Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

1973. JÚNIUS 12., KEDD '"ZJOrlaP 7 SZAZHALOMBA TTA Többet osztani - csak többől lehet! Mérlegen: a márciusi bérintézkedés hatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tavaly novemberi határo­zata, az ezt követő bérintézke­dések talán egyetlen megye­beli városunk lakosságát sem érintették olyan széleskörűen, mint éppen a legfiatalabbét: Százhalombattáét. Mégpedig kétszeresen is: egyrészt, mert a város munkaképes korú la­kosságának többsége az állami iparban és az építőiparban dolgozik; másrészt, mert az aktív keresők túlnyomó több­sége 25—45 év közötti, ahhoz a korosztályhoz tartozik tehát, amelynek életét a családalapí­tás, az otthonteremtés, a kis­korú gyermekek nevelésének gondjai jellemzik. Tizenkilenc vállalatnál Joggal érdekelte a városi pártbizottságot a bérintézkedé­sek hatása, a bérrendezés vég­rehajtásának tapasztalatai és \ következményei, a differenciá­lás elvének gyakorlati érvé­nyesülése. Ezért bízta meg a gazdaságpolitikai munkabi­zottságot azzal a felmérő- elemző munkával, amelynek tanulságait a minap vitatták meg a párt-végrehajtóbizottsag ülésén. A felmérés 19 válla­latra, illetve annak százhalom­battai kirendeltségére terjedt ki, beleérve a két nagyüzem — a Dunai Kőolajipari Válla­lat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat — bővítését szolgáló beruházások kivitelezőit is. A városban foglalkoztatott Ipari és építőipari dolgozók­nak körülbelül 80 százaléka részesült központi béremelés­ben, a felmérés színhelyéül vá­lasztott munkahelyeken össze­sen 5106 fő. Közülük 267-en a termelés közvetlen irányítói, 2320-an szakmunkások, 2510- en pedig betanított és segéd­munkások. A központi bér­emelés kötelezően előírt átlaga a városban 5,5 százalékot, a differenciálásra kapott keret­tel együtt 5.8 százalékot tett ki. Azért ennyit, mert az érintett dolgozóknak csaknem fele be­tanított és segédmunkás, a bér­emelés számukra előírt mérté­ke pedig 3, illetve 4 százalék yolt. összevetve az 5,5-et az 5,8 százalékkal, mindjárt kitűnik, hogy a vállalatok korlátozott mértékben élhettek a differen­ciálás lehetőségével. Ezt a ta­nulságot szűrték le a vitában a párt-végrehajtóbizottság tag­jai is, hozzátéve, hogy a diffe­renciált bérezés jelentőségét még ma sem ismerték fel min­denütt, pedig több és jobb munkára ösztönző hatására szükség lesz a szocializmus teljes felépítéséig. Nincs iga­zuk azoknak a munkásoknak, akik valamiféle elvont igaz­ságérzet nevében berzenked­nek ellene, ragaszkodva a jobb munkára csöppet sem serken­tő, elvtelen egyenlősdihez, és nincs igazuk azoknak a veze­tőknek, akik inkább megal- kusznak, mintsem vállalják a differenciálás felelősségét. A nők többsége szakképzetlen A Százhalombattán dolgozó nők átlagos bérszínvonala — a központi béremelés révén — a városi átlagnál kisebb mér­tékben, 5,1 százalékkal emel­kedett. Igaz: a differenciálás, valamint a vállalatok saját forrású bérfejlesztése némi­képp korrigálja a képet, ám még így is feltűnően szerény az emelkedés. Ennek okát ál­talában nem az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének megsértésében, nem is a női munkaerőkkel szembeni előíté­letekben, hanem abban kell keresni, hogy a női munkavál­lalók túlnyomó többsége szak­képzetlen, betanított és segéd­munkás. A DKV-nál dolgozó, csaknem 1200 munkásnő közül például mindössze 139 — alig 11 százalék — rendelkezik szakképzettséggel. Igaz, nem sokkal jobb a szakmunkásnők aránya a DHV-nál sem, rtt mégis megtalálták a módját a segítségnek: a differenciálásra kapott keretből a nehéz fizikai munkások havi 100, a nődol­gozók pedig 80 forint alapbér- emelésben részesültek. Ily mó­don a vállalat munkásai a köz­ponti béremelésből összesen 10,4 százalékot kaptak. A városi párt-végrehajtóbi­zottság a vitában leszögezte: mindkét nagyvállalatnál elő kell segíteni a munkásnők szá­mára a szakképzettség meg­szerzését, mégpedig! helyben. A legtöbb munkásnő kisgyer­mekes anya, így képtelen len­ne másutt szervezett szakmásí­tó tanfolyamot látogatni. Egy­ben a pártalapszervezetek, közbeeső pártbizottságok fel­adatává tette, hogy türelmes politikai nevelő-meggyőző munkával szorgalmazzák a munkásnők szakmai tanulását, legyenek a gazdasági vezetés segítségére a szakmásító tan­folyamok megszervezésében. Kezdete a megoldásnak A felmérés feltárta, hogy a március 1-i bérintézkedés he­lyenként feszültséget okozott a fizikai munkások és a köz- pónti béremelésben nem ré­szesült állománycsoportok — a műszaki és adminisztratív dolgozók — között. A végre­hajtó bizottság álláspontja ez­zel kapcsolatban leszögezi: a Központi Bizottság múlt no­vemberi ülése nem véletlenül tűzte napirendre a munkás- osztály helyzetét, hanem azért, mert az utóbbi években jelent­kezett gondok megoldást sür­gettek. A március 1-én végre­hajtott béremelés azonban nem a finise, hanem a kezdete a megoldásnak, annak a szocia­lista bérezési politikának, amelynek célja a társadalom vezető erejét képező munkás- osztály fokozott anyagi meg­becsülése. Az. elmúlt években bizonyos aránytalanság alakult ki a különböző társadalmi osz­tályok jövedelme, illetve az állami iparban dolgozó, külön­böző állománycsoportok bére­zése között. A fizikai munká­sok és művezetők központi béremelése ezt az aránytalan­ságot kívánta korrigálni, csök­kenteni. Arra számítani tehát, hogy a vállalatok saját bérfej­lesztéséből legközelebb csak a műszakiak és az adminisztra­tív dolgozók bérét emelik, egyet jelentene az aránytalan­ságok visszaállításával. Végül még egy fontos, figye­lemre méltó tanulság: a már­ciusi bérintézkedések — ame­lyeket- minden munkahelyen részletesen megvitattak a dol­gozókkal — csak szerény ha­tást gyakoroltak a munkafe­gyelemre és -intenzitásra, s a termelékenységre. Valamelyest javult a munka minősége a beruházásokban részt vevő Or­szágos Szakipari Vállalatnál, emelkedett a termelékenység a VERTESZ-nél és a Ganz­MÁVAG-nál, és általában csökkent a fluktuáció a mun­kahelyeken. Megértetni, megmagyarázn i Mindez arra figyelmeztet — summázta a városi párt-végre­hajtóbizottság —, hogy a párt- szervezetek nem fejtettek ki kellő politikai agitációt a KB- határozat és a bérintézkedések megmagyarázására. Általában mindenki tudja, hogy elosztani csak azt lehet, amit megter­meltünk. Ám arról sokan meg­feledkeznek, hogy többet osz­tani — csak a többől lehet. A béremelés — több, jobb mun­ka nélkül, magasabb kereset, növekvő vásárlóerő — a ter­melés, a kínálat növelése nél­kül előbb-utóbb csak gazda­sági nehézségekhez, nem pedig magasabb életszínvonalhoz ve­zethet! Nyíri Éva Huszonöt éves az úttörővasút Jubiláns ünnepség a Hűvösvölgyben Vasárnap ünnepelte 25 éves fennállását népi demokrá­ciánknak a fiatalság számára adott kedves és hasznos aján­déka, a kötelességtudásra a munkára nevelésben, a szóra­kozva tanulásban nagy szere­pet játszó budapesti úttörő- vasút, az ország első ilyen jel­legű intézménye. A jubiláris ünnepséget a vasút hűvösvöl­gyi végállomása melletti té­ren rendezték. Néhány perc­cel tíz óra után a határőrség és a MÁV Tisztképző Intézet díszszázada között vonultak be az ünnepség színhelyére az el­nökség tagjai, köztük dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Mé­száros Károly miniszterhelyet­tes, a MÁV vezérigazgatója, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, Illisz László, a KISZ központi bi­zottsága titkára, Szabó Fe­renc, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének főtitkára. A Himnusz hangjai közben felvonták az ünnepi zászlót és Rákosi Gábor, az úttörővasút szolgálatfőnöke megnyitotta az ünnepséget. Dr. Csanádi György minisz­ter ünnepi beszédben köszön­tötte az immár 25 év óta egy­más nyomában szolgálatba lé­pő úttörőnemzedékeket, majd Szabó Ferenc, az úttörőszövet­ség főtitkára szólt az egybe­gyűltekhez. A lelkes hanglatot csak fo­kozta Harri Bernsteinnek, a Német Demokratikus Köztár­saság Ernst Thalmannról elne­vezett úttörőszövetségét képvi­selő delegációja vezetőjének felszólalása. Harri Bernstein az NDK úttörőinek szerencsekí- vánatait és együttműködési készségét tolmácsoló szavai után kedves ajándékot nyúj­tott át az úttörővasutasoknak: egy vasutas egyenruhába öl­töztetett óriási rrfa^kótlí's . Á tíyőr-Sopron megyei úttö­rők Széchenyi emlékvasútjá- nak küldöttei nevében Perlaki Marianna tolmácsolta a vidéki úttörővasutasok jókívánságait. Azután 420 új úttörővasutas pajtás tett fogadalmat, majd az állami és társadalmi szer­vek képviselői, s a külföldi vendégek emlékszalagot kötöt­tek az úttörővasút zászlajára. Az úttörővasút egyesített ének- és zenekara Kovács At­tila vezényletével bemutatta így van rendjén MIND GYAKRABBAN FOR­DUL. ELŐ, hogy egy termelő- szövetkezet vezetősége, a saját hatáskörével élve, erélyesen fellépjen a munka közbeni ita­lozás ellen. A Göd—Dunakeszi Egyesült Dunamenti Tsz-től feljelentés érkezett a Váci Városi és Já­rási Rendőrkapitányságra, amely szerint egyik dolgozó­juk, ifj. Pataki László trakto­ros, Dunakesziről Göd-alsóra AZONNAL FELVESZÜNK lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, ács, vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, burkoló, külső vízszerelő, Outi-Nord szakismerettel rendelkező szakmunkásokat, könnyű- es nehézgépkezelőket, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat. jelentkezni lehet: a ' PROSPERITÁS KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Violo u. 45. sz. alatt sílótakarmányt szállítva, me­net közben betért a göd-alsói vasútállomás melletti eszp­resszóba, és ott munkatársai­val együtt, fél 11-től 13 óráig sörözött. A tsz biztonságtech­nikai megbízottja a balesetvé­delmi felelős jelenlétében szondával ellenőrizte, és ittas­nak találta a takarmányos bri­gádot. „Tekintettel arra, hogy a traktorosok körében mind gyakrabban tapasztalható a munkaidő alatti italozás, kér­jük nevezett szigorú megbün­tetését, hogy ez okulásul szol­gáljon a többiek számára is. A traktorossal együtt italt fo­gyasztó brigádtagok ellen fe­gyelmi eljárást indítottunk” — olvasható a feljelentésben. A RENDŐRKAPITÁNYSÁG szabálysértési előadója I. fo­kon 2000 forint pénzbírsággal sújtotta ifj. Pataki Lászlót, ezenfelül elrendelte az erről szóló határozat nyilvános köz­zétételét a termelőszövetkezet helyiségében. Ifj. Pataki László fellebbe­zett. Arra hivatkozott, bírsá­golva még nem volt, munkáját becsületesen elvégzi, s mivel két kisgyermeke van, a bírság összege érzékenyen érinti. A Pest megyei Rendőr-főka­pitányság, mint II. fokú sza­bálysértési hatóság, az I. fokú határozatot megerősítette, jog­erőre emelte, „... mert a bír­ság összegének kirovásánál az I. fokú hatóság ifj. Pataki László anyagi és szociális hely­zetét, valamint a közlekedés­ben korábban tanúsított meg­felelő magatartását már figye­lembe vette”, p. zs. A „jubiláns”, az úttörővasút. Dr. Csanádi György ünnepi beszédét mondja. Farkas Antal új úttörővasutas indulóját, amelyet a zeneszer­ző a jubileum alkalmából Kö­ve ndi János szövegére írt. Az indulót az egybegyűltek tet- szésSél fogádták. Az ünnepség kitüntetések át­adásával végződött. Már az idén elérjük az 1975-re tervezett exportszintet Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban — Exportunk a negyedik ötéves tervidőszak eddigi sza­kaszában több mint 50 száza­lékkal gyorsabban nőtt a ter­vezettnél, s így az 1975-re elő­irányzott exportszintet valószí­nűleg már az idén elérjük — mondotta hétfői sajtótájékoz­tatóján Udvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhelyettes. A szocialista országokba 43, a nem szocialista álla­mokba 35 százalékos ex­portnövelést terveztünk az 1971—75 közötti időszakra, a számítások szerint azonban az export valójában 60—65, il­letőleg 50—55 százalékkal nő. A tökésexport fokozásában erősen közrejátszik az árak emelkedése, ezért az export­többletnek csak egy része adó­dik a tényleges kiszállított áruk többletéből. Természete­sen a nyugatról származó im­portcikkek árszintje is emel­kedik, a cserearányok azonban számunkra kedvezőek. A szocialista országokba a fo­kozódó kereslet nyomán nőtt exportunk. Most az a legfon­tosabb, hogy a szocialista ál­lamokból mi is az eddiginél több gépipari terméket és fo­gyasztási cikket hozzunk be, ily módon is megalapozhatjuk az export további fokozását. A szocialista országokból szár­mazó import ösztönzésére kü­lönböző pénzügyi és hitelpoli­tikai intézkedéseket dolgoznak ki. Olajtüzelésű háztartási készülékek, kályhák, garanciális és azon túli javítását, RAMOVILL garanciajegyes háztartási gépek javítását és mindenféle háztartási gép garancián túli javítását 8 napon belül vállalja az ELEKTROFÉM IPARI SZÖVETKEZET Dabas III., Biksza Miklós út 479. Telefon: 202. I

Next

/
Thumbnails
Contents