Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
4 ‘‘ÁS/űrlap I 1973. MÁJUS 16., SZERDA Befogadói és továbbfejlesztői az egyetemes emberi kultúrának Pillantás a váci zeneiskola munkájába Másfél évtizedes jubileum Művészet kiskönyvtára GOND. Illusztráció Szabó Gyula (1907—1972) csehaalovátóai magyar festőművészről a Corvina Kiadónál — Klára Kubickova tanulmányával — most megjelent kötetből. A e/<s*jint ti vészeli tíz esztéiikai nevelésért Képzőművészetünk időszerű kérdéseiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója a ráckevei Kossuth klubban. Előadása keretében elismeréssel méltatta a Pest megyei gyermekrajz-kiál- lítást, megemlítve, hogy az általánossá terebélyesedő vizuális energia az új magyar képzőművészet alapja lehet. Szólt arról is, hogy a művészek között baráti kapcsolatok fokozása szükséges, mert ez a szocialista képzőművészet kialakításában elengedhetetlen. A vitaindítót több hozzászólás követte. Szó esett a kritikáról is, amelynek objektivitáson és a művészek megbecsülésén^ kell alapulnia, valamint a művészi propaganda szerepéről beszéltek többen. Felvetődött az a helyes javaslat is, hogy az ízlésfejlesztés csomópontjain — iskolákban, művelődési otthonokban — legyen legalább egy mű, festmény, grafika, szobor. Ezt a gondolatot nyomban cselekvés követte: a jelenlevő festők — Darabont Tamás, Ledniczky Gyula, Bakallár József — jelezték, hogy akvarellekkel járulnak hozzá a ráckevei esztétikai programhoz. Így követi a gyakorlat az elméletet, mely minden gondolat és művészi teljesítmény próbaköve. L. M. Bibliográfia Dr. Mikulási Béla bibliográfiát készít a Pest megyei pedagógusok tudományos munkáiról. A több mint kétezer tételt tartalmazó és rövidesen megjelenő gyűjtemény a kéziratos tanulmányokat is ma- gábafoglalja. Háromhetes eseménysorozattal ünnepelték a közelmúltban a váci zeneiskola fennállásának tízéves jubileumát. Az ünnepségek fényében mindig fokozottabban látjuik az eredményeket, értékeket, a megtett utat, és azt is, ahová eljutni szándékozunk. A váci zeneiskola növendékei elviszik az intézmény jó hírét a megye hátárain túlra is. A zenedében — amely egyben a város szellemi, művészeti életének irányítója is kíván lenni — jelenleg csaknem 30 pedagógus tanít. A növendékek sikerei mögött nem nehéz felfedezni az erőt: a mélyen összeforrott pedagógustestületet. Egymással és a növendékekkel harmonikus közösséget alkotnak, s ennek egyik alapja hasonló életkoruk; közülük a legidősebb sem több 35 évesnél. Felerészben váciak, de, akik Budapestről járnak le, azok is beolvadtak már a város életébe, közösségébe. A tantestület legjobbjai közül mutatunk be most néhány fiatal pedagógust. Aranyérmes tanítványok Hajnóczy Katalin talán a legfiatalabb váci zenetanár, mégis komoly szakmai múltja van már, s ő is sok szállal kapcsolódik a város zenei életébe. A Budapesti Zeneművészeti Főiskola karvezetés-tanszakának növendéke volt, amikor beosztották zongorakísérőnek a Vox Humana kórushoz, az Európa Cant at veszprémi találkozóján. Kapcsolata a kórussal és Váccal azóta elválaszthatatlan. A következő évben — még főiskolásként — már lejárt Vácra tanítani. Ekkor indult a városban a zenei általános iskola első évfolyama. Azóta minden évben egy új osztály került irányítása alá; jelenleg a teljes alsó tagozatot tanítja. Időközben a zeneiskolában is tanított szolfézst és zongorát. 1970-ben diplomázott, ezután végleg Vácra telepedett. Most tanári elfoglaltsága mellett a Vox Humana kórus másodkama- gya. A zenei általános iskolában második osztálytól kezdve minden növendék hangszert is tanul. Hajnóczy Katalin, három évvel ezelőtt, az akkori második osztályosokból kis kórust szervezett, amely fokozatosan bővült a következő években felvett növendékekkel. Kórusában most 60 alsó tagozatos gyerek énekel; munkája eredményét, immár a harmadik seregszemlén, aranyéremmel jutalmazták. Nemsokára közös szereplésük lesz Vác nagy kórusával. A Carmina Burana előadásán a Vox Humanával együtt fognak énekelni. Nemrég külföldi látogatók érkeztek Vácra, 28 tagú norvég tanárdelegáció kereste fel a zenei általános iskolát. Hajnóczy Katalin óráját hallgatták végig. A Kodály-módszer tanulmányozására jöttek hazánkba, mint annyi más külföldi pedagógus. A váci látogatás jól sikerült, a norvég tanároknak nagyon tetszett a fiatal pedagógus munkája, s az óra végén ők is együtt énekelték a gyerekekkel a magyar népdalokat. Egymást értékelve Cs. Nagy Tamásné 1965-ben végzett a Zeneművészeti Főiskola debreceni tanárképző tagozatán. A váci , zeneiskolához került, előbb a nagymarosi és a verőcei kihelyezett osztályokban tanított; mindkét helységben ő indította el a zongoratanszakot. 1967 óta Vácott dolgozik, növendékeinek nagy része nála járta végig a zeneiskola mind a hat osztályát, és több továbbkép- zős növendéke is van. A Mu- sica Humana együttes hangversenyein szólistaként mutatja meg növendékeinek a zenélés örömeit és szépségét. Az iskolában, az egyéni foglalkozáson kívül közös órákat is rendez, ahol tanítványai egymás produkcióját értékelik. A fiatalok zenei műveltségét közös lemezhallgatásokkal is fejleszti. Házi fúvósverseny Frank Éva 1967-ben kapott diplomát a Budapesti Zene- művészeti Főiskolán. Tanulmányai befejezése előtt, már Tóth Miklós Jegygyűrű a mellény zsebben című víg játékát 1964-ben mutatta be először a Déryné Színház. Azóta megjárta Szeged, Veszprém, Szolnok, Debrecen színpadait, eljutott Szabadkára, Eperjesre és bemutatta az NDK televíziója is. A darab most — némileg megváltozott formában — visszakerült a Déryné Színházhoz. Időközben ugyanis Viski András hangulatos zenét írt hozzá. Egyebekben azonban a Jegygyűrű nem változott. Kedves, szellemes és mulatságos darab maradt, amely szórakoztató fordulataival nyilván most is, éppúgy, mint tíz éve, nagy közönségsikert arat majd. Annál inkább, mert az előadás a maga nemében és műfajábar kitűnő, Petrik József rendezése ötletes és lendületes, pergő ritmusú, a szereposztás pedig' két éven át tanított Zébegény- ben és Verőcén — mindkét tagozat akkor még a váci zeneiskola kihelyezett osztályaként működött. 1970 óta Vácott tanít furulyát és fuvolát Az idén a rézfúvós tanszak vezetőjével közösen házi fúvósversenyt rendeztek a növendékeknek. A három fordulóból álló verseny hasznos erőpróba, mert mindenki részt vesz rajta, míg a növendék- hangversenyeken, bemutatókon csak az egyes tanszakok legjobbjai szerepelnek. A hangszeres órák mellett, kamarazenét is tanít, tavaly a megyei fesztiválon szép eredménnyel szereplő csoportja most készül az egri diáknapokra. Heti negyven órát tanít — jelenleg helyettesít is. A Musica Humana kamarazene- kar koncertjein szinte minden alkalommal hallhatjuk szólistaként. Szeressék a gordonkát A zeneiskola jelenlegi vezetői egyben alapító tagok is, köztük Szabóky Judit igazgatóhelyettes. Tanári diplomát 1962-ben kapott, azóta tanít Vácott. Az önálló zeneiskola elődjében, az abonyi iskola kihelyezett osztályában kezdte pályafutását. A váci zeneiskola megalakulása után a környező községekben is tanított, Nagymaroson és Dunakeszin. 1967 óta igazgatóhelyettes, azóta is gyakran látogatja az iskola kihelyezett osztályait. Saját óráin kívül az adminisztrációs teendők is igénybe veszik, s részt vesz a Musica Humana együttes munkájában. Heti óraszáma csaknem kétszerese az előírtnak, igaz, hogy jelenleg ő is helyettesít. Továbbképzés növendékein kívül a kezdőkkel is szívesen foglalkozik, sőt az előképzősök- kel is, hogy a személyes kontaktussal szerettesse meg velük hangszerét, a gordonkát, amely iránt az utóbbi években kissé csökkent az érdeklődés. A kultúra katonái A pedagógusok számára nem az az elsőrendű, hogy növendékeik élethivatásul választják-e a zenét, hanem — Kodály nevelési céljainak szellemében — azt tartják szem előtt, hogy minél több olyan fiatal kapjon szárnyra, aki a zene iránti fogékonyságával, érzékeny befogadója és továbbfejlesztője lesz az egyetemes emberi kultúrának. Á városi, megyei és az országos rendezvényeken szereplő növendékek szép sikerei az ő lelkes, kitartó, igazi hivatástudattal és emberséggel végzett munkájukat dicsérik. Korda Ágnes egészen kiváló. A közreműködők közül legjobban a Fodor Teréz játszotta feleség tetszett: rokonszenves egyszerűséggel formálta határozott karakterré a majdnem-elhagyott asszony alakját. Kőszegi Gyula a férj szerepében mackós bumfordi- ságával, Grúz Anikó temperamentumával, a csinos Bessenyei Zsuzsa szépségével, Bihari Zoltán plasztikus jellemformálásával tűnt ki az együttesből. Kovács Mária férj után vágyakozó elvált asszonyt, Balogh Béla gyors élettempójú, határozott, Orosz István viszont egy ügyetlenkedő fiatalembert mutatott be. Mindhárman rokonszenvesen és igen hatásosan játszottak. A sikeres felújítás kifejező díszleteit Sostarics Zsuzsa tervezte. Vezényelt Lakatos Éva — só — Tizenöt éve — 1958-ban — jelenít meg a Művészet kiskönyvtára sorozat első kötete, Ybl Ervin Donatelláról szóló műve. Az elsőt gyors egymásutánban követték a többiek, s a sorozat néhány év alatt igen népszerű lett: kialakult olvasó-, sőt gyűjtői tábora. A sorozat célja: népszerűsítő formában közelhozni az olvasók minél szélesebb, minél heterogénabb táborát a képzőművészet világához, megismertetni az érdeklődőket a legnagyobbak és a jellegzetesen érdekes, de kisebb hatású művészek életével, munkásságával. A cél megvalósításához három feltételt is teljesíteni kellett: színesen, tömören és olcsón. A sorozat darabjai ezekhez egy negyediket is hozzáfűztek: magas fokon. A kötetek ugyanis igen színvonalasan megmtak, néhány még a szakemberek számára is sokait mond, újat nyújt. Ennek megfelelően az olvasók legkülönbözőbb korú, képzettségű, intelligenciájú és foglalkozású rétegeihez is eljutnak a sorozat kötetei, egyaránt keresik őket diákok, munkások és értelmiségiek, sőt a szakemberek is. Hogy a fokozódó igényeket kielégíthessék, ki kellett tágítani a sorozat kereteit. A legnaeyobbakról — I.eonardóról, M i eh el an gel óról, Rembrandtról, Munkácsyról, Picassóról és a többiekről — kiadott tanulmányok után sor került a kevésbé ismert, de saját pátriájukban jelentős művészegyéniségek bemutatására. A munka folyamatosságának biztosítása érdekében az egyes művészek és irányzatok legnevesebb szakértőitől kezdve, a fiatalabb művészettörténészeken át az alkotóművészekig alakul a kötetek íróinak köre. Az írásokat jól egészíti ki a nagy számú színes és egyszínű reprodukció. A sorozat darabjainak példányszáma változó: ötezertől tízezerig terjed, de egyes kötetek elérték a húszezres példányszámot is. Ma már évente nyolc-tizenkét kötet jelenik meg, s eddig — a másod- és harmadkiadásokkal együtt — több mint 120 darabból áll a sorozat. Jogos tehát a megállapítás: a Művészet kiskönyvtára sorozat egyértelműen sikert aratott. A Corvina Kiadó ezzel a vállalkozásával missziót vállalt. A sorozat legújabb darabjai közül mutatunk be néhányat: KLIMT Gusztáv Klimt . (1862—1918) a századvégi bécsi szecesszió kiemelkedő jelentőségű festőjét Bernáth Mária tanulmánya ismerteti meg a művész életpályájának részletes ismertetésével. Az egyes művek születésének körülményeit elemezve rajzolta meg Klimt világát, ezt a nyugtalan, ellentmondásokkal terhes, mindig újat kereső világot. Rendkívül dekoratív, sokszor túldíszített képeiben új, növényi formákból kifejlesztett vonalkultúrát honosított meg. Munkásságának legnagyobb része gazdag szín- világú portrékból áll, s csak életének utolsó szakaszában foglalkozott gyakrabban tájképek festésével. Művészete kora Európájában széles körben ismertté vált, s manapság is érezteti hatását. GHIBERTI Lorenzo Ghiberti (1378— 1455) firenzei szobrász, ötvös és építész a korai quattrocento egyik legnagyobb alakja. (Fő művei a firenzei dómmal szemben épült keresztelőkápolna, a Babtistero két kapuja.) Az első — még fiatal korában készített — impozáns kapu remekmívű domborművein még erősen érvényesül a hagyományos gótikus vonalvezetés. A Battistero másak kapujának a „Porta del Paradiső’-nak (Paradicsom kapuja) megalkotásakor azonban Ghiberti már teljes mértékben szakított a korabeli formákkal, és megteremtette a korai reneszánsz egyik kiemelkedő alkotását, amely rendkívül nagy hatást gyakorolt az utódokra, így Michelangelóra is. Szmodisné Eszlány Éva, a tanulmány szerzője Ghiberti műveinek részletes ismertetésével és elemzésével igyekszik körvonalazni rendkívüli művészetét. A részletekbe való túlzott elményülés azonban helyenként feleslegesen fárasztóvá teszi az egyébként rendkívül izgalmas kor e nagy jelentőségű alkotójának életéről festett képet. A sorozat céljának jobban megfelel — a dicséretes igényességgel összhangban — az ismeretterjesztés, hívek meghódítása, a képzőművészet értő szeretetére nevelés, s nem a filológus részletigényessége. SZERVATIUSZ JENŐ Századunk jeles romániai magyar fa- és kőfaragó művésze több mint ötven éve teremti az erdélyi emberek életéről szóló szebbnél szebb műveit. Jellegzetesen kemény vonású alakjai, élettel teli szobrai és domborművei az ember, a munka, az anyag szeretetét sugározzák. Sorban Raoul tanulmánya a művész személyiségének ismertetésével, az alkotó ember gondolatainak, vívódásainak bemutatásával rajzol hiteles képet egy jellegzetes alkotó sajátos világáról. Szervátiusz Jenő egyénisége a legteljesebb összhangban áll műveivel, s a tanulmány szerzőjének érdeme, hogy jó érzékkel adja vissza a művek hangulatát. Az illusztrációként felsorakoztatott művek egybecsengenek a míves tanulmány megállapításaival. Nehéz sorsokat faragott fába, kőbe Szervátiusz Jenő, s az alakok, arcok bármily mozdulatlanok is, életük minden keservét kifejezik. A mozdulatlan szobor tekintetünk előtt nehéz mozdulatok milliónyi egymásutánját eleven mozgásban jeleníti meg. Művész. Eredeti, nagy művész. Aki most ismerkedne vele — ne legyen felületes! A. Gy. Klubavató Kakucson Kakucs azon kevés községek közé tartozik, amelyekben nincs művelődési ház. Eddig mindössze a könyvtár és a mozi jelentette a kultúrát a kakucsi emberek számára. Horváth Márton történelem szakos tanár és könyvtáros kezdeményezésére a közelmúltban összefogott a helyi tanács a termelőszövetkezettel és a könyvtárépület mellé klubtermet építettek. Az összefogást segítendő a megyei népművelési tanácsadó tízezer forintot adott az új klub berendezésére. Az avatóünnepségre május 28-án kerül sor, amelynek keretében Rónai György költővel is találkozhatnak majd a kaku- csiak. CEGLÉD, Szabadság NAGYKŐRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYÁL KISTARCSA MONOR NAGYKÁTA PILISVÖRÖSVÁR POMÁZ RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS MÁJUS 17-TÖL 23-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait) 17: Jöttem, láttam, lőttem 18 — 20: Brutus akció 21—23: Látszólag ok nélkül* 17 — 20: Látszólag ok nélkül* 21—23: Brutus akció 17 — 20: Tecumseh 21—23: Kakuk Marci* 17 — 20: Kakuk Marci* 21 — 23: Farkasvér 17 —19: A boszorkánymester 20 — 22: A törvénysértő seriff* ÉJSZAKAI ELŐ ADAS 20: Cromwell 17 — 20: Farkasvér 21—23: Pisztolypárbaj 17: Kétéltű ember 18 — 20: Tengeri farkas I—II. 21—22: A hölgy az autóban, szemüveggel és puskával* ÉJSZAKAI ELÖADAS 19: A kardforgató nő 19 — 21: Botrány az Operában 23 — 24: A kétarcú felderítő 17: Mágnás Miska 18 — 20: Az űzött szamuráj* 21—22: A különleges brigád 17 —19: A tüzes íjász (Robin Hood) 20 — 21 : A fogoly ítéletre vár 17 —18: Andrej Rubljov I—II. 19 — 20: Tudósítás az alvilágból* 21—22: A csendőr nyugdíjba megy 17 — 19: A törvénysértő seriff** 20 — 22: A boszorkánymester ÉJSZAKAI ELÖADAS 19: A kalóz menyasszonya* 17 — 20: Santa Vittoria titka 21—23: Föltámadott a tenger 18 — 20: Lila ákác 21—72: Fekete tollú fehér madár 23: Feketeszakáll szelleme 17 — 18: Pisztolypárbaj 19 — 20: Andrej Rubljov I—n. 21—22: Tudósítás az alvilágból* 18 — 20: Ljubov Jarovaja 21—23: Tecumseh 17 — 18: Tudósítás az alvilágból* 19 — 20: Pisztolypárbaj 21—22: Andrej Rubljov I —II. 16 —17: Egri csillagok I—n. 18 — 20: A lángoló tenger 21—23: Ljubov Jarovaja ÉJSZAKTI ELÖADAS 19: Egymillió karátos ötlet •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Jegygyűrű a mellényzsebben 4 >
