Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

1973. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK nst MECVBI M^Círiap „Presszósarok” az üzemben Miért nem fogy a vacsora ? Amióta a kávé bevonult „nemzeti italaink" sorába, a hivatalokban, üzemekben, in­tézményekben, termelőszö­vetkezetekben kialakult a ká- véivás mindennapos szertar­tása. Nem csekély gondot okoz ez, persze, a munkavédelmi és tűzrendészed felelősöknek, akik olykor már csak elkésve fedezik fel a zárlatos villany- resót, a rosszul szigetelt veze­téket, az „imádság tartja” konnektort. Figyelmesség Ez ellen is tenni akartak a Hazai Fesű&fonó- es Szövő­gyár kistarcsai gyárának ve­zetői, amikor — ez ideig — két üzemrészben kávézosarkot rendeztek be a dolgozóknak. Természetesen biztonságos konnektorokkal, hibátlanul szigetelt vezetékekkel, kifo­gástalanul működő kávéfő­zőkkel, poharakkal, székekkel. — A biztonságon és a bal­esetvédelmen kívül a munka­iegyelem és a szociális gon- dosKodás szempontjai is köz­rejátszottak itt — mondja .ierczeg Istvánná, a kistarcsai gyár csúcspártvezetőségének nöíelelőse. — Az üzemnek is jobb, ha egy ember főzi meg i műhelybeliek kávéját, mint- na ki-ki „elvonul” tíz-húsz percre .kávéügyben”. Aztán neg, figyelmességnek is szán­ba a vezetőség ezt a gesztust, rogy biztonságos és kulturált körülmények között frissít­hessék fel magukat a dolgo­zók. Ebben a gyárban, ahol a munkások 70 százaléka nő, nem ez az egyetlen jele a fi­gyelmességnek, a rendeletek előírásain túlmenő szociális gondoskodásnak. Semmilyen rendelet nem ír­ta elő például azt az intézke­dést, amivel a gyár gazdasági és szakszervezeti vezetői meg­könnyítették a dolgozók —el­sősorban a munkásnők — be­szerzési gondjait. Itt már szin­te hagyomány, hogy nyáron, ősszel nagy tételben, kedvez­ményes áron szerzik be a kör­nyékbeli termelőszövetkeze­tektől a befőzéshez szükséges gyümölcsöt, paradicsomot, paprikát, téli almát, burgo­nyát. Segély tanszervásárlásra — Az is hagyomány nálunk. Hogy a gyermeküket egyedül nevelő munkásasszonyok előnyben részesülnek a vál­lalati, szakszervezeti segélyek elosztásánál, s hogy gyerme­keik ingyen üdülhetnek. Több éves múltra tekint vissza az is, hogy a nagycsaládos dol­gozók gyermekenként 200 fo­rintos tanszervásárlási segélyt kapnak az iskolaév kezdetén. A kistarcsai gyár nőpolitikái intézkedési tervének kidolgo­zását széles körű felmérés előzte meg, üzemrészenként. Kérdőívek segítségével még közvélemény-kutatást is végez­tek a munkásnők között, mi­öt perc pihenő a cérnázóban: kávé- és cigarettaszünet. lyen munka- és egészségvédel­mi, szociális intézkedéseket várnak az üzem vezetőitől. A munkásnőknek csaknem egynegyede vidékről jár be a gyárba. Több mint százan 10—20 kilométerről, tízen pe­dig — vállalati busszal — 90 kilométeres távolságról Heves megyéből. Az összes bejárók átlagos utazási ideje két órát tesz ki naponta. Ért­hetően nagy volt tehát az igény az iránt, hogy legalább a kisgyermekes anyákat men­tesítsék az éjszakai műszak alól. Erre tavaly nyílt végre lehetőség, az új cérnázó üzem­be helyezésével. Az egy-, il­letve kétműszakos munka biztosításával elérték, hogy lé­nyegesen csökkent a gyer­mekgondozási szabadság utá­ni kilépők száma, sőt, olyan anyák is jelentkeztek munká­ra, akiknek még le sem telt a hároméves szabadságuk. Je­lenleg a munkásnők 14 száza­léka két, 20 százaléka egy műszakban dolgozik. — Intézkedési tervünk célul tűzte ki az üzemi óvoda bő­vítését. Egy szolgálati szoba megürülésével erre is lehe­tőség nyílt, s így tizenket­tővel több gyereket tudtunk felvenni: valamennyi dolgo­zónkét, aki kérte. A gyár gondoskodásáról ta­núskodnak az egészségvéde­lem fejlesztésére tett intézke­dések is. Az új cérnázó 150 személyes fürdő-öltözőjének üzembe helyezését követte a Yégiek korszerűsítése. A há­rom női öltözőben még egy- egy hajszárító burát is fel­szereltek. hogy ne kelljen az asszonyoknak fürdés után vi­zes fejjel kimenniük az üzem­ből. Kényelmes, de szokatlan Az üzemorvosi ellátást bőr­és nőgyógyászati rendeléssel, terhesgondozással bővítették. Évente van rák- és tüdőszű­ÉPÍTŐIPARI GÉPEK eladók — betonkeverők — vibrátorok — szállítórzalagok — géplapátok — gyorsfelvonók — kotrógépek — úthengerek — dózerek stb. VEGYÉPSZER ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG Gépészeti Osztály Budapest I., Iskola u. 13. ügyintéző: Soltész Béla (tel.: 360-337) rés az üzemben. A gyár ve­zetőinek közbenjárására a dolgozókat — lakóhelyüktől függetlenül — kezelésben ré­szesítik a községi fogászati rendelőben. — Nincs ilyen sikere viszont az üzemi étkezésnek — mond­ja rosszallóan a csúcspárt- vezetőség nőfelelőse. — A kérdőíveken nagy számban szerepelt az a kérés, hogy te­gyük lehetővé önköltséges árú vacsora hazavitelét az üzemi konyháról. Saját dolgo­zóinknak az itt fogyasztott ebédet 4,50 forintért, az el­vihető — kétfogásos — vacso­rát 8.30-ért tudjuk biztosíta­ni. Igazán nem drága, ennek ellenére, áprilisban naponta mindössze 25 adagra fizettek elő, ami legfeljebb 7—10 csa­ládot jelent. — ön például igénybe veszi ezt a lehetőséget? Herczeg Istvánná szabadko­zik: — öten vagyunk; öt adag vacsora 41,50 forintba kerül­ne, ennyiből magam is előálli- tom. — És a bevásárlással, főzés­sel eltöltött idő, a fáradság, az energia? Az mennyibe kerül?! — Ezt még sosem számol­tam ki — felel zavartan. Azt hiszem, itt van a dolog lényege': erre egyetlen mun­kásasszony sem gondol, ami­kor a kényelmes, de szokatlan megoldás helyett megmarad a fárasztó réginél. És a nyolc­órás műszak, az utazás, a be­vásárlás után — pihenés he­lyett — odaáll a tűzhely elé vacsorát főzni. Nyíri Éva Külön lablón a tiszai árvíz Tegnap megnyílt Gödöllőn a polgári védelmi kiállítás A Pest megyei polgári vé­delmi parancsnokság vándor- kiállítása 1970-ben készült. Az anyag felújítása után most el­ső ízben Gödöllőn mutatják be a város, a járás lakosságának. A szerdán délután 2 órakor megnyílt kiállítást Kovács Miklós őrnagy, Gödöllő város polgári védelmi törzsparancs­noka nyitotta meg, azon részt vettek a járás községeinek ta­nácselnökei, az ÁFÉSZ-veze- tők és a tömegszervezetek ve­zetői, valamint az üzemek törzs parancsnokai. A vándorkiállítás — amely vasárnap délig a járási hiva­tal épületének nagytermében tekinthető meg — több mint húsz tahión mutatja be a korszerű tá­madóeszközöket, illetve azok hatása ellen a lehet­séges védekezési formá­kat. Tárgyalja a riasztást, elsöté­títést, a távolsági védelem fel­adatait, a különböző szakszol­gálatok tennivalóit, bemutat­ja a pv-egységek munkáját természeti katasztrófák ide­jén. Így például külön tabló foglalkozik az 1970-es nagy, tiszai árvízzel. Bemutatja a legfontosabb, a polgári véde­lemmel kapcsolatos jogszabá­lyokat is. A makettek szemléltetően érzékeltetik az élelmiszer­védelem tennivalóit, bemutat­ja a lakóépületek teljes elzár­kózását, az árokóvóhely-épí­tést, az egyéni szükségvédő- eszköz-készítés feladatait, a fúrt kutak védelmének tenni­valóit. A kiállításra várják a város és a környező községek lakóit. Az általános iskolák felső ta­gozatos tanulói szervezetsze- rűleg látogatnak majd ide. A kiállítás hűen érzékel­teti, hogy a korszerű tá­madóeszközök ellen is ha­tásosan lehet védekezni, ha időben és megfelelően fel­készülünk. T. K. Gombnyomásra kapcsolják a szerelvényeket Befejeződött a nemzetközi vasút-karszerűsítési konferencia Az európai vasutak össze­hangolt fejlesztésére készül­nek a kontinens országainak szakemberei — közölték szer­dán a nemzetközi vasútkor­szerűsítési konferencián, Szombathelyen. 1981-ben megkezdik az önműködő ütközőberen­dezések felszerelését a személy- és teherszállító kocsikra. A szerelvényeket a korszerűsí­tés eredményeként gombnyo­mással lehet majd összeállíta­ni, illetve felbontani. A konferencia résztvevői megállapították, hogy a gőz­mozdonyok alkonya — 120 éves pályafutás után — visz- szavonhatatlan. A szocialista országokban — köztük ha­zánkban is — a nyolcvanas évek elejére kiszorítják a for­galomból a gőzösöket. A Magyar Államvasutak­nál folyamatban van a vontatási telepek kialakí­tása, amelyek a vontató járművál­tás korszerűsítését szolgálják. Lengyelországban üzemi la­boratóriumokat hoztak létre, új diagnosztikai módszereket vezettek be a villamos és Diesel-mozdonyok üzembiztos közlekedésének kiszolgálására. Ismertették a csehszlovák vas­utak új módszerét is a külön­böző típusú mozdonyok opti­mális fordulójának megszer­vezésére. A kétnapos konfe­rencia Lindner Józsefnek, a MÁV1 vefcérigazgató-helyetté- sének zárszavával ért véget. Sétány A ráckevei Aranykalász Tsz Csabai-brigádja is részt vett a járási székhely Duna-parti sé­tányának építésében. A ké­pen: már áll a lámpaoszlop, beköthetik a vezetéket. i'.kes János felvétele Magyar divatcikkek Kijevben A Tanimpex Külkereske­delmi Vállalat az Ukrán Ke­reskedelmi Kamara közremű­ködésével május 28-tól több hetes cipő-, bőrdíszmű- és kesztyűkiállítást rendez Ki­jevben. A kiállítás célja meg­ismertetni a szovjet vásárlók­kal a magyar ipar újdonsül gait. Autóbuszszemle Gödöllőn Tegnap délelőtt megtartat­ták Gödöllőn a Volán 20-as Vállalata helyi főnökségének autóbuszszemléjét, amelyen 63 jármű vett részt, (öt kocsi éppen főjavításon volt.) A szemlét megelőző napok­ban különös gonddal javítot­ták és tisztították az állomás mögötti téren az autóbuszokat a főnökség dolgozói. A szemle célja: műszaki és esztétikai szempontból megvizsgálni a kocsipar­kot. A zsűriben ott volt Reis Gyula üzemigazgató is. A szemle arról tanúskodott, hogy a gödöllői helyi forga­lomban részt vevő járműve­ken is az erőszakos megron­gálás sok nyoma taLá Lható. Sajnos pusztítással találkoz­hatunk a megállóhelyeken és a közúton is, ahol letépik a menetrendeket, kidöntik a jel­zőtáblákat, sőt. Domonyban és Ikladon az „erős emberek” még a KRESZ-táblákat is ki­döntik. A gödöllői szemle igazol­ta, hogy a dolgozók jó gazdái a rájuk bízott jár­műveknek. Hogy kik részesülnek juta­lomban,' az a vállalat egysé­gei közötti pontversenyben dől eL E versengésben az utazóközönség is nyer, hiszen megfiatalított és megfelelő műszaki állapotban lévő au­tóbuszokon utazhatnak. Cs. J. Kirándulócentrum a Velencei-tó mellett Az ifjúsági turizmus fejlesz­tésére vonatkozó kormányha­tározat nyomán a múlt év nyarán megkezdődött a velen­cei-tavi ifjúsági kiránduló- centrum építése; 1980-ig kö­rülbelül 5000—6000 fiatal ta­lál hétvégi strandolási és pi­henési lehetőséget, s mintegy 1000 fiatal pedig tartós szál­lást A centrum kialakításának meggyorsításához a bel­kereskedelmi miniszter az idén is több mint 20 millió forintos anyagi támoga­tást rendelt el. Nyárra már elkészül egy 150 személyes állandó szállásépü­let, bővül a konyha, zöldség­gyümölcs- és tejárusító pavi­lonokat nyitnak, s kiépítik a mólót. A fiatalok igénybe vehetnek kollégiumi szálláshelyeket az Express Utazási Iroda, vala­mint az idegenforgalmi hiva­talok és vállalatok szervezésé­ben. Az ifjúsági turizmus fej­lesztését szolgálja a szemé­lyenként és éjszakánként nyújtott 6 forintos szállásked­vezmény, amivel a fiatalokat az ifjúságpolitikai alap támo­gatja. A vendéglátóiparnak a határozatból adódó fontos feladata egyebek között a fiatalok étkeztetési kíná­latának és szórakozási le­hetőségeinek bővítése is. Az igények alapján a fiatalok számára a három főétkezés helyett naponta többszöri, al­kalmanként kisebb adagú, de szélesebb választékú étkezési formákat tartanak megfelelő­nek. N em siet a lámpa — próbálják velem elhi­tetni illetékesek, he­lyenként hivatalos nyi­latkozatban is. Ám hivatásos gyalogost minőségemben szerzett, több évtizedes ta­pasztalatom szerint a lámpa igenis, siet. Sok ezernyi példa közül hadd idézzem csupán azt a legfrissebbet, amelynek a Lenin körút—Dohány utcai kereszteződés gyalogátkelő­helyénél voltam tanúja a na­pokban. Vagy harmincán várakoztunk a zöld jelzésre a szép emlékű Hungária Kávéház sarkánál, hosszú percek óta várva, hogy át­kelhessünk a Bástya mozi oldalára. Csoportunkban a teljes társadalmi keresztmet­szet tükröződött, a copfos kisiskolástól a dédnagyma­mákig, várandós kisma­máktól a legszebb férfikar­ban levő katonatisztig. A lámpa végre pislogni kezdett, majd kigyulladt a szabadot jelző zöld fény. A Siet vagy nem siet? tömeg meglódult, s ki-ki tőle telhetőén szaporázta a lépést, az áhított túlsó part felé. Elöl — természetesen — az ifjúság, meg a legszebb fér­fikorban levő katonatiszt. Két lépéssel mögöttük a kö­zépkorúak derékhada, va­lamivel utánunk a várandós anyák, és messze leszakadva az élbolytól tipegtek a déd- nagyszülök. A katonatiszt már-már partot ért, amikor a lám­pa ismét pislogni kezdett. A derékhad ekkor hagyta el a vilamossíneket, * játékosan cikázott a Dohány utcából kikanyarodó autók között. Az idősebbek kétségbeeset­ten próbáltak rákapcsolni, de így is javában pirosat mutatott nekik a lámpa, mi­re elérték a biztonságot je- jentő járdaszegélyt. Az eset csak egy a sok kö­zül. Mégis azért érdekes, mert egy minapi hírlapi cikkben így nyilatkozott a magát megnevezni nem kí­vánó illetékes: „Sokan azt hiszik: a zöld jelzés arra szolgál, hogy a gyalogosok az úttest egyik szélétől a má­sikig átérjenek”. Ha már így rajtakaptak, bevallom: én is azt hittem, A közlekedési lámpák rend­szere, a fehér zebrajelzések, a járdaszigetek, a sebesség- korlátozást, a közeli iskolát jelző KRESZ-táblák a gya­logosok — a gyengébbek — védelmét, biztonságát szol­gálják az erősebbekkel: a gépjárművekkel és — tiszte­let a kivételnek — vezetőik­kel szemben. Mondom: azt hittem. Röstelkedve ismerem be tévedésemet. No persze csak, ha hinni lehet az illetékes­nek. Ny. ÉL l 1

Next

/
Thumbnails
Contents