrészt a teljes átszervezés olyan helyzetet idéz elő, amely több vonatkozásban felmérhetetlenül nagy és rendkívüli megrázkódtatásokkal jár. Ezért árok az igazgatási, gazdasági, társadalmi és más szervek, illetőleg szervezetek, amelyek végső soron az államot alkotják, kötelesek részt vállalni az állam funkciói keretében (védelmi funkció) a polgári védelemből is. A szóban forgó rendelkezések szerint az említett feladatokat o rendeltetésszerű feladatokkal együtt, azok keretében kell ellátni. Ebből kitűnően minden fontos igazgatási, népgazdasági, szociális és egyéb elhatározást már a kezdet kezdetén egyeztetni szükséges és kell azokkal a szempontokkal, követelményekkel, előírásokkal, amelyek a polgári védelmi készenlétre kihatnak, vagy azt érinthetik. Ez az egyeztetés pedig lényegében már nem más, mint a polgári védelmi igazgatás egyik további megnyilvánulása. Dr. Szalaí László A MEGELŐZŐ RBV-VEDELEM Hogy élelmünk, italunk legyen... A lakosság, az egyének és családok védelmével előző cikkeinkben már foglalkoztunk. A megfelelő óvóhelyek sikeresen megvédhetnek valamennyi tömegpusztító fegyver másodlagos hatása ellen, de ezzel csak a puszta élet menthető meg — az is csak néhány napra! Hiszen az ember élelem nélkül egy hétnél valamivel tovább, ivóvíz nélkül még addig sem bírja ki. Így ha adott esetben nem gondoskodott előre élelmiszere, ivóvize védelméről, csökken az életben maradási esélye. Ha viszont sugár- vagy vegyi szennyezett, biológiailag fertőzött élelmiszert, ivóvizet fogyaszt — minimálisan a súlyos betegség elkerülhetetlen. Lényegében ugyanez vonatkozik a gazdaságok állatállományára, nemkülönben a háztájiakra is. A hátország védelmi készségének fokozása érdekében, az életben maradás biztosítá-' sa mellett a túlélés feltételét, a létfenntartási javak megelőző védelmét is meg kell oldani! Élelmiszereink megvédése A védekezést a szervezés szempontjából két nagy területre lehet osztani. Az egyikhez az állati, illetve növényi eredetű élelmiszereket nagy mennyiségben előállító mező- gazdasági üzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek), valamint a feldolgozó élelmiszeripari üzemek (konzervgyárak, kenyérgyárak stb.) tartoznak. Az itt dolgozók szervezett kiképzésben részesülnek. Egyáltalán nem nélkülözhető a másik terület: a háztájikban, a háztartásokban fellelhető élelmiszer-tartalék megelőző védelme sem. Hatalmas mennyiségről van itt is szó, melynek kiesése katasztrofális lenne! Mit lehet tehát tenni? Először is néhány alapvető tényezőt kell tisztázni a tömeg- pusztító fegyverek hatásaival kapcsolatban. Ezúttal a másodlagos hatásokkal foglalkozunk. Az atomfegyver Hatásaival már foglalkoztunk: a földi robbantási móddal alkalmazott csapás esetén a „gombafelhő” haladási útján nagy kiterjedésű sugár- szennyezett-terület jöhet létre. Az atomfegyvernél ezt nevezzük másodlagos hatásnak. A radioaktív sugárzás szó senkit ne tévesszen meg. Itt nem olyan sugárzásról van szó — mint például a fény- sugárzás. Ez minden esetben anyaghoz kötött. Esetleg valamilyen csapadék (eső, hó stb.), de leginkább és legvalószínűbben por alakjában jelenik meg. A feladat is ebből adódik, óvóhelyünket, pincénket, lakásunk legzártabb helyiségét úgy kell légmentesen elzárni, hogy a por ne hatolhasson be. Ezt kell megoldani állataink, élelmiszerünk, kútjaink stb. megóvása érdekében is. Minden háztartásban található olyan anyag, mellyel a légmentes elzárás megoldható, de fóliák, vizes pokrócok, lepedők felerősítése is jó védelmet nyújt. Vásárló háziasszonyaink örömmel tapasztalják, hogy az üzletekben egyre több a szemre is tetszetős, higiénikus csomagolású élelmiszer, készés félkész áru. Ezek csomagolása : konzervek esetén fém, üveg és tartós PVC-fó- lia vagy zacskó. Ezek valóban szépek és higiénikusak, de ugyanakkor kitűnő védelmet nyújtanak a bennük le1 vő élelmiszernek is, hiszen a radioaktív por nem tud behatolni. Mentesítése egyszerűen a felület letörlésével, lemosásával végrehajtható. Ugyanúgy védenek a légmentesen lezárt éléskamrák, a hűtőszekrények is. A biológiai fegyver Emberre, állatra vagy kultúrnövényre veszélyes, ragályos betegségek kórokozói. (Vírusok, baktériumok, gombák stb.) Hasonló a helyzet, mint a radioaktív sugárzásnál. A légmentes elzárkózás, a védőcsomagolások tökéletes védelmet nyújtanak. A különbség ott mutatkozik, hogy a radioaktivitás viszonylag gyorsan ^ebomlik, elveszti aktivitását, veszélytelenné válik (néhány nap vagy néhány hét), de egyes kórokozók igen sokáig megtartják fertőzőképességüket, eziért igen veAz ivóvíz Egy esetleges háborúban a vízművek, vízvezetékek, tisztítók és tárolók egy részének pusztulásával kell számolni. A lakosság nagy része fúrt vagy ásott kutak vizét lesz kénytelen használni. Megelőző védelmét központilag, de egyénileg is biztosítani kell. Ásott, fúrt kutak, nyílt tárolók lefedése, letakarása műanyag fóliával, vagy ponyvával elsődleges feladat. A kutak környékét célszerű betonozni, vagy olyan lejtős, döngölt földrézsűt kialakítani, mely megakadályozza a szeny- nyezett, fertőzött víz befolyását a kútba. A felszíni, talaj- és csapadékvíz békés körülmények között is sokféle mérgező, fertőző, illetve szennyező anyagot tartalmazhat, ezt szélyesek. Ifit már az egyszerű lemosás kevés. A külső csomagolást is valamilyen vegyszeres oldattal kell fertőtleníteni. Ha Viszont a kórokozó szabadon érte az élelmiszert — semmilyen körülmények között nem szabad fogyasztani belőle. A vegyi fegyver Két fajtájuk van: légnemű és cseppfolyós. A légnemű (köd, gáz, gőz, füst) ellen a légmentes elzárkózás megfelelő védelmet nyújt, a jól csomagolt élelmiszerekbe nem képes behatolni. Egyes idegmérgek kivételével a szabadban levő élelmiszert sem károsítja. Szellőztetéssel, átszitálással az élelmiszérek zöme megmenthető — de ennek eldöntését szakemberre kell bízni. A cseppfolyósak a veszélyesebbek. Természetesen a szakszerű elzárkózás, a fém- és üvegcsomagolás jó védelmet nyújt. De a műanyag fóliákba csomagolt és szennyezett élelmiszert vizsgálat előtt nem szabad fogyasztani. védelme „természetes szennyeződésnek” nevezzük. Háborús körülmények között ez fokozódhat közvetlenül a levegőből hulló mérgező, szennyező vagy fertőző anyagokkal, vagy közvetve a talajba beszivárgott szennyvízzel. Ezt „mesterséges szennyeződésnek” nevezzük. Az ember napi folyadék- szükséglete 2—2,5 liter. (A számosállatoknál ez legalább 15 liter.) Számítsuk hozzá még a tisztálkodást, esetleges mosást, valamint a végrehajtandó mentesítéseket, így igen komoly vízmennyiséget kell biztosítani a túléléshez. A tiszta víz biztosítása már napáinkban is komoly probléma, annál jobban kell rá vigyáznunk háború esetén. Hajóssy János Ismerkedés a mentesítő állomással A szakmunkástanulók idei ráckevei honvédelmi napján bemutatták az érdeklődőknek a polgári védelem személymentesítő állomást — működés közben. Képünkön Aradi Tivadar, a ceglédi vegyivédelmi szak- szolgálat tagja, a sugármérő műszer használatát magyarázza Sára Teréznek és Boár Annának, a halásztelki mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tanulóinak. Ekés János felvétele PV-KISLEXIKON EPICENTRUM = légi atomrobbanások alkalmával a robbanás központjából a föld felszínére bocsátott merőleges és a földfelszín találkozási pontja. FÉNYSUGÁRZÁS = az atomrobbanás egyik ható tényezője, a robbanásnál felszabaduló energia egy része. FERTŐZÉSI GÓC = olyan fertőzött terület, amelyen a biológiai fegyverek közvetlen hatásának kitett emberek, állatok és különböző anyagok, felszerelések és a fertőzéses megbetegedések továbbterjesztésének forrásai lehetnek. FOJTÓ HATÁSÚ MÉRGEZŐ HARCANYAGOK = a mérgező harcanyagok egy csoportja: jellegzetességük, hogy elsősorban a védtelen ember, állat légzőszerveiben a tüdő légző- hólyagocskáit és a köztük futó érhálózatot támadják meg. GYORSAN HATÓ MÉRGEZŐ HARCANYAGOK = a mérgező harcanyagoknak az a fajtája, amely megfelelő koncentrációban, rövid időn belül kifejti mérgező hatását a szervezetben. KISZÓRÖDÁS = az atomrobbanás következtében levegőbe került radioaktív anyagrészek lehullása a föld felszínére. MENTESÍTŐ ÁLLOMÁS = a vegyi és sugármentesítés; valamint fertőtlenítés elvégzésére szakfelszerelésekkel ellátott helyiség. MEGENGEDETT SUGÄRADAG = viszonylag veszélytelenül elszenvedő sugáradag; értéke háborús viszonyok között, egyszeri besugárzásra: 60 r, egy éven belül elszenvedhető maximálisan 100 r. MENTESÍTÉS = olyan tevékenység, melynek következtében az emberekről, a terepről és felszerelésekről eltávolítják a sugárzó,* mérgező harcanyagokat. MENTESÍTŐ ANYAGOK = olyan vegyi-sugármentesítő és fertőtlenítő anyagok együttes megnevezése, amelyek hatására a mérgező harcanyagok elvesztik hatásukat, a sugárzó anyagok könnyen eltávolíthatóvá válnak a szennyezett felületről, a különféle betegségek kórokozói elpusztulnak. MENTESÍTŐ ESZKÖZÖK = vegyi-sugármentesítésre és fertőtlenítésre alkalmas készülékek, gépi berendezések. MÉRGEZÉSI ADAG = a mérgező harcanyag káros, veszélyes vagy halálos hatást kiváltó mennyisége. MÉRGEZŐ HARCANYAGFELHÖ = mérgező harcanyagok alkalmazása esetén a harcanyagokból képződött mesterséges felhő. MÉRGEZŐ II ARC ANYAGOK = a vegyi fegyverek hatóanyagai, olyan mérgező hatású vegyületek, amelyek az élő t szervezetbe jutva káros elváltozásokat, halált okoznak. MÉRGEZŐ HATÁS = a szervezetre kifejtett, a szervezet normális működését megváltoztató, káros hatás. Még nem volt igazolatlan hiányzás Az oktatás — mindig pénteken A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében is megkez- kezdődik ez év szeptemberében a polgári védelmi szervezetbe be nem osztott üzemi dolgozók polgári védelmi kiképzéssorozata, mely 1975-ig tart. Az üzemi polgári védelmi törzs a tervek szerint az oktatást 70 fős csoportonként bonyolítja le A kiképzésre beosztottakat már időben értesítik az előadások helyéről és időpontjáról. Az oktatáshoz szükséges szemléltetőeszközök beszerzésében továbbra is számítanak a városi és járási pv-parancs- noks&g segítségére, melyek eddig is rendszeresen támogatták az üzemi kiképzéseket. A dolgozók tanfolyamát is igyekeznek majd szakfilmek vetítésével érdekesebbé, változatosabbá tenni. A már korábban kialakult gyakorlat alapján a kiképzéseket rendszeresen ellenőrzi a gyáregység igazgatója — mint az üzem pv-parancsnoka —, és a törzsparancsnok is. Eddig még nem volt igazolatlan hiányzás, s remélik, hogy az ősszel induló kiképzésen is hasonló fegyelmezettséggel vesznek részt a dolgozók. Az időegyeztetés megkönnyítése céljából a párt- és tömegszervezetek, valamint az üzem gazdasági vezetői máris megállapodtak abban, hogy az oktatást mindig pénteki napokon tartják, erre a napra tehát semmiféle más rendezvényt nem terveznek. T. K. / t r (
