Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

“Siifeido A PESTMEG-YEl" Hí RLA P~~rK^LONK.l /V PA SÁ XVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM 1973. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Évente két és fél millió eladott facsemete Tizennyolc százalékos nyereséget ért el a termelőszövetkezetek erdőgazdasága FŰRÉSZÜZEM - VIDÉKI MEGRENDELŐK - KÉRÉS A KIRÁNDULÓKHOZ A termelőszövetkezetek er­dőgazdaságában 1440 hold er­dőterület kezeléséről, haszno­sításáról és utánpótlásáról gondoskodnak, s körülbelül ugyanannyi területen irá­nyítja az erdőgazdaság a ter­melőszövetkezetek használatá­ban levő erdőkben a munká­latokat. — Évente 35 hold területű erdőt termelünk ki — mon­dotta Susán János igazgató —, de annál jóval nagyobb terű- j létén ültetünk új fenyő-, j tölgy-, akác- és nyárfaerdőt. — A kitermelt fát szépen fejlődő nagyerdei fűrész­üzemünkben dolgozzuk fel: épület-, bútor- és tűzifának. Az épület- és tűzifa nagy részét Szol­noki úti kis fatelepünkön adjuk el. Kőrisből és egyéb fából kü­lönféle bútoralkatrészeket ké­szítünk, megrendelésre. Je­lenleg a kaposvári bútorgyár­nak szállítunk nagyobb té­teleket. területet, tűzgyújtó- és piri tóhelyeket is létesítve, melye két főleg vasárnapokon szá mosan felkeresnek. Van úgj hogy a sok kerékpároson ki vül, száz autó is kiérkezii Kérjük azonban a kiránduló kát, hogy legyenek fegyelmezetteb­bek, tartsák tiszteletben a pihenést nyújtó erdőt, ne dobálják el a papír- hulladékot, ne tépjék, pusztítsák a fákat és bok­rokat — .mondotta Susán János, a erdőgazdaság igazgatója. Kopa László OTVENSZAZALEKOS SIKER Egri diáknapok: egy aranyérem Az Arany János gimnázium ' tanulói a diáknapok keretében rendezett művészeti vetélke­KETTOTOL HATIG Helyszíni közvetítés a rádióban Nagykőrösről A Nagykőrösi nyár 73 ren­dezvénysorozat egyik esemé­nye lesz június 11-én, hétfőn délután, a Magyar Rádió Ket­tőtől hatig című népszerű kí­vánságműsorának közvetítése az Arany János Művelődési Központ tanácsterméből. A rádióközvetítést, Harsányi András osztályvezető irányítá­sával, a városi tanács művelő­désügyi osztálya készíti elő, mely áz intézmények és isko­lák vezetőivel megbeszélést tartott. Szabó Sándor művelődési felügyelő elmondotta, hogy a közvetítés alkalmából a rádió több munkatársa felkeresi Nagykőröst. A műsorban a művelődési központ férfikara is szerepel, egy körösi zene­szerző zeneműve is elhangzik, valamint több Arany János­vers, továbbá riportokat hall­hat az ország népe a konzerv­gyárból, a város mezőgazda- sági és ipari üzemeiből, és megszólal több körösi vezető ember is. Mit látunk ma a moziban? Harmadik nekifutás. Ma­gyar film. Kísérőműsor: Kalendárium. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKO­LÁBAN. Meglepő fordulat. Szovjet— üzbég bűnügyi film. Előadás kezdete: este 7 órakor. Határszerte Vegyszerrel a gyomok, talajférgek ellen Kevesebb a pepecselés dón Egerben, versmondással és irodalmi színpadi bemuta­tóval szerepeltek. Fülöp Dániel, a gimnázium harmadik osztályos tanulója folytatta ez évi nagyszerű sze­replését, és aranyérmet nyert. A két évvel ezelőtt rendezett legutolsó versenyről is arany­éremmel tértek haza a gimna­zisták. Sajnos, nem kísérte szeren­cse az irodalmi színpad sze­replését. Az éjszaka csodái cí­mű, Weöres Sánd'or verseiből készült összeállítás nem tet­szett a zsűrinek. Az egri diáknapok színvona­las diáktalálkozó volt: Heves, Szolnok, Nógrád és Pest me­gye, valamint Budapest diák­jai sok szép művészi produk­ciót mutattak be. A körösiek ötvenszázalékos sikere sem rossz eredmény, hiszen sok kö­zépiskola be sem jutott az egri döntőbe. Nagy feladatok előtt Ismét ‘ a Minőség szocialista brigád Részt vesz a dolgozz hibátlanul mozgalomban A konzerv Il-es üzemének Minőség szocialista brigádja a kiválók közé tartozik: nem­régiben tüntették ki aranypla­kettel. A brigádvezető, Márton Lászlóné gyártásközi ellenőr, szülési szabadságon van, ezért Balogh Lászlóné áruátvevő is­mertet meg bennünket a kol­lektíva munkájával, eredmé­nyeivel. A Il-es telep — szinte ki­sebb gyár — termelőüzemből és laboratóriumból áll. Bor­só-, babfőzelék, lecsó, zakusz- ka készül itt. A Minőség szocialista bri­gád 1967-ben alakult. Tíz tag­ja különböző munkahelyeken igyekszik helytállni, bekap­csolódva a dolgozz hibátlanul mozgalomba, mely a gazdál­kodás minden területére ki­terjed. A brigádtagok egyik fő tö­rekvése a csoportos és egyéni tanulás, a közéletben vállalt társadalmi megbízatások ma­radéktalan elvégzése. Gömöri András például se­gédmunkásként kezdte, s e huszonöt éves fiatalember ma az élelmiszeripari főiskolát végzi. Büszkék Kovács lmré- nére, aki a laboratórium he­lyettes vezetője: elvégezte a Kertészeti Egyetem tartósító szakát és nem régen lett üzemmérnök. Szűcs Judit gyártásközi ellenőr marxista— leninista középiskolán tanul, Balogh László szakmunkást kiváló munkásőrnek ismerik, Gömöri Jánosné csoportveze­tő megyei és városi tanácstag, Balogh Lászlóné a közgazda- sági technikumot végzi. A Minőség szocialista/ bri­gád a nemrég megrendezett higiéniai napokon is képvi­seltette magát és a konzerv­ipari szocialista brigádveze­tők az ÉDOSZ-székház nagy­termében minap rendezett ta­nácskozásán is. Most a szezonra készül: nagy feladatok várnak rá. A szocialista brigádok verse­nyében az idén is kimagasló eredményeket akar elérni. Bíró Ilona Vizsgára készen A konzervgyár szállítási osztálya által szervezett ttrgonca- vezetői tanfolyam 30 részvevője, Varga Sándor oktató vezeté­sével, egy hónapon át gyakorolt a kerékpármegőrző melletti területen, s az elméleti és gyakorlati ismeretekből ma, május 31-én vizsgázik. Varga Irén felvétele KÉTMILLIÓ LÁDA Indul a borsószezon Nyersanyag — hetven termelőszövetkezetből A konzervgyár szezon előtti készülődése nem kis feladat elé állítja a göngyölegtelep adminisztrációját. A nyersárú begyűjtéséhez május és június hónapban 140 ezer ládát kéül kiszállíta­ni. Ez a mennyiség a szezon­ban körülbelül tizenötször- hússzor fordul meg a gyár és a termelőszövetkezetek kö­zött, telve vagy üresen: ez azt jelenti, hogy egy-egy szezon­ban körülbelül kétmillió láda árut szállítanak a gyárba. A termelőszövetkezeteket a külső telepről látják el ládá­val. Törtei 28 ezer, Farmos 16 ezer, Tápiószele 40 ezer, Ceg­léd 10 ezer kijavított használ­ható ládát tud adni. Nagy segítséget jelentenek az üzemnek a termelőszövet­kezetek által kijavított ládák: a szolnoki Lenin, a galgahé- vizi Rákóczi, a tápiószentmár- toni Rákóczi és Kossuth, va­lamint a galgahévízi Kossuth termelőszövetkezet által kija­vított 45 ezer láda jelentő^ göngyölegmennyiség. Borsószemszállításra a te» lepről huszonnyolc termelő- szövetkezetnek küldenek mű­anyag ládát, 500—500 darabot. Ez a mennyiséig cserélődik. Ugyanis ä borsócséplőktől négyóránként kerül a szem beszállításra. Az abonyi telep kádárrész­legének júniusban ezer 200 li­teres hordót kell töltőképes állapotba hoznia, majd, a III. negyedév folyamán, további 3 ezret kell kijavítania. A göngyölegiroda napi terv szerint látja el a termelőszö­vetkezeteket ládával összesen hetven termel őszövetliezettel áll kapcsolatban: azokból özönlik a konzervgyár szá­mára a nyersanyag, a borsó, a bab, uborka, paradicsom, pap­rika és utolsónak a sárgarépa, illetve a gyökér. A konzervgyár teherportá- ján be- és kiözönlő nyersáru­forgalom egy pillanatra sem szűnhet meg. B. I. SPORT Váltakozó sikerű kosárlabda-mérkőzések Hazai pályán, valamint Nagykátán és Cegléden mér­kőztek kosarasaink a bajnoki pontokért NB III FÉRFI Nk. Ped.—Radnóti SE (Sza­badszállás) 72:70 (32:30). Nk.: Molnár (9), Ábrahám T. (14), Elsárgult lapok vallomásai (I.) A VÁROS ÉS LAKÓI Határszerte folyik a szőlő peronoszpóra eileni permete­zése és a kötözés. A gyümöl­csösökben ugyancsak meg­kezdődött a védekezés a jó­nak ígérkező termés meg­mentésére. A gazdák, akik a kiskerteket, háztáji terüle­teket művelik, a hagyomá­nyos növényvédő szerek he- Ivett egyre inkább az újabban á terjedőket kedvelik meg. Hézgálicot már nagyón ke­vesen vásárolnak. A pero- noszpóra elleni újfajta sze­rekkel nem kell annyit pepe­cselniük. Kapós a Dithane M—45, a Cuprosan, a Zineb, az Orthofaltan és a rézoxi- klorid. A1 peronoszpóra és egyéb gombabetegségek elle­ni legújabb szer a Dithane- Cupromix, amely a Dithane M—45 rézzel kevert változa­ta. Tartós hatásúnak tart­ják, amely gyorsítja a szőlő érését. Főleg a záróperme­tezések elvégzéséhez ajánl­ják. Az almamoly ellen és álta­I Iában a rágó kártevők pusztí- | tására alkalmas a B—58, az j Antio, a Satox és a Ditrifon. j A permedébe a gombabeteg­ségek ellen Dithane M—45- öt, a liszharmat ellen Funda- zolt célszerű keverni. A tavasszal egyre több kert­ben használták a különféle műtrágyát. A nitrogén, a káli és a szuperfoszfát műtrágyák iránt nőtt a kereslet. A talaj­férgek elpusztítására bevált az L—7-es lindános szer, a ló­férgek ellen az Arvalin. A burgonyabogár ellenszere a Sevin, a meztelen csigákat a Limasid irtja ki. A kistermelők előtt sem ismeretlenek már a vegysze­res gyomirtók. Azokon a te­rületeken, ahol nem termel­nek kultúrnövényt, az Aktikon nevű szer a legjobb a tarack és a gaz kipusztítására. Ahol veteményezni szándékoznak, a vetés előtt a Gomax vegy­szeres gyomirtószert kell bele­gereblyézni a talajba. K. L. Szabados vagy szabad me- zőváros fogalommal a XV1U. század közepén, a „há­rom város” viszonylatában a XIX. század első felében ta­lálkozunk. Kecskemét és Nagykőrös szerette volna meg­szerezni a szabad városi ran­got. Ennek első feltétele az volt, hogy meg kellett vásá­rolnia a földesúri jogot. Nagy­kőrös 1818-ban, Kecskemét 1832-ben szerezte meg. Hogy nem lettek szabad királyi vá­rosok 1848 előtt, az a bent­lakó nemesség és Pest várme­gye mesterkedésén múlott. A két város közül Kecskeméten a Koháry család úriszékkel rendelkezett, Nagykőrös felett az úriszéket Pest vármegye gyakorolta. Mindkét város a földesúri jog megváltásával szabad mezővárossá lett. A városok a királytól vásár- és piactartási jogot kaptak, s mint piac- és vásárhelyek, je­lentős szerepet vittek. Nagy­kőrösnek volt vásárjoga a kö­zépkorban is. Frigyes-, László- és Dömötör-napi vásárai isme­retesek. A György-napi vásár jogát a XVIII. század közepén kapta, s a messze környék la­kóinak értékesítőhelyévé vált: itt adhatták el terményeidet és termékfeleslegeiket, itt vá­sárolhatták meg, amire szüksé­gük volt, a kereskedők árut. hoztak. Külföldi kereskedők keletről is, nyugatról is jöttek. Helyi „kofák” és „tőzsérek” nagy számmal működtek a vá­rosban. A „kofák” az élelmi­szerektől a ruhákig mindennel kereskedtek. A „tőzsérek” ál- latkereskedpst, elsősorban marhakereskedést folytattak. A 15 éves háború előtt még több mint 20 falu népe járt ide vásárló és eladó szándék­kal, Törtei, Tetétlen, Kara, Je­nő, Bőg, Kécske, Kőcser, Szent­király (Lászlóf alva), Szentlö- rinc (Nyárszentlőrinc), Felső- alpár, Alsóalpár, Vacs, Lajos, Mizse, Mikebuda, Vatya, Her- nád, Pótharaszt, Nyáregyháza, Csév, Dánszentmiklós községek népe fordult meg itt. A városok és piacok bizton­ságáért a városok tartoztak fe­lelősséggel. A kereskedők, fő­ként a külföldiek kirablása még a XVIII. században is előfordult. A károsultakat a vásártartó város volt köteles kártéríteni, s azon fölül, hogy a kereskedők kárát meg kel­lett fizetnie, Mária Terézia ki­rálynő 10 ezer rajnai forint bírsággal sújtotta a várost. (Ma körülbelül 1 millió forint.) A város régen erődített hely, másodsorban piaci és vásár­hely, harmadsorban a környék ellátó kisipari helye, negyed­sorban iskolafenntartó hely volt. T/'árosunk a hűbéri társada­' lom korában, lakosságát tekintve, nem volt egyszintű. Mintegy 100 nemesi család la­kott itt, 3—400 személy. Ez a nemesség sem volt azonban egyszintű, mert akadtak közöt­tük, akik adománybirtokosnak tartották magukat, a címmel és» címerrel rendelkezők kö­zött a meggazdagodott és a városi hatalmat is kézbentar- tók elhatárolták magukat a szegényebbektől. A paraszti nép is több réte­gű volt. A város földesurai, az országos jog alapján, jobbá­gyoknak minősítették őket. Lé­nyegében a földesurakkal kap­csolatuk nem volt. A módos paraszti réteg képezte a felső szintet. A középszint a „sze­génység” volt. Az adófizetők nagy részét ez a réteg adta. Földje, szőlője; veteményes­kertje, akla és háza volt an­nak, aki e réteghez tartozott, megfelelő jószágállománnyal. A kétkezi munkást zsellérnek nevezték. A zsellérek között is volt különbség, mert egy ré­szük házzal és szőlővel is rendelkezett. A béres, a szol­ga, a szolgáló és a betyár a zsellér után következett. A be­tyár akkor még nem volt azo­nos a rablóval vagy a hara­miával. A pásztorok nem min­dig voltAk helybeliek, gyakran változtatták helyüket, mert ez­zel a foglalkozással kapcsola­tosak az állatlopások. A módos iparos a paraszt- ság középrétegével, a sze­gény a zsellérekkel élt egy szinten. A nemesség, a pa­rasztság felső és középrétege, továbbá az iparosság adta a város művelt és vezető réte­gét. A tekintélyes felső réteg tette lehetővé, hogy a nagykő­rösi iskola középszintűvé fej­lődhetett. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) Mester (4), Zsákai (27), Maros- fi (1); csere: Sz. Nagy (14), Boros (3), Vörös. Sokáig szo­ros volt az eredményállás. Szü­net után gyors indításokkal jobban elhúztak a körösiek. NB III NŐI Duna Cipő (Bp.)—Nk. Ped. 68:26 (27:19). Nk.: Máté (7). Zsoldos, Kollár É. (7), Faragó » (5); csere: Pászti, Bakó, Mol­nár, Bielik. Szünetig még jól tartották magukat a hazaiak, de később a múlt évben még NB II-ben játszó, jól képzett csapat ellen erőtleneknek bizo­nyultak. MEGYEI FÉRFI IFJÜSÁGI Monori gimn. A—Nk. gimn, 43:34 (22:17). Legjobb dobó: Kiss (11), Józan (10), Nagyhu­tai gimn.—Nk. Ped. B 75:16 (31:8). Ld: Mocsai (6). Nk.Ped. B—Ceglédi Mezőgazd. Szakisk. 65:27. Ld: Nagy M. (12). MEGYEI FÉRFI SERDÜLŐ Nk. gimn.—Monori gimn. A 44:25 (22:15). *Ld: Józan (19), Nk. Ped. B—Nagykátai gimn, 34:13 (17:3). Ld: Bodzsár (8). MEGYEI NŐI IFJÜSÁGI Monori gimn. A—Nk. gimn, 82:2 (50:2). Kd: Orbán. MEGYEI NŐI SERDÜLŐ Monori gimn. A—Nk. gimn, 31:11 (3:6). Kd: Rózsás (8). Csütörtöki műsor Kézilabda Kinizsi-sporttelep. 17: Nk. Toldi ITSK—Városföldi ME- DOSZ (NB III) barátságos mérkőzés. Kosárlabda Monor: MSE—Nk. gus NB III-as női mérkőzés. Sportotthonudvar, 14.50: Nk. gimnázium—Monori SE serdü­lő női, 15.50: ifi női, 17: ifi fér­fi megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Pediió­bajnoki * — Haszon-, díszfa- és dísz- cserjecsemete-iskolánk is van, melyből Nagykőrös utcái fá­sítására is szállítottunk. Sok a vidéki megrendelő. Évről évre két és fél millió csemetét adunk el. — Erdőgazdaságunkban évi 7,5—8 millió forint terme­lési értéket produkálunk, a múlt évben 18 százalé­kos nyereséget értünk el. A gazdaságban és az üzem­ben hatvanan dolgozunk. — Gondoltunk arra is, hogy a Nagyerdőben a lakosságnak kirándulási lehetőséget bizto­sítsunk. Erre a célra a Pesti út jobb oldalán jelöltünk ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents