Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

1973. JÜNIUS 21., CSÜTÖRTÖK 5 Tanulják a szakmát Augusztusban új, korszerű üzemcsarnokban kezdi meg tevékenységét az EKISZ Ru­házati Ktsz biatorbágyi varro­dája. Jelenleg a község lá­nyai, asszonyai tanulják a szakmát, hogy mire a 160 var­rógép mellé leülhetnek, való­ban üzemszerű termelésre le­gyenek képesek. Gárdos Katalin felvétele PEDAGÓGUS ÉS TANÁCSTAG Nem szabad elkallódniuk Solymári Bélámé idestova negyedszázada lakik Gyálon, s immáron huszadik eszten­deje tagja a megyei tanács­nak. A Rákóczi Ferenc utcai általános iskolában magyart és történelmet tanít. Az a tí­pusú ember, akinél a lehető legjobban és a legpozitívabb értelemben vegyül a hivatás- tudat a társadalmi elkötele­zettséggel. Hátrányos helyzetű gyerekek — Eléggé sok a veszélyez­tetett környezetben élő gyer­mek Gyálon — mondja mind­járt beszélgetésünk kezdetén. — Közismert, hogy sok Gyá­lon a fővárosból kiszorult lumpen elem, lévén a község Budapest határán. Ismerek olyan családot is, hogy négy gyerek is van — négy apától. A gyerekek szempontjából ve­szélyt jelenthet az is, ha a családban megvan minden, a ház, az autó, de a gyerek azt csinál, amit akar. Beszédfejlő- désileg is hátrányos helyzet­ben vannak, nem beszélget­nek velük a szülők, pedig a gyerek igényli a szeretetet, a foglalkozást. Sokszor, sok he­lyen a szülői ház csak fedél, semmi más. Mindez természe­tesen nem általános, de elég­gé jellemző. Hangjában féltő gond, ag­gódó szeretet. — A felszabadulás után lett község a település, s mint szakfelügyelő, á ráckevei és a dabasi járásban láttam, hogy más hasonlókhoz képest mi­lyen küzdelmet kellett meg­vívniuk az itt élőknek ahhoz, hogy közösség legyenek. Gyö­keret kellett ereszteni, múltat csinálni, jelent teremteni, s lerakni a jövő alapjait. Több­nyire sikerült, ötvenben, ami­kor gyalog jöttem Pestimré- ről, egy iskola volt itt, öt tan­teremmel. Egy-egy osztályban ötven-hatvan gyerek. Se nap­közi, se semmi. Szombat, va­sárnap építettünk, toldottunk- foldottunk, bővítettük az is­kolát. Mondtam is az uram­nak, hogy nekünk ezután kő­művesnek kell menni. Higy- gye el, mi szép időbe szület­tünk bele, az ember érezte, érzi, hogy tesz, alkot valamit. S ahogy az iskoláról (ahol ma férje igazgató), arról az általa odatett egy tégláról, a nehézségekről, örömökről be­szél — egy pillanatra elérzé- kenyül. 1938-ban szerzett képesítést; tanítónő lett. Nem tüdőit' az idő tájt elhelyezkedni, dadá­nak ment. A felszabadulás után lett állása, továbbtanult, s 1954-ben magyar—történe­lem szakon államvizsgázott. Még ugyanabban az esztendő­ben beválasztották a megyei tanácsba, amelynek a mai na­pig is tagja. A közéleti ember szemével — Sok-sok itt a gyerek és sok közöttük a tehetség — ragyog fel ismét tekintete. — Nem szabad elkallódniuk. Ne­künk, pedagógusoknak min­dent meg kell tennünk az ér­dekükben. Témát váltunk, a tanácsta­gi munkáról kérdezem. — Mi volt akkor és mi van most? Ne is kérdezze. Igaz, ma sem rózsás a helyzetünk, de akkor?! Nem lehetett itt semmihez hozzájutni. Gyalog jártunk Pestimrére tejért, nem tudtunk háztartást ve­zetni. Aztán kiharcoltuk a buszt, s ma már innen viszik Pestre a kenyeret. Van szép ABC-áruházunk, bő választé­kot kínáló vas-műszaki bol­tunk. Most Patyolat kellene. Solymári Béláné az áprilisi választások óta községében is tagja a tanácsnak. A 78-as körzet 35 családjának gond­jait igyekszik orvosolni a he­lyi tanácsban, s a nagyközsé­gét a megyei tanácsban. — Becsületes, jóravaló, munkás népek lakják az én körzetemet. Hozzám valók. Gyakran felkeresem őket, el­beszélgetünk gondjaikról, ba­jaikról. Nincs útjuk, nincs be­vásárlási lehetőségük, mond­ják. A falu végén laknak. Sze­retnék, ha meghosszabbítanák az autóbusz útvonalát, de hát nincs út, először azt kell meg­építeni. Aztán nincs villa­nyuk, ezt kell kiharcolni. S micsoda probléma az óvodai elhelyezés! Dolgos mindennapok Nincs ideje, nincs hobbyja. Élete a család, az iskola, a közösség. — Reggel korán kelek, el­készítem a reggelit férjem­nek, idős szüleimnek, fiam­nak. Tizennégy éves, jó kis srác, fiam van. Felváltva, hol délelőtt, hol délután tanítok. Aztán főzés. Búcsúzáskor ismét a gyere­kekről beszél, a munkásgye­rekek támogatásáról. Korompay János Jogszabálytervezet Az ásványvizek védelmében Amint az Egészségügyi Mi­nisztérium Országos Gyógy­fürdő Igazgatóságán elmon­dották: tekintettel arra, hogy 400-nál több gyógy-, illetve melegvízforrás van hazánk­ban, és ezek egészséges kör­nyezetének biztosítása feltét­lenül szükséges, az ásványvizek védelmét szolgáló jogszabály kiadá­sát tervezik. Említésre érdemes az is, hogy jelenleg az országban tíz gyógy- és 78 üdülőhelyet tar­tanak nyilván. Az utóbbi há­rom esztendőben nyilvánítot­ták gyógyhellyé Debrecen, Sopron és Párád meghatáro­zott területeit, üdülőhellyé pe­dig Nyíregyháza-Sóstó, Bala- tonfüred és Hévíz egyes ré­szeit. Három olyan barlang is van már az országban, ahol betegeket gyógykezelnek: Jós- vafőn, Abaligeten és Tapol­cán. Elmondották még a gyógyfürdő-igazgatóságon, hogy a fizikoterápia és a balneo­lógia fejlesztése mindin­kább szükségszerű. Ezért célszerű lenne egy bal­neológiái és gyógyhelytudomá­nyi központ létrehozása, erre valószínűleg a következő terv­időszakban kerül majd sor. Csökkenő tartalékok - fokozódó gazdaságosság Intenzív szervezés az MM-ben Napjainkban igen sokat fog­lalkozunk a vállalati szerve­zéssel, hiszen a gazdaságosság csak a még feltáratlan belső tartalékok kiaknázásával fo­kozható. A szocialista gazdálkodási formák bevezetése teremtett kedvező feltételeket az ipari üzemszervezés fejlesztéséhez. 1948—50-ben az irányító szer­veknél és a vállalatoknál szer­vezéssel foglalkozó apparátu­sok jöttek létre. Az ötvenes évek elején megtorpant az üzemszervezés fejlődése, hi­szen a központosított gazda­ságirányítás mellett a vállala­tok nélkülözhették. Az 1958— 60-as években már nemcsak a minél nagyobb mennyiség, ha­nem o lehető legjobb minőség volt a termelés célja, tehát is­mét előtérbe került az üzem- szervezés. Az utóbbi években pedig az intenzív fejlődés egy­re fokozottabb feladatok elé állította a szervező mérnökö­ket, közgazdászokat. Jó példa Pest megyéből A Mechanikai Művek veze­tői már az üzemszervezésről szóló párthatározat megszüle­tése előtt hozzáláttak — még­hozzá nagyon körültekintően — a szervezéshez. Először is megbízták a KGM Iparszerve­zési és Számítástechnikai In­tézetét, hogy készítsen a vál­lalat adottságait figyelembe véve tanulmányt, amelynek alapján hozzáláthatnak a módszeres szervezéshez. En­nek értelmében készült el a vállalat rövid távú szervezési programja, amelynek egyik legfontosabb része az ügyvi­telszervezés és -gépesítés volt. Tudni kell, hogy a vállalat már rendelkezett egy „Cella- trón ser 2 d” típusú számító­géppel, de csak matematikai műveletek megoldására hasz­nálták, termelésirányítási programokat nem készítettek segítségével, félautomata számlázó- és könyvelőgépeiket pedig nem lehetett e számí­tógéphez csatlakoztatni, azzal közösen működtetni. A prog­ram tehát előírta: ki kell ala­kítani egy teljes ügyviteli gép­rendszert, hogy a korábbi 6—7 nap helyett maximum fél nap­ra csökkentsék a számlák át­futási idejét. Ennek igen nagy anyagi előnye van, hiszen a vállalat pénzeszközei gyorsab­ban forognak. A teljes ügyviteli géprend­szerhez még hiányzik néhány berendezésük, ezeket júliusra várják. Ezután a vállalat tel­jes ügyvitelét szinte napra­készen vezethetik. A rövid tá­vú szervezési program végre­hajtására, illetve ennek ellen­őrzésére megalakították a rendszerszervezési osztályt, sőt alakult egy team is, amelynek a feladata a termeléshez, il­letve a termékek piaci hely­zetének vizsgálatához kapcso­lódott. A bizottság munkába lép A team-bizottság piackuta­tást végzett, hogy megállapít­sa: állják-e a versenyt a Me­chanikai Művek meglevő ter­mékei, milyen fogadtatásra számíthatnak az új, beveze­tésre váró gyártmányok, és milyen tartós irántuk a piaci igény. A bizottság munkájára támaszkodva határozta el az­tán a vállalat vezetése, hogy a hagyományos olajkályhák gyártását Abonyba és- Marca­liba telepítik, a törzsgyár pe­dig egy NSZK-beli céggel kooperálva konyhai légtisztító berendezést, olajtüzelésű für­dőkályha-alátétet, s két újabb típusú olajkályhát gyárt. A kooperáció több szempontból is előnyös. Elsősorban azért, mert az új termékekből nagy sorozatot gyárthatnak, tehát gazdaságos az előállítás, más­részt, mert a hazai igényeket is kielégíthetik devizafelhasz­nálás nélkül nyugati, illetve részben nyugati termékekkel. Hogy egy-egy szervezési el­képzelés megvalósul vagy sem, azt a főosztályvezetői értekez­leten döntik el a vállalat veze­tői, az elfogadott megoldás végrehajtása a rendszerszerve­zési osztály feladata. Új üzem, korszerű gépek — Ilyen feladat volt például a kooperációk szűkítése, kapu­kon belülre vonása. Nem egy­szer okozott ugyanis zavart a termelésben, hogy partnereink késtek a szállítással. Gyakori volt a hó végi hajrá, hiszen épp a „bedolgozó” vállaltatok mulasztása miatt az első de­kádban csak a havi termelés 5, a másodikban 25, a harma­dikban pedig a 70 százalékát kellett teljesítenünk — mond­ja Bublik Ottó, a rendszer- szervezési osztály vezetője. — A kooperációszűkítés eredmé­nyeként ma már magunk munkáljuk meg a lemezeket, s ezzel megtakarítjuk a koo­perációval kapcsolatos szállí­tási költségeket és a korábbi­nál folyamatosabban adjuk át termékeinket a megrendelők­nek. — Gazdálkodásunk haté­konyságának fokozására épí­tettük fel a zománcozóüzemet is. Eddig a Lampart ZIM zo­máncozott bérmunkában. Azt a lemezt például, amit itt 10 forintért fogunk bevonni a napokbar munkába lépő üzemben, a ZIM 25—30 fo­rintért vállalta. Ha utánaszá­molunk, nyilvánvaló, hogy igen rövid idő alatt megtérül az a 12 millió forint, amennyi­be az üzem került, hiszen a fürdőkályha-alátét és a kony­hai légtisztító is zománcozott. — A termelékenység növe­lésére kiselejteztük az elavult zajártalmas présgépeket. A tel­jesen automatikus, hangtalan, fotocellával működő, nagy teljesítményű svéd gépek mellett az asszonyoknak sem kell három műszakban dol­gozniuk. Az önmeó — A minőségellenőrzést kö­rülbelül egy éve szerveztük át azzal a jelszóval, hogy a gyár­tó felel a minőségért, a mef (minőségellenőrzési főosztály) pedig a minősítésért — mond­ja Agárdi Zoltán főosztályve­zető. — Az alkatrész- és sze­relő gyáregység Ságvárú szo­cialista brigádja annyira megszívlelte a felhívást, hogy termékére garanciát is vállal. Az általuk szerelt konyhai légtisztítókra bélyegzőt ütnek, s ezzel vállalják a felelősséget munkájukért. A szalag mellett dolgozó brigád tagok nemcsak saját és egymás munkáját el­lenőrzik, hanem a külföldi alapanyagot és a belföldi vagy gyáron belüli kooperáló part­nerektől származó alkatrésze­ket is. A Ságvári brigádnál mér háromnegyed éve nincs szükség sem a gyáregységhez, sem a mef-hez tartozó ellen­őrökre, hibátlanul dolgoznak. — És példájukat más szo­cialista brigádok is követik — jegyzi meg Dobrovitzky An- taíné munkaverseny-felelős. — A galvánosok, a tmk 5, és a kísérleti üzem 3 brigádja vál­lalta, a „Ságvári”-sok eredmé­nyeit látva, az önmeőzást. Az utóbbiak felajánlásának igen örültünk, hiszen korábban sok reklamáció volt munkájukra. Az utóbbi időben azonban lényegesen megváltozott a helyzet, utólagos javítások nél­kül, normaidőn belül is hibát­lan berendezéseket adnak ki a kezük közül. Az önmeózás kedvez a kollektív szellem ki­alakításának. Igaz ugyan, hogy előfordul: a tartósan hi­básan dolgozó munkatárstól megválik a brigád, de a jól összeszokott társaság kiáll tagjaiért. Tapasztalatcsere — A minőségellenőrzésnek ezt, a nálunk jól bevált formá­ját vezetjük be az új zománc­üzemben is — mondja a mun­kaverseny-felelős. A nullszéria gyártásnál még szigorú ellen­őrzéseket tartottunk, a soro­zatgyártás azonban kezdettől önmeózással irdul. A válla­laton belül ez a minőségellen­őrzési módszen nagyon nép­szerű, fokozatosan terjed, s körülbelül két éven belül ál­talánossá válik. A Mechanikai Művekben te­hát az elmúlt években inten­zívebbé vált az üzemszervezés. A vállalat tavaly csaíakozott a „Dolgozz hibátlanul” moz­galomhoz is, s ennek eredmé­nyei — mint láttuk — meg­mutatkoznak már az MM-ben, sőt arra törekednek, hogy a mozgalmat hatásosan tovább­fejlesszék. Mint már beszámoltunk ró­la, éppen a hét elején, kedden, tanácskoztak a munka- és üzemszervezés időszerű kérdé­seiről a Mechanikai Művek­ben. A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa tíz vállalat műszaki, párt- és szakszervezeti veze­tőit hívta meg e tanácskozásra. Cz. V. Az általános iskola 8 osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT VESZÜNK FEL az 1973/74-es tanévre KŐMŰVES, ÁCS ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMÁBA Szállásról és teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és a kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezés: a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Szolgáltatásaink a lakosság részére: RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ, HÁZTARTÁSI GÉPEK JAVÍTÁSA: Pilisvörösvári javító műhelyünkben. Cím: Pilisvörösvár, Fő u. 79. RAMOVILL garancia szervizszolgálat is! Bejelentésre háznál is javítunk. (Telefon: Pilisvörösvár 204.) CIPŐJAVÍTÁS: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenöi, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkber és felvevőhelyeinken. FODRÁSZAT: üzleteinkben modern, újvonalú frizurák készülnek a fentebb felsorolt községekben. KOZMETIKAI RENDELÉS: szépségápolási tanácsadás: Pilisvörösvár, Fő u. 81. SOLYMÁRI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET Solymár A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ: kezdő kőműves, ács-állványozó, vas beton-szere lő, víz-gázszerelő, fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, szigetelő, műanyagburkoló szakmunkásokat, csak budapesti munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. A A

Next

/
Thumbnails
Contents