Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

JtíTreis elején Párizsban Japán-VDK tárgyalások Tokiói kormányforrások szerint július elején kezdődnek meg Párizsban a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló tárgyalások Japán és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság között. Japán politikai kö­rökben arra számítanak, hogy a tárgyalások eredményeként már az ősz folyamán létrejön a diplomáciai kapcsolat a két ország között. Időközben a Tanaka-kormány folytatja elő­készületeit Japánnak a Viet­nam háború utáni újjáépítésé­ben való részvételére. A ja­pán kormány idei költségve­tésében egymilliárd jent irányzott elő a vietnami gyorssegély céljaira. Washington, Nixon—Kissinger megbeszélés A Brezsnyev-látogatás előkészületei Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó ma délelőtt érkezik vissza Párizsba Nixon elnök hétfőn délelőtt fehér házi hivatalában meg­beszélést folytatott dr. Kissin­ger nemzetbiztonsági főta­nácsadóval Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkára jú­nius 18-án kezdődő amerikai viszontlátogatásának előkészí­téséről. A látogatás részletes programja még nem ismere­tes, de amerikai részről hang­súlyozzák, hogy a szovjet— amerikai „munka-csúcstalál­kozón” a komoly tárgyaláso­kon lesz a hangsúly és a két államférfi előreláthatólag a szovjet vezető 8 napos látoga­tásából hatot „intenzív” meg­beszéléssel fog tölteni. Lenlkóró újabb és újabb feladatcso­portokra bukkannak. El­osztóban van az az illúzió, hogy „a témát egyszer elő kell venni s a végére járni”. Nem lehet a végére járni! Tehát? Kettős teendőről van szó. Egyik része a ter­mékek gazdaságosságának rendszeres, folyamatos vizs­gálata, s az ezekhez kap­csolódó vállalati intézkedé­sek megtétele. A másik rész a lánc valamennyi szemének teherpróbája, hol vékonyodik, hol szakad? E szemek közül a legtöbb nem a vállalat hatáskö­rébe tartozik, ezért változ­tatni nem tud azokon, de állapotukat jelezni nemcsak érdeke, hanem kötelessége. Megtévesztő lenne a gaz­daságtalan termelést gyor­san fölszámolandó rossznak minősíteni, s hinni abban, hogy rövid idő alatt meg­birkózhatnak azzal a válla­latok. Van olyan feladat- csoport, amelynek végre­hajtása a mainál nagyobb lendületű lehetne — s erre joggal mutatott rá a párt Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i ülése — de ebből aligha kö­vetkezik az, hogy a teen­dők csakis vállalati körben lelhetők. Nem érezhető, nem tapasztalható az ága­zati minisztériumok erőtel­jes kezenyoma a teendőkön, azoknak a feszültségeknek a felszámolásán, amelyek a vállalatok közötti, iparágak, iparcsoportok közötti kap­csolatokban teremtődnek. Végül is a gazdaságtalanul előállított áru, mikor vég­termék formájában megje­lenik, a termelés valameny- nyi fokát sűríti, az alap­anyag kibocsátását éppúgy, mint a félkész áru, az al­katrész, a segédanyag stb. létrehozását. Ezért, hogy nem egy esetben a gazda­ságtalan termék a készárut adó vállalatnál valójában gazdaságosan lenne készít­hető, ha közben nem gyűj­tötte volna magára a ráfi­zetés koloncait. F okozatosságra van szükség, s annak jó­zan belátására, hogy egy teendő sikere nem azon múlik, mennyit beszélnek róla, hanem milyenek a végrehajtás feltételei. A ta­pasztalatok arra intenek, hogy a gazdaságtalan ter­melés mibenlétéről még napjainkban is sokféle né­zet él, áll szemben egymás­sal, s a teendők éppen ezért nem eléggé világosak. Fő­ként az nem, a cselekede­tek egyik és másik csoport­ja kire, miként tartozik, s emiatt, miközben jó néhány lépést már haladhattunk volna, 'a mezőny egy része még mindig a startvonalon áll, mintha a pisztoly dör­renésére várna: ténylegesen pedig nem tudja, merre in­duljon, hol a cél. A lenkóró miatti dilem­ma látszatra egyetlen válla­latot állít nehéz akadály elé. Ténylegesen annak ér­zékeny jelzője, hogy halad­ni csak úgy lehet, ha egyik lépésre következik a másik, ha e lépések összefüggenek. Mészáros Ottó Jól tájékozott források sze­rint Kissinger vasárnap Dob- rinyin szovjet nagykövettel is tanácskozott a Brezsnyev-lá­togatás előkészületeiről. Kis­singer a szovjet—amerikai csúcstalálkozó témaköreinek áttekintése céljából tért visz- sza szombaton Párizsból, mi­után a VDK képviselőjével, Le Dúc Tho különleges ta­nácsadóval folytatott megbe­széléseiket a saigoni rezsim utolsó pillanatban támasztott ellenvetésed miatt a múlt hé­ten nem tudták befejezni. Washington most a Thieu-re- zsim hozzájárulását várja azokhoz a dokumentumokhoz, amelyeket az USA és a VDK képviselője a vietnami tűzszü neti megállapodás megerősíté­se céljából készül aláírni Pá­rizsban. A New York Times értesü­lése szerint az amerikai kor­mány figyelmeztette Saigont, hogy a tűzszüneti megállapo­dás hatékonyságának erősí­tését célzó párizsi tárgyalások esetleges megtorpedózásával „veszélyezteti a folytatólagos amerikai segély kilátásait”. Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja és Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó újabb megbeszéléseinek elő­készítésére hétfőin szakértői szinten folytatták a vietnami —amerikai konzultációkat. A Párizs környéki Le Vési- net-ben hétfőn délután egy órás megbeszélést tartott Ngu­yen Co Thach, a demokratikus Vietnam külügyminiszter-he­lyettese és William Sullivan, az Egyesült Államok távol- keleti ügyekkel megbízott kül­ügyi államtitkár-helyettese. Az egyórás eszmecseréről közle­ményt nem adtak ki. Az ame­rikai diplomata azonban a ta­nácskozás után újságírókkal közölte, hogy Henry Kissinger kedden 11 órakor érkezik visz- sza Washingtonból Párizsba, és a kora délutáni órákban foly­tatja tanácskozásait Le Dúc Thoval. Saigonban hétfőn ülést tar­tott — néhány napon belül már harmadszor — a saigoni nemzetbiztonsági tanács, majd ezt követően Thieu elnök leg­főbb tanácsadóival és minisz­tereivel tanácskozott a párizsi tárgyalásokkal kapcsolatban kialakítandó saigoni álláspont­ról. Közben egy saigoni kor­mányszóvivő azt állította, hogy kormánya — ha Párizsban megállapodás születik — részt fog venni annak aláírásán. Mindemellett eleve és látat­lanban „a kommunista félre’ hárította a felelősséget az új megállapodás esetleges meg­hiúsulásáért. Saigoni megfi­gyelők szerint Thieu újabb és újabb ellenvetésekkel él az egyelőre ismeretlen tartalmú új megállapodással szemben. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM Aha so filiír 1973. JÚNIUS 12., KEDD Dzsem — műanyagban BNV-DÍJ UTÁN - SZEZO N KEZDETÉN Kétezer-négyszázötven vagon konzerv Dunakesziről Régen szerepelt ilyen nagy sikerrel a Budapesti Nemzet­közi Vásáron a Gyümölcs- és Fő/elékkonzervgyár, mint az idein. Szinte összes kiállított termékük sláger volt, s a diabetikus őszibarack­befőtt magas elismerés­ben is részesült, BNV-dí­jat kapott. Természetesen nemcsak ezért kerestük fel a dunake­szi gyár termelési főmérnökét, Hernádi Zoltánt, hanem azért is, mert a napokban kezdő­dött meg a szezon, érkeznek a gazdaságokból, a szövetkeze­tekből a friss termények. — Még tényleg csak az in­dulásnál tartunk — mondja a főmérnök — mostanában há­rom és fél vagon zöldborsót veszünk át naponta, később 13 és fél vagont várunk, hi­szen a tervünk —, 270 vagon zöldborsókon zerv. Megérkez­tek az első szállítmányok cse­resznyéből, meggyből is: mind­kettőből 40 mázsát vettünk át a hónap elején. Kevés egrest is raktározunk. Ez még csak a kezdet, azonban várjuk már a konzervgyári csúcsforgal­mat, s nyugodtan mondha­tom, felkészültünk az elkövet­kezendő hónapok nagy mun­kájára. A Gyümölcs- és Főzelék- konzervgyár idei termelési terve 360 millió forint, ebből a legnagyobb gyáré, Dunake­szié 240 millió. Ez 2450 vagon konzervet jelent, pedig tavaly alig haladta meg a teljesít­mény a kétezer vagont. — Diabetikus befőtteket egyedül mi gyártunk az or­szágban — tájékoztat a vásári sikerről Hernádi Zoltán. — öt éve foglalkozunk ilyen ké­szítményekkel, s jelenleg ki­lencféle befőttet állítunk elő. A legújabbak: az alma és a birs. Ebben az évben összesen 8 vagonnal szállítottunk kül­földre, illetve a belkereskede­lemnek. Népszerűek diabeti­kus, illetve kalóriaszegény dzsemjeink, szörpjeink, az év első hat hónapjában öt-öt va­gont gyártottunk Dunakeszin. A dzsemek kajszibarack­ból, meggyből és őszibarack­ból készülnek, míg a ször­pök citrom-, illetve jaffa- ízűek. Ezekből a konzervek- ből bizony egyre több kell, érdeklődnek irántuk a vevők, s míg az idén alig több mint Évente: 67 ezer 20 vagon diabetikus, illetve kalóriaszegény készítményt gyártunk, jövőre a termelés ötszörösére növekszik. — És a bébiételek? — Ezek is a mi gyárunk hírnevét öregbítik, tizemkétfé- lét gyártunk. Az idén összesen 98 vagonnal, a tavalyi 73- mal szemben. Újdonság lesz nyáron, hogy a választékot zöld­babbal és vegyes finom- főzelékkel bővítjük. Egyébként azt tervezzük, hogy a kalóriaszegény konzervfá- leségeink számát is növeljük, s év végén megjelenik a bol­tokban müanyagcsomagolású dzsemünk is. Ehhez azonban a Német Szövetségi Köztár­saságból várjuk az új, modem berendezést. T. E. Ve tőmagprogn óz is „Nem mindig szállíthatjuk a megrendelt fajtát...” HA KELL, IMPORTBÓL IS Közeleg az aratás, a szabad ég alatt termett vetemények egyre-másra kerülnek piacra. Am a gondos gazda máris azt forgatja a fejében, vajon hoz- zájut-e ősszel, s a jövő tavasz- szal a megfelelő vetőmaghoz? A válaszért Keresztesy Sán­dort, a Pest megye gazdaságait vetőmaggal ellátó Vetőmagter­meltető és Értékesítő Országos Vállalat Pest vidéki Központjá­nak igazgatóhelyettesét keres­tük fel Monoron. — Ami a zöldséget illeti, a tavasszal nem volt hiány pet­rezselyem- és zellermagból, s a paprikafajták választékát is megfelelőnek találták vásár­lóink. A korszerű, gépesített paradicsomtermesztéshez szük­séges, egyszerre érő hazai és külföldi származású fajtákból ki tudtuk elégíteni az igénye­ket. Termeltetési szerződé­seinket úgy kötöttük meg, hogy jövőre is eleget tudjunk tenni a megrendeléseknek. A gazda­ságoknak egyebek között 22- féle borsófajtát szállítunk, 87 vagon mennyiségben. — S a gabona? — Való igaz, nem minden esetben szállíthattuk a meg­rendelt fajtát, de hasonló ter­mőképességüt és tenyészidejűt akkor is tudtunk adni. Két­ségtelen, a cserét a gazdasá­gok egy része nem fogadta szí­vesen. Ugyanez volt a helyzet az őszi árpa és a rozs eseté­ben. — Mit tesznek, hogy az ősz­szel és a jövő tavasszal ne is­métlődjenek meg ugyanezek a jelenségek? — Termeltetési szerződé­seinket a várható igények sze­rint kötjük meg, de az időjá­rás felboríthatja terveinket. Éppen ezért minden megtisz­títható és használható vetőma­got megvásárolunk. Ha ez sem elég, importálunk. — Sok a panasz a hibrid kukoricamagvakra is. — A rendelkezésre álló ku­koricavetőmag mennyisége elegendő, de a legkeresettebb fajtákból mi is keveset kap­tunk a kísérleti intézetektől, ál­lami gazdaságoktól. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek által legkeresettebb fajtákból elegendő legyen, még legalább 2—3 esztendő szükséges. A magtermesztéshez idő kell. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy az ellátás idei szintjét tartani tudjuk. Sz. E. Gservenka Ferencné a Szovjetunióba utazott Hétfőn a Szovjetunióba uta­zott Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára és Ko­csis Tamás, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának mun­katársa. Mindketten az MSZMP Köz­ponti Bizottságának megbízá­sából — a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának felkérésére — elő­adásokat tartanak Moszkvá­ban. Harmadik éve működik Abonyban a Mechanikai Művek gyáregy­sége, ahol évente mintegy 67 ezer olajkáiyliát — köztük a keresett minikalort — készítenek. Képünkön: Kolozsvári Margit a kis kályhán úgynevezett ponthegesztést végez. Ekés János felvétele Nouhak Phoumsavan, a Lao­szi Hazafias Front Központi Bizottsága titkárságának tagja vezette azt a küldöttséget, amely az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vendégeként tartózkodott ha­zánkban. A delegáció tegnap utazott el Magyarországról. Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője vezette az MSZMP pártmunkás küldöttségét, amely június 1-től 9-ig tartózkodott a Szovjetunióban és tanulmá­nyozta az SZKP tapasztalatait a tömegkulturális munka terü­letén. A delegáció vasárnap hazaérkezett Moszkvából. Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter hiva­talában fogadta a magyar— szovjet építőanyagipari együtt­működési állandó munkacso­portok ülésén részt vevő szov­jet és magyar delegációk ve­zetőit. Dr. Csanádi György, közle­kedés- és postaügyi miniszter Moszkvába utazott, ahol ta­nácskozásokat folytat a közle­kedési és távközlési kapcsola­tok időszerű kérdéseiről. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezetésével magyar küldöttség utazott Dubrovnikba, a KGST elektro­nikai állandó bizottságának 24. ülésére. Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Iviohamed Saleh Mutiát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterévé történt ki­nevezése alkalmából. Pálos Tamással, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével az élen hazaérkezett Rómából a Központi Bizottság pártmun­kás küldöttsége, amely az OKP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodott, Olaszor­szágban. A A Linium usitatissimum, azaz a házilen több mint ötezer esztende­je kultúrnövény, ennyi ide­je hű szolgálója az ember­nek. Igaz, a rostlen hazai nemesítésével csak 1918- ban kezdett el foglalkozni a nagy tudós, a növényne­mesítés magyarországi út­törője, Fleischmann Rudolf, ám mindkét időpont eléggé távoli ahhoz, hogy úgy higgyük: semmi baj nem lehet e növénnyel. Márpedig van. Vagy nem is magával a lennel? Természetesnek tarthat­juk, hogy a termelés sokfé­le anyagát és termékét szabványok minősítik, így fogva korlátok közé a mé­retet, a súlyt, a használha­tóságot, azaz a minőséget s így tovább. Szabvány van a lenkóróra is, óm a gondok forrása, a bajok gyökere ekörül lelhető. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat — amely a hazai lenfeldolgo­zás szinte kizárólagos mű­velője — a következő tény­nyel kénytelen szembenéz­ni: a lenkóró szálhozama alacsony, mert az lenne a fontos, mennyi a tényleges szálérték, s nem az, milyen a kóró. A szabvány viszont ez utóbbit fogadja el mér­ceként. A vállalat — amely 28 millió négyzetméter árut termel — a szabványos, de a kelleténél alacsonyabb szálhozamú kóróból nem tud megfelelő gazdaságos­sággal félkész terméket — rostot, fonalat — előállíta­ni. Évente több mint egy­milliárd forintért visz piacra különféle cikkeket a Lenfonó. Tőkésországokba eljutó kivitele fejében négymillió dollár a bevétel. A számok érzékeltetik, hogy jelentős vállalat gond­járól van szó, s hogy a gazdaságosság növelése nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is. N e bonyolódjunk most bele a szabvány eset­leges megváltoztatá­sának, a szálhozam javítá­sának módozataiba, ne tér­jünk ki azokra a kísérle­tekre sem, amelyeket a Textilipari Kutató Intézet­ben végeznek az úgyneve­zett egy folyamatú lenfeldol­gozással, s amelynek célja mesterséges szálakkal ke­vert lenfonalak előállítása. Elkanyarodnánk ugyanis mondandónktól ezek részle­tezésével. mert a gond — a hasonlóakat értve — nem egyedi jelenség. Másutt is sorra, rendre kénytelenek fölismerni azt az igazságot, hogy 'a termelés folyamat, amelyben minden tényező­nek meghatározott szerepe, jelentősége van, azaz e fo­lyamatot nem lehet úgy tökéletesíteni, hogy kiemel­nek bizonyos mozzanatokat, míg a többi változatlan, érintetlen marad. Aligha csupán a lenkóró kerülhet ilyen okok miatt reflektorfénybe; a gazda­ságtalan termelés vizsgála­ta legtöbbször röntgenfel­vétel, ahol elvégzik az elemzést, ott valójában >-----------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents