Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
1973. JÚNIUS 2., SZOMBAT «ICC k/Űi*Iop Eötvös Loránd díjat alapított a Minisztertanács Kiemelkedő ipari és mezőgazdasági tevékenység elismerésére Eötvös Lorándról elnevezett díjat alapított a Minisztertanács. A díj azoknak a műszaki, mezőgazdasági és közgazda- sági szakembereknek adományozható, akik népgazdasági szempontból jelentős, új termékek előállítását vagy új eljárást dolgoztak ki, új létesítmények megvalósításában, vagy különböző létesítmények magas színvonalú üzemeltetésében jelentős alkotó, irányiig, szervező tevékenységet fejtettek ki. Az Eötvös Loránddíj összege 20 ezer forint. A díjat évente — első ízben 1974-ben — hazánk felszabadulásának évfordulója, április 4. alkalmából a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, az Ágazati Szakszervezeti és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság véleményének meghallgatása után az ágazati miniszter (a vízügy területén az Országos Vízügyi Hivatal elnöke) adományozza. A kitüntetett műszaki, mezőgazdasági vagy közgazdaság gi szakember jogosult az „Eötvös L oránd-díjas” cím használatára. Megalakulnak a sporthivatalok Árellenőrzések — nagyobb szigorral Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlament delegációs termében ülést tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. Elsőként Szurdi István belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a tanácselnököket idegenforgalmunk helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről, a tanácsi feladatokról. Eredményesnek ítélte meg a tanácsok idegenforgalmi tevékenységét, s utalt arra, hogy az új tanácstörvény megteremtette a jogi lehetőséget felügyeleti munkájuk kiterjesztésére, a nagyobb önállóságra. Szó esett a megyék sajátos gondjairól, problémáiról is. A következő napirend előadója dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke volt, aki a tanácsok árhatósági, árellenőrzési tevékenységének tapasztalatait summázta. Leszögezte, hogy á’ tanácsi űrhatóságok ellenőrző tevékenysége az elmúlt években fokozatosan fejlődött, de az árellenőrzéseket tovább kell szigorítani. Különösen vonatkozik ez a termelői árak és a szolgáltatási díjak alakulásának figyelemmel kísérésére, a fogyasztói érdekvédelemre, valamint az árak és a minőség kör telező összhangjának betartására. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke fontosnak ítélte, hogy egyeztessék tevékenységüket a népi ellenőrzési bizottságok és a pénzügyi ellenőrzési szervek, 6 az is lényeges — mondotta, hogy ezek a szervek az árhatóságokkal összehangoltan végezzék vizsgálataikat. Ezt követően a sportigazgatás átszervezéséről dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke elmondta, hogy a Minisztertanács határozatának megfelelően július 1-én megkezdik működésüket a testnevelés és sport területi, helyi irányítását végző szakigazgatási szervek. Ezek gyakorlatilag az MTS eddigi területi szerveinek átszervezésével jönnek létre, amelyek június 30,-ával megszűnnek. A fővárosban. valamint a megyékben — szakigazgatási szervként — létre kell hozni a tanácsok végrehajtó bizottságainak testnevelési és sporthivatalát, amelyek a megyei sportági szakszövetségeket működtetik, tevékenységüket irányítják és ellenőrzik. A városi, fővárosi, kerületi tanácsok, valamint a megyei tanácsok járási hivatalainak belső szervezeti egységeként testnevelési és sportfelügyelőséget kell kialakítani. A községekben, nagyközségekben a tanács szakigazgatási szervének feladatkörét kell kiterjeszteni a lakosság testnevelési és sportolási igényének felkeltésére, a sportolási feltételek fejlesztésére, a helyi erőforrások összehangolt és hatékony felhasználására. Az előterjesztéseket élénk vita követte, melynek során felszólalt dr. Papp Lajos államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke is. Ismerkedés Pest megyével Az omszki szakszervezeti küldöttség látogatásai A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vendégeként M. P. Pljaskinnak, az