Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

1973. JÚNIUS 13., SZERDA rest «Ette* K^Círlap Dabas célja világos: Tíz év alatt városi szintet Sok a jó tanácsi bizottság a nagyközségben Azt írta egy század eleji lexikon, Dabas, jelenlegi nagyközség akkoriban külön­álló részeiről. Alsó- és Felsö- üabasról, Gyón és Sári közsé­gekről, hogy lakosaik száma hétezer. Azóta megduplázódott, 14 ezerre nőtt, és a fejlődés, más helyekhez hasonlóan, itt is az utóbbi években gyorsult meg. Ezzel együtt nőttek az igények. Az egyesített nagy­község tanácsának tehát sok a dolga. Az utóbbi időben ezt egyre jobban, korszerűbben végzi, mert sok emberrel oszt­ja meg és működteti, fejleszti a bizottságokat. Milliók, társadalmi munkával A bizottságik munkájában, a tanácstagok irányításával, sok nem tanácstag is részt vesz, elsősorban műszaki, gazdasági es más szakemberek. — Dabas II. kerületében az új, 75 személyes óvoda teljes egészében társadalmi munká­val és helyi anyagi erőből épül — mondja Barsi Sándor épí­tésvezető, a községiejlesztési bizottság elnöke. — A terve­ző- és más előkészítő munká­kat bizottságunknak két fő­mérnök és egy technikus tagja végzi. A tetőszerkezetet a ta­nács költségvetési üzeméből a Molnár János vezetése alatt dolgozó, szocialista címért'küz­dő brigád építi, 147 ezer fo­rint értékben, szintén társadal­mi munkában. Sok ágadat vagy üzem pénzben ad hozzá­járulást. A dabasi nyomda 300 ezret, 116 kisiparos mintegy 200 ezer forintot, a kéziszer­számüzem 120 ezret, az ÁFÉSZ 00 ezer forint értéket, részben pénzben, részben pedig mun­kában. Czeróczki András tanácsel­nöktől megtudjuk, hogy a tár­sadalmi munkának immár ha­gyományai vannak Dabason. 1971-ben több mint 3 milliót, tavaly 4 milliót teljesítettek, és az idén már eddig elérték a 2 milliót. Azt már másoktól halljuk, hogy ezekben része van az építészmérnök tanács­elnöknek is, aki tervezési munkákat végez, szintén társa­dalmi munkában. Tanácsiak, bizottsági tagok és a lakosság együtt értek el a megyei köz­ségfejlesztési versenyben az elmúlt öt év alatt két első és két második helyezést. A választási gyűlések alapján Az igazgatási bizottság je­lenlegi legfontosabb munkája a tanács szervezeti és működési szabályzatának, ahogy ők mondják, a tanács alkotmá­nyának a kidolgozása. Ez jú­liusban kerül tanácsülés elé. — Ebben az esetben a mi bizottságunknak kell elősegíte­nie az összes többi bizottság munkáját. Ismernünk kell te­hát erejüket, de főleg, hogy a lakosság érdekében mit kell tenniük és milyen sorrendben — mondja Kancsár György, az igazgatási bizottság tagja, köz­ségi tanácstag és — kedvező helyzet — a járási hivatal osz­tályvezetője. Elmondja, hogy összegezték a legutóbbi Választások gyűlé­sein elhangzott igényeket. Fá­jó pont például a közétkezte­tés. 1800—2000 lakos igényelné, de csak 600—800 személy van ellátva. Pedig a megoldás, fő­ként az asszonyok második műszakján könnyítene. Problémás a kisebb és nagyobb gépek javítása is. A hűtőszek­rények, centrifugák, mosógé­pek javítását a helyi ktsz nem bírja kapacitással. Hasonló a helyzet a községben levő mint­egy 300 személygépkocsival, 60Ö motorkerékpárral, szinte nem is szólva a szintén leg­alább 600 kismotorról. — Megoldatlan egy helyi kis áruház kérdése is, amelyet már tavaly napirendre tűzött az egyik bizottság. Az ÁFÉSZ, mivel kicsi a fejlesztési keret, csak 1980-ra vállalná a létesí­tését. Az ügyet persze napi­renden kell tartani és tovább keresni a megoldást. Házasság új módon Az igazgatási bizottságnak albizottságai is vannak. Egyik közülük a társadalmi ünnep­ségek szervezésére alakult. Vagyis a névadó ünnepségek, KlSZ-esküvők és a polgári te­metések rendezését segíti elő. A bizottság tagjai: iskolaigaz­gató, művelődésiotthon-ígázga- tó, tanácsi anyakönywezető és két pedagógus. — Ma még furcsa esetekkel is találkozunk. Három kisgyer­mek hat szülője például je­lentkezett, hogy szervezzünk számukra névadó ünnepséget. Örömmel kezdtük a munkát, de közben kiderült, hogy már hármas keresztelőt tartottak. Ügy vélték, két világnézet kép­viselőinek is eleget tesznek — mondja Nagy Miklósáé anya­könyvvezető, az albizottság tagja. — A KISZ-esküvők szá­ma örvendetesen nő. Tavaly húsz volt, az idén pedig már eddig tíz. Nagy jelentőségűek a termelőszövetkezetnél lezaj­lottak,: hiszen korábban éppen a mezőgazdaság területén ide­genkedtek a polgári szertartá­soktól. A Szikra Tsz-nél leg­utóbb tartott kettős névadó, vagy a Fehér Akác termelő­szövetkezeti KISZ-esküvő han­gulata azonban bizonyára so­kak számára emlékezetes ma­radhatott. Hozzáteszi, hogy emelkedik a névadó ünnepségek száma is, polgári temetést azonban ed­dig kevés család óhajtott. Énekkar, sőt zenekar részvéte­le után érzékelhetők újabb igények. Ezzel persze tovább nő Török Györgynek, a gimná­zium és általános iskola ének- tanárának és a 18—20 végzett növendékből álló énekkarának elfoglaltsága. Világos célok A bizottságok munkája szü­net nélkül folyik. Dolgoznak az óvodai helyek megduplázá­sán, a már említett 75 szemé­lyes átadása után, még az idén újabb épül, és jövőre még egy. A helyek száma eléri a 4 és fél százat. Tavalyi jelentésükben még 48 ezer méter vízvezeték szerepelt, az idén már 71 ezer­ről számolhatnak be. Jövőre befejeződik a szennyvízcsator­na építése is. Sorolhatnánk még, de talán ennyi is elég a bizonyítására, hogy jó társa­dalmi összefogás, szervezés és a helyi anyagi áldozatok nagy mértékben gyorsítják meg a fejlődést. Dabason világosan fogalmazzák legfőbb céljukat. Nagyközségük fejlesztésében tíz év alatt minden tekintetben meg szeretnék közelíteni a városi szintet. P. V. Dőlésálló gabona Kimondottan öntözésre A Gabonatermesztési Kutató Intézet kedden a Szegedi Ál­lami Gazdaság öthalmi tele­pén hazai és külföldi búzaúj­donságokat mutatott be a meg­hívott mezőgazdasági szakem­bereknek. A tudományos kuta­Betiltották a DDT-port Madárszámlálás Európában A medárdi esőzés nemcsak a növényvilágot üdítette fel. a rovarok is erőre kaptak, ami Építőipari szövetkezet AZONNAL FELVESZ lakóházépítésre, több eves munkára, Budapesttől '00 km-en belül saját autóbusszal történő csoportos szállítással ASZTALOS. KŐMŰVES. ÁCS. TETŐFEDŐ, TETOBADOGOS SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT ES SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezes: szemelvesen (szómból kivetelevel) vagy levelben: Építő es Karbantartó ipán Szövetkezet Budapest XV!., Rákosszentmihály, Rákosi út 90. Megközelíthető \ o metró Örs vezér téri végállomásától, a 31-es vogv 31 Y-os autóbusszal. pedig a madaraknak kedvez, hiszen most van a fiókanave- lés, s az utódok felcseperedé­sének időszaka. A fészekben csipogó „csemeték” szülei most bőven hordhatják a tápiáié kot. A gyakran meglepetés­szerűen változó időjárás kö­vetkeztében több madárfaj mint például a kanalasgém, vagy a kócsag nem költött az idén. e madarak céltalanul kó- dorognak az Alföld gázlói, ap­rócska tavai, tócsái között. A gólya csak június végén költi ki fiókáit. A Londonban szé­kelő Nemzetközi Madárvédel­mi Tanács megkérte az Or­szágos Természetvédelmi Hiva­talt, hogy számolja össze az or­szágban élő és itt vendégeske­dő madarakat. Négyévenként ugyanis madárszámlálást tar­tanak Európában. A felmérés célja, hogy megállapítsák, me­lyik fajt fenyegeti a pusztulás veszélye, mit kell tenni meg­mentésükért. A nemzetközi szervezet közreműködésével tiltották be például a DDT- por használatát is, amely tö­meges madárpusztulást oko­zott. A legutóbbi felmérés sze rint hazánkban 3500—4000 gó­lyapár él. tők felhívták a figyelmet töb­bek között az intézetben elő­állított KGT-8001-es rövid- szárú intenzív búzára. Ezt az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltet kimondottan öntö­zéses termesztésre nemesítet­ték. Jellemző túlajdonsága, hogy nagy terméshozamú, áll­ja a zuhogó esőztetést, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt napókban gyakran érte zápor­eső, felhőszakadás, de egyálta­lán nem dőlt meg. Előállítói bíznak abban, hogy a Tisza II. vízlépcső körzetének gazdasá­gaiban is sikeresen mutatkozik majd be. Nyári bemutató Nagyszabású bútor- és kempingcikkeket bemutató kiállítást nyitott Gödöllőn az ÁFÉSZ-áruház. A legújabb bútorfajták a művelődési ház nagytermében, a kempingcikkek az áruház előtti füves térségen lát­hatók. Gábor Viktor felvétele Életrevaló ötlet Csendes üdülés falun Szombathelyen megalakult a Vas megyei Tanács kereske­delmi és idegenforgalmi bizott­sága. Az alakuló ülésen beje­lentették: „Csendes üdülés fa­lun" címmel hazánkban még ismeretien üdülési formát ho­nosították meg. Szép környe­zetben fekvő, pihenésre, Iá­kapcsolódásra alkalmas hegyi és dombvidéki falvak paraszt­házaiba invitálják a vendége­ket, ahol házi kosztot fogyaszt­hatnak és kedvükre kirándul­hatnak. Az országos ifjúságpolitikai tanács által a fiatal turisták­nak nyújtott kedvezmények mellett további 20 százalékos engedményt adnak, ha egyéni­leg, vagy csoportosan hat nap­nál tovább a megyében tartóz­kodnak az ifjú országjárók. A már egész évben nyitva tartó büki gyógyfürdőben informá­ciós irodát nyitnak. Jóféle gond a Ga/ga partján Ahol az asszonyok szava dönt Tagok és alkalmazottak a hévizg/ötki Dózsa Tsz-ben Kissé távol esik ugyan, de még mindenképpen a' főváros vonzáskörébe tartozik ez a nyári nyugalmú falu: Hertz- györk. A nyugalom, persze, puszta külsőség, s csak a nap­pal erre járó újságíró fogal­mazhat ily módon. Talán éj­féltájt kellett volna jönnöm, midőn íölkerekednek — Kosz­tolányi szavával élvén — a hajnali szekerek, helyesebben most már a hajnali személy­autók, hogy nekirobogjanak az éjnek, s meg se álljanak a pesti Bosnyák térig, ahol 3—4 óra tájt megkezdődik a nyüzs­gő licitálás, az adok-veszek örök kultusza — egyszóval a piac. A legfőbb mozgató erő — Borsószezonban magam1 is hajnali ötkor a Bosnyákon vagyok, s hétre újra itt, a gazdaságban, hogy, ha kell, zúdíthassunk be újabb árut. Ha viszont nem megy a piac, úgy a helyszínen dönthetek: vigyék máshová, a konzerv­gyárba, egyéb piacra a borsót. A megye egyik legifjabb ter­melőszövetkezeti elnöke, a 32 esztendős Újvári Miklós mondja ezt, a Dózsa Tsz im­pozáns székházában, amely — két szomszédvár! — éppen át- ellenben van a November 21. Művelődési Otthonnal. .(No­vember 21. a község felszaba­dulásának napja.) Ezt a kul- túrházat — a tanáccsal közö­sen — a termelőszövetkezet tartja fenn, maga az igazgató is tsz-tag! — Sokan állítják — jegy­zem meg —, hogy a Hévíz- györkhöz hasonló „hajtás’’ fal­vak népe messze esik a kul­túrától ... — Nem igaz, hogy ez a szor­galmas embertípus kultúrával nem foglalkozik — állítja az elnök. — Van országos hírű, egyesített Páva-körünk, iro­dalmi színpadunk, a műsorok Általános iskolát végzett fiatalokat IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK az 1973/74-es tanévre: KŐMŰVES, ÁCS, VILLANYSZERELŐ szakmába. 'ődékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndüat. az ács és kőműves szakmában társadalmi ösztöndijat is fizetünk. jelentkezni lehet: a .PROSPERITÁS" KSZ muntraüayi osztályán Budapest IX., Vlolo u. 45. sz. alott látogatottak, nem áll üresen a ház. — Ebben a faluban a ter- melőszövetkeifet az egyetlen gazdasági egység, így legfőbb mozgatója a társadalmi élet­nek is — mondja Kovács Zol­tán, az Észak-Pest megtfei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára. — Mennyiből áll a szövet­kezet kulturális alapja? — Százharmincezer forint­ból... Egy elnöki meditáció Hogy a 20 millió forintos termelési értékhez képest sok-e ez, avagy kevés, azt bi­zony nehéz eldönteni, hiszen fölsorolhatatlan teher neheze­dik egy-egy szövetkezetre. Persze, a kérdések kérdése, va­jon mennyit osztanak ki sze­mélyes jövedelemként, s mennyit használnak föl beru­házásokra, a jövendő még jobb megalapozására. A közgazdák rendszerint egyetlen mutatóra kíváncsiak, amikor ezt tuda­kolják: a részesedési és fej­lesztési alap arányára. Nos, a Dózsa Tsz-ben 82 százalék jut a jövedelemből részesedés­re, s 18 százalék fejlesztésre. Ha meggondoljuk, hogy akad a megyében tsz, amely mind­össze egy százalékot tartalé­kol — vagy tud tartalékolni! — ez utóbbi alapra, úgy min­denképpen jónak mondható az említett .arány. A szövetségi titkár, mégis így fogalmaz: „ez csak a szinten tartáshoz elegendő". Vagyis ahhoz, hogy a szövetkezet ne essen vissza; bővítésre bizony már nehe­zeit futja. — Valóban, sok minden nincs úgy, ahogy azt az egye­temen tanítják — tűnődik Új­vári Miklós, aki természetesen egyetemet végzett ember. — Sem az ideális arányoknak nem felelünk meg mindenben, sem a korszerűség fogalmá­nak. De ugyan mi történnék, ha teszem azt, 40 emberrel, néhány traktorral megolda­nánk az egész növényter­mesztést? Persze, úgy, hogy húsz-egynéhány helyett csak három-négy növénnyel foglal­koznánk, mint ezt már sok helyütt teszik. Vajon mit szól­na az a 160 asszony, aki be­hozta földecskéjét a közösbe? Hiszen a szövetkezet köztu­dottan köteles munkát adni tagjainak: nem pusztán gaz­dasági, de társadalmi szere­pük is van. Tehát nem úgy fest a helyzet, miként az ál­lami gazdaságokban! ‘Nálunk például négy hold jut egy-egy tagra, míg az Agárdi Állami Gazdaságban minden egyes dolgozóra — 100 hold! Ez a különbség részben a tulajdon- viszonyokból ered, jóllehet, néha szégyellem magam, ami­kor azt hallom: ti nem vagy­tok korszerűek! Gyarapszik a tagság, de... Az elnök ezt a meditációt már bizonyára sokszor meg­fogalmazta önmagában. Kitet­szik belőle, hogy a Dózsa Tsz­ben sok asszony dolgozik: a tagság kétharmada nő. — És a vezetésben? — Ott is ők vannak több­ségben: a kilenctagú vezető­ségben öten vannak, tehát, ha szavazásra kerül a sor, az asz- szonyok szava dönt. Furcsa is lenne, ha éppen a döntésben nem lenne szerepük. S most következzék egy kis­sé logikátlannak tűnő elmejá­ték. A Dózsa Tsz-ben gyarap­szik a taglétszám — ellentét­ben a szövetkezetek túlnyomó többségével. Ám — paradox módon — a termelés nem nö­vekszik, mégpedig azért, mert bár akad új belépő, az arány mégis a nyugdíjasok javára to­lódik el. Vagyis végső soron mind kevesebb embernek kell ugyanazt produkálnia, ily mó- j don a munka termelékenysége . [ mégis emelkedik. így tehát e j röpke okfejtésben nincs semmi ellentmondás. Tudni kell to­vábbá, hogy ebben a szövet­kezetben sem tagok találhatók csak, hanem alkalmazottak is. Utóbbiak előnye az, hogy ko­rábban mehetnek nyugdíjba, 100 százalékos bért kapnak; míg a tsz-tag asszony csak 500, az alkalmazotti státusszal rendelkező nő 600 forint anya­sági segélyt kap. Mi magya­rázza akkor, hogy sok alkal­mazott ' szeretne mégis taggá válni? Egyebek között az, hogy a tag fél hold helyett egy hold háztájit kap, ami korántsem közönbös a Galga partján. To­vábbá év végi részesedés sem jár az alkalmazottnak, aki nyilván kikalkulálta a különb­séget, tehát látja, hogy p mér­leg végső soron a tag javára billen. Nehéz taggá lenni! Ám a tsz-nek nem érdeke, hogy taggá legyen az alkalma­zotti Hogy miért nem? Sum­mázva: mert ebben az esetben 300 ezer forint többletteher hárulna a nyereségre, mégpe­dig olyan 300 ezer forint, amely mögött nem lenne pluszmunka! Az idén mégis előfordult, hogy a vezetőségi határozatot fölülbírálva, a közgyűlés taggá nyilvánított egy embert. — Beláttam, jogos volt ez a tagság, a közgyűlés részéről, mindenekelőtt emberi szem­pontból: az illető anyját a vil­lám sújtotta agyon ... Ilyen nehéz termelőszövet­kezeti taggá válni Hévízgyör- kön? Kovács Zoltán, a gödöl­lői szövetségi titkár sem állja meg szó nélkül: — Lassan protekció kell ah­hoz, hogy fölvegyenek valakit tagnak... Persze, az a szerfölött vál­tozatos terep, amit úgy nevez­nek, hogy termelőszövetkezeti mozgalom, nyújt bőséges ellen­példákat is. Voltaképpen te­hát — közvetve — jóféle gond ez a hévízgyörki specialitás. A többi között azért is, mert né­mi biztosítékot nyújt arra. hogy a zöldségtermesztés (ha­gyományos módon, mígnem lassacskán eluralkodnak az igencsak költséges gépek) nem vész ki a Galga mellől. Keresztényi Nándor / ét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents