Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Szomszédainkról — az építőknek Az építők váci klubjában és munkásszállásain két ismeret­terjesztő, előadást tartanak a Szomszédaink sorozatban. Hét­főn, 21-án, délután fél hatkor, a sejcei klubban. Lengyelor­szágot, 23-án, szerdán délután öt órakor, a DCM Balassa­gyarmati úti új szállójában Csehszlovákiát mutatja be Szölgyémi Géza. VÁC I HAPlfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1973. MÁJUS 20., VASÁRNAP Könyvtárosoknak - a mai amerikai irodalomról A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának váci körzeti könyvtára május 23-án, szer­dán, továbbképzést tart a vá­ci üzemek és intézmények szakszervezeti könyvtárosai­nak: Geher István, az Európa Könyvkiadó munkatársa tart előadást a mai amerikai iro­dalomról. Zenebarátok Hatezernégyszázan hallgat­ták meg tavaly Vácott a ze­neiskola nagytermében rende­zett hangversenyeket: a Fil­harmónia 12 bérleti koncert­jét, a zeneiskola növendékei­nek 14 hangversenyét, a hat előadóművész önálló hangver­senyét és a 30 egyéb zenei rendezvényt. — Ezerhatszáztizenhatan lá­togatják rendszeresen a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont tizenegy szakkörét és művészeti csoportját, a leg­újabb felmérés adatai szerint. Korszerűbb termékek előállítására törekszik a Váci Kötöttárugyár A Váci Kötöttárugyár a je­lenlegi ötéves tervidőszakban számottevő üzem- és gyárt­mányfejlesztést hajt végre: összesen 240,7 millió forintot fordít rá. A vállalat a re­konstrukciós fejlesztést első­sorban vidéki ipartelepítéssel oldja meg, a több gyáregysé­ges irányítási rendszer alkal­mazásával. Az ipartelepítés során a váci központi gyárból Pest, Nógrád és Szolnok me­gyében működő gyáregységek munkáját irányítják. A rekonstrukcióra a IV. ötéves terv első két évé­ben. 1971—72-ben, 123,5 milliót irányoztak ejő, de ezt az összeget 4,9 millió­val túlteljesítették: 128,4 milliót költöttek el, mely­ből jelentős fejlesztések valósultak meg. A váci központi gyárban, a kelmetermelés növelése, kor­szerűsítése érdekében,, nagy termelékenységű, modern gé­peket állítottak üzembe, ösz- szesen 29 millió .forintból. A tetszetős jaquard anyagokhoz a festést, kikészítést is moder­nizálni kellett. Az új gépek, berendezések vásárlására 7,4 millió forintot fordítottak. A vámosmikolai telephely 2601. Vác, Postafiók 32. Már van villany bővítése és korszerűsítése is szükségessé vált. Az 1970-ben létrehozott gyáregységben a szabott- és készáru raktározá­sára, valamint női és férfi öltöző-mosdó elhelyezésére kétszintes épület készült, melynek alapterülete 276 négyzetméter. így az üzemen belül felszabadult öltöző és mosdó területével bővült ter­melőterület újabb 50—80 munkás foglalkoztatását teszi lehetővé Vámosmikolán. Nógrád megyében, Kakáron, a vállalat átvette a szénbá­nyászati tröszttől a tardosi bányaüzem épületeit. Az át­alakítások után 1200 négyzet- méter alapterületű épületcso­port áll a vállalat rendelkezé­sére. Ebből 300 négyzetméter a konfekcióüzem, a többi a szociális létesítmények elhe­lyezésére szolgál. Kazáron tehát 170—200 munkást foglalkoztathat a Kötöttárugyár. Szolnok megyében, Jászapá­tiban hozott létre a váci vál­lalat konfekcióüzemet, mely­ben alsóruházati termékeket szabnak, varrnak. Ezzel a be­ruházással újabb 350 munkást foglalkoztat a Kötöttárugyár. A jászapáti üzemben a ter­veknek megfelelően indult a termelés, és fokozatos emel­kedése is az előirányzatnak megfelelően alakult. A rekonstrukciók eredmé­nye a vállalat gazdálkodásá­ban máris érezhető. Az érté­kesítés forgalma — 1970-hez viszonyítva — 1971-ben 15 százalékkal, tavaly pedig 15,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor az 1971. évi bevételi tervet 99,8 százalékra, a tavalyit 95,6 százalékra teljesítette. A gyártmány- és műszaki fejlesztésben is észrevehető volt a rekonstrukcióból szár­mazó előny, hiszen a korszerű sport- és egyéb felsőruházati termékek fejlesztésével, gaz­dasági hatékonyság- és árumi- nőség-paraméterek szempont­jából sikerült a vállalatnak olyan versenyképes áru­cikkekéit gyártania, me­lyek biztosítják az export és gyártmányösszetétel gyökeres átalakítását. Belkereskedelmi értékesíté­si forgalmát a Váci Kötött­árugyár 1975-re az .1970. évi 2,2-szeresére akarja növelni, nyugati exportját, viszont 3,4- szeresére, a szocialista orszá­gokba irányuló exportját pe­dig, korszerű termékekből, kétszeresére. • A fejlesztés hatásaként ke­letkező nyereségtöbblet a ne­gyedik ötéves terv ideje alatt 203 millió forint lesz, a be­ruházások befejezése utáni év­ben pedig a tervezett többlet- nyereség 73,4 millió forint évente, tehát a vállalat 240 milliós kiadása, amelyet re­konstrukciós fejlesztésre for­dított, három és fél éven be­lül megtérül. Bognár János üzemi könyvpavilonokat min­dön eddiginél jobban ellátták áruval. Az újjáalakult könyvesbolt­ban újdonság lesz: nagyon sok kottát és hanglemezt árusíta­nak majd. E cikkekből a bolt körülbelül 130 ezer forintos készletet tart állandóan. A hanglemezvásárlást a hangle­mezek meghallgatását sztereo fejhallgatók segítik. B. J. Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak ügyeletét Vácott, a Március 15. tér 20. szám alatti rendelőintézetben (telefon: 11 —199). Hétfőn: dr. Álra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Ruzicska Béla, csütör­tökön: dr. Steiner Antal, pén­teken: dr. Bea Mátyás, szom­baton és vasárnap: dr. Áfra Tamás. A beosztás hét közben meg­változhat. Piaci jelentés A pénteki piacon a burgonya 3—5, a szárazbab 24—26, a zöldség kilóra 10—13, csomóra 5—6 forintba került. Láttunk savanyúkáposztát, 7 forintért mérték kilóját. A sóska válto­zatlanul 10 forint, a spenót kilója is 8—Í0 forint. A .saláta darabja 1—2, a karalábéé 2— 3,60, az újhagyma csomója 2 forintért kelt el. Héjas vörös­hagymát egy helyen árultak, kilóját 10 forintért. A retek, fajtától függőqp, 1 és 3,50 kö­zött változott. A fehérpaprika darabja 3, a zöld hegyesé 1,50 —2,50 forint. Az uborka és a paradicsom ára csökkent, az uborkáért 38—40, a paradi­[ csőmért 50 forintot kértek. Az új kelkáposzta kilóját 6— 8,80-ért mérték. A sampinyon gomba ára 60 forint. Az almát 16—18 forintos áron kínálták. Láttunk cseresz­nyét, csomóját (körülbelül 6— 7 darab) 2 forint 50 fillérért árulták. A mák ára 50 forint. Hal nagyon kevés volt, 7 órakor már csak üres edénye­ket találtunk. A termelőszövetkezeti áru- dák a csirke kilóját 33—34, a tyúkét 30 forintért mérték. Az előnevelt csirke darabja 20 fo­rint. A naposcsibét 8, a kis­kacsát 14 forintért kínálták. A tojás 1,30—1,40-be került. Két hónappal ezelőtt sok család nevében sürgős intéz­kedést kértem az ÉDÁSZ-tól a verőcei villanyprobléma megoldásával kapcsolatban. Örömmel értesítem a szerkesz­tőséget arról, hogy immár pó­tolták a verőcei-kismarosi vil­lanyhiányt: Kismaroson az eddigi túlterhelt transzformá­tort jóval nagyobb teljesítmé­nyűre cserélték ki. Marosi JMihály csoportveze­tő 10 tagú szerelőbrigádja egy hét alatt több kilométer hosz- szúságú, az eddiginél jóval vastagabb új vezetéket épített be 25 biztosítóval, s több ut­cába bevezették az ipari ára­mot. Köszönet a segítőkész intéz­kedésért. Kovács Tibor Verőce Kisterületi úttörő-olimpia Megtartották az Észak-Pest megyei területi selejtezőt a Cegléden rendezendő megyei atlétikai úttörő-olimpiára. Saj­nos, az eredmények, kevés ki­vétellel, gyengék voltak, főleg a váltók, a leány 100 m és a magasugrások eredményei. Dicséret illeti viszont teljesít­ményéért Kurdy Ferencet, Kiss Csillát, Bálint Bélát, Gyurcsik Ilonát, Oroszi Zsu­zsát és Kőszegi Jánost. Raj­tuk kívül, bizony, még a tisz­tes helyezés reményében sem utazhat Ceglédre senki. Eredmények (zárójelben a tavalyi megyei győztesé össze­hasonlításul). Fiúk 100 m: 1. Kurdy Ferenc (Há- mán) 12.8 (12.5). — 1000 m: 1. Kramár Mihály (Kóspallag) 3:04.6, 2. Barazutti László (Deákvár) 3:07.3 (2:51.7),' — Távolugrás: 1. Kurdy Ferenc (Hámán) 572 cm, 2. Nagy Já­nos (Dunakeszi) 538 cm (614 cm). — Magas. 1. Szőke Zsolt (Hámán) 150 cm, 2. Kovács Zsolt (Bemecebaráti) 150 cm (161 cm). — Kislabdadobás: 1. Békési Gyula (Hámán) 56,81 m (66,80). — Súlulökés: 2. Ha­ris Tamás (Hámán) 10,29 (13,20). — Négytusa, egyéni: 1. Bálint Béla (Nagymaros) 190 p, 2. Bosányi László (Hámán) 140 p (180 p). — Háromtusa, egyéni: 1. Kőszegi János (Kós- pallag) 152 p, 2. Imre Zsolt (Deákvár) 131 p (151 p). Lányok 100 m: 1. Mária Marianna (Főt) 14.8 (13). — Távolugrás: 1. Mária Marianna (Főt) 452 cm, 2. Kovács Erzsébet (Deák­vár) 430 cm (475 cm). — Ma­gasugrás: 1. Stefán Anna (Ze­begény) 130 cm (135 om). — Kislabdadobás: 1. Gyurcsik Ilona (Szob) 50,80 m (48,32 m). — Súlylökés: 1. Oroszi Zsuzsa (Hámán) 10,51 m, 2. Dutka Ilo­na (Szob) 7,56 (11,65 m). — Négytusa, egyéni: 1. Kiss Csil­la (Nagymaros) 214 p (202 p). — Háromtusa, egyéni: 1. Ba- racsi Edit (Deákvár) 133 p, 2. Ferenczi Noémi (Zebegény) 131 p (145 p). Az egyéni számokban ketten jutottak tovább. A 12 tagú négytusacsapatok küzdelméből egy továbbjutó volt: 1. Főt 2000 p., 2. Vác, Deákvár 1793 p. s. cs. Labdarúgás A járási labdarúgó-bajnok­ság következő fordulóját ma, vasárnap, fél háromkor és fél ötkor játsszák a csapatok, a következő párosításban: Kossuth csoport: Ipolyda- másd—Váci Híradás II (vezeti: Szlezák—Zagiba, 4 órakor), Örbottyán I—Szadi igét (v. Werke—Hisbéli), Dunakeszi SE—Vácrátót (v. Csányi—Do­rozsmai), Nagymaros—Vácau- ka (v. Várszegi—Hartai), Kós­pallag—Kösd (v. Vécsey— Hivh II, 4 órakor), Szokolya— Verőce (v, Nagy N.—Herhádi), Sződ—Márianosztra (v. Job­bágy—^Vigh I.). Rákóczi csoport: Vámosmi- kola—Nagybörzsöny (v.. Kőbá­nyai, 4 órakor), Rád—Perő- csény (v. Lózs—Pintér), Let- kés—Püspökszilágy (v. Temes­vári—Kiss I., 4 órakor), DCM —Ipolytölgyes (v. Kiss J., 10 órakor), Püspökszilágy ifi— Letkés ifi (v. Baráth, 10.30- kor). MŰTEREMSAR OK Látogatás Monos József festőművésznél A város felett, a toronyház kilencedik emeletén él egy esz­tendeje a váci. művószkolónda új, megbecsült tagja, Monos József festőművész, pedagógus, feleségével és egyesztendős kislányával. A műterem loggiás ablaka alatt kitárul a város képe, s a pompás távlatba éppúgy bele­tartozik a Fehérek barokk homlokzata, mint a Nagytemp­lom klasszicizáló kupolája, a modem vonalú buszpályaud­var vagy a távolabbi két új lakótelep, a Rádi úti és Föld­vári téri. S a körképet a Na­szály vonulata, a csörögi dom­bok lágy hajlata, a Duna fel­csillanó íve és a Pilis délutáni fényekbe öltöző erdősége ko- szorúzza. új és új színek — Egy éve vagyok váci la­kos, de még mindig csak kós­tolgatom a táj, a város izeit, zamatét. Néha úgy érzem, már otthonos vagyok fái, rétjei, há­zai között, máskor új és új szí­nekre bukkanok, melyek mind kedvesek nekem, ismeretlenül is ismerősök, mert gyermek- és diákköri emlékeket kelte­nek bennem. — Pedig nem váci születésű. — Dunántúli vagyok, az Illyés-lakta, Babits-énekelte pannon dombvidék szülötte. Ezért érzem magamhoz oly közel a dombos-folyós tájakat, ezért találtam otthonra lelki­leg is Vácott. Falun születtem, Sárkeszin, de már gimnazista éveimre városba kerültem. A székesfehérvári Táncsics Mi­hály Népi Kollégiumban kezd­tem meg középiskolai tanul­mányaimat, amelyeket Pesten fejeztem be, hogy ismét népi kollégium lakójaként, támoga­tottjaként, a Derkovits Kollé­gium adott otthont, végezzem el a Képzőművészeti Akadé­miát. — Mikor született? Elmosolyodik: — Nem titok, 1932-ben. Negyvenéves vagyok, s ebből harmincat városban, városok­ban töltöttem. De falusi gyer­mekkorom, s igazán csak tényként mondom, nem minő­sítésként, az a szegénység, amely rámnehezedett, a korán elveszített család súlya ma is kísér. Szeretem a természetet, a tájat, a tájban élő embert. Vallom Picassóval: „Ha valaki nem a természetből indul ki, eltéved”. Egyéni indulatokkal A műteremben körben álló, falnak támasztott, keret mögé búvó, a festőállványon szüle­tőben levő képeket nézem, melyek szememet beléptemkor megragadták s nem engedik el azóta sem. — Képei bizonyítják hit­vallása őszinteségét. De a ter- mészetelvűség nem jelent ön­nél naturalista ábrázolásmó­dot? •Élénken tiltakozik: — Nem, dehogy jelent! A természet a kiindulópont: spekulatívan nem lehet művé­szetet „csinálni”. De a termé­szet formáit, színeit át kell a művésznek fogalmaznia, s megtöltenie egyéni indulatai­val, érzelmeivel. Indulat nél­kül nincs művészet. — Ez úgy hangzik, mint va­lami expresszionista hitvallás. — Nem tiltakozom ellene, bár nem tartom magam ex­presszionistának. Azt a lobo- gást, amely például Van Gogh képein észlelhető,' vagy a hol­land Karel Appel ecsetkezelé­sét, mely oly híven tükrözi belső szenvedélyét, vagy a francia Georges Mathieu ka- ligrafikus festészetét, mely a hozzám nagyon közel álló fa­sizmus vezéregyéniségévé avatta, nagyon kedvelem. — Külföldi példákat sorolt. Magyar elődjei közül kiket ne­vezne meg? — Koszta József paraszti drámaiságát. Tornyai János monumentális egyszerűségét, Ferenczy Károly tisztaságát érzem nagyon közel a szívem­hez. És természetesen meste­reimet, tanáraimat, Bencze Lászlót, Berényi Róbertét, Domanovszky Endrét, Hincz Gyulát. Élet és remény Felállunk, s a képeknek adjuk át a szót. S Monos Jó­zsef képei 'alkotójuk helyett kezdenek beszélni. Gyönyörű színekben villannak meg egy-egy ismerős tájrészlet han­gulatai : Duma-part, Naszály- oldal, sződligeti patak, téli fa­luvége, nyári búzatenger, nap­fény és virágzás minden lapon. — Még csak ismerkedem a várossal és környékével, de né­ha már érzem sajátos hangu­latát — mondja, s egy táblát emel elém: a háttér vakító tű- zű napfényből, távoli fák lombsora előtt, nyári vetés hullámzik, s két sudár fa.izzik az előtérben. — Nagyon szereti a fákat? — Kedvesek nekem, mert élet és remény van bennük, s e kettő a művész és a művé­szet alapja is. — Tudjuk, hogy a pedagó­gus képzőművészek országos kiállításán, 1959-ben, első dijat nyert, s hogy azóta számos dí­jat kapott képeire. De mikor láthatja a váci közönség is al­kotásait? — Állandóan dolgosom, s lassan gyűlik, alakul az az anyag, amellyel otthont nyújtó városom tárlattátogatói elé léphetek. Hogy mikorra érik egésszé? Nem tudom, talán már ez év végén a nyilvános­ság elé állhatok vele. Biztosak vagyunk abban, hogy megértő szeretet fogadja majd Monos József képeit. Végh Ferenc fr 4 Ügy tervezték, hogy két hó- ! nap alatt átépítik, korszerűsí- I tik a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat váci Széchenyi utcai könyvesboltját. A határ­idő akkor is, a munkálatok | megkezdésekor, szokatlanul rövidnek tűnt. A két hónap­ból a duplája lett, ám még a majdnem négy hónapja tartó munka sem mondható lassú­nak. A könyvesbolt vezetője, Sző­ke Pálné szerint, a nyitásra május 25-én kerül sor. A ve­vőket akkor egy teljesen meg­változott, a lehetőségekhez ké­pest korszerű üzlethelyiség fo­gadja majd. Érdekes módon az üzlet, mely vásárlóit ilyen hosszú ■ időre nélkülözni volt kényte­len, nem fizetett rá a zárva tartásra: a csaknem négyhó- mapos árusítás elmaradása el­lenére, aiz erre az időszakra szóló tervét félmillió forinttal túlteljesítette, olyképpen, hogy a napi forgalom megszűnésé­nek ellensúlyozására, fellendí­tették a városi üzemi könyv- terjesztők tevékenységét, az NYITÁS MÁJUS 25-ÉN Szünetelt a könyvárusítás — nőtt a bevétel Sztereo fejhallgatók a lianglsmezvásárlókrak

Next

/
Thumbnails
Contents