omszki területi szakszervezeti tanács titkárának vezetésével Pest megyében tartózkodó omszki szakszervezeti küldöttség csütörtökön és pénteken Kovács Istvánnak, az SZMT titkárának kíséretében Pest megyével ismerkedett. Csütörtökön Budakalászra, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalathoz, ■ majd a PEVDI szentendrei írószergyárába látogattak, pénteken .pedig az egész napot a Csepel Autógyárban töltötték. Itt fogadta a delegációt Fröschl Guszfáv vezérigazgató is, aki rövid áttekintést adott a gyár életéről. Délután a művelődési házban találkoztak a gyár szakszervezeti aktivistáival és meleghangú, baráti beszélgetést folytattak. Találkozó a Csepel Autógyárban , A vendégek és vendéglátók hamar megtalálták a közös hangot a hasonló célokról, a (szakszervezeti élet kérdéseiről. Az eszmecserét vezető fírehus Sándor, a Csepel Autógyár szb-titkára M. P. Pljas- kint kérte meg, hogy elsőként ő szóljon az aktivistákhoz. — Jelenleg a IX. ötéves terv megvalósításán dolgozunk — mondotta bevezetőként. — Az idén Omszk megyének 4 millió tonna gabonát kell termelnie, egymillió tonna tejet, 200 ezer tonna húst, 750 millió tojást és 400 ezer tonna .gyapjút. Ebben nagy részük van a szervezett dolgozóknak, akik a munkaverseny szervezésében, a kollektív szerződések megalkotásában, a munkabérkérdések megoldásában, 'általában a gazdasági munka szervezésében tevékenyen kiveszik részüket. Néhány kérdés Egymásután peregtek ezután 'a kérdések és válaszok. Ács Lajos, szakszervezeti propagandista, Ruttenberger József szb-szervezőtitkár tettek fel kérdéseket, majd Szecskó István, a járműgyár szb-tit- kára kérte a vendégeket, mondjanak véleményt az üzemegységről, a járműgyárról. A delegáció őszintén dicsérte a munka szervezettségét, a szocialista brigádmoz- igalorn élénkségét, szóvá tették viszont, hogy láttak egy új szerelőcsarnokot, szinte teljesen kész építményt, amelyben még nincsenek gépek. Náluk — mint mondották — alig állnak még a falak és már viszi be gépeit a 'gyáregységvezető. Kovács iZsigmond, a gyáregység MSZMP-csúcsbizottságának titkára rögtön válaszolt: amíg nincs készen az épület, addig a gyárnak nincs joga belépni a csarnok területére. Van-e Az összefogás eredménye: 300 ezer forint Újjá varázsolták a budai járás úttörőinek balatonfenyvesi táborát Tegnap délelőtt avatták fel Balatonfenyvesen az újjáépített budai járási úttörőtábort. Az avatóünnepségen megjelent Novak Béla országgyűlési képviselő, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára, Lengyel Sándor, a budai járási pártbizottság titkára, Varga Ferenc, a Budai Járási Hivatal elnöke, lnzsel Ottó, a Hazafias Népfront budai járási bizottságának titkára, Popovics János járási úttörőtitkár, Jankó Zoltán, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatója, továbbá a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a 2-es számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat gazdasági és társadalmi vezetésének képviselői, valamint a felújítási munkát segítő honvédségi alakulat megbízottja. Turnusonként százan Szviatovszky András, a KISZ budai járási bizottságának titkára tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a balatonfenyvesi tábor 1964-ben épült, azóta is folyamatosan bővült. A mostanihoz hasonló nagy munkát azonban még nem végeztek területén. A felújítást a tavalyi táborozáskor határozták el, s mire most elkészültek, mintegy 300 ezer forint értékű anyag és munka fekszik a tetszetősen felújított táborban, amely turnusonként 100 úttörőnek és kisdobosnak biztosít otthont. Elmondta, a továbbiakban, hogy még kisebb területrendezés van hátra, de mivel a mai naptól a tábort KISZ-vezetők veszik birtokukba, a csinosítás is gyorsan befejeződik. A fiatalok magukra vállalták. Szriti- tovszky András végül megköszönte a szép tábort, amely példamutató összefogás segítségével újhódott meg. Köszönet a segítségért A táboravatón Novák Béla elmondta, hogy a budai járási jttörőtábor felújítása szerves része a párt ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának. A budai járásból évente két és fél ezer gyerek nyaralhat egy szezonban, hiszen a járásnak két. úgynevezett mozgótábora is van. Novák Béla is megköszönte a járás üzemeinek, intézményeinek odaadó segítségét, s hangsúlyozta, hogy a járás községi tanácsai csaknem 100 ezer forinttal járultak hozzá a felújításhoz. Elmondta, hogy tervezik egy másik állandó tábor felépítését a Garancsi-tó mellett. Megmozdult az egész járás A balatonfenyvesi tábor valóban széles körű társadalmi összefogás eredménye. A pilisvörösvári községi tanács költségvetési üzeme készítette el a partvédelmi művet, a 2-es számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat fiataljai végezték a faházak tetőfedési munkáit, 50 000 forint értékben. a Gabonafelvásárló és Feldolgozó * Vállalat KISZ-esei pedig a faházak külső-belső festését vállalták. A PEVDI 6- os gyáregységének fiataljai tervezték, készítették el és szerelték be az emeletes faágyakat, összesen negyvenötöt. Ez 1000 óra társadalmi pontosan megszabott határidő. illetve részhatáridő? — hangzott a baráti repliká- ció. A téma ismerős volt, a kérdést honfihtárs vendég is felvethette volna. Méltó folytatás A beszélgetés kötetlenül és Vidáman, barátian és komolyan a kora esti órákig tartott. Szó esett még részleteken a szocialista brigádoktól, á munkaversenyről, összehasonlítások születtek. A találkozó méltó folytatása volt ez eddigi kapcsolatoknak. P. V. Tanácskozás az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Bon- dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével pénteken miniszteri értekezleten megtárgyalták az ágazati irányítás helyzetéről szóló beszámolót, az MSZMP KB szervezetfejlesztési határozatainak végrehajtását az építésügyi ágazatban, valamint az építő- és építőanyagipar beruházásainak helyzetét és problémáit. Az értekezleten részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csernok Attila, a Gazdasági Bizottság titkára kíséretében. Erdélyi Péter, a KISZ budai járási bizottságának munkatársa bemutatja a tábort Novák Bélának (balról a második) s az avatáson megjelent vendégeknek. Ekés János felvétele munkát vett igénybe. Több vállalat kisebb, ajándékokkal járult hozzá a tábor minél kényelmesebbé tételéhez. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól még székeket kapnak, s száz ágybetétet ígért az ürömi Vegyesipari Ktsz. Jövőre állít fel a Kőfaragó Vállalat a tábor udvarán két beton pingpongasztalt, valamint egy sakkasztalt. A nagyközségek külön is hozzájárultak a kdhyhafelsze- relések megvásárlásához: a budakesziek, az ürömiek és a budaörsiek pénzén bojlert és Lehel-hűtőszekrényt vásároltak. Anyagi segítséget nyújtottak továbbá a járás termelőszövetkezetei és állami gazdaságai is. Ki-ki a maga módján A tábor újjászületéséhez tehát ki pénzzel és felszereléssel — mint a vállalatok, üzemek —. ki társadalmi munkával —, mint a fiatalok, a KISZ-isták —, ki pedig pontos szervező, egyeztető munkával —, mint Lukácsi Gábor a budai járási pártbizottság munkatársa — járult hozzá F. B. i r t Í gy, még pontosabban és szakszerűbben elevenmunkának nevezik azt a dolgozói tevékenységet, amely új értéket hoz létre. Egyszerűbben: az öntvényből az esztergapadon alkatrészt forgácsolnak. A holt- és az elevenmunka összege- ződik, nagyobb érték jön létre. Az élőmunka fogalma napjainkban növekvő szerephez jut, sűrűn említik beszédekben, határozatokban. Igaz, fontossága kevésbé érzékelhető a gyakorlatban, az ipari termelés szervezésében. A hagyományokkal — bár rossz hagyományok — nehéz szakítani. Az élőmunka jelentősége ugyanis úgy fokozódik, ahogyan a munkaerőforrások csökkennek. S ez csak néhány éve következett be. Addig úgy tűnt, az élőmunka szerepe mellékes a termelésben. Nem volt az, csak éppen elfödte a gazdálkodás akkori menete, rendszere. Éve óta termékeinek 45— 50 százalékát szállítja külföldre a Ganz Műszer Művek. A nyereségszint megtartása, illetve növelése — ami mindenütt a legfontosabb mércék között szerepel — arra indította a vállalatot, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson az élőmunka hatékonyságára. Sokrétű, bonyolult intézkedések következtek — s mennek végbe ma is —, s ezek eredményeként tavaly például a dollárexport gazdaságossága tizenhat százalékkal javult, s ezen belül az átlagot meghaladó mértékben az árammérőké. A gazdaságosság növekedésének legfőbb forrása az volt, hogy jórészt az élőmunka- igényes termékek, elsősorban az ipari fogyasztásmérők, a laboratóriumi műszerek exportját bővítették, de ugyanakkor nem változtatták öncélúvá a törekvést. Azaz akadtak — vannak és lesznek — olyan üzletkötéseik is, ahol a gazdaságosság relatív romlását ellensúlyozta a forgalomemelkedésből elért többlet nyereség. , Ma már a termelésfejlesztési tervekből sehol sem hiányozhat az élőmunka felhasználásának, szükséges és fölös mennyiségének, hatékonyságának vizsgálata, egyetlen helyen sem készülhetnek úgy éves vagy középtávú programok, hogy ne szentelnének megkülönböztetett figyelmet az élőmunkával való takarékosságnak. Ezzel a követelményei általában és szavakban mindenütt és mindenki egyetért. A gyakorlati bizonyítékok azonban ma még csak ritkán lelhetők meg. S zabályt erősítő kivételnek számít a már említett Ganz Műszer Művek, ahogy a megye közúti teherfuvarozásának gazdája, a Volán 1. sg. Vállalat is. Néhány tény rávilágít az élőmunkával való szó szerinti gazdálkodás lehetőségeire. A vállalatnál a gépkocsivezetők szolgálati ideje öt év alatt — 1968 és 1972 között — havi 235 óráról ^ __ 21 7-re csökkent. Ugyanakkor az egy órára jutó árutonnakilométer 31,9-ről 44,7re növekedett. Persze, ehhez nem annyi kellett, hogy noszogatták az embereket, dolgozzanak már jobban, kamatoztassák nagyobb haszonnal munkaerejüket Gyorsan korszerűsítették a járműállományt, fokozták a fuvarozás szervezettségi, irányítási színvonalát, s ugyanakkor az anyagi ösztönzés szintén elősegítette, hogy maguk a gépkocsivezetők is érdekeltek legyenek az élőmunka ésszerűbb hasznosításában. Két példát említettem csupán, de úgy hiszem, meggyőzően bizonyítják, hogy az élőmunka hatékonyabb felhasználása nem felhívások, termelési értekezleten elhangzó biztatások függvényé. Feltételek szükségesek hozzá, s változó körülmények. Az üzemek, gyárak tekintélyes hányada éppen ezért húzódozik, vár, s ki tudja mit, de remél. A feltételek megteremtése ugyanis széles körű szervezést, mindenre kiterjedő elemzést követel, a változó körülmények pedig magukban foglalják a technikai, technológiai módosításokat éppúgy, mint a dolgozók rugalmas átcsoportosítását, a gyáron belüli szakmai továbbképzés létrehozását. Azaz az irányító apparátustól — s még inkább a vezetőktől — a megszokottnál többet, s főként újat igényel. Igaz, ez lenne a dolguk, feladatuk. Bizonyos kényszer is kell azonban ahhoz, hogy ezt belássák. Napjainkban a termelés közgazdasági környezete e belátásra még alig ösztönöz. A z állami támogatások kiterjedt rendszere, egészségesnél nagyobb mértéke eltünteti az élőmunka-felhasználásban meglevő különbségeket, sűrűn egyenlőségjelet tesz az azzal jól és rossszul gazdálkodó vállalatok között. Bizonyos értelemben tehát — amint az egyik gyárigazgató megfogalmazta — csupán a gazdasági vezetők, a helyi politikai testületek öntudatán múlik, hogy nekivágnak-e az addig járatlan útnak? Van, ahol az öntudat — a népgazdasági érdekek felismerése — elegendő alap ehhez, ám általános vonásként nem beszélhetünk róla. így ellentmondás keletkezik a társadalmilag szükséges cél, s az annak elérését szolgáló eszköztár némely darabja között; az ellentmondás természetesen fölszámolható. Ahol hosszú távra tervezik a vállalati jövendőt, olt már tegnap szembenéztek s ma még Inkább szembenéznek az élőmunka jobb fel- használásának követelményével. Ahol nem jutottak még el eddig, ott a közgazdasági szabályozók változtatása, az ötödik ötéves tervtől életbe lépő módosítása kell, hogy kényszerítsen erre. Mert e kényszerítés képviseli, érvényesíti a társadalmi érdeket. Mészáros Ottó ÉLŐMUNKA
