Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

1973. MÁJUS 27.. VASÁRNAP PEST MEGYEI kJCívÍop Június 3-tól új menetrend Gyorsabb vasúti forgalom Pest megyében Csökken a menetidő Budapest és Szob között Folytatják a Nagykáta-Szolnok vonal villamosítását A MÁV személyforgalmának mintegy kétharmadát kitevő környéki hivatásforgalom to­vább gyorsul június 3-tól, a MÁV új menetrendjének élet­be lépésétől — jelentette be szombat délelőtti sajtótájékoz­tatóján dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a MÁV vezér- igazgatója. Az új menetrend­ben a vasúti technika korsze­rűsítésének arányában fejlesz­tik tovább a személyszállítást. Folytatódik a vasúti pályák és vontatójárművek korszerűsí­tése, és ennek megfelelően nö­vekszik a személyszállító vo­natok sebessége. Több más példa mellett a miniszterhe­lyettes megemlítette, hogy jú*- nius elejétől a Budapest— Szob—Sturovó és Budapest•— Cegléd—Szolnok között közle­kedő vonatokat 3 ezer lóerős villanymozdonyok továbbítják. A menetrendváltozásig a szo­bi vonalon több ideiglenes se­bességkorlátozás is megszű- nik, s így a fejlesztési intézke­Ami tetszik nekem •• o reg, ugyan nem roska­tag, de vénségesen vén az az épület, amelyben GöaoUó Város Tanácsa szé­kel. Mint mondják, kétszáz esztendősek a faiak; meg­látszik rajtuk. Apró szobás, zsúfoltság, tekervényes fo­lyosók, átjárók, azaz nem könnyű itt dolgozni. Jól dolgozni még nehezebb. Mégis, a tanács vezetői, s a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy bár rendelke­zésre állt a pénzügyi forrás, nem építik fel az új tanács­házát. Várnak vele, vannak fontosabb, halaszthatatla­nabb teendők a városban, inkább arra adják a pénzt. Ez .a döntés nagyon tet­szik nekem. Ahogy a szobiak előrelá­tása -ugyancsak. Kiépítették a vízvezeték-hálózatot. Eb­ben még nincs semmi külö­nös, szerencsére mind több község, nagyközség teheti meg ugyanezt A szobiak azonban számításba vették .. .a Jövőt' i«,-,:« káy*ik»»étejses'. szakaszon ún. holt vezetéket fektettek á földbe, a Zébe- gény felé eső részen. Mert ebben az irányban terjesz­kedik a község, ha holnap nem, akkor holnapután mindenképpen szükség lesz erre a százas, százötvenes csövekből álló darabra, s módot nyújt arra is, hogy a későbbiekben a szobi víz­mű lássa el Zebegény-XJjte- lepet. Gondolom, az említett két példa feletti örvendezés magánügy is lehetne, ha... ha nem testesülne meg ben­nük a közgondolkodás vál­tozásának néhány fontos jele, s főként ha nem köz­ügyekben, széles tömegeket érintő kérdésekben hozott döntések lennének. Mert Gödöllőn is, meg Szobon is egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy legyen meg, aminek van fedezete, s majd csak lesz holnap is valahogyan, kár ma a jö­vendőn töprengeni. V an, ahol ezt az elvet követik a teendők sor­rendjének mérlegelé­sekor, a döntések meghoza­talánál. Van mának élés, föllelhető az utánunk az özönvíz módra gondolkodás. Mégis, úgy hiszem, a két eset nem számít a szabályt erősítő kivételek közé, s azt is hozzátehetem, nem vélet­len szülötte. Gödöllőnél ma­radva: a város lakossága most már évek óta 4,5—5 millió forint értékű társa­dalmi munkát végez a te­lepülésfejlesztés gyorsítá­sára, a városiasodás jellem­zőinek erőteljesebbé tétele érdekében. Egy másik, pél­da: a város tanácsa a me­gyében elsőként hozta létre az ún. tájékoztató irodát, azt az intézményt, amely ezer dolgot levesz a szak- igazgatás tisztviselőinek válláról, tanácsot ad, útba­igazítja az állampolgárt, sőt, elintézi az egyszerűbb ügyiratokat, igazolásokat is. Alig kezdte meg működését a tájékoztató iroda, máris léptek egy újabbat, s rend­szeresen fölkeresik a város­ban levő üzemeket hogy a -’■"színen nvúitsanak jogi tanácsot, ügyintézési segít­séget, Végül egy harmadik szemléltető a példák közül: nehéz munkával, de fölszá­molták azt a gondolkodást, amely „sínen innen, sínen túl” alapon választotta szét a közös teendőket, azaz amely számon tartotta egy­részt a várost, másrészt az egyetemet, mint külön egységet Ma ennek vége, a város és az egyetem között sokoldalú a kapcsolat, egyre eredményesebb az együtt­működés. Miért soroltam el mind­ezt mi köze ezeknek a be­vezetőben említett döntés­hez? Meggyőződésem, hogy nagy csinnadratta nélkül, azaz természetes módon csak ott hozhatnak jó, je­lent és jövőt egybekapcsoló, az emberek igazságérzeté­vel, józan ítélőképességével találkozó döntéseket, ahol állampolgár és államhata­lom Kapcsolata, viszonya is, természetes. óhaj, bogy közös dolgainkról gondolkodjunk — és határozzunk! — közö­sen. E kívánság sok helyen ma is kívánság, nem több, mert semmi sem történt megvalósításáért. Nehéz kö­zösen gondolkodni — és még inkább cselekedni — ott, ahol a mérlegelésből ki­rekesztődik a széles közvé­lemény, ahol katonás pa­rancsszavakként sorolják el a teendőket. Települést fej­leszteni, várost formálni így nem lehet, mert a lakosság csak azért hoz áldozatot, amit a magáénak érez, amit megértetnek, elfogadtatnak vele, s nem amit csupán tudtára adnak, hozzábigy- gyesztve, hiszen az ő érde­ke. R itka alkalom az, ami­kor a tényleges érde­kek, a többségnek hasznot hozó dolgok azon­nal szembetűnnek. Az ese­tek többségében igenis el­engedhetetlen az „agitáció”, a dolgok miértjét és mi­kéntjét megvilágító érvelés, a jövőért érzett felelősség okos megmutatása. A lehet­ségesnél, a kelleténél ma még kevesebb helyen értik meg s alkalmazzák ezt, úgy vélve, hogy az állampolgár szavazatával bizalmat adott s ezzel szerepének vége. Ki­tapintani mi fáj a legjob­ban, meghallani, miről be­szélnek a legtöbben, meg­érezni, mit kíván legjobban az egészséges közóhaj, nem egyszerű, módszerei nem férnek bele semmiféle mun­katervbe. Ehhez az kell, hogy a testület, a végrehaj­tó bizottság minden tagja érzékeny idegvégződésként éljen a település lakói kö­zött. fölfogja és továbbítsa mindazt, ami arra érdemes. Ha így történik, ha így cselekednek, akkor roha­mosan gyarapodhat azok­nak az ügyeknek, esetek­nek. döntéseknek a száma, amikre sokan rámondhat- iák- ez tetszik nekem. S amit már sokan minősíte­nek azonosan, az biztos, hogy jó dolog, azaz tetszhet mindannyiun knak. Mészáros Ottó dések hatására Budapest— Szob között újabb 15 perccel csökken a helyi személyvona­tok menetideje. A Dunaka­nyarba kiránduló turisták örömére elkészült és a közel­jövőben átadják a dömösi ál­lomást, amelyet 16 millió fo­rintért korszerűsítettek. A továbbiakban a MÁV ve­zérigazgatója elmondta, hogy folytatódik Nagykáta—Szolnok között a villamosítás. A mun­kálatok befejezésével egy idő­ben — előreláthatólag az év végén — Budapest—Üjszász— Szolnok útvonalon új menet­rendfüggeléket ad ki a MÁV. A gőzvontatás csökkentéséről szólva a MÁV vezérigazgatója arról tájékoztatta az újságíró­kat, hogy az idén megkezdő­dik a Budapest—Veresegyház —Vác vonal fokozatos diesele- sítése, magyar gyártmányú M—41-es mozdonyokkal. Az új mozdonnyal kapcsolatos ta­pasztalatok megszerzéséig azonban ezen a vonalon nem lesz változás a vonatok me­netidejében. Előreláthatólag 1976—77-re Magyarországon teljesen megszűnik a gőzvon­tatás. A sajtótájékoztatón, ame­lyen megjelent Szabó Antal, a vasutas-szakszervezet főtitká­ra, bejelentették, hogy a Hi­vatalos Menetrendkönyvet, a Nemzetközi összeköttetések­kel együtt, 155 ezer példány­ban adták ki. Cz. V. Gyerekek a gyárban Ha valaki tegnap délelőtt véletlenül betéved a Csepel Autógyár területére, néhány percig biztosan azt hitte vol­na, hogy a Vidám Parkba ke­rült. Nemcsak azért, 'mert a gyár inkább emlékeztet egy szép parkra, gondozott nagy kertre, mint egy hagyományos füstös-kormos üzemre; hiszen erdőben épült ez a most már lassan 25 éves gyár. Nagytakarítás De ez nem okozta volna az alkalmi látogató meglepődé­sét, hanem az a helyhez, gyár­hoz szokatlan kép, amit a szé­les utakon látott volna. Százá­val sétáltak ugyanis az üzem­ben az ünneplőbe öltözött gyerekek, birtokukba vették a csarnokokból éppenhogy ki­került, „még meleg” teherau­tókat, elhelyezkedtek a szere­lőfülkékben, s nagy élvezettel csavargatták a kormánykere­ket és nyomták a dudát. Az autógyár szakszervezeti bizottsága és nőtanácsa az idén gyárlátogatással kötötte össze a gyermeknap megün­neplését. Több mint 800 óvo­dás és általános iskolás gyűlt össze a környező községekből. Halásztelekről) Tökölről és, persze, a gyár székhelyéről, Szigethalomról is, hogy meg­látogassa a gyárat, édesapja vagy édesanyja munkahelyét. A látogatást nagy készülő­dés előzte meg. A gyár dolgo­zói — majdnem tízezren van­nak, köztük cssaknem négy­ezer nő — péntek délután nagytakarítást rendeztek a gépek körül, zászlókkal, sza­lagokkal díszítették az üzem­részeket, hogy példás rend fogadja majd másnap dél­előtt gyerekeiket. Az ered­mény felér egy drága, sok Most, szombaton és va­sárnap látogatják meg leg­többen a nemzetközi vá­sárt, hiszen befejeződtek pénteken a szakmai napok, s egész nap a közönségé a látnivalók regimentje Kő­bányán és a Városligetben. Hétfőn pedig búcsúzunk a Városligettől, s köszöntjük Kőbányán az új vásárterü­letet, ahol jövőre már két termékkiállítást rendez a Hungexpo. A KGM-pavilonban tekinté­lyes területet kapott az ikladi Ipari Műszergyár. Megérde­melten, hiszen szinte csak új cikkekkel jelentkeztek — egye­düli hagyományos termékük a népszerű Cofim kávéőrlő. Igaz, régebbi ventillátoraik is látha­tók a vitrinekben, de már ott a korszerű, modern, kétsebes- séges Lilla asztali szellőző, s a különböző kismotorok, kör- és bakfűrészek, pénztárgépmoto­rok, s fűnyírók meghajtói — egyelőre ezeket — kivéve a pénztárgépmotort — exportra szállítják az NSZK-ba. Ismert cikk — magyar talál­mány — a Thermoflux auto­mata kézszárító is, mely azon­ban még mindig slágere, s új­ként kezelt terméke az IMI- nek. A BNV alatt érdeklődtek iránta a kanadaiak, a svédek, a franciák és a hollandok is. Az Egyesült Villamosgép­gyár ceglédi gyára is szerepel a vásáron: 4 kézifúrót, villa­mos csavarhajtót és menetfú­rót, köszörűgépeket — köztük a tavaly BNV-díjas szelepülé­ses köszörűt — állították ki. Nagy barkácskészletük sikert aratott az ezermesterek köré­ben, hiszen aránylag olcsón, minden villamos szerszámot tartalmaz. Itt a ceglédiek új gyártmá­nya, az egyfázisú centrifuga­motor, melyet a Hajdúsági Iparműveknek szállítanak a jövőben. Üj konstrukció az egyfázisú zárt motorjuk is. Kaphatók-e a kiállított cipők? A cipőipari vállalatok ré­széről Fisher Sándor, a köny- nyűipari vásárbizottság tagja nyilatkozott lapunknak arról, miért nem lehet a bemutatott cipőket kapni is az üzletek­ben: — Általánosságban nem igaz, hogy nem kapható, hi­szen számos modellt megvá­sárolhat bárki a cipőboltok- ban. Inkább azt mondanám, hogy az új, a legújabb divatú cipők csak elvétve kerülnek a boltokba. Hogy miért? Első­sorban azért, mert a kereske­delmi vezetők nem mindig mernek eleget rendelni belő­lük. Cipőgyárainknak csak jó lenne, ha az export mellett a belkereskedelemnek is elad­hatnának nagyobb tételben ilyen modelleket. .Másodsor­ban nehéz sorozatgyártásukra ráállni, s így általában a ha­zai piacnak csak néhány hó­nap múlva jut a divatos láb­belikből. T. E. Vályi Péter látogatása Bár a vásár most már a nagyközönségé, a szakmai tár­gyalások sorozata tovább tart, s több jelentős üzletet is kö­töttek. Szombaton egész dél­előtt telt ház volt a Petőfi- csarnok tárgyalószobáiban; a külkereskedelmi vállalatokon kívül egész sor ipari üzem. például a Szerszámgépipari Művek, az Egyesült Izzó. a Ganz-MÁVAG képviselői fo­gadták külföldi partnereiket A külföldiek mindkét vásár­városban berendezett klubjá­ban egész nap foglaltak voltak a telexgépek, telefonok, tár­gyalásaik eredményeiről szá­moltak be vállalataiknak a vá­sárra érkezett külföldi szak­emberek. Szombaton több magas ran­gú hazai és külföldi személyi­ség is felkereste a BNV-t. Vó- lyi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese többek között a kőbányai szakosított kiállítá­sokat tekintette meg A vásár vendége volt Javier Martinez, Mexicováros kereskedelmi ka­marájának elnöke, valamint a DÍVSZ küldöttsége is. pénzbe kerülő nagytakarítás­sal. — Ügy látszik — mondja mosolyogva Szabadkai László­mé, a nőbizottság elnöke —, a szülők „megijedtek” a gyerek­től. Innen a nagy igyekezet a takarításban. Persze, nemcsak takarítot­tak, a gyerekek . biztonságára is ügyeltek. Szabad szombat lévén, a termelés állt volna, de ezenfelül — nehogy valami baj történjen, nehogy egy vi­gyázatlan gyermekkéz megin­díthasson egy gépet — áram- talanították az üzemet. A látogatásra a gyerekek természetesen nem egyedül ér­keztek. Velük jöttek a szülők is. A gépek mellett egész csa­ládok hallgatták az édesapa magyarázatát a gyár munká­járól, az autógyártásról, a ti­tokzatos alkatrészekről, du­gattyúkról, hajtókarokról, szer­vokormányokról és vezérten­gelyekről. A vezetőülésben Firingl Ferenc 20 éve dol­gozik itt. Két gyerekét hozta Szigetcsépről a. gyárba, Attilát és a kisebbik Jutkát. Az ötö­dikes Attila- azért is érdeklőr dik olyan nagyon az autók iránt, mert nekik is van ko­csijuk, méghozzá nem is akár­milyen: egy új típusú Volks­wagen. Éppen most értek vele haza hosszabb nyugati útróL A gyerekek figyelmesen né­zik a kormánytengelyeket, amelyeket apukájuk készít, s 1 Gárílos Katalin felvétele a rövid magyarázat után már indulnak is tovább, mert a gyártás további részeire i* nagyon kíváncsiak. A hetedikes Káltenecker Fe­rit egy teherautó vezetőülésé­ben találjuk. Gondosan tanul­mányozza a műszerfalat és a pedálokat: autószerelő szeret­ne lenni. Édesapja és édes­anyja is a gyárban dolgozik. Édesapja már 16 éve, s most nagy büszkeséggel mutatja be munkahelyét a fiának, aki majd folytatja a szakmát. Bohócparádé, aszfaltrajzverseny A gyereknapon részt vett * gyár több vezetője. Ott voltak az üzemegységek vezetői és végigkísérte a gyermekeket a látogatáson Hrehus Sándor, a szakszervezeti bizottság titká­ra is. Még arra az előadásra is elment, amit a művelődés házban rendeztek a gyerekek­nek. Az Országos Rendező Iro­da Halász Tivadar vezette művészbrigádja Bohócparádé címmel mutatott be egyórás mulatságos és tanulságos mű­sort. a m.ho-ie nor iití „ A ?, mozgalmas gyereknap aszfaltrajzversennyel fejező­dött be. A verseny fő díjait — fényképezőgépet, barkácskész- letet, társasjátékokat — Pál Ildikó VII., Szabó Sándor VII., Bárány Tamás II. és Ligeti Ildikó IV. osztályos tanuló nyerte. Ökrös László Jó könyvet minden gyermek kezébe! A Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a gyermeknap alkalmából felhívással for­dul a felnőttekhez: adjunk jó könyvet minden gyermek kezébe! Június 5-én lesz 500 éve, hogy Hess András budai nyomdájában elkészült az el­ső Magyarországon nyomta­tott könyv, a Chronica Hun- garorum. Állítsunk méltó em­léket ennek a nagyszerű ju­bileumnak: korszerűsítsünk 500 általános iskolai, kollé­giumi könyvtárat! Kérjük a szülőket, a munkahelyi kö­zösségeket, társadalmi mun­kával teremtsék elő azokat az anyagi eszközöket, ame­lyek pénz vagy könyvutal­vány formájában gyarapítják az iskolai könyvtárakat. A felajánlott segítség a 235—90 172—5507 szám alatti postai utalványon vagy borí­tékba helyezett könyvutal­vány formájában juttatható el a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa címére: 1360 Bu­dapest, Pf.: 6. Az utalványt tartalmazó borítékra vagy a pénzutalvány hátsó oldalára írják rá: Jó könyvet mindez gyermek kezébe. Kupát kap a győztes iskola Igazi gyermekbirodalom lesz ma az ikladi Ipari Műszer­gyár sportpályája. A gyári szakszervezeti bizottság össze­fogva az aszódi 2. sz. általá­nos iskola szülői munkakö­zösségével, Galgamácsa, Bag, Domony, Iklad és Aszód ál­talános iskoláinak háromszáz kisdiákját látja vendégül a nemzetközi gyermeknap alkal­mából. A gyerekek egy egész napra birtokba vehetik a nemrég épült sportpályát, és kispályás labdarúgó-, illetve kézilabda-mérkőzésen mér­hetik össze erejüket A 9 órakor kezdődő vetél­kedők sorát néhány hagyo­mányos gyermeknapi ver­senyszám' — málnaivás, le­pényevés, zsákbanfutás — te­szi még izgalmasabbá. A győztes iskolák könnyű­búvár-felszerelést, labdát tol­laslabdakészletet és „Gyer­meknap 1973” feliratú — ser­leget kapnak a gyártól. A versenyek után, a délutáni kultúrműsor előtt a kisdiá­kok ellátogatna^ a gyár szer­számüzemébe. HÉTVÉGE A BNV N Nagy az érdeklődés rMSatnciß? /. .i; . ■ " - - • ' az iklaái Thermoflux iránt

Next

/
Thumbnails
Contents