Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

1973. MÁJUS 11., PÉNTEK ““kJCMop MINDEN GYEREKNEK JUT ÓVODA Dunavarsány továbblép Dunavarsány 4600 lelket számláló település a Duna partján, a fővárostól alig har­minc kilométerre. Korszerű mezőgazdasági művelés, bon­takozó ipari tevékenység és 2200 ingázó — ez jellemzi a községet. S mindezek megha­tározzák nemcsak az embe-* rek mindennapi életét, hanem a község fejlődését is. Sok helye van a pénznek — Csaknem 950 ezer fo­rint jut az idén fejlesztésre — mondja dr. Kovács István, a községi tanács elnöke. — Sok helye van ennek a pénznek. A mostani tervidőszakban öt fontos feladatot kell megvaló­sítanunk, ezekre használjuk fel a pénzt. Harminc éven át emlegették az emberek az összekötő út hiányát Kisvar- sány és Nagyvarsány között. A több mint három kilométe­res útszakasz ötmillióba ke­rült. Tavaly év végén adtuk át. A jelenleg 75 személyes óvodát 100 gyerek befogadásá­ra szeretnénk alkalmassá ten­ni; várhatóan szeptember 1- re ez is meg lesz. Így aztán minden óvodáskorú gyere­ket el tudunk helyezni, ezzel is javítunk a bejárók helyze­tén. Évek óta gond, hogy gyenge a villanyhálózatunk feszültsége, a község lakói nem tudják üzemeltetni rendesen a háztartási gépeket, nem élvez- 1 hetik a televízió műsorait, j Megnyugvássá 1 vettük tudo­másul, hogy az Elektromos Művek még az idén felújítja és korszerűsíti a hálózatot A kétmillió forint értékű mun­kát nem tudnánk saját erőből elvégeztetni. — Tavaly készült el a régi, elavult helyett az új, korszerű orvosi rendelő — folytatja a tanácselnök, Hideg, meleg vízzel, olajfűtéses kályhákkal, vízöblítéses WC-vel. Rövide­sen a betegek rendelkezésére bocsátjuk az új fogászati szak­rendelőt is. Égető gondunk a napközi otthoni helyzet ja­vítása. Minimálisak a tisztál­kodási lehetőségek, kicsi az epület, kicsi a konyha. Hiva­talosan 75 napközisnek és óvodásnak lehetne főzni, az igény: 200 személy. Első lé­pésként jó minőségű ivóvízzel láttuk el az épületet, de ha a konyha és az épület bővítésé­re nem kapunk támogatást, akkor ez a gondunk a követ­kező időszakban is gond lesz. A tennivalókból részt vállalva Gondok és feladatok — egy község lakói életkörülményei­nek megkönnyítésére. Ott, ahol az ipari tevékenységet eddig a község egyetlen me­zőgazdasági termelőszövetke­zetének melléküzemága je­lentette, ahol csak az idén ké­szül el az első önálló ipari telep, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat keverő üzemé­nek megépítésével. Napjainkban azonban a tenniakarás szép példája bon­takozik ki a községi tanács és a falu termelőszövetkezete együttműködésében. A prob* lémákat a Petőfi Tsz saját­jának tekinti. — Az összekötő út kéthar­madát saját költségen, saját erőből építettük meg — újsá­golja dr. Tresser Pál, a szövet­kezet elnöke. — Az élelmiszer- ellátás javítására két üzletet is nyitottunk, egyet Kisvar- sányban, egyet Nagyvarsány- ban. Egy-egy üzletünk havon­ta több mint félmillió forint forgalmat bonyolít le. Gyakor­A Balatonon május 18-ig tartják fenn az általános hor- ’gászati és halászati tilalmat. Ebben az időszakban kettőzött figyelemmel ügyelnek a víz­területre. Az utóbbi két-három évben j — illetékesek megállapítása szerint — növekedett az orv- haTSSkok;* '-'horgászok száma. Szigonnyal. fenekező“ horog­gal és más meg nem engedett eszközökkel és módszerekkel igyekeznek minél nagyobb zsákmányra szert tenni. A Balatoni Halászati Vál­lalat és a Magyar Horgászok Országos Szövetsége az idén is 5,1 millió forintot költ a Balaton halállományának gya­rapítására, ivadékok és elő­nevelt állomány kihelyezésé­re. Ezt az értéket a halászo­latilag minden kapható, a liszttől a mélyhűtött árukig. Az óvoda bővítéséhez 30 ezer forint készpénzzel és díjmen­tes szakipari munkával járu­lunk hozzá. Az iskolás gye­rekek és a betegek közlekedé­sét a község két része között reggel és délután mi oldjuk meg. A tanács részére ellen­szolgáltatás nélkül biztosítot­tunk 1000 köbméter kavicsot bányánkból és minden esetben kielégítjük szállítási gondjai­kat. Az úttörőszervezetet 20 ezer, a sportkört 6 ezer fo­rinttal támogatjuk. Együtt a lakossággal Nemcsak a község és a ter­melőszövetkezet vezetői, de a Lakosság is saját ügyének te­kinti lakhelye fejlesztésének ügyét. Tavaly félmillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek, az idén is megteszik ugyanezt. Mozgalom indult járdaépítésre, a fásításra, a kerítések és a házak festésére. Az akcióba tevékenyen be­kapcsolódik a falu KlSZ-szer- vezete révén a község fiatal­ságának zöme is. Az emberek otthont, közös­séget teremtő munkája nyo­mán gazdagabb és szebb lesz Dunavarsány. Korompay János kon kívül a horgászok is őr­zik, akik önkéntes őrszolgá­lattal segítik a tó állományá­nak védelmét. Szobor — dámszarvasak ■ 'A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság tamási központ­jában szobrot állítottak a ter­mészetes nemzeti kincsünk kö­zé sorolható dámszarvasnak. A dámbika bronzszobrát — Váradi Sándor fővárosi szob­rászművész alkotását — a Mik- lósvári vadászkastély előtt állították fel, sziklakő talap­zatra. Az ódon épület virágos udvarán kapott helyet Váradi Sándornak, egy a zsákmányát birtokló sast ábrázoló, szép bronzszobra is. TÖBB AZ ORVHALASZ Feloldják a Balatonon a halászati tilalmat Piros nyakkendős vasutas - Galgamácsáról------------------ a melegtől a | Vibrál | levegő. A nap-------------------' tűző sugarán va kítóan veri vissza a park­ban szétterített világos ka­vics, csak a gyep puhazöldjén pihenhet meg a tekintet Kör­ben üdén pompázó hegyek. Ságvári-ligeten vagyunk az úttörővasút egyik állomásán. Csend van. A várakozó utaso­kat eltikkasztja a meleg. Egy­szerre azonban megélénkül az állomás: két sötétszürke egyenruhás, piros nyakkendős és tányérsapkás kislány lép ki a forgalmi irodából és tiszte­legve fogadja a befutó vona­tot. Egyikük a hosszú hajú barna Mezei Piroska, Galga­mácsáról jár tizenöt napon­ként szolgálatba. —.Hogyan kerültél az út- törövasúthoz? — Édesapám forgalmista a MÁV-nál, s egy időben Vác- rátóton együtt dolgozott Tóth Laci bácsival, a János­hegyi állomásfőnőkkel. Ö hív­ta föl a figyelmem még har­madik osztályos koromban, hogy ha volna kedvem a szol­gálathoz, igyekezzem tartani a jó tanulmányi eredményt, mert csak négyesnél jobb át­laggal vesznek fel. Tavaly el­végeztem a négyhónapos ke­reskedelmi. posta- és vasút- forealmi tanfolyamot és ta­rai ár 30-án felavattak, azóta én is vasutas vagyok.------------------- a zöld tárcsával I Szalad | indítani a pi­----------------------------------- ros-fehér szerel­vényt. Amikor visszatér meg­kérdem, mi a beosztása? — Most naplózó vagyok, de már minden poszton teljesí­tettem szolgálatot. Legszíve­sebben jegyet vizsgálok, de örömmel ülök a pénztárban, vagy vezetem a naplót is. Egyedül a váltókezeléstől vi- szolyogtam, ugyanis minden vonat érkezésekor a legna­gyobb szélben és hidegben Is ki kellett szaladni váltót ál­lítani. Szerencsére többé nem lesz váltókezelői beosztás, ugyanis az úttörővasút fenn­állásának 25. évfordulójára integradominó rendszerű biz­tosító berendezést kaptunk, amelyet május 16-án helyez­nek üzembe, addig pedig mér nem leszek szolgálatban. A beszélgetés nem tereli el Piroska figyelmét a feladatá­ról. Épp a naplózásról faggat­nám. amikor előveszi a nagy­alakú füzetet s bejegyzi, hogy a 315-ös vonat 13 óra 23 perc­kor érkezett Hárshegyről és 13 óra 25-kor indult János- hegy felé. A lapon egyébként feltüntette a nap! hőmérsék­letet, s ha valamelyik szerel­vény az állomásról késve in­dulna. a késés okát is jelezné. — Az úttörővasútnál szolgá­latot teljesítő 4—500 pajtás közül 20—25 Pest megyei. Van köztük vecsési, solymári, de Galgamácsa nagyon messze van. Mikor indulsz otthonról?----------------------------------- utaznom,- Sokat kell I Aszódon----------------------------------* át is szállók. De havonta kétszer kibírom, hogy fél négykor ke­lek és éjfélkor fekszem. A szolgálat ugyan fél nyolctól délután négy óráig tart, de még Hűvösvölgyben megbe­széljük a napi eseményeket és vacsorázunk, úgy hogy este hét van, mii-e végzünk. Édes­anyám értem szokott jönni. Jövőre már talán kettőnk elé járhat, mert a kistestvérem is szeretne úttörővasutas len­ni. — Még sosem tévesztetted el, mikor kell feljönnöd? — Jaj, dehogynem — mondja nevetve. — Egyszer egy nappal később jöttem, mint kellett volna. Már az autóbuszon felfigyeltem, hogy mindenki idegen, de arra gondoltam, hogy biztop kise­gítő szolgálatra jöttek. Végül kiderült, hogy aznap a hetes csoport helyett a nyolcas van beosztva, tehát én telje­sítettem kisegítő szolgálatot. — Ügy látom, egész komo­lyak a berendezések... — Igen, ezt a rendelkező asztalt a közelmúltban kap­tuk a Józsefvárosi pályaud­Szabadszombatosok Németh Lajos kedvenc foglalatossága lés. íme, a zsámbéki templomrom képe. Láttam fényképen és lát­tam a valóságban is a XIII. századból való templom rom­jait Zsámbékon — sokan el­mondhatják még ezt rajtam kívül. A romot egy másfajta ábrázolásban is látni lehet, fa­intarziaként. Mikor? Hogyan is készül az ilyes­mi? A díszítendő alapba el­térő színű, minta szerint kéz­zel kivágott falemezkéket kell berakni úgy, hogy azok az alappal egy síkban legyenek, és a lehetőségek szerint va­lamit ábrázoljanak is. És mi­kor készült a zsámbéki romot ábrázoló mű? — Szabad szombatokon. Németh Lajos a zsámbéki vegyesipari szövetkezetben dolgozik már kilenc éve, asz­talos. 1968 óta minden má­sodik szombatja szabad. — Tökről járok ide, reggel hatra. KISZ-titkár vagyok, s a KISZ-munka gyakran meghatározza a szabad szom­bat „műsorát” (melyet min­dig előre megtervezek ma­gamnak) : közös programokat szervezünk, sokszor megyünk kirándulni!' — És amikor nem? — Szeretek barkácsolni: szó­rakoztat, kikapcsol. Kedvelem a könnyűzenét, s amit csak szabad szombaton tudok hall­gatni, a rádiójátékot. Ezt ugyanis nem lehet félfüllel élvezni, figyelni kell rá. — Hogy még mit jelent a pihenőnap ? — kérdez vissza. — Olvasás, mozi — és aludni is lehet akár tíz óráig is. Tehát végül kiderül, a pi­henőnap pihenésre is szolgál. az intarziakészí­varról — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bánki Antalné állomásfőnök — március ele­jén járműparlfunk is korsze­rűbbé vált, hat új román mozdonnyal gazdagodtunk. — Elégedett a gyerekek­kel, felelősségteljesen végzik a rájuk bízott feladatot? — Igazán csak a legna­gyobb elismeréssel szólhatok munkájukról. Nagy lelkese­déssel dolgoznak, s mivel — mint az előibb Piroska emlí­tette — mindannyian ismerik valamennyi poszt teendőit, fi­gyelmeztetik egymást. A na­gyobbak már egyedül is hi­bátlanul végzik munkájukat, a kisebbeknek még segíteni kell. — Nagyon sok úttörő szere­ti meg a vasutas szakmát itt a 760 milliméter nyomtáv mellett. Jelentenek-e valami előnyt az itt eltöltött évek, ha valaki a MÁV-hoz akar men­ni? — Ugyanúgy kell felvéte­lizni a mi gyerekeinknek is mint másoknak, azonban ter­mészetesen előnyt jelent/ szá­munkra a gyakorlat, ha vasút- mémökök vagy vasútgépészek akarnak lenni. — Neked Piroska van va­lamilyen elképzelésed a to­vábbiakról?---------------------------------- tovább ta­I - Szeretnék | nuim, na­----------------------------------- gyón sze­retem a földrajzot, az élővi­lágot, a számtant és az iro­dalmat. Talán gimnáziumba megyek, de még van három évem ezt eldönteni. Cz ibor Valéria Lássuk csak, mióta! A szén-, bányászatban és egyes egész­ségre ártalmas munkahelye­ken például 1966-ban már 170 ezer, 1967-ben 210 ezer ember munkaideje volt rövi- debb a heti 48 óránál. Szé­les körben azonban 1968 óta vezették be a rövidített mun­kahetet. A IX. pártkongresz- szus határozata kimondta, hogy 1970 végéig fokozato­san átlagosan heti 44 órára kell csökenteni az összes ipari dolgozó munkaidejét. Azóta az országban, és így me­gyénkben is egyre több em­ber töprenghet, mit is csinál­jon szabad szombatján. Ebből megtudják — Nekem nem kell sokat gondolkodni ezen — mondja Czencz István, a vegyesipari szövetkezet betanított teker­cselője. — Kedvenc hobbym a fotózás. Szombaton hívom elő a képeket. Optikusnak készül­tem, és Pesten, a kollégiumi fotoszakkörben kaptam ked­vet a fényképezéshez. Addig gyűjtögettem, míg ma már a fényképezőgépen kívül teljes felszereléssel rendelkezem a másoláshoz, nagyításhoz stb. is. Szabad szombatonként be­zárkózom a szobámba. Az ajtó fölött világítótábla jelzi: „Ne zavarj!” Ebből a családtagok, ha véletlenül nem tudnák, hogy milyen nap van, rögtön kitalálják: szombat. Kovács József a PEMÜ zsámbéki gyáregységének gép­beállító lakatosa. Azon négy brigád egyikének a tagja, akik három műszakban úgy vált­ják egymást, hogy 8—8 órát hét napig dolgoznak, s ezután jön a vasárnapnak megfelelő szünnap, melyet minden má­sodik alkalommal szabad szombatnak megfelelő pihe­nőnap előz meg. Ezekből a na» pókból havonta csak egy pár jut szombat-vasárnapra, a többi a beosztás szerint a hét másik napjaira. így előfordul, hogy a szabad szombat pél- dául kedden van. — Mit csinál ilyenkor? — Felmegyek Budapestre vásárolni; még délután és es­te is nyitva tartanak az üz­letek. Ez az előnye annak, ha hétköznapra esik a szabad szombat. Hátránya, hogy csa­ládommal így nem tudok együtt lenni vasárnap. — És ha a szabad szombat valóban szombat? — Ezekre a napokra a négy­száz négyszögöl szőlő ad ál­landó munkát. És a másik négyszáz négyszögöl föld. Te­rem itt bab, napraforgó, kuko­rica, tök. El kell még látni a malacokat is, és a velük kap­csolatos időigényesebb ten­nivaló is erre a szabadnapra marad. Vasárnap délelőtt ol­vasok, tv-t nézek, vagy a gyerekekkel sétálni, kirán­dulni megyek; délután a fe­leségemmel rokonokat láto­gatok a faluban. Foci, bevásárlás Nagy Gábor szintén aszta­los, de ő az intarziakészítővel ellentétben Zsámbékon lakik, és innen jár Pestre dolgozni Munkahelye az Angyalföld» Bútorgyár, ahol reggel hatkor kezdődik a munka. Két éve, hogy ott dolgozik. Mikor oda­került, már megvolt a gyár­ban a szabad szombat. — Ez a nap délelőtt bevá­sárlással telik el, délutáni program a focizás, természet- járás ; esti szórakozás és a mo­zi. Szoktam még otthon segí­teni is nyugdíjas szüleim­nek, például takarítani. A sza­bad szombatban az a legjobb, hogy elmúlik egy teljes nap munkahelyi munka nélkül és ezt még egy hasonló követi. Már ami a „munkátlanságot” illeti. Látjuk: a szabad szombato­kat pihenéssel és aktív kikáp- csolódással sokféleképp eil lehet tölteni. írás közben ál­landóan az Elvesztettem zseb­kendőmet kezdetű népdalt du- dorásztam, nem véletlenül, hisz utolsó előtti sora így kezdődik: „Szabad péntek, szabad szombat”. A dal szüle­tésekor bizonyára nem gon­doltak arra, hogy ez utóbbi kifejezés mást is fog jelenteni, mint azt, hogy „szabad szap­panozni”. Merész-e ezek után a gondolat, hogy a jövőbe vetítve a „szabad péntekinek 'szintén valami egyéb jelen­tése is lesz? Dalos Gábor Nemcsak Zsámbékon ad szabad szombatra munkát a háztáji föld. Képünkön Szabó Sándor szadai gyógyszergyártó szakmunkás — szántás közben. Napirenden a néprajzi témák Csütörtökön a miskolci filmfesztiválon részt vevő szo­cialista országok — Lengyel- ország, Bulgária, Románia, Csehszlovákia, az NDK és ha­zánk — népszerű-tudományos filmstúdióinak vezetői megtar­tották a fesztivál keretében már hagyományosnak számító tanácskozásukat. A megbeszé­lés részvevői egyetértettek azzal a magyar javaslattal, hogy egyes néprajzi tárnákat, például a keresztelőkkel, a lakodalmakkal és a temetések­kel kapcsolatos népszokásokat, hagyományok, hiedelmek fel­dolgozását valamennyi szocia­lista ország vonatkozásában egy-egy ország filmesed készít­sék el. l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents