Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
rt&t 3ILCYEI K^Ciríap 1973. JÚNIUS 15., PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS — Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő országokkal. Eredményeink alapján — mondotta a miniszter — nemzeti fizetőképességünk elismert, külföldi megítélése kedvező. Követeléseink, tartozásaink összetétele lejárat- és valutanemek szerint egyaránt megfelelő, a tőkés valutapiacok megújuló bizonytalanságai azonban óvatosságra intenek. A továbbiakban a miniszter a népgazdaság pénzügyi egyensúlyáról beszélt, megállapítva, hogy az elmúlt esztendőben a bevételek és a kiadások növekedésének összhangját kellett megteremteni. — Most azt jelenthetem — mondotta —. hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8.8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült' elérni. Az állami költségvetés bevételeinek elemzése során a miniszter többek között ezeket mondotta: — A lakossági adó- és illetékbevételek nőttek az év folyamán. Ezen belül fokozódott a magasabb jövedelműek adója, ők fizetik az adók mintegy 43 százalékát. — Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele. A költségvetési bevételek növekedésében is elsődleges az ipar aránya, sőt nagyobb mértékű a részesedése a központi pénzalap bevételeinek gyarapításában, mint a nemzeti jövedelem többletének előállításában. — A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezetet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal, a központosított jövedelmekhez 5 százalékkal járult hozzá. Kedvező irányzatok a gazdaság fejlődésében A költségvetési mérleg vizsgálata során a továbbiakban a miniszter megállapította: a több szempontból gondot okozó 1970-es és 71-es évek után a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban kedvező irányzatok bontakoztak ki, különösen az elmúlt év második felében megtett intézkedések hatására. A sikerek láttán sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének feltétele az erőforrások és a jövedelmek . állandó gyarapítása. A pénzügyminiszter a továbbiakban néhány kedvezőtlen jelenségre hívta fel a figyelmet az iparban és a mező- gazdaságban. Megállapította viszont, hogy a központi fejlesztési programokban 1972- ben előrehaladtunk az alupoí- niumipari, a földgázfelhaszná- lási, a petrolkémiai, a számítástechnikai, a közúti jármű- és a könnyűszerkezetes programok megvalósításában. Sajnos, hozzá kell tenni — mondotta —, hogy még a központi fejlesztési programok beruházásainál is előfordul a hiányos előkészítés, a vállalati és állami források összehangolása körüli huzavona, a befejezések elhúzódása, indokolatlan költségtöbbletek és a szervezetlenség másutt is jelentkező fogyatékosságai. Ezek elkerülésével valamivel nagyobb lehetett volna a vállalati és a költségvetési jövedelem a végrehajtás mai szakaszában is. Tartalékok a beruházásokhoz A továbbiakban leszögezte a miniszter, hogy túlnyomórészt a korábbi évek döntései miatt 51 ipari és építőipari vállalat ! ötmilliárd forint összegű fejlesztési alaphiányát kellett rendezni azért, mert a fejlesz- tési alapokat terhelő kötele- | zettségük ennyivel haladta / meg a forrásokat. A tapasztalatokat összegez- > ve változatlanul helyesnek és ’ szükségesnek tartotta a pénzügyminiszter, hogy a vállala- • - tok beruházásaik megkezdéseid kor tartalékot képezzenek, ne- | hogy a kivitelezéskor jelent- ’ kezzenek a nehézségek. — Az idén a tavalyinál ked- jvezőbb a helyzet: nem növel- 1 jük az állami elvonásokat. /, jobban ellenőrizzük az árakat. és reméljük, hogy a vál- | lalatok is levonták a szüksé- ji ges tanulságokat. Gazdaságosabb termékszerkezet ‘ A hatékonyságról szólva megállapította, hogy a tényezők javításának legfőbb forrá- : sa a szükségletekhez jobban igazodó, gazdaságosabb termékszerkezet. Néhány jó példa említése után leszögezte, hogy a sikeres kezdeményezések arra mutatnak: sók tartalék van még a vállalatoknál, csak élni kell az önállóság adta lehetőségekkel és bátrabban kell új utakat keresni a műszaki fejlesztésben, a termelési technológiában és a piacokon. Ezzel kapcsolatban a miniszter utalt arra, hogy nem minden vállalat lehetősége egyforma, és ezért szükséges gyakran az irányító szervek segítsége. — A kormányzati szervek ezért foglalkoznak külön azzal a hat, zömmel gépipari nagyvállalattal, amelyeknek termelési szerkezetátalakítási igénye olyan nagymérvű, hogy azt saját erőből nem tudják megvalósítaná. A vállalati munka- és üzemszervezést vizsgálva, némi előrehaladásról számolhatott be a miniszter. — A szakminisztériumok útmutatásai és ellenőrzése mellett -tavaly 65 vállalatnál mintaszervezéseket kezdtek, s az erőfeszítések már most tapasztalható és figyelemre méltó előnyökkel jártak. Kádár János, Apró Antal és Németh Károly a Parlament folyo sóján. Munkaszervezés a vállalat egészére — Hangsúlyozom azonban, hogy a munka- és üzemszervezés nem külön apparátus, hanem a vállalati vezetés feladata, és része. A munkát minden területen a vállalat egészének szempontjából kell megszervezni. A súlypont természetesen olyan kérdésekben van, mint az egyenletes foglalkoztatás, a folyamatos anyagellátás,- a beruházások jobb előkészítése, a felesleges adminisztráció megszüntetése, a1 vállalati belső irányítás tökéletesítése. Elgondol-^ köztatő, hogy miközben' az iparban foglalkoztatott munkások létszáma 1970 óta lényegében nem változott, az alkalmazottaké tizenkileneezerrel emelkedett, a műszaki dolgozók száma hatezerrel, az ad- minisztratívoké 11 ezerrel és a kisegítők száma kétezerrel nőtt. Ez azt mutatja, hogy az ügyvitel korszerűsítése lassan megy, az új adminisztrációs kötelezettségek mellett nem építik le a régi, már feleslegessé vált rutinmunkát. To vábbfejlesztjük 1975-re a szabályozókat A pénzügyminiszter a továbbiakban a vállalatok gazdálkodási körülményeit vizsgálta és hangsúlyozta, hogy ezeket a gazdaságpolitika, a külső feltételek és a szabályozórendszer együttesen határozzák meg. Mivel a szabályozórendszer megfelelően szolgálja gazdaságpolitikánkat, alapvető módosítását az idén nem tervezzük, tehát 1974-re nyugodtan előretekinthetnek már a vállalatok. — Már most látható, hogy az évtized második felében még szükségszerűbb lesz az együtthaladás a legmodernebb technikával. Erre kényszerít az is, hogy egyre kevesebb lesz a munkáskéz, amit egyre hatékonyabb gépekkel kell pótolni. — A fejlődés kiváltja a belső integrációs folyamatok gyorsulását is. Az V. ötéves tervhez kapcsolódva — az alapelvek megőrzésével — a közgazdasági, pénzügyi szabályozás olyan további fejlesztését tervezzük, amely lehetőségeinket messzemenően figyelembe veszi. A módosításra 1975-ben kerül sor. Az időpont megválasztásával is arra törekszünk, hogy a vállalatok időben már a változó feltételek ismeretében készíthessék el középtávú terveiket. A tanácsok gazdasági döntéseiről szólva megállapította, hogy azok az elmúlt évben megalapozottabbá váltak. Ez évben még kiegyenlítettebb helyzetre számíthatunk, mert a megyei tanácsok szabályozó rendszerüket, amely a helyi tanácsok költségvetési bevételeit határozza meg, pontosabbá tehették és ezzel elérhették, hogy a pénzeszközök minden tanácsnál összhangban legyenek a helyi feladatokkal. Előtérben a távlati fejlesztés A miniszter azonban felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi lehetőségekkel élve, jobban figyelembe kell venni, különösen a községeknél, a távlati településfejlesztési terveket, mert különben az erők szét- forgácsolódnak. — 1972-ben a tanácsi gazdálkodás egyik központi kérdése a lakásépítkezés volt. Ezt nagy eredmények és gondok jellemzik. A miniszter bejelentette, hogy a mostani ötéves terv időszakában több mint 400 ezer lakás készül el, amiből a terv első két évére szóló előirányzatot csaknem 15 százalékkal túlteljesítettük. E területen is van azonban „de”...: elmarad a tervezettől az állami és a szövetkezeti lakásépítkezés. — Végső soron a központi kivitelezésünk lakásépítéshez a középtávra tervezett 56 milliárd forintnál nagyobb pénzösszegre van szükség, amit a költségvetésből kell előteremteni. A magánépítkezéseknél a készpénzfizetés, a jobb hitelezési feltételek és a kamatterhek csökkentése jelentenek további kedvezményeket, különösen a munkások lakásépítkezéséhez. Ilyen körülmények között tudomásul kell vennünk, hogy nem lehet túlzott igényű, a lehetőségeinkkel összhangban nem álló város- központokat emelnünk. Biztosítottak a művelődéspolitika anyagi feltételei — A kulturális és oktatási intézmények működésére, fenntartására 16 milliárd fo- rintn fejújításuk.rá ,Msei ,<sgy.WHWFSIíí viKäPlUiH&tk ~:ISen kedvező, hogy , , . ... a tanácsok az óvodai helyek számának növelését elsőrendű feladatnak tekintik. Ennek eredménye, hogy 1971— 72-ben a IV. ötéves terv előirányzott fejlesztésének csaknem kétharmada megvalósult. Az általános iskolai diákotthonok fejlesztése ugyanakkor viszont nem érte el a tanácsok által tervezettet. A középiskolai tantermek, kollégiumi helyek népgazdasági előirányzatának alig több, mint fele valósult meg. Nem jobb a helyzet a szakmunkásképzés beruházásainál sem. Az építési kapacitások szerkezete ugyanis olyan, “hogy- kisebb Volumenű- beruházásokra nehéz kivitelezőt -találni. Ebben segíthet — hangsúlyozta a miniszter — a szorosabb együttműködés a tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a költségvetési üzemek között, amit a tanácsoknak kell összefogniuk. — Az oktatási színvonal javításának és korszerűsítésének feltételeit pénzügyi oldalról folyamatosan biztosítjuk, s az oktatás mellett az állam a népművelést is újabb és újabb formákban támogatja. A miniszter bejelentette, hogy a népművelési intézmények kiadásait 10 százalékkal növelhették, ami kereken 2 milliárd forintot jelentett, a kulturális értékek közkinccsé tétele azonban kamatostól vissza térül. A szociális és egészségügyi kiadásokat elemezve kitűnt, hogy ezek összege 38 milliárd forint. Ez megfelelő pénzügyi s°gítséget ad . az elmúlt évben hozott egészségügyi, törvény Végrehajtásához. Elmaradás csupán néhány beruházásnál mutatkozik. A gyermekintézmények hálózatának bővítésére és ellátásának javítására tett intézkedések eredményeként 1600- zal nőtt a bölcsődei helyek száma. Árleszállítás nyolcszázmillió értékben A lakosság jövedelméről szólva a miniszter bejelentette, hogy jelenleg ennek több mint egyharmada közvetlenül a központi pénzalapból származik, különböző juttatások és ■bérek formájában, nagyobb része a vállalatoktól. A reálbérek növekedése tavaly a tervezett 2,5 százaléktól két tizeddel elmaradt. A kereseten belül nőtt a nyereségrészesedés és küAz ülésszak szünetében Pest megyei képviselők helyi és országos ügyekről — Gödöllői kezdeményezés a gyepgazdálkodásban — A budai járás új óvodái - A szentendrei szabadtéri múzeum A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvitatásánál általános vélemény: jól gazdálkodtunk az elmúlt esztendőben. Érthető, ha ez volt a témája már az első szünetnek is. Dr. Baskay Tóth Bertalan, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Pest megye 2. választókerületének képviselője Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel a költségvetés kapcsán a gyepgazdálkodással összefüggő kutatómunka továbbfejlesztésének lehetőségéről beszélgetett. Egyúttal meghívta a miniszter- helyettest a Sina-telepi Állami Gazdaságba, hogy személyesen is meggyőződjön az ott folyó kutatómunka eredményeiről. A miniszterhelyettes megígérte, hogy július folyamán sort kerít a látogatásra. S szinte ugyanez volt a témája annak a beszélgetésnek is, amelyet néhány perccel később Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével folytatott dr. Baskay Tóth Bertalan. Arról beszéltek, hogy a gyepgazdálkodás lehetőségei szinte korlátlanok, gondot csak az okoz, hogy még mindig kevés a betakarító gép. Losonczi Pál megjegyezte, hogy a legelőgazdálkodás nem jelentheti azt, hogy most már lemondtunk a legeltetésről és a rétek füvét csak szárítva kívánjuk hasznosítani. Egy másik kis csoportban Novak Bélát, a budai járási pártbizottság első titkárát, a megye 23. választókörzetének képviselőjét — aki egyben az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tagja — arról kérdezik: mit fűzne a hallottakhoz? — Ügy terveztem, hogy az agglomeráció gondjairól fel is szólalok majd — mondja képviselőtársainak —, de aztán közbejött egy külföldi utazás, amelyről csak szerda este jöttem haza. — Természetesen a téma változatlanul foglalkoztat: járásunk legnagyobb csabai vízgond megoldásában. Solymáron, Pilisvörösvárott és Pilisszentivánon már jelentősen léptünk előre: 1975-ig megoldódik e három község egészséges ivóvízellátása^ a szentendrei regionális vízmű bekapcsolásával. A másik nagy eredményünk: márciusban három újabb óvoda építéséhez kezdtünk hozzá, Budaörsön, Törökbálinton és Pi- lisvörösvárott. Az építők augusztus 20-ra ígérik mindhárom épület átadását, s ez újabb háromszáznegyven gyermek óvodai elhelyezését teszi majd lehetővé. ★ Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a megye 7. választókerületének ország- gyűlési képviselője szintén a napokban érkezett haza külNovák Béla gondja a víz- és a villanyhálózat további építése. Nagykovácsiban, Piliscsabán és Bia- torbágyon a víz a legnagyobb téma. Éppen az imént beszélgettem Tausz Jánossal, aki a 22. választókerületünk képviselője, hogy még a nyáron együtt keressük fel a dorogi pártbizottságot: segítsenek a pilisDr. Mondok Pál f s
