Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

1913. MÁJUS 16., SZERDA "V/ftWap 7 A vásárlók védelmében Leereszkedik a selejt sorompója Pest megyében az idén minden árút felülvizsgál a KERMI A Kereskedelmi Minőség-el­lenőrző Intézet a forgalomban levő termékek ellenőrzése so­rán megállapította, hogy a Mosonmagyaróvári Műanyag- feldolgozó Vállalat 1038 cikk­számú, valamint Nippon elne­vezésű fogkeféinek minősége nem felel meg a követelmé­nyeknek. A fogkefék tömő­anyaga a használatban hul­lik. Ezért a KERMI a rendel­tetésszerű használatra alkal­matlan fogkefék további áru­sítását megtiltotta, s felhívta az érdekelt kereskedelmi vállala­tokat, hogy a két fogkefét a forgalomból vonják ki, E friss hírt a Magyar Táv­irati Iroda közleménye alap­ján adjuk közre, s igen sok ol­vasónk talán nem is sejti, hogy az ilyen közlemények mögött milyen nagy appará­tus fontos munkája rejlik. Ez a munka a minőségvéde­lem, amely valójában érdek- védelmet jelent, mégpedig a vásárlóknak a minőséggel kapcsolatos érdekeinek védel­mét. Jelenleg hazánkban a gazdaságirányítás mechaniz­musának fontos eleme a mi­nőségvédelmi rendszer. Hatá­rozat biztosítja a minőségvé­delem állami feladatainak át­fogó koncepcióját és miközben úgy intézkedik, hogy az ipar­cikkek jó minőségét elsősor­ban közgazdasági eszközökkel kell biztosítani, fenntartja az államnak a minőséget érintő beavatkozását azokban az ese­tekben, amikor az össztársa­dalmi érdekekből indokolt. A minőség háza A főváros egyik legforgal­masabb pontján, a József kör­út 6. számú épületben mintegy kétszáz szakember, mérnökök, technikusok, jól képzett gya­korlott szakértők őrködnek azon, hogy az ország csaknem valamennyi iparágának termé­keit folyamatosan vizsgálják. Itt működik ugyanis a Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézet, a KERMI. Az épület fa­lai hajdanán, 1883-ban a Tech­nológiai Iparmúzeumnak ad­tak otthont, s akkoriban ennek az intézménynek a feladata volt a kibontakozó magyar ipar műszaki színvonalának előmozdítása, a műszaki hala­dás szolgálata. Valójában te­hát a mai intézmény elődjé­nek tekinthető, amely az évti­zedek során feladatkörében, szervezetében többször módo­sult, míg végül is 1952-ben alakult meg a mai KERMI. A közelmúltban sajtótájé­koztató keretében mutatta be az országnak ezt az egyetlen ilyen átfogó minőségvizsgáló és ellenőrző intézetét Cserny Ferenc, az intézet vezetője. El­mondotta egyebek között, hogy a közel két évtizedes tevé­kenységük alatt a legkorsze­rűbb gyártmányok kifejlesz­téséhez, a rossz minőségű ter­mékek forgalomba kerülésé­nek megakadályozásához, a termékek minőségéhez fűződő társadalmi érdekek érvényesí­téséhez kívántak hozz'iiárulni. Ez ma is a legfőbb céljuk. A jó és a rossz aránya Laboratóriumok hosszú so­raiban láthattuk azt a sok irá­nyú munkát, amelyet az inté­zet munkatársai folytatnak: a legkorszerűbb felszerelésekkel biztosítva a termékek objektív műszeres vizsgálatát, de nem mellőzve az organoleptikus, vagyis érzékszervi minősítést sem, amikor ez a kétségtelenül indokoltabb. Naponta érkez­nek az intézetbe friss élelmi­szerek, kenyérminták, konzer- vek éppúgy, mint ruházati cikkek, vagy műszaki áruk, híradástechnikai felszerelések, amelyek hosszú listáját még felsorolni is sok lenne. A KERMI tavaly — mint Cserny Ferenc elmondotta — összesen 4392 termék forga- lombahozatal előtti minőség- vizsgálatát végezte el. Közülük 2267 volt a belföldi új cikk és 2125 import előminfa, ami azt jelenti, hogy csak a KERMI jóváhagyása után hozzuk be az országba. A vizsgált termé­kek 64 százaléka felelt meg a követelményeknek, 15 száza­lékuk viszont a forgalombaho- zatalt kizáró súlyos hibákkal rendelkezett, a többieknél ki­sebb technológiai, kiviteli vagy egyéb hibák adtak ala­pot a kifogásra. A megfelelő minőségű termékek aránya a belföldi új cikkeknél 59 száza­lékos, az import előmintáknál pedig 70 százalékos volt. Szemrevételezés után tilalom Nemcsak ilyen elővizsgála­tokat folytat az intézet, hanem — mint éppen e tudósításunk elején közölt intézkedés is mutatja — a forgalomban le­vő termékeket is rendszeresen és folyamatosan ellenőrzik. Évenként az intézet komplex ellenőrzést folytat öt megyé­ben és Budapest egy-két kerü­letében, szorosan együttmű­ködve a megyei, illetve a ke­rületi tanáccsal és a népi el­lenőrzési bizottsággal. Mint megtudtuk: az idei munkater­vükben szerepel Pest megyé­ben egy átfogó, valamennyi kereskedelmi forgalomban le­vő termékre kiterjedően mint­egy kéthetes ellenőrzés. Az idézett „fogkefeeset” egyébként a KERMI folyama­tos munkájának része, amit az is bizonyít, hogy tavaly 997 esetben kötötte feltételhez, il­letve tiltotta meg egy-egy for­galomban levő árucikk további értékesítését. Ezen túlmenően az ellenőrzések során, szemre- vételes vizsgálat alapján to­vábbi több száz esetben került sor az előbbiekhez hasonló in­tézkedésekre. Előfordult szá­mos esetben az is, hogy az in­tézet szabálysértési eljárást kezdeményezett a minőségi előírásokat megszegő vállala­tokkal vagy boltokkal szem­ben, a kereskedelmi felügyelő­ségek révén. Kinél az igazság? Egyre növekvő tendenciát mutat az intézet munkájában még egy fontos terület. Ez pedig a lakosság közvetlen vásárlói reklamációinak felül­vizsgálata, amelyre mind több munkát kell fordítaniok. Ta­valy a KERMI összesen 19 567 vásárlóreklamációt vizsgált meg, ami 20 százalékkal volt I több, mint 1971-ben. És meny- I nyi volt ebből a jogos rekla- | máció? E kérdésre adott válasz I igen elgondolkodtató, mert a j 68 százalékos jogos reklamáció j már eleve mutatja, hogy a j KERMI valóban igazságos ér­nem engedték károsodni a vá­sárlókat. Érdekesség különben, hogy a vásárlói reklamációk döntő többsége — 85 százaléka — a ruházati termékekkel szemben merül fel, ezen bélül is elsősorban a különféle láb­belikre vonatkozott. Lényegében ehhez kapcso­lódnak azok a vizsgálatok is, amelyek a jótállással eladott tartós használati cikkeknél merülnek fel. Napjainkban, az életszínvonal emelkedésével mind nagyobb mennyiségben forgalomba kerülő tartós hasz­nálati cikkeknél — rádió, te­levízió, hűtőgép, gépjárművek stb. — úgyszólván elengedhe­tetlen, hogy a vásárló megfe­lelő biztosítékot kapjon a mi­nőséget illetően. Ez a jótállás, vagy a garancia, amelynek egyébként csak akkor van je­lentősége, ha a vásárlónak többletbiztosítékot nyújt az ál­talános szavatosságra alapítha­tó kifogásokkal szemben. Ter­mészetesen felmerülhetnek vi­ták a jótállással forgalomba hozott áru minőségi hibájának eldöntésében, s ilyenkor ismét csak a KERMI-re van szükség, amely mint hatósági minőség­ellenőr megállapítja: indo­kolt-e a kártérítés, a csere vagy a javítás. Mindezt külön­ben érvényes jogszabályok is körülhatárolják. Kettős szereposztás Minőségvédelem — érdekvé­delem. Ebben tömöríthető e fontos intézet munkája, amely mind nagyobb és ma már nél­külözhetetlen szerepet tölt be a lakosság ellátásának színvo­nalas, megnyugtató biztosítá­sában. L. Öt év alatt 22 és fél ezer új OTP-telektulajdonos Csak ha nagyüzemi művelésre alkalmatlan ! A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 61/1970. sz. határozatában értékelte a megye nagy­üzemi művelésre nem alkalmas, de üdülésre vagy kert­szerű művelésre hasznosítható területeinek helyzetét, és megszabta a helyi tanácsok, a szakigazgatási szer­vek és a Pest megyei Földhivatal ezzel kapcsolatos, 1975-ig elvégezendő feladatait. A határozat figyelembe véve a MÉM és az ÉVM korábbi jogszabályait, valamint az MSZMP Pest me­gyei Végrehajtó Bizottságának az üdülőterületek fej­lesztéséről 1970 március 3-án elfogadott irányelveit, azt a célt tűzte a szakigazgatási szervek elé, hogy se­gítsék elő a dolgozók hétvégi pihenési és kertészkedési igényeinek kielégítését. Nemcsak a Dunakanyar... Pest megye gazdag termé­szeti adottságai köztudottan kedvezőek az üdülés, a hét­végi pihenés, az idegenforga­lom céljaira. Az olyan láto­gatott üdülőterületek, mint a Dunakanyar, a Ráckevei Duna- ág — az evezősök paradicso­ma — vagy a budai hegyvi­dék, nemcsak természeti szép­ségükkel, hanem a fővároshoz közeli fekvésükkel is nagy népszerűségre tettek szert. Ám nem mindenki ragaszko­dik a vízhez és a hegyekhez; sokan inkább „lenn, az Alföld tengersík vidékén”, vagy a szelíd gödöllői lankák között szeretnének pihenni, kertész­kedni. Ehhez azonban minél több -— és lehetőleg olcsó — parcella, telek szükséges. — A Pest megyei Földhiva­tal ezért is tekintette fontos feladatnak a nagyüzemi mű­velésre nem alkalmas terüle­tek felmérését és mielőbbi át­adását a helyi tanácsoknak — mondja dr. Földes Lajos, a földhasználati osztály vezető­je. — A helyi tanácsok össze­sen 2775 katasztrális holdat vettek számba az állami erdő- gazdaságoknál, a vízügyi szer­veknél és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, mint nagyüzemi művelésre alkal­matlan területet. A későbbi felülvizsgálat során 67 holdat továbbra is alkalmasnak mi­nősítettek mezőgazdasági mű­Tsz-bánya A dunavarsányi Petőfi Tsz-nek az elmúlt évben 12 millió dekeket védett meg a lakosság (forint jövedelmet hozott a kavicsbánya. A szövetkezet az idén körében, s jelentős hányadban I is jelentős mennyiségű építőanyagot szállít megrendelőknek. | velősre, így végül is 2708 ka­tasztrális hold került 1972. december 31-ig a helyi taná­csok kezelésébe. A legtöbb — 1088 hold — a szép fekvésű budai járásban, a legkevesebb — mindössze 10 hold — a nagykátaiban. Az idegenfor­galom szempontjából legláto­gatottabb szentendrei, váci és ráckevei járásokban 325, 594, illetve 103 katasztrális holdat adtak át parcellázásra a helyi tanácsoknak. Három és fél ezer holdon A következő lépés ugyanis a parcellázás volt. öt esztendő — 1968—1972 — adatai sze­rint a budai, gödöllői, nagy- kátai, ráckevei, szentendrei és váci járásban, valamint Száz­halombattán, Cegléden, Nagy­kőrösön, Szentendrén és Vá­cott 3427 katasztrális holdon összesen 22 594 parcellát ala­kítottak ki. Alkalmas terüle­tek hiánya miatt egyáltalán nem lehetett viszont parcel­lázni a ceglédi, dabasi és mo- nori járásban, valamint Gö­döllőn. — A parcellázást három ka­tegóriában hajtották végre — folytatja dr. Földes Lajos. — Az elsőbe soroljuk azokat a szétszórt, állami .tulajdonban levő területeket, amelyek egyéni tömbökben vagy zárt­kertekben helyezkedtek el. A budai, gödöllői, nagykátai, ráckevei, szentendrei és váci járásban 620 holdon összesen 3057 ilyen, kertészkedésre is alkalmas parcella alakult ki. — A második kategóriába a kifejezetten kertszerű műve­lésre alkalmas területek tar­toztak, amelyek összesen 1904 katasztrális holdat tettek ki a megyében. Ezekből 11 605 da­rab, 200—400 négyszögöles parcellát alakítottak ki; eze­ket az értékesítés befejeztével zártkertekké kell nyilvání­tani. — A harmadik kategóriába azok az erdős vagy vízparti területek sorolhatók, amelyek kizárólag üdülés céljaira al­kalmasak. Ezeket pedig — az érvényes jogszabályok értel­mében — belterületté kell nyilvánítani. Az elmúlt öt év­ben 903 holdon 7932 üdülő­parcellát alakítottak ki a he­lyi tanácsok. A legtöbbet — 3265 parcellát a — a ráckevei járásban, de több mint más­fél ezer üdülőtelek alakult a budai járásban is. — Mekkorák ezek az üdülő­telkek? — A parcellák nagyságát az illetékes épításüP'd hatóságok mindenkor a rendezési tervtől függően, annak mertelelőer szabályozzák. — Hogyan értékelik a Pest megyei Földhivatal vezetői a 61/1970. sz. vb-határozat vég­rehajtását, a helyi tanácsok parcellázási tevékenységét, és általában a telekforgalmat Pest megyében? — Az eljáró szervek általá­ban nagy gondot fordítottak arra, hogy parcellázásra csakis a nagyüzemi művelésre való­ban alkalmatlan területek ke­rüljenek. — Általában... Akadt azért kivétel? Vikendtelek — 15 aranykoronás szántóból ?! — Mint minden szabály alól. Budaörsön és Ráckevén voltak olyan törekvések, hogy jó minőségű és termőképessé­gű földet parcellázhassanak. Éppen most utasítottuk el pél­dául az áporkai Egyetértés Tsz vezetőségének kérelmét, hogy engedélyezzük a soroksári Du- na-ág áporkai szakasza men­tén fekvő, szántó művelési ágú, katasztrális holdanként 13— 15 aranykorona értékű, 21 hektárnyi területük kivoná­sát a mezőgazdasági termelés­ből, üdülőövezet kialakítása, illetve értékesítés céljából. — Visszatérve a kérdésére: a vb-határozat végrehajtása révén, a földek értékesítésé­ből a helyi tanácsok mintegy 300—400 millió forintos bevé­telre tettek szert, amely ösz- szeg fejlesztési alapjuk jelen­tős bevételi forrása! Világos, hogy a községfejlesztési tervek anyagi fedezetének ilyen mér­tékű gyarapodása — hasznos az egész közösségnek. A par­cellázások során tavaly de­cember végéig a megyében kö­rülbelül 22,5 ezer ember ju­tott személyi földtulajdonhoz. Milliárdos beruházások — A parcellázott területek egy részén intenzív me­zőgazdasági termelést foly­tatnak. Ha ezeknek termése csak a saját háztartás szük­ségleteit fedezi, már akkor is jelentős! Mindezen túlme­nően, a hétvégi házak építé­sével, gyümölcsfák,, szőlők te­lepítésével, egyéb, • járulékos kiadásokkal az egész népgaz­daság számára jelentős — túl­zás nélkül mondhatjuk: mil­liárdos értékű — beruházás valósul meg a tulajdonosok megtakarított pénzéből. Külö­nösen vonatkozik ez a Duna­kanyarra és a Ráckevei Du- na-ág környékére. — Ami a telekforgalmat il­leti: a parcellák értékesítéséta legtöbb helyi tanács az OTP-n keresztül bonyolítja le. Az ily módon értékesített telkek négyszögölenkénti ára lénye­gében alacsonyabb a magán- forgalomban szereplő telke­kénél. Adj uramisten, de rögtön... — Befejezésül még egy problémát szeretnék szóvá tenni: a telektulajdonosok közművesítési igényeit. A parcellázott területek tulaj­donosai megyeszerte fokozott nyomást gyakorolnak a helyi tanácsokra, a legszükségesebb közművesítési beruházások érdekében. Egyben mindjárt közlekedési, áruellátási, ven­déglátóipari és egyéb igé­nyeikkel is jelentkeznek. Mindezek minimális kielégí­tése is lényegesen meghalad­ná azt az árbevételt, amelyet a helyi tanácsok- a parcellák értékesítéséből nyertek. A problémát tetézi, hogy a helyi tanácsok egy része nem tisz­tázta egyértelműen a vevők­kel, hogy milyen közművesí­tésre számíthatnak az adott területen. Mulasztásuk ké­sőbb egyre irreálisabb követe­lésekben üt vissza, és legtöbb­ször a felsőbb szerveknél. Nyíri Éva Óbudai lakótelep — új bútor UJ i lakás MINTABOLT III., Raktár u. 13—21. (a Flórián tér mellett) Telefon: 886—762. i L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents