Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

1973. JÜN1US 13., SZERDA rtsi MEGY Cl K^úvlap Szakszervezeti üdülő Leányfalun A tervidőszakban további bérpolitikai intézkedéseket javasolnak A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Június 11-én a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői Focfc Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével megbeszélést tartottak a SZOT székhazában. A tárgyaláson áttekintették a legutóbbi tanácskozáson kö­zösen elhatározott tennivalók végrehajtásáról szóló tájékoz­tatást és megállapították, hogy mind az életszínvonal növelé­sére, mind a munkaidő csök­kentésére vonatkozó tervek megvalósultak. 1973-ban mintegy 1 300 000 ipari és építőipari munkás, valamint művezető béremelé­sére került sor. Ennek hatásá­ra megszűnt az állami ipar és építőipar munkásainak — első­sorban a nagyüzemi munká­soknak — bérezésében mu­tatkozó viszonylagos lemara­dás. Tovább javultak a szak- képzettség szerinti bérarányok, mérséklődött az azonos mun­kát végző nők és férfiak kö­zötti indokolatlan bérkülönb­ség. A béremelésre rendelke­zésre álló pénzügyi keret cél­szerű felhasználását a válla­lati igazgatók és szakszervezeti bizottságok eredményes együttműködése biztosította. A kormány és a SZOT ve­zetői megállapították, hogy 1974—75-ben további intézke­dések szükségesek az élet- színvonal emelése érdekében. Elsősorban a népesedéspoliti­kai céljaink megvalósítását elősegítő és a több gyermekes családok terheinek könnyítését célzó intézkedéseket kell megtenni. Emellett csökkente­ni kell a nyugdíjrendszerek közötti különbségből adódó hátrányokat és első lépésként az alacsony nyugdíjak emelé­sét kell biztosítani. A negye­dik ötéves terv hátralevő idő­szakában központi eszközökből további bérpolitikai intézkedé­sek is szükségesek. A kormány szervei biztosítják, hogy a fo­gyasztói áremelkedések ne lép­jék túl a tervben elhatározott mértéket. Az életszínvonal további emeléséhez szükséges intézke­déseket a tervek keretei kö­zött, a népgazdasági eredmé­nyek mértékében lehet megva­lósítani. A legutóbbi tárgyaláson elő­irányzott munkaidő-csökkentés végrehajtása után lehetőség nyílik további lépésekre, a ke­reskedelem, a közlekedés, az egészségügyi ellátás területén. Egyetértés alakult ki abban, hogy az 1974-ben végrehajtan­dó munkaidő-csökkentésről 1973 végén, a jövő évi tervfel­adatok kialakítása során fog­lalnak állást, és ennek kereté­ben fokozott gondot fordíta­nak a nők jelentős hányadát foglalkoztató kereskedelmi ágazatra. A kormány és a SZOT veze­tői tárgyaltak a szakszervezeti üdültetés továbbfejlesztéséről. A SZOT vezetőinek javaslatá­ra a kormány vezetői hozzá­járultak, hogy még a negyedik ötéves tervben elkezdődjön vállalati eszközökből a büki és a Hajdúszoboszlói gyógyüdülő, valamint a szakszervezetek eszközeiből a leányfalui üdü­lő építése. Egyetértettek ab­ban is, hogy a bővülő üdülőhá­lózat növekvő lehetőségeit el­sősorban a sokgyermekes dol­gozók üdültetésére kell fel­használni. Ifjúságpolitika Kedden Budapesten ülést tartott a lányok és fiatalasz- szonyok országos tanácsa. Meg­jelent és felszólalt a tanácsko­záson dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára, aki időszerű ifjú­ságpolitikai kérdésekről tájé­koztatta a megjelenteket. BEMUTATJUK az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát Elnöke a nemzetközi hírű közgazdász-professzor, tit­kára egy kitűnő gazdasági-tervezési szakember. De az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságában ol­vasztártól kezdve a mérnökön, mezőgazdászon, örvö­sem., állami gazdasági vezetőn, nagyvállalati igazgatón keresztül a tsz-elnökig minden fontosabb népgazdasági terület, szakma képviselőjét megtaláljuk. Inokai János országgyűlési képviselővel, a terv- és költ­ségvetési bizottság titkárával, a KGM Tervező Irodáinak igazgatójával beszélgetünk hi­vatali szobájában, a kellemes csendű Krisztina körúti KGMTI -székházban. — Bizottságunk súlyát, s természetesen felelősségét is elsősorban az határozza meg — mondja bevezetőben —, hogy a nép, az állam pénzé­vel gazdálkodunk; a költség- vetéssel, illetve a zárszám­adással kapcsolatos pénzügy- miniszteri előterjesztések bí­rálata a fő feladatunk. A bi­zottságnak tagja — hivatalból — az országgyűlés többi ál­landó bizottságának elnöke is. Tehát, amellett, hogy a vá­lasztott képviselők eleve gon, dósán differenciált szakterüle­tekről vesznek részt a munká­ban, a többi állandó bizottság elnöke képviseli testületünk­ben az ágazati tapasztala­tokat is. • Hogyan ítéli meg a terv- és költségvetési bi­zottság kétéves tevékenysé­gét, munkájának fejlődé­sét? — Tárgyilagosan megálla­píthatjuk, hogy a korábbi évekhez képest az utóbbi két- három esztendőben szaksze­rűségében is tartalmasabb lett a munkánk. Ennek illusztrá­lásaképpen említem meg, hogy a Pénzügyminisztérium ma már az éves költségvetés elké­szítése előtt megtárgyalja a bizottsággal a készülő költség- vetés irányelveit, a költségve­tési zárszámadás vitájához pedig a bizottsági tagok ren­A klubtagok között jet úttörőknek, hálásak Jev- genyíj Favlovics Kazguljajev- mek, az elektromos készülékek gyára vezető konstruktőrének, akinek édesapja esett el a há­borúban és nagyon. nehezen lelte meg sírhelyét, de most ő segít másoknak. Hálásak Tat­jana Vasziljevna Bondorenko poliklinika dolgozójának, Sztyepanida Alekszandrovna Véber ápolónőnek, Viktor Iva- novics Kulikov asztalosnak, akik azért kapcsolódtak a klub munkájába, mert szeretik a magyarokat is és meghatotta őket a magyar diákok kezde­ményezése ... Mind több értékes dokumen­tum gyűlik: — Megtaláltuk a százhalom­battai csaták egyik élő rész­vevőjét. — Meghívjuk Omszkba, be­széljen a háborúról. — Levél érkezett az egyik elesett katona barátjától, aki szintén Százhalombatta alatt harcolt... — Tegnap este a lakásomon szólt a telefon, egy férfi kere­si legjobb barátját... És bővül, terebélyesedik a mozgalom. Most újabb testvériskolák után kutatnak Budapesten, mert sokan itt, a fővárosban keresik szeretteik emlékét. Levéltárban, múzeumokban, a minisztériumokban kellene utánajárni ... Ki akar segíte­ni? — hangzik újra a kérdés. Ki akar segíteni? Egészen bizonyosan lesz vállalkozó, lesznek akik csatlakoznak a keresőkhöz. Mert ez nem csu­pán munkát, fáradságot jelent, de sok örömet is, élményt, si­kert, barátságot UTAMRA kis csomagot vittem a százhalombattai 1999-es Ságvári Endre úttörő- csapattól a Keresők Klubjá­nak. Hazatérve találkoztam a magyar úttörőkkel és átadtam, amit a keresők küldtek: leve­let, albumot, orosz népviseleti ruhákat Nagy volt az öröm. Szerencsém is volt Meghall­gattam a Ságvári Endre csa­pat ünnepi gyűlését, ahol je­lentették, hogyan alakult az egy esztendő alatt testvéri kapcsolatuk az omszki 3-as számú iskola 8/B osztályos in­ternacionalistáival. Tájékoztat­ják egymást életükről, időről időre ajándékok cserélnek gaz­dát, meghívták a nyári úttö­rőtáborba szibériai pajtásai­kat, a kőolajfinomítóhoz érke­zett szovjet vendégeket ők köszöntötték, majd iskolájuk­ban fogadták a küldöttség tag­jait. Nemrég vendégül látták Va- szilij Ananyevics Valósuknak, az itt hősi halált halt harcos­nak fiát, leányát, unokáját: Vaszja Mohnart. Ezentúl Vasz- ja lucki pionírcsapatával is szoros barátságot alakítanak ki. A Pajtás szerkesztőségének segítségével mostanában sike­rült Kajgorodov szovjet kato­na sírja után kutatni. A szálak Siklósig vezetnek ... Az Ország-Világ leközölte Alekszej Pavlovics Poljakov alhadnagy képét. akinek Omszkban élő édesanyja for­dult hozzájuk... Levelek, gyűlések, ajándé­kok, újságcikkek, jelentések, telefonok, lázas keresések, a se­gítés, a humanitás, az interna­cionalizmus kifejezésének. Boldog az, aki ahhoz a csa­pathoz tartozik, amelyik le­rombolta az ötezer kilométer távolságot, amely ismét bizo­nyította: a szeretet, a barát­ság nem ismer akadályokat. ÉS RIPORTOM még meg sem jelent, egyik este szólt a telefon: dr. Viltsek Er- nőné. az Apáczai Csere János gimnázium orosztanárnőie ke­resett. Neki már beszéltem a százhalombattai—omszki ba­rátságból. Most azt mondja, hoev ők is vállalkoznának, ök is keresnék hasonlóképpen a hozzátartozókat. Ősszel meg­beszéli az iskola igazgatójával, s a gyerekekkel: hogyan se­gíthetnének. Sági Agnes (Következik: A BARÁTI KÖR) ! delkezésére bocsátja az egyes népgazdasági ágazatok tevé­kenységének értékelését is. — Talán nem érdektelen, ha — csupán felsorolásszerűen is — jelzem, hogy például a mostani, nyári ülésszak előtt a költségvetési zárszámadás napirendjéhez milyen írásos jelentések, tájékoztatók álltak rendelkezésünkre. Elsősorban a pénzügyminiszter jelentése az 1972. évi költségvetés vég­rehajtásáról, s ehhez kapcso­lódva egy tartalmas tájékozta­tó a pénzügyi ellenőrzés ta­pasztalatairól. Megkaptuk az Országos Tervhivatal elnöké­nek tájékoztatóját a népgaz­daság 1972. évi fejlődéséről és a gazdasági munka 1973 első negyedévi főbb eredményeiről. Bizottságunk minden tagja kézhez kapta a tanácsok gaz­dálkodásáról, az ipar- és a munkaü"- a mézőgazdaság, a szociális és egészségügyi terü­let helyzetéről és fejlődéséről tájékoztató jelentéseket. De — a június 14-i ülésszakra ké­szülve — átnézhettük az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Belkeresedelmi, a Külkeres­kedelmi, a Külügyminiszté­rium, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Magyar Rádió és. Televízió, a Tudományos Akadémia, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, az Igazságügyi Minisztérium, a Népköztársaság Ügyészsége, a Legfelsőbb Bíróság tavalyi munkáját ismertető, értékelő jelentéseket is. Q Ügy tudjuk, a bizott­ság nemcsak a költségve­téssel és a zárszámadással foglalkozik szakszerű ala­possággal, hanem tevé­kenysége más fontos gaz­daságpolitikai kérdések vizsgálatára is kiterjed. Hallhatnánk-e erről vala­mit? — Valóban így van. Az év elején például bizottságunk megvitatta gazdasági fejlődé­sünk 1971—72. évi főbb ta­pasztalatait, s a további fejlő­dés néhány problémáját. Ugyanezen az ülésen alapos tájékoztatást kaptunk az ötö­dik ötéves terv előkészítő munkálatairól. Májusban meg­vizsgáltuk a lakossági szol­gáltatások helyzetét, különös tekintettel a kormány ezekkel kapcsolatos korábbi határo­zataira, továbbá az aktuális árpolitikai problémákra. Mind­két témát annyira fontosnak tartottuk, hogy a velük kap­csolatos írásos tájékoztató anyagot eljuttattuk valameny- nyi képviselőnek. — Munkatervünk szerint legközelebbi ülésünkön az olefinprogram kerül napi­rendre; szeptemberben pedig megvizsgáljuk a munkaerő- helyzet várható alakulását és az új gazdasági struktúra ösz- szefüggéseit. Ugyanezen az ülésünkön — ez is jól mutat­ja, hogy milyen előretartással dolgozunk — már megvitatjuk az 1974. évi állami költségve­tés irányelveit. • Milyen tapasztalatai vannak a bizottságnak a különböző állami szervek­kel való együttműködés­ben? — Javulóak. Nemcsak a mi bizottságunk, hanem más ál­landó bizottságok is tettek bi­zonyos kritikai észrevételeket egyik-másik tárca tájékoztató tevékenységéről. Az utóbbi időben viszont általános ta­pasztalat, hogy az egyes tár­cák igyekeznek a tevékenysé­gükkel kapcsolatos problema­tikus kérdéseket is őszintén feltárni, s azok megoldásához igénylik a képviselők segítsé­gét. Ez valóban így helyes, hiszen mindnyájan közös ügyet szolgálunk. A bizottsági ülé­seken elhangzott észrevétele­ket minden szakminiszter idő­ben megkapja és ezekre — a plénumon elhangzott észrevé­telekhez hasonlóan — harminc napon belül válaszolni köteles. Munkánk megbecsülését tük­rözi egyébként az is, hogy bi­zottságunk előtt a miniszte­rek, vagy közvetlen helyette­seik jelennek meg, s referál­nak a tárca napirenden lévő kérdéseiről, feladatairól — mondta befejezésül Inokai Já­nos, a terv- és költségvetési bizottság titkára. U. L. Véglegesen a Kertészeti Egyetemé a vándorserleg A tudományos diákkör sikere A Kertészeti Egyetem tudo­mányos diákköre kiemelkedő tudományos munkássága alap­ján három alkalommal, 1970-ben, 1972-ben és 1973-ban elnyerte a Nyisztor György-díjat, ezzel a kitünte­téssel járó vándorserleg most már végérvényesen az egye­tem tulajdonába került. Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes kedden adta át a díjat és a vándorserleget dr. Somos And­rás Állami Díjas akadémikus­nak, a Kertészeti Egyetem rek­torának. HÁROM NYILATKOZAT Pest megyéből az NDK-ba KGST-integráció — bővülő vállalati kooperáció Az alig egy hónapja, a két ország szakminisztere által Berlinben aláírt magyar—NDK munkaerőegyezmény részletei­ről kaptunk tájékoztatást a Munkaügyi Minisztériumban és a Pest megyei Tanács mun­kaügyi osztályán. Nyilatkozott munkatársunknak az NDK egyik legnagyobb textilkombi­nátja, a VEB Lautex ebersba- chi gyárának az egyezménnyel kapcsolatban Magyarországon tárgyalásokat folytató igazga­tója is. DR. MÁTYÁS pal, a Mun­kaügyi Minisztérium tanácsi osztályának vezetője: — Éppen hat esztendeje, 1967. május 26-án írtuk alá az első egyezményt. Ez volt az első speciális megállapodás két KGST-tagállam között. Lénye­ge, hogy a két ország eltérő iparszerkezete, az új termelési módszerek és a korszerű ter­mékek színvonalbeli különbsé­ge kiegyenlítése érdekében ma­gyarországi fiatalok, évente szám szerint 3—4 ezren, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban szakmai gyakorlatot szereznek, s azt itthon haszno­sítják. Ezt az elvet követke­zetesen sikerült megvalósítani, elsősorban a gépgyártás, a vil­lamos- és vegyipar, a kohászat, az építő- és közlekedésipar, ezen belül az autó- és a hajó­gyártás területén. — Az elmúlt hat esztendő alapján pozitívak a tapaszta­lataink — mondja dr. Mátyás Pál. — önkéntesség alapján hoztuk létre ezt az akkor új tí­pusú gazdasági kapcsolatot. A magyar—NDK műszaki-gazda­sági vegyes bizottság munkája nyomán ezt az egyezményt 1980-ig hosszabbítottuk meg. A mostani megállapodásnak vannak új elemei. Szorosan kell kapcsolódni a KGST-or­szágok integrációjához, a prog­ramokhoz. Az új technoló­giák és az új, korszerű techni­ka megismerése érdekében erősíteni kell a kialakult kap­csolatokat a vállalatok között, új kapcsolatokat kell megte­remteni. így például máris úgynevezett célirányos megál­lapodás jött létre az Ikarus és a közismert IFA-autógvár kö­zött. (Közvetve érdekelt a Cse­pel Autógyár is. — A szerk.) A szakmai továbbképzés jelle­ge is megváltozik: az NDK- ban dolgozó fiatalok az ottani vállalatok üzemi akadémiáin vehetnek részt, elsajátíthatják mindazt, amire hazatérésük után szükségük lesz. Magya­rul: megteremtődik annak a lehetősége, hogy a betanított munkásként kiutazó fiatalok szakmunkásként térjenek ha­za. Végezetül: új jelenség a megállapodásban, hogy elő kell készíteni NDK állampolgársá­gú dolgozók magyarországi foglalkoztatását, erre előrelát­hatóan legkorábban csak a kö­vetkező esztendőben kerül sor. A Pest megyei tanács mun­kaügyi osztályán TOKA ZOLTÁN főelőadótól kaptunk tájékozta­tást. — A minisztérium által meg­határozott keretszám alapján az idén 198 Pest megyei fiatal utazik az NDK-ba. Közülük 84 szakképzetlen, ezen belül 50 leány. A szakmunkások: mű­szerészek, villanyszerelők, for­gácsolók, lakatosok és építő­ipariak. Idei első csoportunk az ősz folyamán utazik. Me­gyénkből tíz német vállalat­hoz mennek a fiatalok, kettő­höz közvetlenül, a vállalati ko­operáció keretén belül, az Acélipari Egyesülés, illetve az Állami Gazdaságok Országos Központja szervezésében. A megyei vállalatok sajnos, még nem ismerték fel eléggé az előnyöket, csak egy vállala­tunk, a dabasi nyomdaüzem tart fenn közvetlen kapcsola­tot NDK-partnerrrel az idei, illetve jövő évi munkaerőcsere érdekében. HANS KLÄMT, a VEB Lau­tex ebersbachi gyárának igaz­gatója az együttműködésről és a fiatalok elhelyezéséről nyi­latkozott: — A több mint 12 ezer dol­gozót foglalkoztató Lautex or­szágunkban az egyik legna­gyobb textilkombinát. Gyárt­mányaink pamut- és műszál­termékek. Több szövödénk és fonodánk működik. Az ebers­bachi gyár kétezer embert fog­lalkoztat. Több éves eredmé­nyes együttműködésünk van magyarországi vállalatokkal, így a Kőbányai Textilművek­kel és a Miskolci Pamutfono­dával. Pest megyei vállalattal eddig még nem sikerült kap­csolatot teremteni. A mostani megállapodásunk értelmében a Pest megyéből kiutazó 20 leányt és öt műszerész fiút hazatérésük után a Kőbányai Textilművek fogja alkalmazni. — A fiatalokat korszerűen berendezett 2—3 ágyas szobák­ban, minden igényt kielégítő elhelyezésben részpsítjük. Hű­tőszekrények, mosógépek, für­dőszobák állnak rendelkezé­sükre. A szabad idő kellemes eltöltését rádióval, televízió­val felszerelt klubtermek biz­tosítják. Van ötezer kötetes könyvtár, orvosi és fogorvosi rendelő, varrószoba stb. A sportolni szándékozók kenu, kézilabda, sakk, teke, torna és atlétika sportágakban hódol­hatnak szenvedélyüknek. Sza­badságukat a tengerparton, a zittani hegyekben, a tharandti erdőben és a Knappensee mel­lett tölthetik dolgozóink — fe­jezte be nyilatkozatát Hans Klämt gyárigazgató. 4 K. J. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents