Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

J9T3. WAJTTS 31., CSÜTÖRTÖK 7 OS B A Házépítéshez Albert imán, a Pesti út 51. szám alatt, június elsején nyí­lik a helyi takarékszövetke­zet irodája. Egy részjegy- befizetés 200 forint. A támoga­tásra méltó, nemes szövetke­zés célja, hogy házépítéshez, telekvásárlásihoz, bútorvásár­láshoz, stb. minél több segítsé­get adjon a dolgozóknak. Virág Mihály Albertirsa Bekötötték a gázt Május 10-i Postabontásunk­ban közöltük Bukucs Sándor- né olvasónk levelét az illeté­kes válaszával, Mikor kapom meg? címmel. Olvasónk le­írta, hogy az 1971-ben vásá­rolt gáztűzhelyének üzemelte­vetítve még szebbek A SZÍNES FELVÉTELEK Ismét kapható a PROFIL B4 diavetítő gép, keretezett és szétvágatlan filmek vetítésére. Ára: 800 Ft Dianézők, diakeretek, diakeretező berendezés, olcsó „Monoplast” vetítővászon többféle méretben, nagy választékban kapható. téséhez nem kapta meg az en­gedélyt, illetve a pb-palackot. „Mivel egy nyolcvanon felüli házaspárt gondozok és két kis­gyermekem van, nagyon nagy előny lenne számomra a gáz. Hatodmagamra főzni így nem könnyű” — fejeződött be a levél. Az illetékes Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Válla­lattól Czike Gábor műszaki igazgatóhelyettes válaszolt. A rendkívüli körülményekre te­kintettel, olvasónknak soron kívüli bekötést engedélyezett. Ezek után nemrég válasz ér­kezett — az olvasótól: „Tisztelt Szerkesztőség! Ezúton szeretném megkö­szönni segítségüket. Kórház­ban ért az örömhír: május 9- én bekötötték a gázt. Nagyon szépen köszönöm önöknek és a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesének, Czike Gá­bornak, hogy teljesítette kéré­semet. Bukucs Sándomé Szentmártonkáta A János-hegy védelmében Jó gyalogolni a hegy fái és bokrai között. Tüdőt tágító itt a levegő. Erőt ad, üdít és fris­sít. A fáradtságot eloszlatja. A hegy, mintha mágneses erő volna benne, vonzza magához a kirándulók százait, ezreit. A látogatóktól hangosak a fel s le kígyózó ösvények. Az erre járók ámulják és dicsérik a fákat, a látogatót pedig kö­szöntik az itt-ott előbukkanó dombkiugrások, sziklaóriások, mint a múltból ittfelejtett kő­vitézek. A természet csodája állandó sétára ösztönzi a ki­rándulót, az új felfedezésére és megismerésére, mert a hegy mindig rejt valami ilyesmit. Ma már nemcsak a budapes­tiek és a vidékiek, hanem egy- ra több külföldi is jár errefelé. A hegy védelmében írtam e sorokat, mert manapság sokan védik a Bakonyt, a Vérmezőt, a Ligetet, stb. Én meg a János- hegyet. Mert hozzá nem értő kezek irtják a fákat, bokrokat (azon a címen, hogy elöreged­tek). Mennyire fáj ilyenkor az ember szíve! A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres: — épületgépész­technikust, — víz- és fűtésszerelő művezetőt, — építőipari kalkulátort, — víz- és fűtésszerelő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon: Vác, Bartók B. u. 14. Fiatalok! Vár Benneteket a Szellőző Művek légtechnikai berendezések gyártására. FELVESZÜNK TANULÓNAK közép- és általános iskolát végzett FIÁTALOKÁT GÉPI FORGÁCSOLÓ VAS ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS SZAKMÁRA- Kollégiumot biztosítunk.- Havi ösztöndíj 260 Ft-tól 600 Ft-ig.- Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés.- Térítésmentes étkezés.- Sikeres szakmunkásvizsga után személygépkocsi-vezetői jogosítvány azoknak, akik a vállalatnál fognak dolgozni.- Közép- és felsőfokú továbbtanulást biztosítunk esti. illetve levelező tagozaton.- Tanulmányi eredménytől függően pénzjutalomban részesülnek tanulóink.- Kezdő szakmunkás-órabér 8.50 Ft-tól 10 Ft-ig. JELENTKEZÉS: SZELLŐZŐ MÜVEK Budapest XI.. Építész u. 8-12. felefon: 451-720, Közgazdasági és Munkaügyi Főosztály “OJ, 1 Azt hiszem, mindennyiunk közös érdeke, hogy szép ma­radjon a hegy és tiszta, egész­séges a levegő. Padányi Lajos , Dunakeszi Valami elkezdődött A Mechanikai Laboratórium dunakeszi II. számú gyáregy­ségének területén, nemrég a szocialista brigádvezetők érte­kezletet tartottak, amelyen szóba került a hármas jelszó, a szocialista módon tanulni, élni és dolgozni megvalósítá­sa. Az üzem szakszervezeti titkára kérte a megjelenít bri­gádvezetőket és általuk a dol­gozókat, hogy segítsék a vál­lalattól nyugdíjba ment idős, elesett, vagy teljesen egyedül élő embereket Kérte továbbá azt is, hogy a Fóti Gyermek- városban és a vácdukai neve­lőotthonban levő gyermekek patromálásával is foglalkozza­nak. A brigádlvezetők megem­lítették, hogy ezek a patroná- lások szórványosan már eddig is előfordultak. Vállalták, hogy lehetőségeikhez mérten támogatják a javaslatot: váljon a vállalatnál minden­napossá a segítségnyújtás minden arra rászoruló szá­mára. Simon Ottőné Dunakeszi Szerkesztői üzenetek: B. E., Dunabogdány: A levelében jelzett témával hamarosan részlete­sen foglalkozunk. Addig is szíves tü­relmét kérjük. B. P., Tököl: Kö­szönjük a küldött tudósítást és a híreket. Lapunkban felhasználjuk őket. L. I., Túra és K. L., Vác: Problémáikról jövő heti Postabon­tásunkban részletesen foglalko­zunk, R. J., ízbég: örülünk, hogy meg van elégedve a bolt munká­jával. Miért kevés a kéményseprő? Válasz egy olvasólevélre „Kevés a kéményseprő. Ez­zel a címmel jelent meg egy írás a közelmúltban a Pest megyei Hírlapban, A cikk írója többféle szempontból is megvizsgálta e szolgáltatás helyzetét, csak éppen arra nem válaszolt, vajon miért vagyunk oly kevesen, mi, ké­ményseprők?’’ — írja Drago- vics Pál Tökölről, a Fő utca 28. szám alóL Szerinte a ké­ményseprés népszerűtlenségé­nek legfőbb oka az alacsony fizetés: „Vállalatunknál a legmagasabb órabér 10 fo­rint, amit 15—23 éves gyakor­lattal rendelkező szakmunká­sok kapnák meg.,. Van ná­lunk úgynevezett B, azaz megrendeléses munka, amely­re a főmérnökünk szerint nincs szükség. Pedig azért va­gyunk szolgáltató vállalat, hogy bármilyen, a szakmához tartozó feladatot elvégezzünk. S ha így tennénk, a fizetése­ket is tudná emelni a vállalat, s a létszámgondja is csök­kenne.” — Sajnos, nem ilyen egy­szerű a dolog — mondja Érc­hegyi Lajos, a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályha- építő és Gázszerelő Vállalat főmérnöke. — Férfiasán be kell vallanunk, hogy nincs presztízse a szakmának. Pél­dául két évvel ezelőtt három, tavaly egy ipari tanulónk volt, az idén pedig egy sincs. Az illetékesé a szó Közlekedünk? Közlekedünk! Ezúttal metrón és taxin Talán nem lesz érdektelen a ságáról lesz szó: a metróról és Pest megyei lakosoknak sem, a taxiról. Az alábbi eseteket főleg a bejáróknak, ha ezút- okulásul mondjuk el, hadd ta­tai a budapesti forgalom két nuljanak az olvasók ne a sa- (viszonylag kevesebbet tár- ját kárukon, hanem a —mién- gyalt) közlekedő alkalmatos- ken. Anyóka a mozgólépcsőn Még áprilisban történt, hogy a Blaha Lujza téri metróállo­máson lenn egy idős asszony topogott magatehetetlenül a mozgólépcső előtt, hiába te- kintgetve segítségért a kalic- kájában álló mozgólépcső-el­lenőr felé. Ö nem akart tudo­mást venni az anyókáról, aki szerkesztőségünknek az éppen ott lévő munkatársától kért és kapott segítséget. Kollégánk ezt szóvá tette az ellenőrnek, akinek vála­szát elnyomta ugyan a zaj, de beszélt helyette heves kéz­mozdulata. Felérve munkatár­sunk, miután átsegítette az idős asszonyt a kilépés nehéz­ségein, bement az állomás monitoros irodájába, az ott ügyeletet tartó ellenőmővel kö­zölte a történteket. Kérte, hogy a mozgólépcső-ellenőr felelőt­len viselkedéséről jegyző­könyvet, illetve panaszt szí­veskedjen felvenni. Erre az el­lenőrnő azt válaszolta, hogy jegyzőkönyvet nem tud fel­venni és panaszkönyvük sincs. Az esetet megírtuk a metró vezérigazgatóságának, s leve­lünkre a következő választ kaptuk: „A mozgólépcsőnél szolgálatot teljesítő ügyeletesok feladata, hogy figyelemmel kísérjék az álTomások forgalmát. A kiadott rendelkezés szerint szolgálati helyüket nem hagyhatják el, mert baleset esetén csak az ott elhelyezett kapcsolók­kal lehet a lépcső üzemelését meg­szüntetni. A kialakult gyakorlat szerint ezért dolgozóink az utasokat kérik meg egymás segítésére. A kifogá­solt esetre vonatkozóan az érdekelt dolgozónk azt állította, hogy az idős hölgy bizonytalanságát észre­vette, de a közelben nem látott senkit, aki segítségére lehetett vol­na. Ennek ellenére észrevételüket a szakmai oktatás keretében dolgo­zóinkkal ismertetjük, hogy abból a megfelelő következtetést levon­hassák. Meg kívánjuk jegyezni, hogy vállalatunknál a panaszkönyvek elhelyezésére, kezelésére vonatko­zóan utasítást adtunk ki, melynek értelmében a metróállomásokon is elhelyezünk panaszkönyvet. Pásztor Lajosné, a BKV panaszirodájának vezetője” A metróállomásokon javas­latunkra bevezették a panasz­könyvet — ennyit sikerült el­érnünk. Ám vessük össze a válaszlevelet a Nők Lapja má­jus 19-i számának Metró­zunk, metrózunk című cikké­vel. Idézünk belőle: „Sok kedvességet kaphat­nak az utasok a metró dol­gozóitól. Éberen őrködnek, hogy ittas ember ne kevered­jen a mozgólépcsőre. Több ál­lomáson tévén figyelik a le- és felhaladó utassort, de a sza­badszemmel őrködők is na­gyon ügyesek. A karjukon kis­babával leérkezők, az előre­haladott állapotban levő ter­hes nők elé kilépnek kalitká­jukból, karjukat feléjük nyújt­va lesegítik őket a lépcsőről.” A leírt jelenség a válasz szerint szigorúan tilos. Vajon miért? Csak azért, mert akkor a sajnálatosan eléggé gépies munkának lenne — uram bo- csá — emberi megnyilvánulá­sa is? Éjjeli díjszabás — nappal A másik eset szintén ápri­lisban, fényes nappal, 13 óra 10 perckor, amikoris szer­kesztőségünk egyik tagja a Hű­vösvölgy felől jövet a Fogas­kerekű végállomásánál, le- szállva az 56-os buszról, beült feleségével az ott levő taxi­állomáson a JA—81—92 for­galmi rendszámú gépkocsiba, s arra kérte a vezetőnőt, vigye őket a Blaha Lujza térre, a sajtóházhoz. Az útiköltség a szokottnál több volt, 26 fo­rintot mutatott az óra. Kifi­zetve a számlát, borravalót is adva, az utasok udvariasan megkérdezték a taxisofőrnőt, hogy fényes nappal miért jött kettes díjszabással. Ö csodál­kozva kérdezte: hát nem tud­ják, hogy szálloda, mozi és színház elől a nap bármelyik szakában kettes díjszabás van érvényben. Majd kijelentette: amúgyis hegyre fel vették igénybe a kocsit. Az esetet megírtuk az Autó­taxi Vállalat forgalmi főosz­tályvezetőjének — mivel nem egyedi jelenségről van szó —, a szabálysértő taxisofőrnő el­len kérve a legszigorúbb el­járást. A vállalat kérésünknek ele­get tett, s a következő fegyel­mi határozatot hozta: „A fegyelmi jogkör gyakorlója szerint Herr Agnes gépkocsivezető vétkes a Munka Törvénykönyve 34. paragrafus 2. bekezdésében foglalt kötelezettség megszegésében, ezért az MT. 55. paragrafus 1. bekezdé­sének a) pontja alapján fegyelmi büntetésként megrovásban része­sül. Németh Lajos , üzemegység-vezető, , a fegyelmi Jogkör gyakorlója” Ezek után úgy gondoljuk, senkinek sem árt, ha ponto­san tudja, mikor alkalmazhat­ja a taxi napszakra való te­kintet nélkül a kettes díjsza­bást. Pályaudvar, hajóállomás, sport- és lóversenypálya, nem­zetközi vásár, mezőgazdasági kiállítás, valamint repülőtér elől indulva; ^hegymenetnél a hegy lábától- felfelé; Budapest határán kívül eső cél esetén, a határtól az oda- és a vissza- úton a határig, továbbá eskü­vőre és temetésre való szállí­tásnál, ha az előrendelés. Egyébként a nappali díjszabás 5-től 23 óráig, az éjjeli 23-tól 5 óráig van érvénybe*, me­lyet a taxiórán egyes, illetve kettes szám jelez. Sem az Autótaxi Vállalat kereskedelmi osztályvezetője által aláírt, egyébként udva­rias válaszban, sem a mellé­kelt fegyelmi határozatban nincs azonban helyesbítő szó: elismerik tehát dolgozójuk azon kijelentését, miszerint munkatársunk a Fogaskerekű alsó végállomásától a Blaha Lujza térig hegynek fel vette igénybe a taxit. Így végezetül csupán egy kérdésünk marad: árulják el, hogy hívják azt a hegyet, amely a lapos pesti oldal közepén, a Blaha Lujza téren fekszik. Dalos Gábor Pedig a kéményseprésnek « vauinaa eixjnyeir jiugy nines, négy xai Köze zarva a szak- muiutasj hogy nincs hiokkoiás» es hogy a aemenysep.ro maga gazaaiKOOLK. az jxiejevei. Lén uyeg, hogy a normát teijesite se. — Nemcsak az utánpótlással van proPiemanie. 10/1 óta van gyoa a vállalatnál, azóta egy- i.oiy.tauan 10—la szazaietios, le iszamn lannyal kuszKodünk, A megye területén ugyanig mintegy »0U ezer kemény van, ezek rendszeres seprese, égen tése és íüstnyomásprooajá 14? kéményseprőnek aona mun­kát. Az elmúlt két ev alatt volt azonban időszak, amikor 129-en dolgoztak, s jelenleg is csak 132-en. végzik a szol­gáltatást. Hogy mégis a lehe­tő legjobban teljesítsük fel­adatunkat, két fő csoportba soroltuk tevékenységüket. Az első csoportba tartoznak azok a munkák, amelyeket minden .körülmények között el kell végeznünk, mint az évenkénti kéményégetés, az ötévenkénti füstnyomáspróba és a rend­szeres seprés, a másodikba pe­dig a megrendeléses munkák, — Utóbbiaknak nagyobb a nyereséghányada, tehát ha mi­nél nagyobb nyereség elérésé­re törekednénk, csak ezt, vagy főként ezt végeznénk. Szolgálta­tó vállalat lévén azonban leg­fontosabb feladatunk a me­gye kéményeinek, központi fűtéses kazánjainak tisztítása. Dolgozóink nem értették meg, hogy a megrendeléses munká­kat háttérbe kell szorítanunk, erőltették a B-munkát és el­mulasztották a sokkal fonto­sabb, tűzvédelmi szempontból nem elhanyagolható felada­taikat. E tarthatatlan állapot megszüntetésére tavaly meg­tiltottuk, hogy megrendeléses munkát vállaljanak. — A bérekről annyit: amennyiben a kategóriahatá­rokat vizsgáljuk, azt, hogy a kéményseprők órabére 7—16 forint lehet, és nálunk a leg­magasabb 11 forint, akkor va­lóban alacsonyak. Ha viszont összehasonlítjuk az 1968-as és 1972-es átlagbéreket, akkor igen jelentős növekedésnek le­hetünk tanúi, öt évvel ez­előtt dolgozóink egy év alatt 22 250 forintot, tavaly pedig 28 428 forintot vittek haza. A havi átlagbér tavaly tehát már 2357 forint volt, magasabb az ipari átlagnál. És az 1972-es évi munka alapján tíz nap nyereségrészesedést is osz­tottunk. Az idén vállalatunk legalább 2 százalékos bér­emelést tervez, amit differen­ciáltan fogunk elosztani, tehát az emelés jelentős részét a legjobbak kapják. S mivel emberre és munkaórára le­bontott, nagyon alapos válla­lati tervet készítettünk, mely­nek alapján, ha teljesítjük a tervet, egy havi nyereségré­szesedést fizetünk ki jövőre. — A bérek tehát kedvezően alakulnak. De vajon elegen­dő-e ez az utánpótlásra? Vé­leményem szerint pénzzel nem lehet egy szakmát megszeret­tetni. „ — Mint beszélgetésünk ele­jén említettem, nem a pénz miatt vagyunk kevesen, vidé­ki kirendeltségeink évente 6— 8 új dolgozót vesznek fel, csakhogy jó részük nem szak­munkás, s többen nem végez­ték el a nyolc osztályt, tehát nem is igen válhatnak azzá. A fiatalabb korosztály részére úgy próbáljuk vonzóbbá tenni a mesterséget, hogy egyre több műszert vásárolunk, így a jö­vő tüzeléstechnikai szakembe­rei nem létrával, kefével és golyóval, hanem műszertáská­val járnak kérriényeket ellen- . őrizni. Czibor Valéria i

Next

/
Thumbnails
Contents