Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

7 1973. JÜNIT7S 20., SZERDA Világító útburkolat Huszonöt év Budapestről Prágába - Budaörsről Gépjárművezetői vizsgán A jogosítvány mércéje A KPM szakemberei fényvisszaverő festékkel mázolják át a 4-es műtőn az útburkolati jeleket. A világító jelek meg­könnyítik és biztonságosabbá teszik este a közlekedést. Fel­vételünk Monor közelében készült. Ékes János felvétele A magyar—csehszlovák lég­ügyi államközi szerződés alap­ján negyedszázaddal ezelőtt, 1948. június 19-én szállt fel a budaörsi repülőtérről az el­ső IL Il-es gép, amely a Bu­dapest—Prága útvonalon köz­lekedett. A 18 személy és 100 kilogramm áru, posta szállítá­sára alkalmas gép óránként 220 kilométeres sebességgel repült. Azóta sokat fejlődött a MALÉV és a CSA csehszlovák légitársaság kapcsolata. Ta­valy például 23 077 utast és 180 150 kilogramm árut szállí­tottak a két vállalat gépein a két főváros között. Az 1973. évi nyári menetrend szerint hetenként 17 MALÉV- és CSA-járat teremt légi össze­köttetést Budapest és Prága között. (A cikk első, részét a tegnapi számunkban közöltük.) Évente 60—70 ezer személy­autó kerül hazánkban forga­lomba, egy-egy családból töb­ben is szeretnék vezetni azo­kat. Egy gépkocsira átlagban másfél jogosítványt szoktak számítani, a valóság azonban eltér az előzetes számításoktól. Tavaly mintegy 160 ezren sze­reztek amatőr vagy hivatásos gépjárművezetői jogosítványt. Pest megyében gépjárműveze­tő-képzéssel foglalkozik a Magyar Honvédelmi Szövetség, a gödöllői, a nagykátai, a soly­mári, a váci és a veresegyházi munkaközösség, sokan járnak az Autóközlekedési Tanintézet és az Autóklub tanfolyamaira, és sok családtagot megfelelő gyakorlattal rendelkező köz­vetlen hozzátartozó készít fel a vizsgára. Tanévzárás a szakszervezeti iskolán Egész esztendőben az emberek és a közösség érdekében Tanév vége van. Tudja min­den család, hogy a gyermekek, felnőttek közül ki, mit tanult év folyamán iskolákban és is­kolákon kívül, hogyan vizsgá­zott. Eléggé közismertek az allami oktatás formái is. Sze­repéhez mérten kevesen tud­ják azonban, hogy van Pest megyében egy sajátos iskola, pontosabban oktatási központ, amelynek munkája a megye dolgozóinak életére, tevékeny­ségére igen nagy mértékben hat, és hasznosságáról csak felsőfokban lehet beszélni. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának budakeszin mű­ködő oktatási centrumáról van $zó. Több száz hallgató Beszéljenek először a szá­mok. Idén minden eddiginél többen, 675-en vettek részt különféle előadásokon, tanfo­lyamokon, 17 szakmai, szak­szervezeti ágazat tisztségvise­lői, az egész megyéből. Embe­rek, akik üzemekben, gazda­ságokban, intézményekben egész évben végzik önkéntes társadalmi munkájukat és időnként — most is — arra is vállalkoznak, hogy egy vagy több hétre eltávozva állandó munkahelyi és családi közös­ségükből, tanuljanak. Később nem egy esetben le kell dol­gozni a munkahelyen kiesett időt. Igaz, a rendelkezések előírják — és többé-kevésbé mindenütt meg is tartják —, hogy ilyen oktatásokra sza­baddá kell tenni az embere­ket. Ki ne tudná azonban, hogy számos munkahelyen egy-egy ilyen távoliét után mégiscsak felgyülemlett ira­tok, be nem fejezett termékek, kiegészítésre szoruló munkák várjáK az iskoláról visszatérő­ket, akik természetesnek tart­ják, hogy a tanulás után ket­tőzött erővel dolgozzanak. Külön tisztelettel kell szólni a nőkről. Ebben az oktatási évadban minden korábbinál nagyobb arányban, a 675-ből 268-an, vettek részt a szak- szervezeti iskolán. A férfiak­nak még náluk íj jobban kell tudniuk, hogy milyen áldozat ez a nők részéről. Ugyanakkor ez nagy egyéni és közösségi haszon is. Valamennyien meg­Varrónőkéi két műszakra felveszünk Ipari Szövetkezet. Szentendre, Petőfi u. 1. értették, hogy az emberekért végzett szakszervezeti munka fejlesztése, az eddiginél is jobb ellátása érdekében, fel kell frissítehi az alapvető el­vi-politikai ismereteket, úja­kat kell tanulni, beszélni és gondolkodni a legjobb mód­szerekről, amelyek a mozgal­mi munka irányításához, szer­vezéséhez, a megfelelő helyi döntések meghozatalához, ál­talában az emberek és a kö­zösségek sorsának egyengeté- séhez szükségesek. Sajátos tapasztalatcserék Az oktatásnak itt mély elvi­politikai tartalma van. A hall­gatók elemzően ismerkednek a párt irányvonalával, tanulmá­nyozzák á magyar szakszerve­zetek kongresszusainak hatá­rozatait, az SZMT elnökségé­nek határozatait és a szakmai központok vezetőségeinek a szakmai megyei bizottságokra vonatkozó döntéseit, terület- politikai elveit. Mindezt egy­bevetik otthoni, mindennapi gyakorlati munkájukkal. Egész évben az összesen 12 tanfolyam számtalan előadá sának megszervezése, a hall­gatók ellátása, a programok a szabad időről való gondos­kodás, igen nagy munkát igé­nyelt László Sándortól, az ok­tatási központ vezetőjétől és munkatársától, Herein Gyulá- nétól, aki a kulturális ellátás­ról, sportolási és szórakozási lehetőségekről gondoskodott. Az első persze a tanfolya­mok színvonalának biztosítása volt. Ehhez — és mindenhez — az iskola vezetőinek állan­dó segítséget adott a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa. Jól felkészült, rangos előadók jöttek a párt megyei bizottságától, az SZMT-től és országos szervektől, a szak­mai központoktól. A tanfolyamok állandó, sok­oldalú tapasztalatcserét is eredményeztek. Az előadáso­kon és konzultációkon a ve­zetők a hallgatókkal, az elő­adók az iskola vezetőivel és a hallgatók egymással állan­dóan összehasonlíthatták min­dennapi gyakorlatukat és a hallottakat. Volt előadó, aki kijelentette: több gondolatot adott számára fél nap a bu­dakeszi iskolán, mint amikor területen egymás után látogat meg üzemeket, gazdaságokat. Önkormányzati alapon Különösen jól működtek az egyes tanfolyamok önkor­mányzati testületéi, pedig azo­kat nem is volt könnyű jól összeállítani. Rövid ismeret­ség után kellett kor, nemek és szakmák szerint jelölni és megválasztani e testületeket, hogy a tanulás idején jól kép­viseljék a többieket. Ez a munka is jól sikerűit. Kitűnő bizonyítékok az ön- kormánvzati naplók, amelye­ket tanfolyamok közben s fő­ként utána rögzítettek. Fog­lalkoztak benne az oktatás módszereivel. Utaltak például arra, hogy több szemléltető­eszköz kellene. A munkavé­delmiek szóvá tették, hogy a meglevő és részben ismert fil­mek mellé újabb diavetítő anyagokra lenne szükség. A társadalombiztosítási tanácsok felelősei többet szerettek vol­na hallani és pesze, egymás között beszélni is apró mun­kájuk kérdéseiről. Ök és má­sok is azt is bizonygatták, hogy kevés volt a tanfolyam rendelkezésére álló idő. Töb­ben kérték, hogy a jövőben készüljön sokszorosított jegy­zet. A szabad idő jó felhaszná­lásával is elégedettek voltak. A kirándulások, színházláto­gatások, tárlatok megtekinté­se nemcsak ismereteket, él­ményeket is adott. Az iskolán működő pinceklub könnye­debb szórakozást nyújtott. Igaz, a sportfelelősök önkor­mányzati testületé részéről volt olyan, észrevétel, hogy miért nem nézték meg a tan­folyam ideje alatt zajló Honvéd Kupa nemzetközi öt­tusaversenyt. Lehetne rajta vitatkozni, hogy egy ilyen kí­vánság milyen mértékben egyéni, kell-e éppen egy öttu­saverseny megtekintése egy szakszervezeti tanfolyam vala­mennyi hallgatójának. Bizo­nyos azonban, hogy ez a ja­vaslat is meggondolásra kész­teti az iskola vezetőit. Arra int, hogy a tanfolyamok hall­gatóinak időtöltését még a ko­rábbinál is sokrétűbben, a ja­vaslatok idejében történő ösz- szegyűjtésóvel, esetleg meg­vitatásával kell megszervez­ni. Nehéz lecke A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a közeljövőben tárgyalja az oktatási központ tanévének tapasztalatait. Már készül a javaslat az 1973— 74-es évadra. Ebbe foglalják össze mindazokat a jó tapasz­talatokat, amelyeket az el­múlt, nagyon munkás eszten­dő adott, de amely más ága­zatokhoz hasonlóan felszínre hozta a továbbfejlesztés kér­déseit is. Az eredményes év könnyíti a munkát a tapasztalatok fel­használhatósága szempontjá­ból. Más szempontból azon­ban a jövő év igen nagy fel­adatot fog jelenteni. Az eddig elért szintet, létszámot, anya­gi ellátottságot ugyanis ne­héz lesz még magasabbra emelni. Egységes vizsgarendszer A vizsgáztatás gazdája or­szágosan a Gépjárművezetői V izsgabizottság. Az írásbeli tesztvizsga kí­sérletei 1970 júniusában kez­dődtek — mondja Tordai Fe­renc, a titkárság munkatársa. — Korábban a műszaki isme- I retekből és a KRESZ-ből is szóban vizsgáztak a jelöltek. Egy-egy jelöltre átlagban öt pérc jutott, nem kell monda­nom, hogy ennyi idő alatt, kü­lönösen KRESZ-ből, aligha tudott bárki is megnyugtatóan számot adni tudásáról. Most az amatőr gépjárművezető-jelöl­tek huszonöt perc alatt tölthe­tik ki tesztlapjukat. — Tavaly 500 ezer tesztla­pot használtunk fel, ez 270 ezer vizsgát jelent. Vizsgabizto­saink mintegy 200 ezer vizsgá­zóval találkoznak. Ekkora tö­megtől tudását szóban képte­lenség lenne számon kérni, még az átlagos öt percet szá­molva sem, huszonöt perccel számolva pedig különösen az lenne. És jó néhány évig nem várható, hogy csökkenjen a jo­gosítványt megszerezni kívá­nók száma. — A korábbiakhoz képest vitathatatlan, hogy nőttek a vizsgakövetelmények, de meg­győződésem, hogy erre szükség volt. Ismét csak a KRESZ-ről szólva: nincs még egy olyan szakma, vagy „szórakozás”, ahol a jogszabályokat olyan gyorsan, másodperc törtrésze alatt kellene alkalmazni, mint a közlekedésben. Reklamálók, vitatkozók A naív kívülálló azt hinné, hogy aki megbukik a gépjár­művezetői vizsgán, bosszan­kodva bár, de tudomásul ve­szi azt, magábaszáll, tanul to­vább, s befizetvén a pótdíjat, újra próbálkozik. A túlnyomó többség valóban ezt teszi. De meglepő, hogy egy-egy vizsga másnapján hosszan sorakoznak a titkárság ajtaja előtt a rek­lamálók. Az 5 becsületükre le­gyen mondva, ismét csak túl­nyomó többségük percek alatt meggyőzhető a KRESZ meg­felelő paragrafusának fellapo­zásával. Másképp áll a helyzet a levélírókkal. A titkársághoz évente mint­egy kétszáz reklamáló levél érkezik. Ez a szám önmagában nem sok, a válasz rájuk azon­ban jelentős időt, energiát ra­bol el. S ami külön figyelmet érdemel: a levelek nemritkán vádoló, udvariatlan hangvéte- lűek. p. v. Egy budapesti vizsgázó pél­MULTICAR SZÁLLÍTÓJÁRMŰVEK NAGYJAVÍTÁSÁT rövid határidőre, garanciával VÁLLALJA A MEZŐGÉP, MONOR CEGLÉDI GYÁREGYSÉGE 2700 Cegléd, Külső-Kátai út. dául azon vitatkozik, hogy mit szabad és mit nem vasúti átjáróban előzni. Egy hódme­zővásárhelyi tanítónő sűrűn írt, rajzokkal teletűzdelt négy­oldalas levelében szinte az egész KRESZ-t megkérdőjele­zi. A vaskos dossziékben lapoz­gatva viszonylag kevés Pest megyében feladott levelet ta­lálni, de azért álcád egy-kettő. Egy dömsödi vezetői előlinek lejárt a vizsgákra jogszabály­ban engedélyezett határidő, kéri, hosszabbítsák meg. Töb­ben helytelen válaszuk helyes­ségét bizonyítják és kérik, hogy eredménytelen vizsgáju­kat fogadják el mégis helyes­nek. A titkárság munkatársai gyorsan és türelmesen vála­szolnak mindenkinek. „A vizs­gabizottság minden panaszos­nak készséggel áll rendelkezé­sére ügye tisztázása, rendezé­se és tanácsadás céljából. Vizsgát sikeresen azonban csak altkor áll módjában elfogad­ni, ha a jelölt a tesztláp he­lyes kitöltésével bebizonyítot­ta, hogy a közlekedési ismere­tek birtokában van.” Mindenki hozzájuthat A titkárságon szállóigeként emlegetik annak a fővárosi főorvosak az esetét, aki a kö­telező harminc óra vezetés he­lyett száztizenöt órát vett és a negyedik gyakorlati pótvizsgán úgy belement az előtte álló autóba, mint aki először ül vo­lán mögött. — Ma, aki egyszer Magyar- országon elhatározza, hogy jo­gosítványt szerez, azt senki és semmi abban meg nem akadá­lyozhatja — mondja Tordai Ferenc és Buzássy József fő­előadó. — Természetesen ha súlyos egészségügyi ok nem áll fenn. Befizeti a vizsgadíjat és elvileg élete végéig joga van vizsgát tenni — pótvizsgadíj ellenében —, legalább addig, míg eredményt nem ér. A tesztvizsgát ezért is tartjuk hasznosnak, mert egyformán magas követelményeket állít mindenkinek. — Magas a mérce a gyakor­lati vizsgán is — teszi hozzá Buzássy. — El kell mondjam: a vizsgabiztosok a buktatásért sem jutalmat, sem prémiumot, sem dicséretet, sem erkölcsi elismerést nem kapnak. Arra azonban gondolnak, hogy a je­lölt holnap jogosítvánnyal a zsebében gyermekét, feleségét, apját, anyját viszi a gépkocsi­ján, a forgalomban vesz részt. Hatalmas felelősség hárul a vizsgabiztosra, aki a döntő szó kimondásával végsősoron eh­hez hozzájárul. Figyelmez!e!ő statisztika A számok azt mutatják — s ez jó —, hogy évről évre mind több és több embert érint köz­vetlenül a gépjármű —, a gép­járművezetés problémája. A jogosítvány megszerzésének módján, a vizsgamódszereken talán lehet vitatkozni, lehet tovább finomítani. Ezt az ille­tékesek meg is teszik, de az alapvető kérdésekben semmi­féle vitának nem lehet helye. A magas követelményekre, a szigorúságra, még az eddiginél is nagyobb szükség lehet, hi­szen a baleseti statisztikák rendkívül figyelmeztetők. Deregán Gábor A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ: kezdő kőműves, ács-állványozó, vasbeton-szerelo, víz-gázszerelő, fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, szigetelő, műanyagburkoló szakmunkásokat, csak budapesti munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. Az általános iskola 8 osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT VESZÜNK FEL az 1973/74-es tanévre KŐMŰVESÁCS ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMÁBA Szállásról és teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és a kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezés: a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
Thumbnails
Contents