Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

1973. MÁJUS 11., PÉNTEK FEST ál tori kJCívIhp Befejeződtek az Akadémián a tudományos osztályok ülései Csütörtökön az akadémiai közgyűlés negyedik napján befejeződtek a tudományos osztályok beszámoló ülései. A filozófiai és történettudo­mányok osztályának ülésén Mátrai László akadémikus el­nöki beszámolójában össze­foglalta az osztályhoz tarto­zó tudományterületek hely­zetét. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülé­sén Kónya Albert osztályel­nök beszámolójában elemezte a hazai matematikai, fizikai és csillagászati kutatások eredményeit, majd vázolta fejlesztésük fő irányait. Befejeződött o műszaki tu­dományok osztályának az előző napon megkezdett tu­dományos tanácskozása is. Délután az Akadémia vári kongresszusi termében a Ma­gyar Tudományos Akadémia közgyűlése Szabó Imre aka­démikus elnöklésével tartott zárt ülésén megkezdte az el­nökség és a főtitkár beszá­molójának vitáját. Az. ülésen részt vett és fel­szólalt Fock Jenő, a kor­mány elnöke. A vitában fel­szólalt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Horgos Gyuta kohó- és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, valamint az Aka­démia számos tagja. A zárt ülés ma folytatja munkáját. HÍRÜNK a nagyvilágban Mit exportálnak vállalataink? Szovjetunió, Svédország, Li­banon, Banigla Desh és még sorolhatnánk az országokat, amelyek kirakataiban Pest megyei termékekkel is talál­kozhatunk. De nemcsak a ki­rakatokban, az utcákon is, hisz az Ikarus autóbuszok többsé­gének alvázát ma már a Cse­pel Autó gyártja, s a korszerű járművek jó részét külföldi közlekedési vállalatok vásárol­ják. Külföldön járva látha­tunk iikladi kézszárítókat, diósdi csapágyakat, szentend­rei golyóstoliakat, Vácott gyártott fotópapírokat és nagy­kőrösi konzerveket. Köztudott, hogy exporttermékek eseté­ben magasabbak a minőségi követelmények. Gyakran csak a termékek csomagolása más, mint a hazai értékesítésűeké, máskor apró, a megrendelő igényeinek megfelelő eltérések vannak a minőségben. Sokan talán éppen ezért mérik le egy vállalat hírnevét azon, hogy hány helyre exportál. Forle A Férte Fotokémiai Ipar termékeit 44 országiba expor­tálja a Chemolimpex külke­reskedelmi vállalat. 'A váci gyártrteljes termelésének több mint kétharmad része kül­földre kerül, elsősorban tőkés országokba. Az idén körülbe­lül 2 millió 700 ezer dollár ér­tékű fotócikket szállítanak tő­kés partnereiknek, s négy­millió rubel értékűt a KGST tagállamokba. A váciak, illet­ve a Chemolimpex munkáját megkönnyítik a hosszú lejáratú államközi szerződések, ami­lyen például a szovjet igé­nyeket rögzíti. Ennek az az előnye, hogy ismételt piac­kutatás nélkül is évekig biz­tos partnerek a szerződő fe­lek. A Szovjetunió egyébként a szerződésen kívül is gyak­ran vásárol, tavaly például fotópapírt rendelt terven felül. A fotópapírok minősége erősen függ attól, kik a meg­rendelők. Európai vevők ese­tében nagy gondot fordít a vállalat a csomagolásra, a kül­csínre, trópusi vásárlóknál — mint a legújabbak közül Al­géria — a trópusai lóságot kell biztosítani. A vállalat körül­tekintő üzletpolitikáját iga­zolja, hogy fekete-fehér fotó­papírjai már évek óta világ­színvonalúak, s ugyanezt sze­retnék elérni színes termé­keikkel és fekete-fehér film­jeikkel is. Lenfonó­éi Szövőipari Vál'alal Kétszázféle késztermékéből nyolcvanat exportál. Ameri­kai, kanadai, svéd, angol, NSZK-beli. valamint japán partnereik az idén 36,6 millió forint értékű megrendelést ad­tak a gyárnak, 89 százalékkal többet, mint egy évvel koráb­ban. Különösen az új japán szerződés bizonyult kedvező­nek, melynek értelmében nagy tömegű bélésvásznat, le­pedőt és abroszt vásárolnak. A szocialista országokba irá­nyuló export is igen jelentős: tavaly 1,4 millió rubelt tett ki. A vállalat exportja dinami­kusabban fejlődik, mint a termelése. Az idei és a tava­lyi év első negyedét figyelem­be véve ugyanis á termelés csupán 2,5. az export viszont 19,6 százalékkal emelkedett. Ebben jelentős szerepe van új termékeiknek is, a varrva hur­kolt, úgynevezett malimófüg- gönyöknek és a lángálló mun­karuháknak. Az előbbi legna­gyobb külföldi vásárlója az NDK, az utóbbi a Lipcsében nagydíjat nyert munkaruha iránt viszont több külföldi cég is érdeklődik. PEVDI A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalat vala­mennyi fő termékének egy ré­sze külföldön talál gazdára. Tavaly az összes termelés 52,5 százalékát exportálták, s az idén tovább növelik a külföldi értékesítés 'arányát. A válla­lat számára ugyanis gazdasá­gosabb az export a belföldi értékesítésnél, mivel deviza- kitermelési mutatói jobbak az országos átlagnál. Egy rubel értékű írószert például 40 he­lyett 22 forint 97 fillér ráfor­dítással állítottak elő tavaly, egy dollár értékűt pedig 55 he­lyett 44 forint 14 fillérért. A Chemolimpexen keresztül szá­mos szocialista országba és Ausztriába exportáltak író­szert. Ez évre pedig igen nagy — mintegy 500 ezer dolláros — megrendelést kaptak, a leg­újabban feltárt finn, svéd és holland piacaikról. Idén már Közel-Keletre, Libanonba is szállítanak Pax tollakat. A vállalat vegyitermékeinek az írószereknél kevésbé haté­kony a devizakitermelése. De mivel minimális összeggel lé­pik túl az országos átlagot, népgazdasági szempontból ér­demes támogatni exportjukat, így aztán a gyömrői terméke­ket teljes egészében külföldre szállítják, jut belőle Szíriába és Jugoszláviába is. Tavaly 26.6 millió forint értékű vegyi­terméket adtak át a külkeres­kedelemnek, idén — mivél befejeződött a vegyiüzem re­konstrukciójának első szaka­sza, mélynek során a 700 ton­nás epoxigyanta-gyártó kapa­citást 1100 tonnára emelték — 40.6 millió forint bevételre számítanak. A rekonstrukció során egyébként 1974-ig a je­lenlegi kapacitás is megnő, megkétszereződik. A PEVDI bőrdíszműveseinek kezemunkáiát a magyarokon kívül szovjet és NSZK-beii vásárlók dicsérhetik. A fonal- feldolgozó üzem csomózott sző­nyegei pedig számos nyugat- euróoai ország otthonait dí­szítik. Cz. V. Átgondolt tervezéssel A VIT jegyében Európai körút — a szolidaritás erősítéséért Tegnap délelőtt, a DÍVSZ székházéban sajtókonferen­ciát rendezett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a KISZ Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztá­lya, amelyen Alain Thérouse, a Világszövetség főtitkára és a vietnami Ho Si Minh Ifjúsági Szövetség négytagú küldött­sége számolt be a X. Világ­ifjúsági Találkozó előkészíté­sének és az antiimperialista szolidaritás erősítésének je­gyében tett európai körútjá­ról. Alain Thérouse, a hazai és külföldi sajtó megjelent kép­viselőinek elmondta, hogy a DÍVSZ a vietnami békemeg­egyezés után szervezte meg a vietnami Ho Si Minh ifjúsági szövetség képviselőinek eu­rópai körútját, elsősorban azzal a céllal, hogy a vietnami szolidari­tási akciókat Európában fokozni tudják. A vietna­mi fiatalok, 46 napos út­juk során 14 országban jártak, több mint 170 eseményen vet­tek részt, vitákon, sajtótájé­koztatókon és ifjúsági nagy­gyűléseken. A delegáció vala­mennyi országban rendkívül szíves fogadtatásban része­sült és a legkülönbözőbb eu­rópai politikai szervezetek fe­jezték ki együttérzésüket, és szolidaritásukat a vietnami néppel. Az élénk érdeklődést bizonyítja az a tény is, hogy a személyes találkozások után, újabb sikereket értek el a DÍVSZ által korábban meg­hirdetett szolidaritási kam­pányban: a Hanoiban felépí­tendő gyermekkórház gyűjté­si akciójában. A vietnami delegációt, a legtöbb országban a X. VIT előkészítő bizottságai fogad­ták. A sajtótájékoztatókon és vitákon szó esett a Világifjú­sági Találkozó programjairól, amelynek jelszava: „Antiim- oeri.alista szolidaritásért, a bé­kéért és barátságért”. Végül Alain Thérouse el­mondta, hogy, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehaj­tó Bizottságának Moszk­vában hozott határozatai, amelyek a vietnami szoli­daritással kapcsolatosak, megvalósulás útján van­nak. A DÍVSZ főtitkára még szólt arról is, hogy mialatt a viet­nami küldöttség európai or­szágokban jár, az alatt a DÍVSZ delegációt küldött La- tin-Ameri-kába is, ahol első­sorban a chilei ifjúsággal és haladó erőkkel való szolida­ritásról esett szó. Idén áorilis 22 és 24 között a DÍVSZ Co- nakryban nemzetközi ifjúsági szolidaritási konferenciát ren­dezett, amely az afrikai fel- szabadítási mozgalmakkal va­ló szolidaritás jegyében ült össze. A konferenciát köve­tően a világszövetség, egy nemzetközi ifjúsági orvosbri­gádot küldött Portugál Guinea felszabadított övezeteibe. A DÍVSZ azonban nemcsak az előkészítés szakaszában igyekszik előmozdítani a X. VIT sikerét, hanem azzal is, hogy képviselői részt vesznek a Berlinben működő Nemzet­közi Állandó Bizottság mun­kájában, ezenkívül a Világ­ifjúsági Találkozón minden szinten biztosítja jelenlétét. A DÍVSZ irányítása alatt fog működni a berlini tv-torony kiállítási csarnokában meg­nyíló nemzetközi szolidaritá­si központ. A szövetség tagszerveze­tei az öt világrészben min­dent megtesznek, hogy a haladó és demokratikus ifjúsági erőket a X. VIT sikere érdekében mozgó­sítsák és összefogják. A X. VIT-tel még nem zá­rul le a DÍVSZ sokoldalú te­vékenységének idei program­ja: már most megkezdődtek az előkészületek, hogy a vi­lágszövetség megfelelően kép­viselhesse az október végén Moszkvában sorra kerülő bé­ke-világkongresszuson az öt földrész haladó ifjúságát. Ä. É. Levél a külügyminiszterekhez Az Európai Egyházak Konferenciájának elnökségi ülése Az Európai Egyházak Kon­ferenciájának elnöksége — a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának meghí­vására — május 7—10-ig Sió­fokon ülésezett. Foglalkoz­tak az éurópai béke és bizton­ság ügyének a keresztyén egyházak részéről történő tá­mogatása kérdéseivel, és a jövő évi nagygyűlés előké­szítésével. Elhatározták: le­vélben fordulnak az európai biztonsági és együttműködési konferencia ügyében Európa külügyminisztereihez, s abban kifejtik, hogy késedelem nél­kül mozgósítanak minden erőt, amely hozzájárulhat a döntések eredményes megva­lósításához. Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke fogadta a mozgalom vezetőit: dr. Ernst Wilm elnököt, dr. Glen Ger- field Williams főtitkárt, és dr. Ottlyk Ernő alelnököt. Be­szélgetést folytattak a Haza­fias Népfront központjában dr. B-rtha Tibor püspökkel és Várnai Ferenccel, az európai béke és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának al elnökével. sére és a végrehajtás ellenőr­zésére, a tagság erkölcsi, fe- gyelmi helyzetének értékelésé­re, a pártcsoportokkal való foglalkozásra stb. is nagyobb súlyt kell helyezni. E témák tervezése azért is nagy jelen­tőségű mert elősegíti a szer­vezeti élet folyamatosságát, a tagság problémáinak, javasla­tainak kritikus elemzését, a szervezeti, politikai, ideológia; és cselekvési egység erősítését. Negyedszer: a politikai mun­ka tervezésének fázisában nem szabad figyelmen kívü. hagyni, hogy a vezetőségnek nagy gondot kell fordítania a tagság rendszeres tájékoztatá­sára is. Ezért célszerű előre ütemezni, mikor, milyen fon­tosabb politikai, kulturális, szociális, vagy éppen gazdasá­gi feladat végrehajtásáról tájé­koztatják a párttagságot. Eze­ket a tájékoztatókat helyes, ha nem mindig a titkárok tartják, hanem a pártvezető­ségek tagjai, gazdasági veze­tők, hivatali és intézményi vezetők. Elképzelhető, hogy — bizonyos témában alapos is­meretekkel rendelkező —, jól felkészült külső előadót is meghívnak a tájékoztató meg­tartására. A munkatervekben szükséges név szerint megje­lölni az előadókat. VÉGÜL NAGY FIGYEL­MET KELL FORDÍTANI a munka terv elkészítésekor — az alapszervezet jellegének megfelelően — a gazdaságpo­litikai kérdések megtárgyalá­sára is. Igen helyes és ma már általános gyakorlat például, hogy a termelőszövetkezetek pártszervezetei rendszeresen megtárgyalják a zárszámadás eredményeit, a következő évi gazdasági terv fő célkitűzé­seit, a jövedelemelosztás for­máit stb. Üzemi pártszerveze­teink pedig a vállalati beru­házási célkitűzéseket, azüzem- és munkaszervezés főbb fel­adatait, a munkaverseny hely­zetét, a vállalat szociális, kom­munális ellátottságát, a fej- lesztés fő irányát stb. A hiva­tali pártszervezétekben pedig- azt, hogyan segíthetik a hiva­tal, intézmény munkáját, a bürokrácia csökkentését, ho­gyan erősíthetik a hivatali munkafegyelmet. Az ilyen té­mák tervezése, napirendre tű­zése azért is nagy jelentőségű és fontos, mert fejleszti a tag­ság gazdaságpolitikai, közgaz­dasági szemléletét, a feladatok végrehajtására való tudatos mozgósítását. Megyénkben vannak olyan pártszervezetek, mint például a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Csepel Autógyár jármű-gyáregysége, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat, a ceglédi ÉVIG pártszervezetei, a hernádi Március 15. Tsz alapszervezetei, ahol nagyon jól, megfontoltan tervezik a munkát, készítik el a munka­terveket. Az alapszervezetek egy részénél azonban nem ez a jellemző. Éppen ezért vala­mennyi alapszervezetnek arra kell törekednie, hogy mielőbb jó munkaterveket készítő párt- szervezetek legyenek. AZ ALAPSZERVEZETI PARTMUNKA TERVEZÉSÉ­RE nem lehet és nem is sza­bad sablont készíteni. A terve­ket mindig az alapszervezet jellege, a legfontosabb felada­tok határozzák meg. Az eddi­gi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a tervezési tevé­kenység ott felel meg az igé­nyeknek, a követelményeknek, ahol a pártvezetőség már a tervkészítés időszakában kér­te a párttagság előzetes véle­ményét, ahol a vélemények összegyűjtésére jól aktivizál­ták a pártcsoportokat, ahol fi­gyelembe veszik, hogy a mun­katervek elsősorban a párt­tagság és a pártvezetőség fel­adatát rögzítik, ahol nem zsú­folják a napirendeket, hagy­tak helyet az előre nem ter­vezhető témák feldolgozására is, mert ezek az előre nem lát­ható feladatok megtárgyalása is fontos az alapszervezetek munkájában. Piszter István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa lyi feladatok végrehajtásához szükséges legjobb módszereket. HASZNOS, HA FIGYELEM­BE VESZIK és felhasználják az alapszervezeti vezetőségek az előző féléves munkaiterv végrehajtása közben szerzett tapasztalaitokat. Legyenek elő- relátóak és a legfontosabb kér­désekre koncentráljanak. így tudnak reális terveket készí­teni, amelyek a legfontosabb feladatokra irányítják a fi­gyelmet. A munkaterv csak akkor lehet jó, ha a vezetőség kollektív munkájával készül úgy, hogy a reszortfelelősök reszortmunkájuknak megfele­lően elkészítik a terv egy-egy fejezetét, ha figyelembe veszi a pártcsoportok és tömegszer­vezetek javaslatait. Az így készült terveket természetesen az alapszervezeti taggyűlés hagyja jóvá. A munka tervezése során nem szabad megfeledkezni ar­ról sem, hogy a vezetőségek felhívják más szervek figyel­mét bizonyos jelenségekre, azoknak vizsgálatára, elem­zésére, vagy éppen a téma megtárgyalására. Ezzel előse­gítik a terület előtt álló fel­adatok gyorsabb, körültekin­tőbb megvalósítását. A mun­katervek az adott időszakra szervezik az alapszervezet po- lotikai munkáját, biztosítják a rendszeres, folyamatos szer­vezeti életet, növelik a párt­tagság politikai aktivitását. A POLITIKAI MUNKA TER­VEZÉSÉNEK ALAPELVEIT figyelembe véve igen fontos, először: hogy a munkaitervek- ben fontos helyet foglaljanak el a párt felsőbb szerveinek határozataiból adódó helyi feladatok végrehajtásának módjai. Mindenekelőtt szere­peljen a tervben a határoza­tok ismertetése, megértetése, a végrehajtás módszerének jó megválasztása és a végrehaj­tás ellenőrzésének megszerve­zése. Nem szükséges az pél­dául, hogy a felsőbb szervek határozatait újabb alapszerve-: zeti vezetőségi határozatok kö­vessék, vagy intézkedési terve­ket dolgozzanak ki. Ilyen in­tézkedési, „végrehajtási” ter­vet csak a legnagyobb hord­erejű, legfelsőbb szintű párt- határozatok végrehajtására kell kimunkálni. Nem szabad azonban megfeledkezni az alap6zervezet vezetősége, vagy taggyűlés által hozott határo­zatok végrehajtásának ellen­őrzéséről sem. Helyes módszer az, ha a pártvezetőség folya­matosan ellenőrzi, elemzi a határozatok végrehajtásának állását, vezetőségi ülésen, tag­gyűlésen számonkéri az ille­tékesektől a határozatokból adódó feladatok teljesítését. Csak ezzel biztosítható, hogy a politikai munka élő, eleven gyakorlat legyen minden alapszervezetben, függetlenül attól, hogy termelő jellegű, vagy hivatali pártszervezetről1 van szó. Másodszor: az alapszerveze­ti vezetőségek bátrabban fog­lalkozzanak és tárgyaljanak ideológiai jellegű napirende­ket, vezetőségi ülésen, taggyű­lésen egyaránt. Ilyen témák lehetnek például: „milyen az alapszervezetben a tagság esz­mei, ideológiai felkészültsége, hogyan érvényesül a kollektí­va cselekvési egysége. vagy milyen — nem marxista — áramlatok, nézetek hatnak és milyen mértékben az alap- szervezet működési területén”. Az ilyen jellegű témák terve­zése és megtárgyalása igen fontos, nagy jelentőségű, mert elősegíti a párttagság tisztán­látását, eszmei, ideológiai és erkölcsi nevelését. Harmadszor, igen nagy gon­dot kell fordítani a tervezésnél a párt belső életével kapcso­latos kérdések elemzésére, a feladatok helyes meghatározá­sára. E témakörbe tartozik, hogyan lehet erősíteni, szilár­dítani a párt tömegpolitikai tevékenységét, a párt és a tö­megek kapcsolatát. Ugyanígy figyelni kell a pártoktatás szervezésére, ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtására, a pártépítés, ezen belül a tag- felvételi munka színvonalának, ütemének, a tagság összetéte­lének helyes kialakítására. A pártnfegbízatások jó kijelölé­„A pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következete­sebb és egységesebb végrehaj­tásának, a pártellenőrzés erősí­tésének és az alapszervezeti munka fejlesztésének.” (Kádár Jánosnak az MSZMP X. kongresszusán mondott be­szédéből.) A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1972. novemberi haitározata ezt az idézett gondolatot tá­masztotta alá, mivel napjaink­ban változatlanul helytálló. Továbbra is a párt előtt álló egyre bonyolultabb, sokrétűbb feladatok végrehajtásában igen nagy szerepet töltenek be a pártszervezeteink. Politikai, szervezeti, mozgósítási felada­tokat kell megoldaniuk a cél­kitűzések sikeres megvalósí­tása érdekében. Az alapszerve­zeti munka színvonalának emelése az irányító, szerve­ző és mozgósító tevékenység ellátása megköveteli, hogy a helyi feladatok végrehajtását, a pártmunka minden fázisát átgondolt tervezés előzze meg, amelynek előkészítésében az egész kollektívának részt kell vennie. Titkári értekezleteken, egyé­ni beszélgetéseken, alapszerve­zeti vezetőségi üléseken egyes elvtársak gyakran kérdezik, hogyan, mi módon lehet az alapszervezeti pártmunkát úgy megtervezni, hogy az megfe­leljen a követelményeknek, az alapszervezet legfontosabb teendőinek ellátására irányul­jon, a leglényegesebb kérdése­ket tartalmazza. Azt válaszol­hatjuk, hogy az alapszervezeti politikai munka jó megterve­zéséhez alapvető követelmény, hogy az alapszervezeti vezető­ségek jól ismerjék működési területükön a politikai felada­tokat, a terület gondjait, prob­lémáit, a párttagság elméleti felkészültségét, munkabírását, a tömegszervezetekben rejlő tartalékokat. Alaposain ismer­jék a párt felsőbb szerveinek határozatait, tanulmányozzák azokat és helyesen válasszák ki e határozatokból adódó he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents