Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

«ST UECVKt kJCMap 1913. MÄJUS 23., SZERDA fMkusz Öt nap után... Kedden, alig egy-két órával Le on y id Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának hazautazása után, a nyugatnémet politikai pártok máris hozzáfogtak a látogatás eredményeinek értékeléséhez. Ez összefügg azzal, hogy ma reggel Willy Brandt szövetségi kancellár kormánynyilatkozat­ban számol be a szövetségi gyűlésnek a szovjet—nyugatné­met tárgyalások eredményeiről. A NYUGATNÉMET koalíciós pártok — SPD és FDP — szó­vivői és vezetői kedden üdvö­zölték az ötnapos tárgyalá­sok eredményét, az ellenzék viszont a várakozásnak meg­felelően egyet nem értésének adott hangot. LEONYID BREZSNYEV bonni látogatásának befejezté­vel olyan öt napot tudhat ma­ga mögött a nemzetközi élet, a kelet—nyugati kapcsolatok története, amely szokatlan és elgondolkoztató események egész sorát hozta. Bonnban, akárcsak Moszkvában, most mégis megállapítják, hogy tör­vényszerű volt e fejlődési fok elérése mind a szovjet—nyu­gatnémet viszonyban, mind az egész kontinensünk politikai arculatának változásában. A SZOVJET—NYUGATNÉ­MET tárgyalások újabb támo­gatást adtak az olyan kétolda­lú szerződések európai rend­szerének, amelyekben az egyik fél a Német Szövetségi Köz­társaság. Egyengették továbbá az útját a közép-európai vi­szonyok olyan további szerző­déses rendezésének, amelyben egyebek között Magyarország is közvetlenül érdekelt. A KÖZÖS NYILATKOZAT Nyugat-Berlinre vonatkozó ré­sze választ adott azoknak a nyugatnémet köröknek, ame­lyek az utóbbi Időben értelme­zési problémákat próbáltak támasztani á nagy gonddal ki­dolgozott, majd az NSZK nyugati szövetségesei ál­tal is .aláírt négyhatalmi nyu­gat-berlini megállapodással ; kapcsolatban. A négyhatalmi megállapodással kapcsolatos első közös szovjet—nyugatné­met állásfoglalás nem ok nél­kül került majdnem vala­mennyi nyugatnémet lap első oldalára, a rádió- és tv-kom- mentárok vezető témái közé. BREZSNYEV nyugat-német­országi látogatásának mély benyomást keltő, sok hagyo­mányos elképzelést keresztül­húzó eseményei Bonnban és másutt is fokozatosan átadják helyüket az elemzésnek. Brandt kancellár, aki máris tájékoztatta Párizst, Londont és Washingtont a nagy jelen­tőségű látogatás eredményei­ről, majd ma saját országának parlamentje előtt ad számot a tárgyalásokról, nyilván nem egy támadást lesz kénytelen kivédeni. De a nyugatnémet fővárosban olyan légkört te­remtett Leonyid Brezsnyev látogatása, olyan sok a konk­rétum és a pozitívum a most aláírt okmányokban, hogy a kancellár számíthat a nyugat­német közvélemény békét, enyhülést, előnyös nemzetközi együttműködést szorgalmazó többségére. Az NSZK lakossá­ga, amely ezekben a napok­iban Bonnra figyelt, megnyug­vással vette tudomásul, hogy az európai envhülési folyamat megszilárdításához az ország I vezetői készek érdemben hoz­zájárulni. A SKYLAB-PROGRAM irá­nyítói bíznak abban, hogy a három űrhajós péntekre ter­vezett felbocsátása nem szen- ved további halasztást. Az Apoüo-rakéta rajtvisszaszám lá'lását kedden, közép-európai idő szerint 13.30-kor megkezd­ték. Készül a záró megállapodás a vietnami tűzszünet „értelmezéséről” ? Tegnap hat és negyed órán át tárgyalt egymással Le Dúc Tho és Kissinger A Párizs környéki Gif-Sur- Yvette-ben kedd délelőtt 10.30 órakör kezdődött meg Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja’és Henry Kis­singer amerikai nemzetbizton­sági főtanácsadó újabb — a két fél tárgyalásainak múlt csütörtöki felújítása óta ötödik — megbeszélése a vietnami bé­kemegállapodás rendelkezései­nek végrehajtásáról. A két fél megbeszéléseinek jelenlegi szakasza igen inten­zív: Le Dúc Tho és Kissinger múlt csütörtök óta összesen 18 órán át tárgyalt egymással, a demokratikus Vietnam és az Egyesült Államok szakértői vasárnap 12 órás maratoni ülést tartottak, hétfő este pe­dig, közvetlenül a negyedik Le Due Tho—Kissinger találkozó után, Nguyen Co Thack, a VDK külügyminiszter-helyettese és William Sullivan távol-keleti ügyekkel megbízott külügyi ál­lamtitkár-helyettes csaknem éjfélig konzultált a részletkér­désekről. A keddi tárgyalás megnyitá­sa előtt két, iratokkal telt do­bozt, egy nagy írógépet és egyéb irodafelszerelést szállí­tottak a Gif-Sur-Yvette-i vil­lába. A készülődések nyomán találgatások kezdődtek az új­ságírók körében. Feltételezik, hogy a két fél záró megállapo­dást készít elő a vietnami tűz­szünet „értelmezéséről”. Le Dúc Tho és Kissinger, az amerikai elnök nemzetbizton*- sági főtanácsadója kedden Pá­rizsban rekordidőn — hat és egynegyed órán — át tárgyalt. A VDK és az Egyesült Álla- j mok képviselői megállapodtak, : hogy ma folytatják megbeszé- I lésüket. Chile Alkotmányreform A chilei kormány kímélet­len harcot folytat azok ellen, akik veszélyeztetik az állam biztonságát és polgárháborút kísérelnek meg kirobbantani az országban — jelentette ki Salvador Allende chilei elnök a parlament évi ülésszakának megnyitásán. Beszédében, amely immár harmadik „Üze­net az országhoz”, és körülbe­lül két órán át tartott, az el­nök mélyreható alkotmányre­formot jelentett be. Az alkot- mányreform célja a „törvé­nyes, demokratikus és békés forradalom”. IZLAND INCIDENS THOR ÉS CLEOPATRA KÖZÖTT Az izlandi kabinet kedden egész délelőtt ülésezett Reyk- javikban. A 200 000 lakosú or­szág kormánya a hírek szerint arról tárgyalt, vajon mit te­gyen Izland: megszakítsa-e a diplomáciai kapcsolatokat Angliával, elhagyja-e a NA- TO-t, forduljon-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához védele­mért, és milyen taktikát alkal­mazzanak a kis partvédelmi flotta hajói az angol bárkák elijesztésére. Az angol haditengerészet három fregattja a hét végén vonult be a 12—50 mérföldes tengeri sávba, amelyre Izland szeptemberben terjesztette ki HAG A Második tárgyalás A hágai, nemzetközi bíróság kedden reggel megtartotta a második tárgyalást a francia nukleáris kísérletekkel kap­csolatban benyújtott ausztrá­liai és új-zélandi panasz ügyé­ben. Robert J. Ellicott auszt­ráliai fSállamügyész-helyettes folytatta az ausztrál álláspont jogi előterjesztését. A francia kormány egyéb­ként az első két tárgyaláson nem képviseltette magát, mi­vel a nukleáris kísérleteket nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti és nem ismeri el a nemzetközi bíróság illetékessé­gét. felségjogait, hogy megóvja az ország gazdasági létalapjául szolgáló halállományt. A fre­gattok kísérete mellett, angol felderítő gépek berepüléseinek védelmében, jelenleg már kö­rülbelül 3o angol bárka keres zsákmányt a vitatott sávban. Izland — mint ismeretes — hétfőn „konzultáció céljából” hazahívta londoni nagykövetét. Reykjavikban megerősítették, hogy Niels Sigurdsson nagykö­vet hazahívása a tiltakozás je­le volt. Hétfőn a vitatott sávban a miniatűr izlandi partvédelmi flotta egyik hajója már kisebb incidensbe keveredett a Cleo­patra nevű angol fregattal. A brit hadihajó üldözőbe vette a Thor nevű izlandi naszádot, amely zaklató manőverekkel válaszolt. Lövések nem dör­dültek el. Mick Magnusson, a BBC reykjaviki tudósítója, kedden az angol rádióban arról szá­molt be, hogy az angol flotta­intervenció miatt az izlandi közvélemény hangulaita keserű és elszánt. A lakosság Angliát teszi felelőssé a helyzet elmér­gesedéséért és még a társada­lomnak az a része is, amely angolbarátságról volt ismert, agresszióval vádolja Nagy- Britanniát. A Szovjetunió külkereskedelme a szocialista országokkal írta: N. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Í Az SZKP XXIV. kongresszusa irányelveinek értelmében a kilencedik ötéves terv időszakában 30—35 százalékkal növek­szik a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma, és 1975-ben mintegy 30 milliárd rubelt ér el. A szocialista országok központi helyet foglalnak el a Szov­jetunió külgazdasági kapcsolataiban. Ennek az a magyarázata, hogy országainkat közös célok egyesítik, kapcsolatainkat a testvéri barátság, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés, a kölcsönös segítség, az igazi egyenjogúság és bizalom jel­lemzi. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komp­lex programja, amelyet a KGST tagországai elfogadtak, még- inkább lehetővé teszi a szocialista gazdasági rendszer előnyei­nek kiaknázását és ezáltal az életszínvonal jelentős emelését, az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának erősí­tését. Ez a szocializmus pozícióinait megszilárdítását, a szo­cialista országok egységét és összeforrottságát szolgálja. A KGST-országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai egyre inkább a népgazdasági tervek egyeztetésén, a műszaki-tudo­mányos együttműködésen, a termelés szakosításán alapszanak. A Szovjetunió a szocialista országokkal bonyolítja le kül­kereskedelme 65 százalékát. E forgalom volumene a KGST- országok viszonylatában a kilencedik ötéves terv idején csak­nem másfélszeresére növekszik az előző tervidőszakhoz vi­szonyítva. A Szovjetunió a szocialista országok gépipari termékei­nek legnagyobb vásárlója. A KGST-országokból származó szovjet gépipari import 1972-ben 3,4 milliárd rubelt tett ki. A KGST-országok gépipari kivitelüknek körülbelül a felét a Szovjetunió nagy felvevőképességű piacain értékesíti. A nagy szovjet megrendelések kedvező feltételeket biztosítanak ah­hoz, hogy a testvéri országokban hatékony sorozatgyártást szervezzenek meg és hogy kialakulhasson a szükséges kon­centráció és szakosítás. Az ezekből az országokból származó gépipari termékek segítségével a Szovjetunió tovább fejleszt­hette számos iparágát, így a vegyipart, a kohászatot, a fa­ipart, az élelmiszeripart, valamint a tengeri hajózást és a vasúti közlekedést. A jelenlegi ötéves terv idején a Szovjetunió fémforgácsoló szerszámgépeket, sajtoló- és kovácsológépeket, könnyűipari, élelmiszeripari és vegyipari gépeket, berendezéseket, továb­bá vasúti gördülőanyagot, hajókat stb. szerez be a szocialista országokban. Növekvő mennyiségben vásárol közszükségleti cikkeket is (cipőt, konfekció- és kötöttárut stb.) Számos fon­tos nyersanyag- és üzemanyag-féleséget is kapunk a szocialis­ta országoktól. Ugyanakkor a testvéri országokba irányuló szovjet gép­export is növekszik, ami elősegíti az energiatermelés, a kohá­szat, a vegyipar, a közlekedés fejlődését, úgyszintén a repü­lőgép-, a teher- és személygépkocsi-, a mezőgazdasági gép- és taraktorállomány növekedését ezekben az országok­ban. A gépek és berendezések kölcsönös külkereskedelmi for­galmát a folyó ötéves terv idején gyorsabban kívánjuk nö­velni, mint az egész külkereskedelmi forgalmat. Ezzel vala­mennyi népgazdasági ág műszaki fejlődését meggyorsítjuk. A KGST-országok szovjet szállítmányokból fedezik csak­nem teljes kőolaj- és nyersvasbehozatali igényüket, míg kő- olajtermékekből, hengereltárukból és foszforműtrágyából há­romnegyedrészben, gyapotból, kőszénből és mangánércből há­romötödrészben, vasércből 90. faanyagokból pedig 80 száza­lékban támaszkodnak a szovjet importra. Az utóbbi években számos megállapodást kötöttünk, melyek szerint az érdekelt szocialista országok részt vesznek szovjet nyersanyaglelőhelyek kiaknázásában azáltal, hogy a Szovjetuniónak ehhez szükséges cikkeket szállítanak (kohá­szati nyersanyagok, színesfémek és olaj lelőhelyeiről van szó) A Szovjetunió így könnyebben tudja finanszírozni az érintett iparágak beruházásait, a megállapodásokban érdekelt orszá­gok pedig tervszerű nyersanyagellátásban részesülnek. A szovjet ipar előtt az a feladat áll, hogy növelje a szo­cialista országokba exportálandó és a modern műszaki köve­telményeknek megfelelő cikkek, különösen a gépek és beren­dezések gyártását. Ezt a szocialista közösség megszilárdításá­val összefüggő politikai és a szükséges cikkek behozatalának fokozásában érdekelt szovjet népgazdaságból eredő tényezők egyaránt megkövetelik. BT-határozat Rhodesiáról A Biztonsági Tanács kedden tizenkét szavazattal, három tagállam — az Egyesült Álla­mok, Franciaország és Anglia — tartózkodása mellett hatá­rozatot fogadott el, amely kö­veteli, hogy sútjsák szank­cióikkal mindazokat a cége­ket, vagy személyeket, ame­lyek, illetve, akik közvetlenül, vagy közvetve kereskedelmi kapcsolatban állnak a fajüldö­ző rhodesiai rezsimmel. Az Egyesült Államok és Anglia ugyanakkor egy másik szavazásnál megvétózta azt a határozattervezetet, amely ja­vasolta: terjesszék ki a BT ál­tal Rhodesiára kiszabott és kötelezően érvényes gazdasá­gi szankciókat Dél-Afrikára és Portugáliára. Ennél a szava­zásnál Ausztria és Franciaor­szág tartózkodott. KEDDEN KABULBAN tár­gyalásokra került sor Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Mohammed Zahir Sah afgán király között. PRÁGÁBAN derűlátóan te­kintenek a hivatalos csehszlo­vák—nyugatnémet tárgyalá­sok ma kezdődő bonni máso­dik fordulója elé. EDWARD HEATH brit mi­niszterelnök kedden délután Párizsból hazaérkezett Lon­donba. Óbudai lakótelep—új lakás—új bútor! Az Első Bútoripari Egyesülés mintaboltja III., Raktár u. 13—21. (a Flórián tér mellett) Telefon: 886-762. 1 I Ivan Konyev marsall! a Vörös téren, a Kreml falánál temetik el. A temetés megszervezésére kor­mánybizottság alakult Ivan Jakubovszkij marsallnak, a honvédelmi miniszter első helyettesének vezetésével. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi minisz­ter táviratban fejezte ki részvétét A. A. Grecsko elv­társnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének Ivan Sztyepanovics Konyev, a Szovjetunió marsallja el­hunyta alkalmából. Csémi Károly altábornagy, a hon­védelmi miniszter első helyettese vezetésével kedden küldöttség utazott Moszkvába I- Sz. Konyev marsall temetésére. Az SZKP Politikai Bizottságának tagjai. neves szovjet katonai vezetők álltak kedden díszőrséget Ivan Konyev ravatalánál. A szovjet vezetők mély részvétüket fejezték ki az elhunyt rokonainak és bará­tainak. Az emberek kora reggel óta vonulnak a Szov­jet Hadsereg Háza felé, hogy búcsút vegyenek Ko­nyev marsalltól, a nagyszerű hadvezértől, a második világháború hősétől. Ivan Konyev koporsóját a terem közepén magas emelvényre helyezték. A marsall dísz­egyenruhában, a Szovjetunió Hősének két aranycsil­lagával, szovjet és külföldi kitüntetésekkel dekorálva fekszik a koporsóban. A teremben sok a koszorú, köz­tük az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége és a minisztertanács ko­szorúja. Búcsú Konyev marsalltól Miként tegnapi számunkban gyorshírként közöl­tük, életének 76. évében, hosszantartó súlyos betegség után Moszkvában hétfőn elhunyt Ivan Konyev, a Szov­jetunió marsallja. A halálhírt az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége és a szovjet kormány közölte, a nekrológot Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij és más szovjet vezetők, valamint neves katonai sze­mélyiségek írták alá. tala vezetett csapatok szá­mos nagyszabású hadműve­letet hajtottak végre és sú­lyos csapásokat mértek a hitlerista megszállókra Uk­rajnában, Lengyelország és Csehszlovákia területén, va­lamint a berlini hadműve­letnél. A háború eme befe­jező szakaszában ugyanis az első ukrán front csapa­tai az ő parancsnoksága alatt vettek részt a hadmű­veletekben, Berlinnél. A háború után Konyev marsall előbb a szovjet szá­razföldi csapatok főpa­rancsnoka, majd a Szovjet­unió honvédelmi miniszte­rének első helyettese lett. 1955-től 1960-ig ő volt a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Legutóbb a Szovjetunió honvédelmi minisztériumá­ban végzett irányító mun- kát. Miként a nekrológ hang- súlyozta: „A szovjet népet és fegyveres erőit súlyos veszteség érte, midőn most eltávozott az élők sorából a szovjet fegyveres erők egyik aktív szervezője, a polgár- háború részvevője, a Nagy Honvédő Háború dicső hőse, akinek egész élete ragyogó példája a szocialista haza, a kommunizmus ügye fel­tétlen szolgálatának.” Konyev marsall sorkato­naként a cári hadseregben kezdte meg a szolgálatot. Részt vett az oroszországi polgárháborúban és annak befejezésekor hadtest-ko­misszárt rangot viselt. Ivan Konyev szervezői, hadvezért tehetsége ragyo­góan megmutatkozott a má­sodik világháború éveiben, amikor több olyan frontnak volt a parancsnoka, amely a legnagyobb vereségeket mérte a fasisztákra. Az ál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents