Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

XV. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1973. JÚNIUS 10., VASÄRNAP ELŐKÉSZÜLETEK A PILISI MALOMBAN Egy hónap múlva érkezik az első gabonaszállítmány NYOLCZÁZ VAGON BÚZÁRA SZERZŐDTEK - JELENTŐS MŰSZAKI FEJLESZTÉS - ISMÉT A KÍVÁLÓ CÍMÉRT A Pest megyei Gabonafel­vásárló Vállalat egyik legna­gyobb malomipari üzeme a pi­lisi. Spanyol János, a malom ve­zetője elmondotta, hogy a ta­valyi szezon óta folyamatos az őrlés. Körülbelül 950 vagon búzát őröltek meg, s'a lisztet legalább tíz közületnek szállí­tották el. A monori járásból legtöbbet a monori és gyömrői kenyérgyár igényelt. Ezekben a napokban már készülnek az új gabona foga­dására. A tárolóhelyiségeket kita­karították, fertőtlenítették. Befejezték a gépek kar­bantartását is. Az idén 800 vagon búzára kötöttek szerződést a két pili­si, az albertirsai, a dánszent- miklósi, a péteri, a gombai, a monori tsz-ekkel, valamint a Monori Állami Gazdasággal. Az első gabonaszállítmány előreláthatólag július 5. és 10. között érkezik a pilisi malom­ba. Persze, érkeztél nagyban befolyásolja az időjárás is. A malom 17 százalékos nedvességtartalomig veszi át a búzát. Ha annál na­gyobb a víztartalma, a vál­lalat monori szárítóüzemé­be kell vinni először, s csak azután Pilisre. Jelentős műszaki fejlesztést is végrehajtottak az üzemben: teljes egészében átszerelték az elektromos vezetékeket, és a silót is felújították. Tűzvédel­mi szempontból ugyancsak al­kalmassá tették a helyisége­ket. , Napi 40 vagon gabonát tud­nak majd fogadni, s így a 800 vagont 20 nap alatt el tudják szállítani az őröltetők. Hét molnár és húsz beta­nított szakmunkás dolgo­zik jelenleg az üzemben. Az új gabona őrlését 20 órás — két teljes és egy négyórás — munkafázis­ban végzik majd. Tavaly a pilisi malom el­nyerte a kiváló címet. Az év eddig eltelt' időszakában telje­sítette tervét, jó minőségű lisz­tet bocsátott a megrendelők rendelkezésére. A brigádok is­mét szeretnék elnyerni a szo­cialista, az egész kollektíva pedig a kiváló üzem címet. Gér József Sűrűn felcsattant a vastaps Szovjet katonai művészegyüttes Gyiimrőn Máskor is szívesen látnák A gyömrői művelődési ház­ban a legkisebb jelét sem ész­lelhetjük a ,dióit szezonnak”. A napokban például szovjet művészegyüttes adott műsort. A helyi üzemek, intézmé­nyek, a szocialista brigádtagok részére előre megvásárolták a jegyek nagy részét, így nem csoda, hogy telt ház előtt ke­rülhetett sor az előadásra. A szovjet katonaművészek PÁLYAVÁLASZTOK Gyömrö 1. számú iskolájá­ban harmincain, fejezik be az általános iskola nyolcadik osz­tályát: tizenhat lány és ti­zennégy fiú. Hová, merre menneK az iskola befejezése után? — A lányok többsége gim­náziumiban, szakközépiskolá­ban tanul tovább, a fiúk, szakmát választva, iparita- nuló-intézetbe jelentkeztek — mondja Somogyi Ferenc is­kolaigazgató. — Van-e divatos szakma? — Igen, van. Az autószere­lés, a műszeripar, de Gyom­ron mégiscsak a legvonzóbb a szobafestő-mázoló szakma. Szobafestőnek heten jelent­keztek. Pedig, mint az igazgató el­mondotta, évről évre hatéko­nyabb, magasabb szintű a pá­lyaválasztási tanácsadás. E munkának, sajnos, nem sok az eredménye. Végül is a szü­lő, a család dönti el, ml le­gyen a gyerekből. — A közelmúltban voltak itt a sörgyárból, azzal a cél­lal, hogy fiatalokat toboroz­zanak. Köztudott: a gyár kö­zel van a pályaudvarhoz és a sörgyártás ma már egyre több szakismerettel rendelkező em­bert követel, de a diákok hal­lani sem akartak róla. ★ SÁRVÁRI GYÖNGYI: — Néhányan a monori gim­náziumba jelentkeztünk. S a gimnázium után?. Ha megy majd a tanulás, mindenkép­pen a tanárképző főiskola a végső cél. UDVARDI MÁRIA: — Én is továbbtanulok, a Radnóti Gimnáziumban, ma­tematika—angol tagozaton. — Miért Pestet választotta? Elmosolyodik: — Pesten dolgoznak a szü­leim, legalább „felügyelet” alatt leszek.. Az általános iskolában vé­gig kitűnő volt. történelemből a tanulmányi verseny megyei első helyezettje. BÖRZSEI KATI szintén a Radnóti Gimnázium mate­matika—angol tagozatára je­lentkezett. osztatlan sikert arattak. Nem­csak orosz táncot mutattak be imponáló biztonsággal, hanem ízelítőt adtak magyar táncok­ból. is. A szólisták és az ének­kar tagjainak tiszta, szép csengésű hangja is elnyerte a közönség tetszését. Sűrűn fel­csattant a vastaps, amelynek eredményeként több mint kél óráig tartott a műsor. Az előadás végén egyöntetű volt a közönség véleménye: máskor is 1 szívesen látnák Gyomron a művészegyüttest. A kívánság bizonyára nem tel­jesíthetetlen. A művelődési ház vezetősé­gének köszönet jár a nívós mű­sor megszervezéséért. G. J. MŰSOR MOZIK Ecser: Föltámadott a tenger. Gomba: Hárem a sivatagban. Gyömrő: Csak rá kell nézni. H: A betyárkapitány kincse. Maglód: Utazás Jakabbal. H: Idegen a cowboyok között I— II. Mende: A pap felesége. H: Utazás Jakabbal. Monor: A bosszúállók újabb kalandjai. H: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók. Nyáregy­háza: Napraforgó. H: Mert szeretik egymást. Péteri: A fekete város 1—II. Pilis: Ralu hercegnő hozománya. H: Rab­szolgák. Tápiósáp: Tragédia az őserdőben. Űri: A gátlástalan­ág lovagja. Üllő: Rabszolgák. H: A svéd asszony. Vecsés: Harmadik nekifutás. Matiné: Kockázatos akció. H: Sherlock Holmes magánélete. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron 16 órakor a mű­velődési ház zenetanfolyamá­nak zárófoglalkozása, 18 óra­kor vasárnapi klubtánc. Pili­sen 19-től 24 óráig bál, játszik a Golf együttes. Hétfőn délután 16 órakor a gyömrői művelődési ház cso­portjainak bemutatója a köz­ség párt-, állami és gazdasá­gi vezetőinek, 17.30 órakor a rajzszakkör kiállításának meg­nyitása, 18 órakor író-olvasó találkozó. fróvendég: Sánta Ferenc. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron, Mendén és Péteriben: dr. Hal­mai Géza (Gyömrő), Monoron és Monori-erdőn: dr. Rados Mária (Monor, Petőfi u.), Maglódon és Ecseren: dr. Hol­ló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Illanicz Ele­mér (Pilis, Rákóczi ú. 13.), Sülysápon és Űri ban: dr. Zo- lesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Pallinger Georgina tart ügye­letet Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19 óráig Mono­ron, a főtéri gyógyszertárban. Öröm és felelősség VIT-küldött Péteriből MÉG NEM JÁRT KÜLFÖLDÖN Örömmel hallottuk a hírt, hogy megtiszteltetés érte a pé­teri Bakó Anikót: a Ganz- MÁVAG küldötteként utaz­hat a VIT-re. Szerszámélező­ként öt éve dolgozik a gyár­óriásban, másfél éve KISZ- titkár. Találkozásunkkor a rá jel­lemző kedvességgel, szerény­séggel fogadott: — Éppen betegállományban voltam, amikor a gyár KISZ- bizott^ágának vezetői felke­restek. Nem ígértek biztosat, mert a gyárból volt még egy jelölt. A hír hallatára nagyon izgatott lettem, s még nagyobb volt a meglepetésem, amikor a búcsúzás után úgy döntöt­tek, hogy mégis én megyek a VIT-re. —, Hogyan készül fel rá? — Megtiszteltetés számomra, s nagy öröm azért is, mert még soha nem jártam külföl­dön, még álmodni se .mertem arról, hogy valaha eljutok egy világifjúsági találkozóra. A Ganz-MÁVAG-ból egyedül mégyek, s ez önmagában is nagy, felelősség. A hátralévő időt arra használom fel, hogy alaposabban megismerjem gyárunk múltját és jelenét, de bővítem ismereteimet az NDK-ról is. Az utazás előtt VIT-előkészítő táborba is el­megyek. Sok emléktárgyat akarok magammal vinni, már most gyűjtöm a jelvényeket, népművészeti tárgyakat. — Mivel érdemelte ki ezt a megtiszteltetést? — A kérdésre nehéz vála­szolnom. Nem vettem részt ve­télkedőkön, nem voltak külön érdemeim. Ügy dolgoztam, ahogy elvárták tőlem, képes­ségeim, legjobb tudásom sze­rint. Még csak 21 éves. (vargáné) Munkatársai vele Őrültek A kitüntetett fogatos A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter A mező- gazdaság kiváló dolgozója címmel tüntette ki Nagy Ist­ván 64 éves üllői fogatost. Nagy István szerény ember, de büszke erre a kitüntetésre, mert érzi, hogy fáradozását, szorgalmát, jó munkáját érté­kelték és elismerték. — Szülőim földművesek voltak, tanyán laktak, mind­össze két hold földjük volt. Hatan voltunk testvérek, négy elemit végeztem, s még gye­rekként kondás lettem egy uradalomban. Egy évre 4—5 mázsa búza, egy választási ma­lac, egy pár csizma és koszt volt a bérem. Kisszolgának hívtak. Ahogy nőttem, nagy­szolga lettem. Akkor a bérem egy évre 10—12 mázsa búza, egy választási malac, 40 kiló só, 40 kiló bab vagy borsó, egy hold kukoricaföld, 300 öl kerti föld volt, továbbá egy hasas disznót tarthattam. Szomorú sors volt az, csak az tudja, aki maga is viselte. Állandó laká­sunk Karcagon volt. Ott, kez­detben, III. fokozatú termelő- szövetkpzet alakult, s én el­határoztam, eladom földes kis házunkat, Pest környékére költözünk, mert úgy hallottam, monon piacon Költözik vagy nem költözik } — Kosarat tessék! — kínálgatja az árus, de inkább a bazársori nylontáskák fogynak. 1 Trócsányi Anikó felvétele Hányszor megírtuk már, hogy költözik! Mármint a mo­nori piac. Elbúcsúztattuk a lángostól zsíros papírdarabo­kat, a tyúkketrecek tolifoszlá­nyait, némi nosztalgiával, mert mégis csak hozzánk nőtt a nyüzsgő forgatag, de öröm­mel is, hogy a község szélén zajlik majd a zsibvásár. A piac azonban marad, sőt, egyre nő, terjeszkedik. Két ut­casornyi már a bazárrész, pu­lóverek, falvédők, napszem­üvegek, láncok, gyűrűk talál­hogy itt már fejlettebb tsz működik. 1961 júniusában jöt­tünk Üllőre, és még az év vé­gén beléptem a tsz-be. Juhász lettem, mert ahhoz is értek, azután tehenész. Most fogatos vagyok. Egyik munkatársa, Havan- csák Antalné: — Nagy Istvánt nagyon sze­retjük, má is örültünk kitünte­tésének. Becsületesen és jól dolgozik. Ellenőrzésekkor min­dig a helyén találták, ha a szükség úgy kívánta, betegen is munkába állt, nem volt olyan feladat, amit ne vállalt volna. A társadalmi munkából is kivette a részét, ha fáradt volt, akkor is. ★ Nagy István ma Üllőn há­romszobás, összkomfortos, par­kettás, saját új házában lakik. Nem hiányzik lakásából a te­levízió, a rádió, a mosógép, de a parkettkefélő gép sem. Gaz­daságában két tehene és sérté­sei vannak, keresete megha­ladja a 2400 forintot. Elége­dett. (em.) Rangadó mérkőzés Győz-e Monor Gödöllő ellen? A tavaszi idény egyik leg­jelentősebb rangadójára kerül sor vasárnap Monoron: a ha­zai csapat a bajnokjelölt Gö­döllőt fogadja. Az első és harmadik helye­zett találkozója igazi csemegét ígér: a vendégcsapat az egyik esélyes arra, hogy az NB Hi­ba jusson. Milyen reményeket táplálhatnak a monori szurko­lók a jó formában levő vendé­gek ellen? A szurkolók többsége hazai győzelmet vár. Bori Ferenc, a monori szurkolók egyike, aki mind a vidéki, mind a hazai mérkőzéseket végignézte, így emlékszik vissza az őszi Gö­döllő—Monor találkozóra: — Jó iramú mérkőzést ví­vott a két csapat, hol az egyik, hol a másik kapu forgott per­cenként veszélyben, a mezőny­ben egyenrangú ellenfelek küzdöttek egymással. A hazai csapat a 80. percben szerzett vezetést, majd a 88. percben Monor 11-est hibázott. Hogy győz-e a csapat, az elsősorban az összeállítástól, a játékosok küzdeni tudásától függ. Zika János: — Csak akkor nyerhet a csapat, ha lelkesebben, na­gyobb akarással küzd, mint a Párnáz ellen. (vitéz) MA: Monor sportja Kosárlabda NB III női baj­noki mérkőzés, délután 15 óra­kor. Monor ifi—Gödöllő ifi baj­noki labdarúgó-mérkőzés, 15 órakor, Monor—Gödöllő fel- ' nőtt 17 órakor. »­— Kedvenc tantárgyam a matek, ezért választottam azt a gimnáziumot. SZÖLLÖSI MÁRIA: — Gép- és gyorsírást tanu­lok majd, aztán dolgozná me­gyek. Közben az esti közgaz­dasági technikumot akarom elvégezni. — Dolgozni, tanulni, es vo­natozni? Nem lesz fárasztó? — Tudom, nem lesz köny- nyű, de vállalom. ★ KÖMÉNY ANDRÁS: — Szobafestő-mázolónak je­lentkeztem. Kollégiumban la­kom majd. — Hogy esett a választás er­re a szakmára? — Szeretek rajzolni, feste­ni. OLDAL ÁRPÁD: — Én is szobafestő leszek, Pesten, a Szondy utcai iskolá­ba járok majd. — Említette, korábban Mo- norra jelentkezett. — Ügy volt, hogy a helyi TÖVÁL-t választom, akkor Mononra jártam volna iskolá­ba. Apukám tanácsára végül is megváltoztattam szándéko­mat. — Más szakma nem von­zotta? — Két bátyám van, akik szintén szobafestők. Az utób­bi időben sokat segítettem ne­kik, így megismertem, meg­szerettem a szakmát. ZOBAY PÉTER: — A budapesti Egressy Gábor Finommechanikái és Műszeripari Szakközépiskolá­ba jelentkeztem. — Milyen a tanulmányi át­laga? Osztálytársai felelnek: — Kitűnő. — S hogyan tovább? — Ha mód lesz rá, min­denképpen az egyetem. GÁL ZOLTÁN: — A karosszéria-lakatos szakmát választottam. Saj­nos, pillanatnyilag nem tu­dom még, melyik budapesti üzembe kerülök. Régi hobbym a szerelés, érdekel vonz, ami fémből van. Rég eldöntöttem, hogy mi leszek. Jandó István nak ott gazdára minden szer­dán és szombaton. Az ínycsiklandozó hurka- kolbászáruda előtt nylonzacs­kóval is sorbaállnak: hazavi­szik reggelire, uzsonnára a vá­sárló háziasszonyok a jó fala­tokat, de a helyszínen is akad fogyasztó bőven. Az igazi piac, ahol a papri­kát, paradicsomot, gyümölcsöt és virágot árulják, a középső két sorra szorult. Nem olcsób­bak az árak, mint bármelyik zöldségboltban, s az alkudozás öröme sem a régi: egyre sza- bottabbak az árak. Használt ru­hák, tyúkszemirtóval rakott asztalok, fakanalak jelzik a piac külső szegélyét, s csak két lépés már onnan a modern buszpályaudvar. A piac él, virul, s bizonyára jó néhányszor elbúcsúztatjuk még, amíg a vásártérre költö­zik. Pedig a játszótérnek, ami majd a helyére kerül, már a tervét is félig-meddig elkészí­tették. K. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents