Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
Három községbzn Közös ügyintézés - kevesebb utánjárás A közelmúltban együttműködési megállapodás született három szomszédos község tanácsa között: június elsejétől kevesebb utánjárással intézhetik építési ügyeiket Dán- szentmiklós és Mikebuda lakói is, mert az albertirsai nagyközségi tanács# műszaki csoportjának munkatársai látják el az elsőfokú építési hatóság feladatait mindhárom településen. A hét meghatározott napjain keresnek fel egy- egy községet. PADROMGÁLGK A város parkjában a tavasz első napjaiban kékre, pirosra, sárgára festett új padok kerültek. Jól illenek a környezetbe, szívesen üldögélnek rajtuk. Kár, hogy támlájukon, ülőkéjükön máris késsel vésett szívek, feliratok éktelenkednek. A padok rongálása is garázdaság, amelyért büntetés jár. KUTYAISKOLA. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének ceglédi szervezete ismét tanfolyamot indít törzskönyvezett kutyák kiképzésére. A hathónapos oktatáson részt vevő kutyákat egyebek között csomaghordásra, kultúrált magatartásra, fegyelemre tanítják. A tanfolyam befejeztével vizsgát tesznek, és bizonyítványt kapnak. Az 'oktatást Husztra György nemzetközi kutyakiképző mester vezeti. A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA (K CEGLE-. JÁRÁS XVII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1973. MÁJUS 20., VASÁRNAP ÖSZTÖNDÍJASOKBÓL — SZAKMUNKASOK Speciális varrógépeken tanulhatnak A legügyesebbeket szalagmunkára is beosztják A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének Eötvös téri tanműhelyében 72 fiatal lányt oktatnak a szabás-varrás tudományára. A műhely technikai felszerelése korszerű, szociális ellátottsága a megye hasonló üzemei között szinte a legjobb. A csupaablak helyiségben speciális varrógépeken tanulhatnak a fiatalok, négy szakoktató irányításával. Czigány János, a tanműhely vezetője elmondotta, hogy a tanulók 40 százaléka a környékbeli településekről jár be, legtöbb jelentkező — évek óta — Abonyból érkezik, de sokan járnak Tápiószeléről, Nyársapáiról és Törteiről is. Az utazgatásból nem származik hátrány: szerencsére, a vonatok és autóbuszok menetrendje összeegyeztethető a műhely tanrendjével. Még a legmesszebbről bejáró tanuló is csak 15—20 percet veszít az utazás miatt. A hetvenkét tanuló közül az idén huszonnyolcán szereznek szakmunkásbizonyítványt. Ök már otthonosan mozognak a gyárban is: a harmadévesek a szakmunkásvizsga előtt egy évet gyakorlati munkán ott töltenek, az ügyesebbeket pedig szalagmunkára is beosztják. Jól érzik magukat a tanműhelyben a fiatalok. Ezt bizonyítja, hogy év közben alig marad el valaki. A 28 leendő szakmunkásból huszonhaton a gyár ösztöndíjasai, tehát az idén 23 jól képzett szakmunkással gyarapodik a ceglédi ruhagyári létszám. A tanműhelyben június 8-án befejeződik az oktatás, majd a július 1-ig tartó gyakorlati oktatás után, egy hónap pihenőt kapnak a tanulók. A most végzők augusztus 1-én állnak munkába, a többiek pedig szeptember 1-én foglalják el helyüket az addigra újra festett, felfrissített tanműhelyben. Cs. I. Jó kezdeményezés Hasznos ismereteket adott a pedagógusok akadémiája SEGÍTÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN UVEGHAZAK, FÓLIASÁTRAK Paradicsomot, paprikát neveinek Cegléd határában és a járásban több termelőszövetkezet földjén, a kertészeti vélemények között fóliasátrak magasodnak: védik a már termést nevelő paprikát, a virágzó paradicsomot az időjárás viszontagságaitól, segítenek mielőbb piacra juttatni a termést. Nemcsak a felvásárló számára, hanem a helyi közellátás javítására is termesztenek zöldségfélét, primőrárut a termelőszövetkezetek. A szabadföldi kertészetekben is szépen zöldülnek a vetemények. A salátából egyre kevesebb van, viszont levelesedik az újburgonya töve, virágzik a borsó és szárba szökken a zöldbab a közös kertészetében is. A ceglédi, kocséri, abonyi és al- bertirsai termelőszövetkezetek törődnek leginkább az ellátással. Zöldborsót és paradicsomot több termelőszövetkezet a konzervgyárral kötött szerződés alapján termeszt és szállít feldolgozásra. ' r Uj fílmszerepre készül Nyolc előadásból álló pedagógiai akadémia indult novemberben Cegléden, a járási hivatal művelődésügyi osztálya és a TIT közös szervezésében. Részvevői a községi iskolák igazgatói, igazgatóhelyettesei, párttitkárai, szakszervezeti ügyvivői és úttörővezetői voltak, A tizenhárom iskolából általában 35—40 pedagógus ment el, hogy meghallgassa az érdekes és munkájában hasznosítható információkat. A foglalkozások előadói a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Pályaválasztási Intézet munkatársai, pszichológusok, tudományos kutatók voltak. Az előadások az iskola és a közművelődés közös problémáival, a pedagógiai ráhatás logikájával foglalkoztak. Arról is szó esett, hogy a serdülő korú fiatalokat miként lehet segíteni a pályaválasztásban, miként lehet megvalósítani gördülékenyen az iskolareformot. Az akadémiai előadássorozat befejező foglalkozásán dr. Fazekas György, az OPI munkatársa, az iskolai teljesítményértékelés, az osztályozás mai problémáiról tartott ismertetést. A szóbeli feleletek, iskolai dolgozatok, röpdolgozatok után, újabb módszerként, a tesztfelmérés van kialakulóban: ennek pedagógiai vonatkozású, gyakorlati tapasztalatairól, s a még függőben levő, felmérést eredményeket váró kérdésekről szólt az előadó. A hallgatóknak igen hasznos volt valamennyi előadás: ismereteiket gyarapították a pedagógia ‘ tudományos anyagával, amely sajnos, még nem jut el elég gyorsan, kiforrott állapotban a pedagógusokhoz. Az előadást vezető tudományos kutatók számára is hasznosak voltak ezek a találkozások, hiszen lehetőséget adtak nekik arra, hogy ők is kiegészítő információkat szerezzenek további munkáikhoz. E. K. Másodfokú ítélet Lapunk május 16-i számában, Garázdaságért egyévi börtön címmel, Bódogi Sándor ' bírósági ügyéről írtunk. Az ügyben — másodfokon — állást foglalt a Pest megyei Bíróság: Bódogi tettét feltűnően durva módon elkövetett becsületsértésnek minősítette, és elkövetőjét háromezer forint pénzbüntetésre ítélte. Falu — mintának KERTEK, FÁK, SZÍNEK A városunkban élő Patkós Irma színművésznő, Hollós utcai lakásában Sándor Pál új filmjének szerepét tanulja forgatás előtt. Tóth István felvétele GONDOZOTTSÁGÁRÓL, tisztaságáról messzi földön híres Ceglédbercel. Jó hírének terjedését segíti a település szélén álló nevezetes bércéit sorompó, amely miatt az országos főútvonalon közlekedő járművek egész sora áll rövidebb-hosszabb ideig faluhosszat: itt keresztezi egy mást az autósok és a vona- tozók útja. Ceglédbercel . kora hajnalban ébredő lakóinak első dolgához tartozik, hogy a ház környékén rendet, tisztaságot teremtsenek. Söprö- gető asszonyok, vizet hordók hangos köszönését, reggeli jó-- kívánságait hallani, majd a munkába indulók csoportjait látni, amint a vasútállomás felé, vagy a határba igyekeznek. Az otthon maradtak sem tétlenkednek: a ház körüli teendőkkel végezve, pompás virágoskerteket varázsolnak végesteien végig a főút mentén, fákat ültetnek, virágot öntöznek, gyepet nyírnak, sokan pedig, a jó időt kihasználva, frissen meszelik a ház falát, s az amúgy is tiszta házak még szebbek, hangulatosabbak lesznek az eleven, friss színektől. A lomboktól, gyeptől üde zöld környezetben szinte életre kelnek a sárga, kék, rózsa- és szürkés színű falak. Csokoládé színre lábazatukat hosszú, nyeles kefével festik, fellocsolják a járdát, kispa- dot barkácsolnak a ház elé. DÉLUTÁN, MUNKA UTÁN, látványosan zajlik az élet a főútvonal mentén. A gyerekeknek pompás játszóhelyet ad a gyepszőnyeg. (Széles, mély árok és több helyen a nyírott bokorsor szab határt a hancúrozásnak^ igen ' okosan rendezve.) A kispadon vagy a kapuba kihozott széken, lócán beszélgetők, néze- lődők ülnek, kék kötényes, kalapos, pipázó gazdák támasztják a kapu fáját a hátukkal, nézik az út forgatagát, az átutazók pedig őket. — Mennyi autó! És egyre több lesz. Ha érik a gyümölcs, IDEGENBŐL HOZZÁK AZ ÁRUT Lesz-e elég zöldség, gyümölcs? Nagyobb a kereslet, mint a kínálat A hét három napján, kedden, pénteken és vasárnap, az • évszaknak megfelelő áruválaszték várja a vásárlókat a ceglédi piacon, ahol főképpen a háztartásban foglalatoskodó asszonyok szerzik be zöldség- és gyümölcsszükségletüket. A dolgozó nők, munka végeztével, a városban levő zöldségesboltokban, a tsz-ek, a MÉK és az ÁFÉSZ kezelésében levő üzletekben, pavilonokban vásárolják meg a napi étkezéshez szükséges zöldségfélét. Cegléden huszonöt zöldségelárusító bolt működik. A város zöldség- és gyümölcsellátása elsősorban a MÉK helybeli kirendeltségének a feladata. Hét boltjában — mennyiségben, választékban és minőségben — ki tudják elégíteni a fogyasztók igényeit, bár előfordul, hogy időszakomként akadozik az ellátás. Ennek oka: az áru egy részét — helyi kínálat hiányában — más megyékből szerzik be, így a szállítás késlekedése miatt előfordul egy-két napos zökkenő. A zöldségfélék nagyobb részét a fővárosban levő központi raktárból hozzák. A téli hónapokban a Cegléden, Nyársapáton és Nagykőrösön bérelt hűtőházak elegendő mennyiségű árut tárolnak, burgonyából, almából, káposztafélékből az új termésig ki tudják elégíteni a keresletet. A közös gazdaságokkal és a kisárutermelőkkel kötött szerződések alapján, ha az időjárás is kedvez a termésnek, az idén bőséges áruválaszték várja a vásárlókat a MÉK ceglédi boltjaiban. Az ÁFÉSZ két zöldségelárusító helyet üzemeltet Cegléden. Piaci standjukon és a Kossuth téri zöldségesboltban árusítják a város központjában és a külterületi felvásárlóhelyeken átvett árut. A MÉK- től is vásárolnak, elárusítóhelyeiken mégis szegényes a választék, pedig boltjaik közvetlen beszerzéssel is foglalkoz| hatnak. Igyekezetük az alacsony kínálat folytán nem sok eredménnyel jár, ami megmutatkozik az árakban is: nemegyszer drágábban adják portékájukat, mint a piacon áruló árusok s a háztáji gazdaságok termelői. A felvásárlótelepek szinte csak a gyümölcsszezon idején bonyolítanak le nagyobb forgalmat, mivel a magántermelőkkel csupán gyümölcsátvételre kötnek szerződést. A városbeli termelőszövetkezetek közül a Vörös Csillag, a Magyar—Szovjet Barátság és a Lenin tsz tart fenn zöldségárudát, összesen nyolc helyen, egyre csökkenő kínálattal, mivel a legtöbb tsz-ben már felszámolták vagy megszűnőben van a kertészeti növények termelése. A zöldségellátásban nagy szerepe volt a nyársapáti Haladás Tsz-nek. Visszavonulását nagyon megérzi a piaci kínálat. Az elmúlt év kielégítő zöldség- és gyümölcsellátásának jelentős részét a nagykőrösi és a nyársapáti közös gazdaságoknak köszönhette a ceglédi piac. Hiányuk pótlására három új elárusító pavilont létesített a nemrég alakult mezőgazdasági vállalkozás: sajnos, ezekben is meghaladja a kereslet a kínálatot. Csekély szerepe van a város zöldségellátásában az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak. Egyetlen üzletében, a piactéren, közvetlen felvásárlással, minidig szép és friss áru kapható: egyik legnépszerűbb bevásárlóhelye a háziasszonyoknak. Azoknak, akik szép és friss árut szeretnének vásárolni, reggel jókor ki kell menniük a piacra, amíg a fővárosból és a környező nagyobb városokból idesereglő kiskereskedők el nem viszik annak egy részét. Nehéz őket megelőzni. A kisebb kínálat növeli az árakat, így aztán a ceglédi piac árai gyakran túlszárnyalják a fővárosi vásárcsarnokokéit. Csatári Ilona Tizenhárom bakot lőttek NÉMET VADÁSZOK CSEMŐBEN A példásan működők közt tartják számon a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet és a ceglédi KÖZGÉP Vállalat vadásztársaságát. Olyan összeszokott sporttársi együttes ez, amely mind gazdaságilag, mind fegyelmileg elismerésre méltó. A csemői tsz-tagok és a ceglédi gyárban dolgozók között sok éves vadászbarátság szövődött. Nemcsak puskával a egymást érik megint a kamionok — mondják a berceliek. — De szép falu, de nyugodt vidék! Többet ér ez, mint egy szanatórium. Igyekvő és biztosan elégedett emberek élnek itt — vélekednek az átutazók, akik pedig csak villanásnyit láthatnak a cegléd- berceli mindennapokból. IGEN, VALÓBAN nagyon szép település. Szerényen, de 'mégis sokat mutat magából, mintha utánozható példaként kínálná: tessék, itt a minta, másutt is lehet így. De akkor, a tapasztalatszerzéshez nem elég csak a mosolygó arcokat, a ház előtt üldögélő, tiszta ruhás embereket nézni. A munkában megerősödött kezeket is látni kellene, érteni kellene a magától értetődő összefogásban rejlő erőt, ami épp úgy jellemző erre a falura, mint látványos külsősége. Tulajdonképpen ez az alapja a mutatós ceglédbercel! színeknek, s ezt épp úgy észre kell venni, mint az út menti gyep zöld szőnyegét, a házak frissen festett falát, az idősebbek jellegzetes viseletét és a nézelődő átutazókat köszöntő barátságos mosolyt. Eszes Katalin | kézben járják az erdőket, mezőket: ha kell, részt vesznek a társadalmi munkában, a vad- gazdálkodás feladataiban, a dúvadak irtásában is. A társaság rendes évi költségvetés szerint gazdálkodik, E költségvetés számottevő része a külföldi vadászvendégek fogadása. Már negyedik éve ugyanaz a két kölni család látogat hozzájuk tavasszal. Tizenkét napot töltöttek itt ebben a hónapban is. Vilike Mihály vadásztársasági titkár és Budai István vadászmester társaságában járva a vadak után. A Makai erdőben levő összkomfortos vadászházban laktak, teljes ellátásukról a társaság és a termelőszövetkezet gondoskodott. Lovas kocsival járták a határt és hozzájuk szegődött a vadásszerencse is, összesen tizenhárom selejt őzbakot lőttek. Lehangoló látvány A városunkon átutazók és a helybeliek szívesen fogyasztják a Szabadság téri lángossü- tő mindig friss, jó ízű készítményét. Reggeltől a késő délutáni órákig nagy a bolt forgalma, ami sajnos, meglátszik a környékén is. Eldobált zsíros szalvétákat kerget a szél a járdán s a bódé mögötti, szépen rendben tartott parkban is. Nem jó szemmel nézte ezt az üzemeltető sem. Nemrég kis tábla került az ablak fölé: „Kérjük, hogy a szalvétát a szemeteskosárba tessék dobni!”. Sajnos, a kérésnek nincs foganatja, pedig a hulladékgyűjtő jól látható helyen, szinte kéznél van, a helyben fogyasztók legtöbbször mégis mellé dobják a gyűrött szalvétát. K á
