Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

1973. JŰNTIUS 16., SZOMBAT UECYEI Űrlap Tanács, üzemek, lakosság Az ifjúsági törvény vágrahajtásáról A VÁROSI TANÁCS végre­hajtó bizottsága 1973. június 14-én napirendre tűzte az if­júsági törvényből adódó fel­adatok végrehajtásának elem­zését. Erre az 1972. márciusi tanácsülés hozott határozatot. Az elemzés különös fontossá­gú városunkban, hiszen több mint 6000 fiatal tanul, dolgo­zik különböző iskolákban, munkahelyeken. A fiatalok oktatási-nevelési feltételeinek állandó fejleszté­se, a pályakezdés körülményei­nek alakítása, a munkáskol­lektívákba való beilleszkedés és a családalapítás elősegítése nagy felelősséggel jár. Az el­múlt egy esztendő mindezek megoldására kevés, s a tör­vény követelményei sem egy­két esztendőre szólóak, de mégis, ha eredményeinket számba vesszük, megállapít- vhatjuk: sokat tettünk, de még számos tennivalónk maradt. A TÁRSADALMI ÖSSZE­FOGÁS, mint minden téren, az oktatás-nevelés feltételei­nek fejlesztésében is szép eredményeket hozott. A nem egészen egyéves „Egy üzem — egy iskola” mozgalom ke­retében, amelynek fő motor­jai az üzemi szocialista bri­gádok, már elkészült egy ' is­kolái sportudvar, amelyet a Petőfi-év során adott át ren­deltetésének a Középmagyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az erők ilyen és eh­hez hasonló koncentrálása ala­kítja .szebbé iskoláinkat, óvo­dáinkat, s teszi lehetővé a tar­talmasabb munkát felnövek­vő nemzedékünk számára. Az ifjúsági törvény végre­hajtása során, nemcsak a tár­sadalmi összefogás hozott ered­ményeket, hanem a tanács költségvetésében is nagyobb lehetőségeket biztosított a szemléltetőeszközök beszerzé­sére, az iskolai szakkörök tá­mogatására. Különös tekin­tettel a nehezebb körülmé­nyek között tanulók segítésé­re, megszerveztük az egyete­mi előkészítő tanfolyamokat is. Iskolahálózatunk is to­vább bővült. Megteremtettük a kisegítő iskola működésé­nek szervezeti és anyagi felté­teleit, megalakítottuk az ön­álló zeneiskolát. Az ifjúság művelődésében is komoly eredményeket mondhatunk magunkénak. Annak ellenére, hogy lényegében városunk­ban nincs korszerű művelődé­si otthon, mégis pezsgő kul­turális élet bontakozott ki az ifjúság körében, amelyet to­vábbfejleszt az Agrártudo­mányi Egyetemmel megkö­tött szerződés is. EGYRE NAGYOBB SZÁM­BAN, - s rendszeresen látogat­ják fiataljaink a színházakat. Nagy tömegeket mozgató, színvonalas kulturális sereg­szemlének lehettek élvezői a város lakói. Az állami zeneis­kola, és a zenei általános is­kola tanulói nagy sikerű hang­versennyel járultak, hozzá kul­turális életünk tartalmasabbá tételéhez. Megalakult a szü­lők énekkara, ők többszöri szép szereplésükkel bizonyí­tották, hogy e téren is együtt­működési lehetőség va.n az is­kola és a szülők között. Az ifjúsági klubok munkájára az idén 45 000 forintot fordítot­tunk. Tanulóifjúságunk spor­tolási ' lehetőségeinek fejlesz­tését nemcsak a 65 000 forin­tos anyagi támogatás segíti, hanem az idén elkészülő sport­ház és az Isaszeg! úton meg­épülő sportpálya is. Ifjúsá­gunk egészséges pihenése ér­dekében az idén a balatonlel- lei úttörőtábor fejlesztésére 70 000 forintot fordítottunk. E cikk keretében feltétlen szólni kell a pályakezdő fia­talok munkába állásáról és életkörülményeinek alakulá­sáról is. Tanácsi bizottsá­gunk az ő életüket, munkakö­rülményeiket is figyelemmel kíséri, és megállapítható, hogy nemcsak üzemeink gazdasági és társadalmi szerveinek ve­zetői foglalkoznak nagy gon­dossággal velük, hanem az üzemek munkáskollektívái is. Anyagi és erkölcsi megbe­csülésük a tanulmányi és munkaeredményektől függőek, megfelelnek a kollektív szer­ződés feltételeinek, s az ifjú­sági törvény követelményei­nek. Külön is elismerésre méltó, ahogyan a Ganz Áram­mérőgyárban foglalkoznak a pályakezdő fiatalokkal. Külön téma — és egyben jóleső érzés —, hogy sikerül eleget tenni a tanács rendele­tének, amely kiemelten bizto­sítja a fiatal házasok lakás­hoz juttatását. GONDJAINK IS VANNAK, de ezek olyan gondok, ame­lyek megoldásában városunk üzemei, intézményei is részt vállalnak, s részt vállal ifjú­ságunk is. Bízom abban, hogy az első év eredményeit további, na­gyobb és teljesebb eredmé­nyek követik. Benedek János, a városi tanács elnöke Víz - Gödöllőn és Nagytansán Segítettek a szovjet katonák Gödöllőn, az Ady Endre sé­tányon található a Dunamen- ti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat helyi üzemmérnöksége. Az egyeme­letes, modern, nagy ablakos irodaház pincéje rejti az úgy­nevezett déli vízmüvet, az öt nagy teljesítményű szivattyú­ból álló gépházat, amelynek próbaüzemelése ebben a hó­napban megkezdődik. Az egyik „rekordkút" A város aktuális vízügyi kérdéseivel kapcsolatban ke­restük fel Ritecz Györgyöt, az üzemmérnökség csatornaüze­mének vezetőjét. — A már üzemelő északi vízmű látja el a település északi részét, vagy ahogy mi mondjuk, a Humán-zónát. A déli vízmű látja el a várost. Ez eddig egylépcsős üzemű volt, vagyis a kutakban elhe­lyezett búvárszivattyúk egye­nesen az öreghegyi tárolóba nyomták fel az ivóvizet. Ha az alattunk elhelyezkedő gép­ház beindul, az előbb említett foTvamat kétlépcsős lesz. Huszonnégy órás folyamatos üzemmel jelenleg 5200 köb­méter vizet kaphat maximáli­Terjánszky János nagytarcsai lakos a Rákóczi utca 46. szám alatti házába már az első napjn bevezettek a vizet. Képünk már az uto- mozzanatot, a gödör betemetését ábrázolja; a házigazda keményen dolgozik, és közben talán arra gondol, hogy saját munkájának gyü­mölcsét Is élvezi, hiszen ő az ivóvíztársulás eUenörzö bizottságának elnökhelyettese. Következik az aratás Besárgult az árpa Csömörön A gödöllői járás mezőgazda- sági üzemeiben jelenleg csak növényvédelmi és ápolási mun­kálatok folynak. Sok helyen permetezik a burgonyát és a szőlőt. Bár nem jelentős a paprika- terület, a kései paprikák pa­lántázása befejeződött. Ugyan­csak vége a lucerna első ka­szálásának is, s örömmel állapítható meg, hogy a lucerna a száraz­ság ellenére is jó minősé­gű; hektáronként átlagosan 17,5 mázsa szénát takarítottak be, Gödöllő egészségügyi ellátottságáról Központi ügyelet, URH-s kocsi zetése. A Minisztertanács en­gedélyezte, hogy erre a célra gépkocsit vásároljanak, s 'azt tervezik, hogy az autót URH- készülékkel is ellátják. Ilyen körülmények között a város betegellátása igen előnyös helyzetben lesz. Az új szakorvosi rendelőin­tézet tavaly szeptemberben kezdte meg a munkát, akkor szakellátás szempontjából visszacsatolták Gödöllőhöz Veresegyházt, Erdőkertest, Zsámbokot és Isaszeget. Az intézet munkájában egyedül az jelent fennakadást, hogy egyes szakágak — mint például a szemészeit, a nőgyógyászat, a sebészet — óraszámait nem tudják betölteni jelentkezők hiányában. Dr. Tóth Zoltán beszámolt arról is, hogy a kórház épüle­tének és felszereltségének helyzete a legkevésbé sem ki­elégítő. sürgős fejlesztésre van szükség, elsősorban korszerű műtő és szülőszoba kell. Valamennyi orvos részére ötévenként biztosítanak köte­lező továbbképzést, havonta egy alkalommal pedig a járás többi orvosaival együtt vesz­nek részt szakmai és politikai továbbképzésen. A városi főorvos végezetül beszélt a tbc elleni küzdelem­ről, az anya- és csecsemővé­delemről, valamint a város is­kolaegészségügyi helyzetéről. ami jó közepes termésnek fe­lel meg. A néhány hét múlva követ­kező nagy feladat az aratás, az őszi kalászosok betakarítá­sa. Csömör, Isaszeg, Mogyoród, és Kistarcsa körzetében, vagy­is a Budapest környéki homo­kos területeken későn jött az eső egyes őszi kalászosokra. Csömörön van olyan árpa, amely már teljesen besárgult. Ezeken» a homokos terüle­teken a rozs is jóval rosz- szabb minőségű, mint má­sutt. A szárazság egyébként a zöld­borsóban is sok kárt tett, a termés megközelítőleg sem lesz olyan, mint például tavaly volt. Az aratásnál nélkülözhetet­len munkagépek karbantartá­sa még tart. Június 20-án tűz­rendészed és balesetvédelmi előadást tartanak a termelő- szövetkezetek elnökeinek és a biztonságtechnikai megbízot­taknak. A járás mezőgazdasági üzemei összesen 10 224 hektáron takarítják be az őszi kalászosokat. Ebből őszi búza van 7111, őszi árpa 1547, rozs 608, tavaszi ár­pa 623, tritikálé 257 és zab 78 hektáron. A veresegyházi Vö­rös Csillag Szakszövetkezet pe­dig összesen 243 hektáron ta­karítja be őszi kalászosait. san Gödöllő. Ez a mennyiség természetesen csak abban az esetben folyhat át a csöveken, ha minden kút a lehető leg­nagyobb teljesítménnyel dol­gozik. — A vállalat célja, hogy eb­ben az esztendőben napi ezer köbméterrel növelje meg Gö­döllőn a vízhozamot. Ezért adtunk megbízást a ceglédi Vízkutató és »Fúró Vállalatnak három új kút fúrására. A munka el is készült, sőt, meg­indult a kutak bekötése a víz­hálózatba. Ennek az az érde­kessége, hogy az egyik kút a helyi viszonyokhoz képest bá­mulatos vízhozammal rendel­kezik. Jelenleg percenként 600 liter vizet ad, amíg az eddigi legjobb kutunk hasonló időegység alatt csak 350 litert. Cél az, hogy legkésőbb június 30-ig a három kút közül leg­alább ■ kettőt bekössünk, más­különben nyárra kevés lesz a már említett 5200 köbméter j víz. A bekötéshez három ki­lométer hosszúságú vezetéket | kell lefektetni, ebből csak a földmunka 10 ember negyven- napi munkáját teszi ki — Tíz ember negyvennapi munkája ... Bizony, nem sok lett volna kész határidőre! Ha tjem jön a segítség! A ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet csapatok egyik parancsnokának, Sztyepano'v /fz első szállítmány Fáié „Aszfaltgyár” YeresegyMzcn Harminc kilométer van hátra Dr. Tóth Zoltán városi fő­orvos számolt be Gödöllő egészségügyi ellátottságának helyzetéről, a városi párj,-vég- rehajtóbizottság ülésén. (Emlé­keztetjük olvasóinkat, hogy legutóbb a városi tanács vd- ülése tárgyalta a város isko­la-egészségügyi kérdéseit, ez is mutatja, hogy a vezetés meny­nyire a szívén viseli Gödöllő egészségügyét. Dr. Tóth Zoltán főorvos be­számolója bevezetőjében leszö­gezte, hogy a fejlődő város egészségügyi helyzete jelentős mértékben javult, hiszen az új szakorvosi rendelőintézet, a kórház-mentőállomás, a kép- ernyőszűrő-áliomás elkészülte lényeges előrelépést jelentett az egészségügyi munkában. A felnőtt betegek egészség- ügyi ellátását nyolc körzeti or­vos biztosítja, a 14 éves korig terjedő életkorúak pedig négy körzeti orvoshoz tartoznak. ízelítőképpen leírunk néhány számot is: 1972-ben a rendelé­seken összesen 90 185 járóbe­teg jelent meg: lakásukon több mint 17 ezret látogattak meg az orvosok, végül pedig 551 beteget utaltak kórházba. Valamennyi körzeti és gyer­mekorvosi állás be van töltve. Az orvosok 80 százaléka ren­delkezik gépkocsival. A körzeti orvosok munkájában jelentős segítséget fog nyújtani a köz­ponti ügyeleti szolgálat beve­Ez az aszfalt már FótnaK készül. Sokszor említettük már, hogy a Veresegyházon éven­te elkészülő — mégpedig ol­csón elkészülő — 10 kilomé­ternyi járda titka: a keverő­üzem. Az Őrbottyán felé vezető műút mellett van; a község saját erőből telepítette. Éjjel­nappal dolgoznak itt, főként azért, mert az aszfalt lehűlése után nehéz megoldani az új- ramelegítést. Általában nyá­ron kezdődik meg a munka, s eltart egész október végéig, persze közben is leállnak egy-két hétre, ha a felhaszná­lók nem tudják időben bedol­gozni az aszfaltot. Hétfőn — azaz június 11-én — kezdődött el az idén a gyártás, ilyenkor ütköznek ki az apróbb hibák, így az első néhány nap akár próbaüzemnek is tekinthető. A régi, elhasználódott gép he­lyett újat vásároltak, 70 ezer forintba került; de új a futó­szalag is. Tavaly meg kis „irodaházat” és öltözőt húz­tak fel az út mellett, az az épület is újnak látszik, mert mncs még bevakolva. A keverőüzem kapacitása 1,5—2 köbméternyi aszfalt óránként. (Egy köbméter kö­rülbelül 30 négyzetméternyi terület burkolására elegendő). Ottjártunkkor éppen Főt ré­szére készítették az aszfaltot, ez lesz az idei első szállítás. Foton társadalmi munkát szerveztek járdaépítésre. Egyelőre csak 30 köbmétert kértek, de várhatóan 700 köb­méterig felmegy a megrende­lésük az idén. Az 1973. évi igénylők között tartják szá­mon Aszódot, Túrát, Erdőker­test, a járáson és megyén kí­vüliek között pedig Kübekhá- zát. Sok hát a megrendelés, többet kell majd termelni, de korszerűsödik is a telep, sőt vezetőt is kapott, Varga János nyugalmazott tanár személyé­ben. A keverőüzemet hosszú táv­ra tervezték, ezért is nyitot­ták meg mellette a homokbá­nyát. A nagyközségben még összesen 30 kilométernyi járda megépítése van hátra. A ke­verőüzem egy szezon alatt kö­rülbelül 2,5—3 ezer köbmé­ternyi aszfaltot állít elő, eb­ből a község az idén 6 kilo­méter járda burkolásához ele­gendő mennyiséget tart meg, a többit átadja a megrende- j löknek, akik egyre jobban meg vannak elégedve a ve­resegyházi aszfalt minőségé­vel. vezérőrnagynak szervezésével, és Ny. P. Spascsenko hadnagy vezetésével, továbbá egy nagy teljesítményű gép segítségével a munkát másfél nap alatt elvégezték a szovjet katonák. A munka értéke csaknem fél­millió forint. A csőfektetés már ugyancsak . elkezdődött, így rövidesen semmi akadálya nem lesz annak, hogy az el­készülő gerincvezeték — ame­lyet bízvást elkeresztelhetné­nek Sztyepanov-szakasznak — három kút vizét összegyűjtse. Mi lesz 1980-ig Immár bizonyított tény, hogy Gödöllő megfelelő vízel­látását hosszú távon csakis egy regionális vízmű segítsé­gével lehet megoldani. Ez a vízmű a Dunából táplálkozna, s leghamarabb 1980-ra készül­ne el, hogy a vízhiány tovább ne gátolja a város fejlődését. — Addig azonban helyileg kell megoldani ezt a gondot. Az idén még lesz elegendő víz, jövőre viszont megint ki kell találni valamit; szóba került, hogy Szadáról. esetleg a szárítópusztái részről, vagy Isaszeg határából hozunk be vizet... Egyre épülnek az új lakások, ellátásuk nem kis gond, az idei 1000 köbméteres beütemezés is éppen ezek miatt van. A készülő alsópar­ki lakásokhoz is már bekötés alatt van a víz. Az ivóvízzel kapcsolatban a járásban is van újdonság... Várakozó fürdőszobák 1970 júliusában alakult meg az az ivóvíztársulás, amely Kistarcsa, Nagyiarcsa és Ke­repes eljövendő regionális víz­müvének ügyeit rendezi. Először Kistarcsán készült el a hálózat, Nagy tárcsán pedig tavaly, a második félévben vette kezdetét a csőfektetés, mintegy 10 kilométer hosszú­ságban. Az idén március 15- én beemelték a 200 köbméte­res hidroglóbust, 30-án pe­dig átadták az egész közkifo- lyós rendszert, amelyből az egész lakosság egészséges ivó­vizet nyerhetett. Nagytarcsa lakosságát ele­jétől fogva foglalkoztatta az ivóvíz, s egyáltalán a víz „be­jövetele”. Egyre-másra adták be a tanácshoz és az ivóvíz­társulathoz a vízbekötési ké­relmeket, szépen berendezett fürdőszobákat építettek a há­zakhoz, s türelmetlenül vár­ták a napot — immár leírhat­juk, melyiket; június 12-ét —, amikor elkezdhetik a víz be­kötését az épületekbe. Az emlékezetes napon nyol­cán kezdték meg a víz bekö­tését a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgo­zóinak segítségével. Az oldalt írta és összeállí­totta: Fehér Béla A felvételeket készítette: Ékes János t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents