Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

PEST HEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LfeD VÁROS RÉSZERE XVII. ÉVFOLYAM, 142. SZÄM 1973. JÜNIUS 20., SZERDA Munkaterv - négy évre A tervezett ezernyolcszázharmincnágy lakásnak a nehézségek ellenére is el kell készülnie Tovább javul a belterület vízellátása Négy évre szóló munkaprog­ramot állított össze a városi tanács, megbízatása időtarta­mára, összefoglalva benne a legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatokat, s kör­vonalazva azokat a teendőket, amelyek a már megkezdett munkák folytatását és befeje­zését célozzák, egyúttal meg­szabva az új teendők végrehaj­tását is. A program elsősorban a IV. ötéves terv kitűzött céljainak valóra váltását szabja meg, majd a követ­kező ötéves tervidőszakra a zökkenőmentes áttérést készíti elő. Hangsúlyozott része a tanács­testület vezető és irányító sze­repének erősítése, az állam- igazgatási munka színvonalá­nak növelése és a lakossággal kialakított kapcsolat szélesíté­se, további javítása. A negyedik ötéves terv hát­ralevő időszakában elsősor­ban a lakásépítésre, a közmű­hálózat fejlesztésére, a kom­munális ellátásra, az iskolai és óvodai helyek számának növe­lésére kell megkülönböztetett gondot fordítani. A munkaprogramban meg­határozott feladatok végrehaj­tásában a tanács, a Hazafias Népfront, a városi társadalmi szervek, az üzemek, intézmé­nyek és a lakosság közremű­ködésére számít. A tanácsnak úgy kell irányítania tevékeny­ségét, hogy az emberek teljes bizalmát élvezze. A következő évekre épp ezért célul tűzte ki, hogy a testületben erősíti a népképviseleti jelleget, kellő mértékben foglalkozik a lakos­ságot közvetlenül érintő kér­désekkel. Nagy figyelmet fordít a je­lölőgyűléseken elhangzott jogos igények kielégítésére és többet törődik az ellen­őrzések pontosságával, a határozatok maradéktalan végrehajtásával. A társadalmi munkát, amely eddig is sokat segített Cegléd fejlődésében, a város képének alakulásában, tovább is szor­galmaznia kell. Cegléden fejlődnek a gyárak, üzemek. A korszerűsödő mun­kahelyekre becsülettel dolgozó, munkába álló fiatalokat vár­nak. Ezeken a munkahelyeken a középiskolát végzett lányok is megfelelő álláshoz jutnak, s munkájuknak, elképzeléseik­nek megfelelően, az ismeretek gyarapítására is lehetőségük nyílik. A következő évek terveiben szereplő lakásépítéseket ki­emelt jelentőségűnek tartva kíséri figyelemmel a tanács. A negyedik ötéves terv idején mindenképpen el kell készül­nie a tervezett 1834 lakásnak, a nehézségek ellenére is. 1976- ig további, több mint félezer lakás építése szerepel a ter­vekben. Cegléden állami bér­lakások, tanácsi értékesítésűek, OTP-lakások és magánerőből épülők egyaránt készülnek. A következő években biz­tosítani kell a tanácsnak az V. ötéves tervidőszakra tervezendő lakásépítések előkészítését is: mintegy félezer lakás beruházási programját, területének előközművesítését, szaná­lását kell végrehajtania. A közművesítésben a vízmű­telep építését a megszabott ütemnek megfelelően kell folytatni, hogy a város meg­kapja a tervezett napi 6 ezer köbméter tiszta ivóvizet. Ceg­léd belterületi vízellátása, ha a vízműtelep elkészül, 1977-re kilencven százalékossá válik. A következő években el kell végezni a szennyvízderítő te­lep második ütemének mun­kálatait, mert az iparosodó vá­rosnak igen nagy szüksége van a létesítményre. A szennyvizet elvezető csatornahálózatot to­vább kell fejleszteni, hogy a korszerűsödő üzemek, új épü­letek kellő közművesítéssel, szociális ellátottsággal rendel­kezzenek. Tamasi Tamás Hétfőm Ülést tart a városi tanács A városi tanács június 25- én, délelőtt kilenc órai kez­dettel ülést tart a városháza emeleti nagytermében: a vá­ros 1972. évi költségvetésé­nek és fejlesztési tervének végrehajtásáról, a városi ta­nács 1973—1976-ra szóló mun­kaprogramjáról tárgyal. Be­számol munkájáról a tervezé­si és pénzügyi bizottság is, majd két tanácsi rendelet mó­dosítását vitatják meg. Albertirsa Galambplacos vasárnapok A ceglédi járásban és Pest megye déli területén igen so­kan tartanak galambokat: a gálambászatnak régi hagyomá­nya van ezen a tájon. Ceglé­den már hosszú idő óta rend­szeresek a galambpiacok, amelyek igen nagy forgalmat bonyolítanak le. Az albertirsai nagyközségi tanács szakigazga­tási szerve most küldte a hírt: ezentúl náluk is minden va­sárnap reggel hat órától dél­előtt tíz óráig árusítanak a piactéren galambokat. Kaptafák, gyógypapucsok A Bőripari Fakellcktermelő Vállalat mikebudai részlegé­ben ötven asszony és lány készíti a gyógypapucsok talpát és a kaptafákat. Korszerűtlen, kis műhelyeikből az ősszel tágas üzemcsarnokba költöznek. Apáti-Tóth Sándor felvétele A törteti előkészítő telepen a nyugdíjasokat Munkára invitálják A szezon kezdete előtt nem­csak a munkahelyek rendbe tevésével és a munkásfelvé­tellel törődnek a Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén: ezekben a napokban felkeresték azokat a nyugdí­jasokat is, akik tavaly vagy az előző években kisegítő, nyári munkások voltak, s el­mondják nekik, milyen válto­zások következtek be az elő­készítő telepen, mennyit ja­vultak a munkakörülmények, egyúttal meg is hívják őket: ha egészségük megengedi, lá­togassák meg volt munkahe­lyüket, ha pedig kedvük van segíteni a konzervkészítés- ben, szívesen látják őket né­hány órára munkára is: a na­pi munkaidő természetesen kötetlen. Főleg főzőtöktisztítással, zöldbab-, majd szilva- és öszibarackelőkészítéssel fog­lalkoznak ezen a nyáron Tör­teién. Negyvenkét év a katedrán Mindig együtt a gyerekekkel Napfény. Az udvaron gye­rekek. Vidámak, játékosak, pajkosak. A kör közepén ala­csony, fehér hajú ember áll. A diákjaival beszélget. (Em­lékszem: a szünetekben soha­sem lehetett a tanári szobá­ban látni, mindig együtt volt a tanulókkal. Hol itt, hol ott alakult kis csoport körülötte. Az udvarról a magyar- és a történelemórákra is magával hozta frisseségét.) Nyaranta dolgozott Tizenegy gyermekes család­ból indult az útja. Szegénye­sen éltek. Az első pár új ci­pőt negyedik elemista korá­ban húzhatta a lábára. A nyi­ladozó értelmű kisfiút egyre jobban vonzotta az iskola. Feltette magában: tanító lesz. S hogy tanulhasson, nyolc­évestől tizenkilenc éves ko­ráig nyaranta dolgozott. Kő­művesek mellé szegődött, úgy kereste meg a télirevalót. Végre valóra vált álma: zse­bében volt tanítói oklevele. Nem sokáig tartott öröme. Ál­lást keresett, de a válasz min­denütt az volt: nincs. Végül Balatonkenesén tálát egy be­Országúti naplemente Megyei férfi kézilabda Tartalékosait is győzött Bein SE—Gyömrő 21:14 (11:5) A Bem SE férfi kézilabda­csapata Gyömrőn vendégszere- I pelt. Bem SE: Vízvári — Túlik, Kuthán, Zubor, Malizs, Gregor, Talmácsi. Csere: Básti, Guzsaly, Ko­vács. Nagy. Góldobók: Zubor (8), Ku­thán (5). Talmácsi (3). Malizs (2). Túlik (1), Básti (1), Gu­zsaly (1). A ceglédiek 6:0 arányban el­húztak, majd lazított a csapat, kiegyenlítetté vált a játék. A Bem SE tartalékosán állt föl, s viszonylag nehezen győzött a gyenge képességű Gyömrő el­len. A játékosok „tartják” a GEAC ellen mutatott rossz formájukat. Jók: Vízvári és a szerzett gólok alapján, Zubor. A Bem SE vasárnapi, Tököl elleni mérkőzése elmarad: azt és a Nagykőrös elleni rangadót júliusban játsszák le Cegléden. MEGYEI NŐI KÉZILABDA Vereség a rangadón A Ceglédi VSE női kézilab­dacsapata a tavaszi idény utol­só előtti fordulójában Budaörs ellen játszott, idegenben. A rangadó a hazaiak sikerét hoz­ta. Budaörs—Ceglédi VSE 9:5 (5:1) Cegléd: Kókai Nagy — Orosz. Tóth. Pecznik, Kiss, Bá­lint. Szeker. Csere: Molnár. Góllövők: Orosz (2), Kiss (2). Szeker (1). 5:0-ra elhúzott a Budaörs, ezután a CVSE feljött 6:4-re, de a hazaiak újítottak, és megérdemelten nyertek. Győ­zelmükből nagy részt vállalt kitűnően védő kapusuk. Ifjúsági eredmény: Budaörs—Ceglédi VSE 7:3 (5:1) Góllövők: Sárik, Kovács Magda. Kovács Erzsébet (1—1). Az ifiúsági csapat nem tud­ta megőrizni veretlenségét, az előző fordulókban eddig mind­össze egy pontot vesztett. U. L. Jászkara jenőröl a kisvasút mentén kanyarog az út Ceg­léd felé. Szépen termő gabo­natáblák luijladoznak: jót tett nekik a szinte utolsó percek­ben érkezett eső. Veszélyben volt a várt mennyiség, de most reménykednek a tsz-ek- ben, s készülnek az aratásra. Gépet, embert, mindent szám­ba vesznek. Néhány éven belül bizonyá­ra még jobb lesz a gépellátás. Minden termelőszövetkezet­nek az a terve, hogy egysége­síti gépparkját. A vásárláshoz pénz kell, a pénzt pedig a munka és a termés eredmé­nye hozza. ★ Tejszállító autó gördül Kö- röstetétlenen a termelőszövet­kezeti tejtársulás polipakk- üzeme elé. Itt pasztőrözik, hűtik, cso­magolják tasakokba a tejet, s itt készül a félliteres tasakok­ba töltött, forgalomba hozott kakaó is. Az első szállítmá­nyok kora hajnalban gördül­nek ki, szerte a járásba, s a járási székhely boltjait ellát­ni a nap folyamán újabbat indítanak majd. A tejesautó vezetője a ko­csi oldalának dőlve cigarettá­zik, nézi a rakodókat. Két gyerek növendékkacsa-csapa­tot hajt az épület előtt, haza­felé, a mezőről. Az autóvezető eldobja a cigarettacsikket. A kis jószágok éktelen nagy lár­mát csapva iramodnak a vélt finom falat felé. A férfi ne­vetve nézi a kavarodást, a két gyerek mérges. ★ Törtei felé tehenek bandu­kolnak. Idős ember a vigyázó- juk, a türelme végtelen. A vasúti megállóban ott szuszog a kis vonat, asszonyok seregét hozta haza Ceglédről. Áruhá­zi csomagolású kis és nagy pakkok lapulnak a tömött há­lókban, s a tetejükön, nylon­zacskóban, zöldborsót, salátát, uborkát látni, meg némi gyü­mölcsöt. Kiegészítő ez, saját kertjük terméséhez, a falusi bolt választékához. Saját termesztésű, első zöld­babjukat már megszedték, vit­ték eladni. Most, amíg újdon­ság, pénzt hoz a bab a ház­hoz, a végetermés már jó lesz a háztáji állatok eledeléül is hetek múltán. Utcahosszat hallik a kérde- zős-felelgetős: — Hogy adtad a babot? — Drágán mérik az újbur­gonyát a városon. — Voltam a kórházban, lá­badozik már a Margit ura. — No, kaptál-e szép anya­got, Ágnes, a menyasszonyi ruhához? ★ Cegléden sétálók és kerék­párosok sokasága jelzi az est közeledtét. A mozi előtt szé­les karéjban várakoznak a filmre a kíváncsiak. A kanyargós országúton, a berceli sorompó előtt alko- nyatban is csillan az úttesten egy jármű hűlt helye: szeku- ritüveg szilánkjaiból szőnye­get terített az útra a figyel­metlenség, vagy más szabály­talankodás? Egyre megy. Nincsen olyan hónap, hogy baleset tanúja ne lenne a 4. számú országos fő­útvonal. ★ Bercelen friss vizet hordók igyekeznek kannástul haza­felé. A kannából kiloccsanó vizet felszívja az utca földje. A jó ivóvízért igen sokat tettek az utóbbi években a ceglédberceliek. Talán eszébe sem jut ez azoknak, akik nem köztük élnek, akik c&ak lát­ják kannáikkal a vízhordókat, s számukra természetes, hogy hazatérve, csupán fordítaniuk kell egyet a vízcsap kilincsén, s máris csordul a friss víz a poharukba. A falvakban már meggyúj­tották az utcai lámpákat. Sű­rű sorokban jönnek-mennek a kivilágított járművek is, siet­ve, hogy mielőbb kikerülje­nek egy-egy fénysugaras kon­vojból. ★ A határt már sötétbe bur­kolta a letelepedett este. Hű­vös, friss a levegő, s apró, szárnyas rovarok táncolnak a levegőben, a járművek orra előtt. A szembe találkozók egymásból nem sokat látnak. Villanásnyi, ahogy észre­venni: felelőtlenül hányán autóztatják szemükfényét, a pöttöm gyereket ölben vagy egyedül ültetve a gépkocsive­zető melletti ülésen. Villanás­nyi, ahogy észrevenni: hányán igyekeznek hazafelé kivilágí- tatlan kerékpáron, s a kerék­pár csomagtartóján a dere­kukba kapaszkodó, láblógatva ücsörgő, kis gyerekkel. Ismert hangjelzés: mentő­autó szirénája hasít a levegő­be, s egy pillanat alatt ott te­rem, tetején a fényt forgató lámpával elszáguld a jármű­sor mellett a segítséget vivő, fehér kocsi. A forgalom kicsit meglas­sul. Ilyenkor mindenkinek eszébe jut valami, amire ad­dig talán nem is gondolt. A jármű ablaka egyre pettye­sebb a kimúlt rovarok tete­métől. Holnap kora reggel, mielőtt útnak indulunk, el ne felejt­sek ablakot mosni, megtisztí­tani a lámpákat, és a rend­számtáblát is. ★ Hogy siet az óra mutatója! Üj nap kezdődik nemsokára. E. K. töltetlen segédtanítói helyet. Három év múlva már az enyingi ' járás felügyelőjévé nevezték ki. Tizenöt évig jár­ta a községi iskolákat, aztán közbeszólt a második világ­háború. A katedráról több íz­ben szólította el a katonai be­hívó. Negyvenötben szinte minden értelmiségi elhagyta a falut, egyedül maradt a néppel. A félig összeomlott iskolába összetoborozta a gyerekeket, új iskolát szervezett, a mai állami általános iskola ősét. Az államosítás után a kenesei iskola igazgatója lett. Hazatérés — De mindig visszavágy­tam a szülővárosomba Cegléd­re. Nyolcszor pályáztam haza, mindannyiszor visszautasítot­tak. Végre 1947-ben hazaköl­tözhettem családommal együtt. A Földváry iskolába kerül­tem. Közben, negyvenkét éves fejjel, megszereztem a tanári diplomát. Újra tanfelügyelő lettem a ceglédi járásban és Nagykőrösön, de elfárasztott a sok járkálás, tizenegy év után visszaültem a katedrára. A tanári karban ismerősökre bukkantam: hajdani tanítvá­nyaim a kartársaim. A falujá­rást, igaz, nem hagytam abba, a járás munkavédelmi fel­ügyelője vagyok. Negyvenkét éves pedagógus- pálya. Küzdelmes, nehéz út volt Támadi hajós tanár pá­lyája. 1956-ban kiváló dolgo­zó kitüntetéssel jutalmazták odaadó munkáját, ebben az évben pedig az Elnöki Ta­nácstól a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Az utolsó csengőszó Az asztalon ott sorakoznak a kitüntetések mellett a táv­iratok, üdvözletek: barátoktól, régi tanítványoktól. Szeme végigsiklik rajtuk, s ezt mondja: — Csak azt tettem, amit egy szíwel-lélekkel hivatásának élő nevelőnek tennie kell; tanítottam, és szerettem a gye­rekeket. Számomra, sajnos, a szeptemberi csengőszó utoljá­ra jelenti az új tanév kezde­tét. Átadom a helyem a fiata­loknak. Dobozi Eszter i »

Next

/
Thumbnails
Contents