Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

Kiállítás a pinceklubban Kiállítás nyílt a KISZ ceg­lédi járási-városi bizottsága épületének alagsori klubjá­ban az Ifjúsági Lapkiadó Vál­lalat kiadványaiból. A kiál­lítást délelőtt 9 órától dél- iután 6 óráig lehet megtekin­teni. HAMAROSAN MEGJELE­NIK Ördögh Szilveszter Csikó című kötete, az ünnepi könyvhét alkalmából. A fia­tal író könyvét Apáti-Tóth Sándor fotója illusztrálja. ÜJ ZENEKAR A SZOM­BATI TÁNCESTÉKEN. Június kilencedikétől, minden hét végén, az LTTP-zenekar mu­zsikájára táncolhatnak a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pontban a tinédzserek. A fur­csa rövidítés a négy zenész keresztnevének első betűjéből álL Fehér László basszus- gitáron, Lugosi Tivadar szóló gitáron. Monori Tibor dobon, Fodor Péter orgonán játszik, és — a dobos kivételével — énekkel kísérik zenéjüket. Az együttes tagjai közül ket­ten, Lugosi és Monori, az egy éve megszűnt Plutó-ze- nekarban játszottak. Most új műsorral, változatos reper­toárral lépnek fel. Két hó­napon át, hetenként három­szor próbáltak, hogy elnyer­jék a ceglédi fiatalok tetszé­sét. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6LEDVARÖS RÉSZÉRE XVII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1973. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK Javítani hell as anyagellátást Hetvenezer íorint értékű társadalmi munkát végeztek a kisiparosok Együttműködési szerződés a KIOSZ és az ÁFÉSZ között A napokban tartotta első félévi taggyűlését a KIOSZ albertirsai szervezete, melyen a helyi kisiparosokkal együtt megjelentek a körzethez tar­tozó dánszentmiklósi és mike- budai mesterek is. A több mint száz ember érdekét kép­viselő csoport gyűlésén jelen volt Kiss Ferenc nagyközségi tanácselnök és Dubniczky Mi­hály járási KlOSZ-titkár is. Oláh Imre elnöki megnyitó­ja után Petrovics Imrének, a helyi szervezet titkárának be­számolóját hallgatták meg a résztvevők. Az ismertetést szá­mos hozzászólás követte, me­lyek egy része arról szólt, hogy a kisiparosok anyagszük­TORNA A sportiskolások első versenye Kiskunfélegyházán rendez­ték meg a Dél-kelet területi II. osztályú serdülő tornászcsapat- bajnokságot. A CVSE-ben 1972. január 1. óta működik tomasportiskola. A fiatalok, másfél évi edzés után, most indultak először versenyen, és a várt teljesít­ményt nyújtották. Tudták, hogy a nagy múlttal rendelke­ző Békéscsabát és a Szegedet nem képesek legyőzni, de kí­váncsiak voltak, valójában mit tudnak a fiatal lányok. A vezetők levonták a követ­keztetéseket, látták a hiányos­ságokat, de bíznak abban, hogy a most 7—8 éves gyere­kek 3—4 év múlva versenyké­pesek lesznek. A szak osztály jó úton halad, de még egy művé­szi torna edzőre feltétlenül szüksége van, elengedhetetlen feltétele a további fejlődésnek. A Ceglédi VSE végered­ményben 169,5 ponttal a har­madik lett, 8,4 pontos egyéni átlaggal, s ez jónak mondható. A csapat összeállítása: Gól Enikő, Tóth Ildikó, Raj Rita, Karai Ém, Csiszár Györgyi, Greis Ágnes. A ceglédiek közül Ösiszár és a nyolcéves Tóth jól szerepelt, de Greis kiemelkedett közü­lük: ő a sportiskolások egyik legtehetségesebbje. Vasárnap a Ceglédi VSE tor­násznői ismét Kiskunfélegyhá­zán szer epelnek, a Dél-kelet területi ifjúsági és felnőtt III. osztályú csapatbajnokságon. Kürti Béla vezető edző első helyet vár versenyzőitől. ÖKÖLVÍVÁS Kupát nyert a Ceglédi VSE Gyulán rendezték meg a Kő­rös kupa emlékversenyt. Ti­zenhárom egyesület 144 spor­tolója állt szőri tóba, közöttük a Ceglédi VSE versenyzői is. A 15 tagú csapat jól szerepelt. A mérkőzéseket serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportbein ren­dezték meg. Az összetett csa­patversenyt nyerő sportkör egy évig a szép kivitelű vándordíj védője lett A ceglédiek közül első: Serdülőknél: Erős, Károly I., Lacs. Ifjúságiaknál: Abonyi, Szlo­vák I. Felnőtteknél: Marton. Második: Károly II. és Sellő (serdülők), Ország (ifjúsági), Gór S. (felnőtt). Bronzérmes: Szlovák II. (if­júsági), Korpácsi és Homoki (felnőtt). Főleg a serdülők és az ifjú­ságiak álltak jól helyt. Az el­sők közül Erős, Abonyi és Szlovák 1. érdemel dicséretet, a felnőttek közül Gór S. ver­senyzett jól, a döntőben — megérdemelten — minimális arányú pontozásos vereséget szenvedett. Az összetett pontversenyben a Ceglédi VSE és az Orosháza végig nagy küzdelmet vívott, végül a CVSE egy ponttal töb­bet szerzett, így a vándordíj védője lett. Végeredményben: 1. Ceglédi VSE 46 pont, 2. Orosháza 45 pont, 3. Kecskeméti Fémmun­kás 40 pont. A hét végén nyolc ifjúsági és felnőtt ceglédi versenyző az Alba Regia versenyen indul. Teke XH II Vereséggel zárták a tavaszi idényt A férfi teke NB II-ben a tavaszi idény utolsó fordu­lóját a Bem SE június elejére halasztotta. A Ceglédi Építők idegenben vendégszerepeit, a Csepeli Papír ellen. Csepeli Papír—Ceglédi Épí­tők 6:2, 2541:2477. Jók: Raffai (434), Sárik (420), Varga (413). Az Építők újabb vereséget szenvedett el. A hazaiak 64 fával győztek, ezért két pon­tot kaptak, a ceglédiek két egyéni győzelmével szemben négyet szereztek. Az Építők így rendkívül nehéz őszi idény előtt áll, hiszen a csapat ta­vasszal mindössze három győ­zelmet aratott, ezzel hat pon­tot szerzett, s jelenleg bizony a négy kieső hely egyik „vá­rományosa”. A sportág sajá­tosságát ismerve, bravúrra lenne szükség a bennmaradás kiharcolásához. U. L. ségletét a helybeli keres­kedelmi hálózat nem tud­ja mindig kellően kielégí­teni, a más községekbe, városokba utazgatás pedig sok időt emészt fel. Tűri Sándor a helyi ÁFÉSZ vezetősége részéről ígéretet tett, hogy a jövőben igyekez­nek a helyzeten javítani A javítást segíti elő az az együtt­működési szerződés is, amely az ÁFÉSZ és a KIOSZ között jött létre. Kiss Ferenc elmondotta, hogy a tanács vezetősége nagyra értékeli a kisiparosság tevékenységét, mivel a kisipa­rosok szolgáltatásaikkal a la­kosság érdekeit szolgálják. Mint eddig, ezután is min­den lehető segítséget meg­kapnak, hogy munkájukat még eredményesebben ál­líthassák a lakosság szol­gálatába. A tanácselnök azt is hangsú­lyozta, hogy az iparengedély nélkül ipart folytatókkal szem­ben még hatékonyabban jár­nak majd el. A gyűlés után Petrovics Imre albertirsai KIOSZ-tit- kárral beszéltünk, aki elmon­dotta, hogy a lakosság biza­lommal fordul a kisiparosok­hoz, munkájukkal elégedett. A múlt évben mindössze egy panasz érkezett a vezetőség­hez, amelyet gyorsan orvosol­tak. A közeljövőben az ÁFÉSZ- áruház előtt hirdetőtáblát ál­lítanak fel, a kisiparosok ne­vével és lakcímével, a lakos­ság jobb tájékoztatása céljá­ból. A körzet iparosai a múlt év­ben hetvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, és továbbra is szívesen segíte­nek a község fejlesztésében. F. V. MEGERI A FARADSÁGOT Iskolaigazgatók tanácskozása Cegléden Jó néhány hét eltelik még a tanévzáró ünnepélyekig, de a pedagógusok s a tanügy­igazgatás irányítói már a jö­vő évi feladatok sikeres meg­valósításának előkészítésén dolgoznak. A tanulók túlterhelésének mérséklése érdekében, az egyik legfontosabb jövő évi feladat: csökkenteni kell a tananyagot. Erről tanácskoz­tak nemrégen a városháza ta­nácstermében a monori, ceg­lédi, nagykátai járás, Nagy­kőrös és Cegléd iskolaigazga­tói. A tavalyi párthatározat óta kidolgozott közokitatás-poli- kai intézkedések jelentős ré­sze az új tanévben valósul meg az iskolákban. A pótló foglalkozások rendszere azon­ban e tanév végén válik álta­lánossá az országban, így ná­lunk is. Mi a pótló foglalkozás? Azokkal a tanulókkal, akik egy-egy tantárgyból igen gyengén állnak, órákon és órán kívül sokat foglalkoznak a nevelők. Ha június 8-án, az utolsó tanítási napon' is egy vagy két tantárgyból elégte­lenre állnak, 11 napig, vagyis június 21-ig pótló foglalkozá­son kell részt venniük az is­kolában. Ez azt jelenti, hogy mindennap 2—3 órán át az­zal a tantárggyal foglalkoz­nak velük a tanítók, tanárok, amelyből egyébként javítóz­niuk kellene. Ha a 11 napi szorgalmas tanulás után a ta­nuló eleget tud tenni az elég­séges követelményszintnek, augusztusban nem kell javí­tóznia. Természetesen az elmélyült munkát nem elég június 9-én elkezdeni, hanem már most, az ismétlések megkezdésekor hozzá kell látni. A fáradságot megéri, mert becsületes, szor­galmas munkával a gyengébb tanulók is elérik, hogy nyu­godtan pihenhetnek nyáron, nem kell mindig az augusztu­si javítóvizsgára gondolniuk. AKÁC VI RAGOK Kinyílt az akác virága, illa­tos tőle kert, park, utca min­denütt. A városon kívülről, az út menti akácosokból sokan hoznak egy-egy ágat, hogy szobájukat díszítsék vele. Még az autók is karneváli menet­ként haladnak át Cegléden: lökhárítójára, ablaküvege mellé sokan tűznek akácvirá­gos ágakat. Jó néhány utcában pompá­zik most akácfa városszerte. A napokban a Teleki utcá­ban levő kettőre sokan figyel­mesek lettek. Szél sem fújt, mégis mozgott a lombkoroná­juk, majd hullani kezdtek a virágok: fürtök, ágak poty­tyantak a járda kövére, az út porába. Tíz év körüli fiúcs­kák trónoltak a fák tetején, azon is, ezen is egy, és éles késekkel tépázták, amit elér­tek. A hullt ágak nagy részét aztán felnyalábolták, és el- iszkoltak vele. Talán örömet vi­akartak szerezni otthon a rággal. A pusztítás láttán azon­ban biztosan nem örült volna a megajándékozott. Cs. I. ABONYI KRÓNIKA Huszonöt éves termelőszövetkezetek Eredményes gazdálkodás — jó munka- és üzemszervezéssel A nagyközségi pártbizottság legutóbbi ülésén a község ter­melőszövetkezeti mozgalmá­ról, annak helyzetéről és to­vábbfejlesztéséről tárgyalt. Abonyban éppen negyedszá­zada, 1948 őszén indították meg a mozgalmat. Öt terme­lőszövetkezeti csoport alakult, tíz-tíz taggal, a tagok össze­sen 629 holdnyi földet vittek a közösbe. A csoportok, a megalakulás után, elkészítet­ték működési szabályzatu­kat, és mint 3-as típusú gaz­daságok, kezdtek munkához. Az 1960-as években a mozga­lom tovább erősödött, tsz-tulajdon lett a község földterületének több mint kilencven százaiéira. A huszonöt évvel ezelőtt megalakult tsz-csoportokból három még ma is eredmé­nyesen tevékenykedik. Ter­melési értékük meghaladja a 150 millió forintot, tagságuk nyolcvan százaléka szocialis­ta brigádban dolgozik, élet- körülményeik azonosak az ipari munkásokéival. Az évek során figyelemre méltó előrehaladást értek el kenyérgabona- és ku­koricahozamaik növelésé­ben, terméseredményeik­kel meghaladják az orszá­gos átlagot. A Ságvári Tsz búzából hektá­ronként 35,3, az Űj Világ Tsz 36,3 mázsás átlagot ért el. Si­kereiket a jó munka- és üzemszervezés, valamint a korszerű agrotechnikai eljá­rások alkalmazása segítette elő. Sokat tettek a komplex gépesítésért: a most már nagyközséggé vált településen ipari jellegűvé fejlődött a mezőgazdasági termelés. A termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme is javult. Egy tízórás munkanapra eső ke­reset tavaly a József Attila Tsz-ben több mint 112 forint volt, az Űj Világban 112, a Ságvári Tsz-ben 126 forint. Az átfogó pártmunkában mind jobban előtérbe kerül a párt gazdasági irányító és el­lenőrző tevékenysége. A továbbiakban is jelen­tős feladat vár a pártszer­vezetekre, a gazdasági és tömegpolitikai munkavég­zésben egyaránt. A közös gazdaságok legfonto­sabb feladata, hogy a termés­hozamok növelésén túl, to­vább egyszerűsítsék a ter­melés szerkezetét, adottsá­gaikat kellően kihasználják, fejlesszék a versenymozgal­mat, javítsák a munkahelyi 'légkört és hatásosabbá te­gyék, kiszélesítsék az üziemi demokráciát. Csipkerózsika > Az abonyi Gyu­lai Gaál Miklós általános iskola úttörőcsapata a napokban mutatta 'be, Finna Piros­ka rendezésében, 'a Csipkerózsika című dalos mese­játékot. A szín­darabnak kicsik- nagyok körében egyaránt nagy si­kere volt. Terve­zik, hogy a mint­egy hatvantagú szereplőgárda más településen is be­mutatkozik műso­rával. Gyurákj Ferenc felvétele A KITÜNTETETT Szereti a közösséget Néhány évvel ezelőtt, egy tanácskozáson ismertem meg. A beszámoló elhangzása után felszólalt, észrevételeit, kíván­ságait, javaslatait világosan megfogalmazva, töviden, köz­érthetően ismertette a jelen­levőkkel. Felszólalását taps követte, a mellettem ülő pe­dig ezt mondta: — Okosan szólt Fabula And­rásáé! ★ Két éve az abonyi ÁFÉSZ nőbizottságának elnöke, tíz éve a szövetkezet igazgató­ságának tagja. Munkahelye a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége, ahol anyag- és árukezelő csoportvezető. Tanulnak az ifjú vöröskeresztesek Gyakorlati bemutatót rendeznek A városi Vöröskereszt-szer­vezet szervezésében, négy na­pon át, elméleti és gyakorlati kiképzésen vesznek részt a ceglédi, a járásbeli és a nagy­kőrösi általános iskolákban tanuló ifjú vöröskeresztesek. Az elméleti oktatás színhelye a városi tanács nagyterme, ahol orvosok tartanak előadást az elsősegélynyújtó századok, szakaszok, és az iskolák vö­röskeresztes parancsnokai szá­mára, összesen kilencven ifjú vöröskeresztesnek. Az előadá­sokat a vásártéren gyakorlati bemutató követi. Az elméleti oktatáson a polgári védelmi szakszolgálat í& a Vöröskereszt együttműkö­déséről hangzik el tájékoz­tató. A gyakorlati bemutatón, amelyet a városi polgári vé­delmi törzsparancsnok, Filó József alezredes vezet, gyakor­lati felkészültségükről adnak számot az általános iskolák­ban tartott vöröskeresztes tan­folyam hallgatói. A középiskolák ifjú vörös- keresztesei részére hamarosan hasonló programot állítanak össze. — Régebben is itt dolgoz­tam, csak akkor még gépál­lomás volt a gyáregység he­lyén, és én segédmunkás vol­tam. Társadalmi és politikai tevékenységem is a gépállo­máson kezdtem: 1951-ben az ifjúsági mozgalomban kaptam feladatot. 1961-ben KlSZ-ér- demrendre érdemesítettek. A KISZ-nek ma is tagja vagyok, de, mióta a szövetkezet igaz­gatósági tagja lettem, főként az ottani munkák elvégzésére törekedem, azokat igyek­szem becsülettel elvégezni. Ügy érzem, sikerült jó kap­csolatot teremtenem a szö­vetkezeti dolgozókkal és ta­gokkal. Szívesen veszek részt a kampánymunkában, a társa­dalmi munkában. — Amikor a szövetkezeti nőbizottság elnökévé válasz­tottak, készséggel elvállaltam a tisztséget. A nők helyzeté­nek további javítását fontos feladatnak tartom. A vélemé­nyeket az aktívákkal közösen összegyűjtve igyekszünk ered­ményeket elérni. Legjobb tu­dásom szerint végzem mind­azt, amit elvállaltam, mert nagyon szeretek az emberek­kel foglalkozni, szeretem a kö­zösséget. ★ Fabula Andrásné ebben az évben, szövetkezeti munkája elismeréséül, megkapta a Munka Érdemrend ezüst foko­zatát, élete eddigi legjelentő­sebb elismerését. Gy. F. i

Next

/
Thumbnails
Contents