Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-19 / 115. szám
4 "^fChiap 1973. MÁJUS 19., SZOMBAT Ünnepi könyvhét előtt A zenétől a természettudományig A közeledő ünnepi könyvhét ez idén is megszaporítja az újonnan megjelenő művek sorát. Közöttük több olyan érdekességgel, figyelemre méltó újdonsággal is találkozunk, amely kimondatlanul is a magas szintű ismeretterjesztés célját szolgálja. Irodalom és muzsika mindig is ikertestvérek voltak,, ezért is különösen ötletes és szép eszme volt a Zeneműkiadó ünnepi kiadványként megjelenő kötete, A zene szava címmel. Egytől-egyig verseket találunk ebben, Gál Zsuzsa körültekintő és gazdag lehetőségből bizonyára nehéz szívvel rostáló, de mégis átgondolt, megkapó szerkesztésében, válogatásban. Teljességre hogyan is törekedhetett volna, hiszen így is közel másfél száz költeményt nyújt át a kötet, csaknem ugyanennyi költőtől, magyartól és külfölditől, maiaktól és klasszikusoktól egyaránt. „Hallgasd a zenét” címet viseli az első rész, amely általában vall a muzsikáról, s Vörös- marty-verset idéz — „Hírhedett zenésze a világnak” — a második csoport, amelyben költők szólnak, vallanak a szeretet és a tisztelet hangján nagy muzsikusokról. A költészet és a zene e harmonikus találkozásához csatlakozik a grafikusművész is: Hincz Gyula illusztrációi teszik teljessé azt a hangulatos szépséget, amelyet a szép kiállítású könyv lapozgatása, olvasása jelent. Gyere velem operába! — így invitál címlapján egy ugyancsak a muzsika áhítatára vezető munka: Abody Béla új kötete a Gondolat kiadásában. S a zene szeretetéről olyannyira ismert, sokoldalú szerző rokonszenves őszinteséggel vallja be előszavának már az első mondatában írásának direkt szándékát: „Ennek a könyvnek teljesen nyílt, pontosan megfogalmazható pedagógiai, sőt propaganda célja van”. E célnak műve egyharmadában az ugyancsak ismert könnyed, csevegő modorában felel meg, miközben élvezetesen és eléggé meggyőzően mond el vallomásokat saját életéből: miként is kedvelte meg azJ operát' Äogyän lett rendszeres operalátogató. A személyes élmények ereje kétségtelenül vonzó az olvasóra, aki természetesen már eddig is érzett valamiféle hajlandóságot az effélére. Az ilyen olvasó — és ez sem kis dolog — bizonyára szívesen veszi, ha tanácsot kap, hogyan is fogjon hozzá, hogy értő, állandó operabarát lehessen. A kötet további része egy kissé hangot váltva, esszéket, kritikákat tartalmaz a szerző mintegy évtizednyi munkásságából. Ezek talán kevésbé felelnek meg a könyvecske eredeti címének, mégsem állnak távol tőle, hiszen szívesen ismerjük meg egy-egy műről, előadásról, művészről a véleményét annak, aki bennünket operába hív. S e vélemények, művészportrék a maga nemükben igen élvezetes olvasmányok is. (E két zenei kötetről szólva hadd jegyezzük meg elismerő örömmel azt az egyáltalán nem mellékes művelődéspolitikai törekvést is, amelyet mindkét kiadó szeme előtt tartott a két mű feltűnően olcsó árával, ízléses, sőt a verses zenei kötet egyenesen reprezentatív megjelentetése mellett.) Anyanyelvi kaleidoszkóp címmel az anyanyelvűnk iránt örvendetesen megnőtt érdeklődésnek tesz eleget a Gondolat kiadó új könyvecskéje, amelyben félszáz szerző rövid cikkeit szerkesztette kötetté Grétsy László, szellemes előszót is írva eléjük. S ám ebből a bevezetőféléből kiderül, hogy a népszerű szerző nem híve az előszavaknak, mégis rendkívül világosan értjük meg belőle a célt: ismerjük meg jobban nyelvünk fordulatait, köznapi kifejezéseit, amelyeknek eredetét már sokszor alig sejtjük (s éppen ezért néha rosszul is alkalmazzuk), beszéljünk pontosan, szépen és színesítsük nyelvünket. Ennek megfelelően tagolódnak öt témakörre a cikkek: olvashatunk a szavak, a nevek eredetéről, múltjáról, életéről, aztán a nyelvben betöltött szerepükről, értékükről, hasznos vagy káros voltukról, a továbbiakban a mondatbeli felhasználásukról, a mondatszerkesztés gondjairól, buktatóiról, majd a negyedikben a helyesírásunk és kiejtésünk elleni kisebb-nagyobb vétségekről, az ötödikben pedig stílusunk virágairól, színesítő elemeiről és szeplőiről, fogyatékosságairól. Mindezt sajátosan célszerű formában oldja meg a szerkesztő szerzőtársaival: a közölt 275 írás egyike sem hosszabb vagy rövidebb, mint amennyi egy könyvlapra elfér. Gusztust csinál még annak is, akit talán egyelőre még kevésbé érdekelnek nyelvünk sajátságai. —sz Az állatkertek ritkaságaiból Televíziós- és filmszakemberek tapasztalatai, de közvéleménykutatók megállapításai szerint is a közönség körében azok a természettudományos ismeretterjesztő filmek és televíziós adások a leginkább kedveltek, amelyek az állatvilág életéről szólnak. Valljuk be, az állatkerteket nemcsak a gyerekek szeretik — felnőttek számára is szép és hasznos szórakozás egy-egy séta a barnamedvék és óriáskígyók, a kolibrik és elefántok, a krokodilok és különös mélytengeri halak mindenki számára könnyen hozzáférhető birodalmában. A Gondolat Könyvkiadó most arra vállalkozott, hogy 240 nagyméretű könyvoldalnyi terjedelemben kiadja Josef Seget: Állatkertek ritkaságai című munkáját. Ugyanennyi a könyvben szereplő fényképek száma is! A felvételek gyönyörűek. Áz ember, a könyvet lapozgatva valóban úgy érzi, mintha szemtől szemben állana ezekkel a nemegyszer elismerésre késztetően szép, máskor bűbájosán komikus állatokkal. A könyv az állatkertek varázsát hozza az olvasónak. S ezen túlmenően: nemcsak esztétikus élvezetet szerez minden, a természetet kedvelő embernek, hanem egyúttal tudományos szempontból kifogástalan, rövid, a lényegre törő ismertetést is nyújt. Ezt a könyvet szinte „kötelező olvasmánnyá” kellene tenni mindazon diákok számára, akik a termesze traj zórák keretében tanulják az állattant. Nemcsak a laikusnak, a szakembernek is hasznos ez a segédkönyv; kitűnően és modern szellemben egészíti ki az olyan, sokkal inkább szakkönyvnek, mint ismeretterjesztő jellegűnek minősíthető munkákat, mint amilyen például a híres Brehm-sorozat legutóbbi kiadása, vagy a több kötetes Uránia Állatvilág. Dr. Hédervári Péter Enciklopédia a művészetekről A közművelődést Igényesen és ízlésesen szolgáló sorozat indult a Minerva Nagy Képes Enciklopédiával, amelynek első kötete — A gyógyító értelem — után most került könyvpiacra A művészetek címet viselő második kötet is. Talán szabad azzal a személyes benyo- jmá^al kezdenem a recenziót, hogy már kézbe venni, átlapozni is élvezet ezt a könyvet. A gazdag illusztrációs anyag azonban nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem funkciója van, a megértést segíti, a figyelmet kívánó szöveget élénkíti, hogy ne váljon fárasztóvá. Ezt szolgálják a jól tagoló alcímek, a megvilágító kiemelések, az áttekintést nyújtó ábrák. Minderre szükség is van e látnivalóan népszerűsítésre, felvilágosításra törekvő vállalkozásnál. Nem azért, mintha a szöveg magában nem nyújtana elég izgalmat. Annák, aki rendszeresen érdeklődött a művészetek iránt, s» valamelyest jártas is gondolati megközelítésükben, esztétikai érdeklődésű, izgalmas az, hogy az esztétikumot és több művészeti ágat új módon közelítenek meg a kötet szerzői. A könyv azonban nyilvánvalóan nemcsak hozzájuk kíván szólni, hanem másokban is érdeklődést és —'főként — megértést kelteni a művészetek iránt. A megértésen van a hangsúly. Hogy miért, azt a következő példán világíthatom meg. Egy múlt századi festménynek a valóságot fényképszerűén látványi mivoltában visszaadó csatajelenéte mindenkinek érthető, művészi. Picassónak, századunk nemrég elhunyt nagy művészének, ‘a spanyol szabadságharc egyik fasiszta orvtámadása nyomán született Guernica című festményét azonban nagyon sokan értetlenül nézik, sőt megkérdezik: mi ebben a művészet? Ugyanezek közül sokan művészinek éreznek egy giccses tájképet, mert azon felismerhető a patak, az őz, a ház, a gémeskút „egy az egyben”. Mi tehát a művészi érték, mi a művészet, mi a szerepe? Ezeket a kérdéseket közelíti meg különböző oldalról Vitányi Iván — aki egyben a kötet szerkesztője is' —, Szépe György, Kelemen János, Voigt Vilmos, dr. Zoltay Dénes, Pogány Frigyes, Németh Lajos, Mezei Ottó, Ujfalussy József, Dienes Gedeon, Hankiss Elemér, Sükösd Mihály, Székely György, Biró Yvette és Szerdahelyi István. Megközelítik a lélektan, a társadalom, a művészet, a képzőművészetek, az iparművészeti ágak — az építőművészet, a képzőművészetek, az iparművészet és a design, a zene, a tánc a költészet, a regény, a dráma és a színjáték, s a filmművészet — oldaláról. Az utóbbi évtizedek, sőt évek kutatási eredményei tükröződnek a megközelítésekben. Egy-egy tanulmány már ismerős is lehet az olvasó előtt, mert valamely részletével, valamilyen kifejtésével, gondolataival találkozhatott a Valóságban, az Élet és Tudományban, más folyóiratokban. Itt mégis az újdonság erejével hat együtt olvasni ezeket a gondolatokat, körképet kapva több művészeti ágról. Jól szolgálja a közművelődést ez a könyv, friss felfogást terjeszt, helyére tesz olyan fogalmakat, amelyek — sajnos — még a tankönyvekben is olykor elavult, rosszul leegyszerűsített magyarázatot kapnak. Segít szemet nyitni, ízlést formálni a művészetekhez. Németh Ferenc Kevés a mesekönyv Befejeződött a fóti tanácskozás a gyermekirodalomról Tegnap este befejeződött az a kétnapos országos tanácskozás, amelyet csütörtökre és péntekre a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság és a Magyar Írók Szövetsége hívott össze az ifjúsági és gyermekirodalom időszerű kérdéseinek megvitatására. A tanácskozáson több mint száz vendég vett részt, írók, pedagógusok, az óvónö- és tanítóképző intézetek képviselői az ország minden részéből Az első napon, (mint pénteki lapunkban beszámoltunk róla) dr. Katona Imre docens és Petrolay Margit írónő, a második napon Hárs László író tartott előadást. Tegnap délután került sor — a tanácskozáshoz kapcsolódva — a fóti általános iskolások között meghirdetett János vitéz mesemondó verseny ünnepélyes eredményhirdetésére a gyermekvárosban. A nemes vetélkedőn 517 fóti gyerek vett részt. Az első osztályosok versenyében Csépe Éva, a másodikosokéban Szabó Edina (gyermekváros), a harmadikosokéban Koch Mária, a negyedikesekében Rimóczy Melinda (gyermekváros), az ötödikesekében Auth Judit (gyermekváros), a hatodikosokéban Habai Márta (gyermekváros), a hetedikesekében Pektor Gabriella, a nyolcadikosokéban Bata Éva nyerte az első díjat. A versenyt Novak Imre, a Fáy—Vörösmarty Társaság titkára vezette. A kétnapos tanácskozás a Fáy-présházban rendezett baráti találkozóval zárult. Itt A tanácskozást — mint dr. Székely Lajos, a Fáy— Vörösmarty Társaság elnöke mondotta — felmérés előzte meg. Az év elején megvizsgálták, hogy a fóti gyerekek mennyi mesét hallanak és olvasnak. A vizsgálat azt bizonyította, hogy a gyerekek általában kevés mesét hallanak és olvasnak. Élőszóból szinte alig, a legtöbb mese a rádió és a televízió útján jut el hozzájuk. Egyik feltűnő eredménye volt a vizsgálatnak, hogy kiderült: nincs elég mesekönyv. Ezt egyébként szemléletesen bizonyította a kétnapos tanácskozás egyik eseménye is. Harmincegy író-olvasó találkozót rendeztek csütörtökön este a községben, s tízezer gyermekkönyvet adtak el. De csak azért ennyit, mert a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat nem tudott több könyx>et a tanácskozás szervezőinek rendelkezésére bocsátani. A találkozó egyik központi gondolata az volt, hogy a mai meseirodalomFábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövetségének titkára, a Hazafias Népfront Pest megyei alelnöke méltatta a fóti kezdeményezés nagy jelentőségét. nak a magyar népmesekincsre leéli épülnie. IS ezer olyan népmesét gyűjtöttek eddig össze hazánkban — jórészt természetesen már ismert mesék változata —, amely még nem jelent meg. Ezeknek gondozására, kiadására is gondolni lehetne. Egyáltalán a meseírók munleájában a népmesekincsnek nagyobb szerepet kell kapnia, s a mai világ tárgyi körülményei, kulisszái között játszódó meséknek is tartal- mazniok kell azt az emberi humánumot, amit a népmesék hordoznak. Vita alakult ki — egyebek közt — az irracionális és az irreális elemek szerepéről. A részvevők végül is megegyeztek abban, hogy a mesék, magától értetődően nem lehetnek ésszerűtlenek, de a hétköznapi valóságon természetesen felül kell emelkedniük, hiszen enélkül nem születhet meg az a varázslat, amelyet a mese a gyerekeknek jelent. Ö. L. Emlékkiállítástól a gödi Fészekig Sokszínű programok a váci járásban Felkészülés a nyárra Kulturális programokban gazdag nyarat Ígérnek a 'váci járás közművelődésének vezetői. Hangversenyektől a tárlatokig, irodalmi rendezvényektől a lampionos csónakfelvonulásig válogathat ki-ki az őt érdeklő események között. Mányoki-évforduló Szokolya község Mányoki Ádám születésének három- századik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben. A napokban nyílt meg a Mányoki- emlékkiállítás, május 26-án pedig az úttörők emlékeznek ünnepi csapatgyűlésen a kuruc kor leghíresebb magyar festőjére. Szintén május 26-án kezdődnek a nagybörzsönyi napok, amelyek a tájegység népművészetét kívánják reprezentálni, népi együttesek felléptével, kiállítások . megrendezésével. Dunakanyar dalostalálkozó A már hagyományos Dunakanyar dalos találkozót az idén június 2—3-án rendezik meg Vácott. A kétnapos találkozóra tizenegy kórus kapott meghívást. A hat budapesti együttes — a Gutenberg-kórus, az OKISZ Erkel Ferenc kórusa, az Ifjú Zenebarátok kórusa, a Vándor Sándor kórus, a Zeneművészed Főiskola Liszt Ferenc kórusa és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Bartók Béla vegyeskara — mellett a pécsi Nevelők Házának kamarakórusa, a veszprémi Liszt Ferenc énekkar, a miskolci SZOT-kamarakórus lép dobogóra. A vendéglátó váciakat a Vox Humana és a KISZ-kórus képviseli. Irodalmi színpadok — üzemekben Az idén ismét megrendezik a dunakeszi művészeti napokat. A június 21-én kezdődő program Mőzsi Szabó István és Rimóczi Rudolf kiállításának megnyitójával kezdődik. Másnap, június 22-én, munkás- mozgalmi kiállítás nyílik, amely után dr. Tar Károly tart előadást Termelési kultúra és művelődés címmel. Tavaly a dunakeszi művészeti napok érdekessége az volt, hogy a meghívott irodalmi színpadok a nagyközség üzemeiben tartották meg műsoraikat. Az idén tovább folytatják ezt a jó hagyományt, kiegészítve azzal, hogy képző- művészeti kiállításokat is rendeznek ugyanott A konzervgyárban Dániel Kornél festőművész, a hűtőházban Szu- pán Irén textilművész tárlatát rendezik meg, míg a házgyárban községfejlesztési kiállítás nyílik. A nagyközség üzemeiben a szolnoki Kőtövis együttes, a zalaszentgróti művelődési ház irodalmi színpada, a pesterzsébeti Csili Söós Imre színpada, a zalaegerszegi művelődési központ irodalmi színpada, a vár irodalmi színpada, a veresegyházi Forrás színpad és a helyi Radnóti Miklós színpad ad műsort. A sokszínű programot író—olvasó találkozó, előadói est. hangverseny és vitafórum egészíti ki. Nagymaroson június 30-án rendezik meg a szövetkezeti kórusok találkozóját, egy hónappal később pedig az alkotóház művészeinek tárlatára kerül sor. Hangversenyek a kertben Az idén tovább folytatódnak a vácrátóti botanikus kertben rendezett hangversenyek. Július 14-én Haydn teremtés című oratóriumát mutatják be, augusztus 1.9-én pedig Mozart-estet rendeznek Ferencsik János vezényletével. A szintén hagyományos szobi napok megnyitójára augusztus 18-án kerül sor. Hangverseny- és zenei vetélkedő szerepel a programban. Augusztus 19-én különböző sport- versenyeket rendeznek, augusztus 20-án pedig határ menti találkozót, művészeti együttesek bemutatóját s a programsorozatot lampionos csónakfelvonulás zárja majd. A gödi Fészek-emléknapot az idén szeptember 9-én rendezik, amelyre meghívják az Országos Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás énekkari szemle legjobb kórusait. A váci járás gazdag kulturális programsorozatát a hagyományokhoz híven a Fóti ősz eseménysorozata zárja majd. Mai kubai festészet Kiállítás az Ernst Múzeumban Pénteken a magyar—kubai kulturális munkaterv alapján az Ernst Múzeumban megnyílt a mai kubai festészetet bemutató kiállítás. Huszonöt mai festőművész csaknem száz alkotása ad képet a kubai művészek sokoldalú tevékenységéről. A június 3-ig nyitva tartó tárlat anyagát a Kubai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből és a művészek tulajdonában levő képekből állítatták össze. A kubai festők kiállításának anyaga Dániában, Svédországban, Lengyelországban szerepelt már. Budapest után Prága, majd pedig Szófia közönsége ismerkedhet meg a kubai művészek festményeivel. Nyári program a várban Térzene, Bach-estek, lovagi játékok A vármegyédben hagyományosak a nyári színes, kulturális programok: a várjátékok az idén is sok művészi csemegét, zenei élményt és több újdonságot ígérnek. Többek közt most is megszervezik a hangulatos, közkedvelt térzenéket az István-szobornál. Vasárnap délelőttönként — összesen hat alkalommal — a magyar néphadsereg fúvószenekarai szórakoztatják majd a közönséget. A TIT budapesti szervezete az idén is megszervezi nagysikerű hangversenyét a Bécsi kapu téri evangélikus templomban, J. Bach-esték orgonával 1973 címmel. Az Országos Filharmónia- a Mátyás templomban orgonahangversenyeket rendez június 6-tól augusztus 28-ig minden szerdán este. Újdonságnak ígérkezik a tervbe vett Lovagi játék: július közepétől szeptember közepéig vasárnap délelőttönként a Rondellán Mátyás-kori kosztümökben egyórás műsorban a lovagi élet egy-egy epizódját elevenítik feL
