Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

2 1973. MÁJUS IS., KEDD FÓKUSZ Szovjet-NSZK kapcsolatok I. A MÚLT Pénteken kezdődik Leonyid Brezsnyev látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. Ez­zel kapcsolatban idézzük fel két részben a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatok alakulá­sát 1970 augusztusától. A SZOVJETUNIÓ és a Né­met Szövetségi Köztársaság 1955-ben (szeptember 13-án) vette fel a diplomáciai kap­csolatokat, de a kétoldalú vi­szony valóságos normalizálása 1970. augusztus 12-én, a szov­jet—nyugatnémet szerződés aláírásával kezdődött. Ez a szerződés 1972. június 3-án lé­pett hatályba. Alapját az eu­rópai államhatárok sérthetet­lenségének elismerése jelenti. ' A SZERZŐDÉS aláírását kö­vetően váltak rendszeressé a két ország politikai" személyi­ségei közötti kontaktusok. a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről szóló konzultációk. Ezek sorozatá­ban elsőrendű fontosságú ese­ménnyé vált Leonyid Brezs­nyev és Willy Brandt krími (oreandai) találkozója 1971. szeptember 16—18-án. 1971 NOVEMBERÉBEN ta­lálkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin miniszter- elnök, valamint Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter között is: 1972 októberében Leonyid Brezsnyev Egon Bahr- ral, a szövetségi kancellári hi­vatal államtitkárával, 1973 feb­ruárjában Alekszej Koszigin Friderichhel, az NSZK gazda­ságügyi miniszterével találko­zott. A két ország kormányá­nak megállapodása értelmében a Szovjetunió Hamburgban, az NSZK jledig Leningrádban nyitott főkonzulátust, amelyek tavaly november elsején kezd­ték meg működésüket. 197L FEBRUÁR 3-ÄN a Bundestagban megalakult a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csával való együttműködés parlamenti csoportja. Ezt kö­vetően sikerrel fejlődnek a szovjet—nyugatnémet parla­menti kapcsolatok is. A nyu­gatnémet parlamenttel való együttműködés szovjet parla­menti csoportja 1971. május 12. óta működik. A szovjet parla­menti delegáció 1972 júniusá­ban járt először az NSZK-ban. A KÉT ORSZÁG KÖZÖTT 1972. június 5-én hosszú lejá­ratú kereskedelmi és gazdasá­gi együttműködési megállapo­dás jött létre, amely az aláírás napján lépett életbe. Ezt meg­előzően Brezsnyev és Brandt krími találkozójának eredmé­nyeként a Szovjetunióban és az NSZK-ban kormánybizott­ságok alakultak a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés koordinálására. A kormányközi vegyes bizott­ság először 1972. április 19-én Bonnban, majd 1973. február 14-én Moszkvában ülésezett. A „WATERGATE-MEG- SZÁLLOTTSÁG” egyre erő­sebben érezteti hatását a New York-i értéktőzsdén is: hétfőn üzletnyitáskor egy órán belül 13 ponttal zuhant a részvények árfolyama, amelyek már a múlt hét három utolsó üzlet­kötési napján összesen 30 pon­tot vesztettek értékükből. BEJRÚTI lapjelentések sze­rint vasárnap tíz, kötelékben szálló izraeli harci repülőgép megsértette Libanon légterét. A mintegy hétezer méter ma­gasan szálló repülőgépek húsz percet töltöttek Libanon fö­lött. A lapok közlése szerint hasonló provokáció történt a szíriai légtérben is. BIZONYTALAN IDŐRE el­halasztották a libanoni parla­ment hétfő délelőttre meghir­detett ülését. A testület időt akar adni a libanoni hadsereg és a palesztin gerillák jelenleg folyó megbeszéléseinek. El akarják kerülni, hogy a parla­ment vitája, illetve esetleges döntése tovább súlyosbítsa a helyzetet. JÚNIUS 12-RE hívták ösz- sze a Kereszténydemokrata Unió rendkívüli kongresszu­sát — jelentette be hétfőn a CDU elnöksége. Le Dúc The moszkvai tárgyalásai és párizsi nyilatkozata Andrej Kirilenko, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, a politikai bizottság tagja és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára hétfőn fogadta Le Dúc Thót, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizott­ságának titkárát, a politikai bizottság tagját, aki — úton Párizs felé — megszakította útját Moszkvában. A találkozó során a felek ki­cserélték nézeteiket a vietna­mi helyzetről, a párizsi béke- megállapodás teljesítéséről. Le Dúc Tho tájékoztatta szovjet tárgyaló partnereit ar­ról, hogy az amerikai fél szá­mos esetben megsértette a pá­rizsi békemegállapodás rendel­kezéseit. Elmondotta, hogy a saigoni adminisztráció nyílt katonai akciókhoz folyamodott Dél-Vietnam felszabadított körzeteiben és kegyetlen ter­rort alkalmaz az ország déli résziének lakosságával szem­ben. Andrej Kirilenko tájékoztat­ta vietnami tárgyalópartnerét az SZKP Központi Bizottsága áprilisi plénumának munká­járól, valamint az SZKP kül- és belpolitikájának kérdései­ről. Ismét megerősítette a Szovjetunió változatlan és kö­vetkezetes állásfoglalását a vietnami népnek nyújtott tá­mogatás és segítség ügyében. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. De Dúc Tho még a nap fo­lyamán Moszkvából tovább­utazott Párizsba. Le Dúc Tho Párizsba érke­zésekor adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a VDK kormá­nya sürgeti a párizsi megálla­podás intézkedéseinek vala­mennyi érdekelt fél részéről való pontos és lelkiismeretes betartását. Kissiingerrel foly­tatandó tárgyalásain áttekin­tik majd az ezzel kapcsolatos összes kérdéseket és mindazo­kat az intézkedéseket, ame­lyekkel biztosítani lehet a megállapodás tiszteletben tar­tását. Le Dúc Tho rámutatott arra, hogy a Loc Ninh elleni május 9-i bombatámadás a megálla­podás rendívül súlyos megsze­gését jelenti, és kijelentette, hogy újabb amerikai bombá­zások esetén lemondja a csü­törtökre kitűzött találkozót Kissingerrel, illetve a tárgya­lásokat azonnal félbe fogja szakítani, ha közben újabb amerikai bombatámadásokra kerülne sor. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Egyesült Államoknak végre kell hajtania a párizsi meg­állapodásban vállalt kötele­zettségeit: folytatnia kell a VDK vizeinek aknátlanítását, azonnal be kell szüntetnie a DIFK ellenőrzése alatt álló te­rületek ellen intézett légitá­madásokat és ismét fel kell venni a VDK—amerikai gaz­dasági vegyes bizottság mun­káját. Washingtonnak továbbá oda kell hatnia, hogy a saigoni kormány is tartsa be a párizsi megállapodásban vállalt kö­telezettségeit, tartsa tisztelet­ben a tűzszünetet, bocsássa szabadon a fogságában, tartott személyeket és tegye lehetővé a demokratikus szabadságjo­gok gyakorlását Dél-Vietnam- ban. CSAK RÖVIDEN... A NÉMET DEMOKRATI­KUS KÖZTÁRSASÁG és Ja­pán május 15-ei hatállyal nagyköveti szinten felveszi egymással a teljes jogú dip­lomáciai kapcsolatokat. Az ez­zel összefüggő tárgyalásokat Moszkvában folytatták és he­tekkel ezelőtt befejezték. A SANTIAGÓI El Siglo va­sárnapra nyilvánosságra hoz­ta a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának arról szóló dokumentumát, hogy november 25-e és december 1-e között megtartják a párt XV. kongresszusát. VASÁRNAP KOPPENHÁ­GÁBAN véget ért a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A részt­vevők elfogadták a pártnak a nagytőke elleni harcra kidol­gozott akcióprogramját. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ B—52-es nehézbombázói és vadászbombázói vasárnap is­mét nagyszabású légitámadá­sokat hajtottak végre a kam­bodzsai fővárost, Phnom Penht, illetve az attól 90 kilo­méterrel délre fekvő Takeo tartományi székhelyet övező felszabadított körzetek ellen. MERÉNYLETET kísérelt meg egy ultrajobboldald szer­vezet tagja vasárnap Mijamoto Kendzi, a Japán Kommunista Párt elnöke ellen. A merénylő Kumamoto város repülőteré­nek bejáratánál késsel akarta leszúrni a JKP elnökét. Sze­rencsére a Mijamoto védelmé­re kirendelt rendőrök idejében megakadályozták a merénylőt szándékának végrehajtásában, s a helyszínen lefegyverezték és letartóztatták. A VIETNAMI DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG 26 tartományában és nagyvárosá­ban befejeződtek a néptaná- csi választások. HŐSÖK A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata a legmagasabb elismerésekről A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége új szerkesztésben hagyta jóvá a Szovjetunió Hőse és a Szocialista Munka Hőse cím odaítélésének szabályait. A Szovjetunió Hőse cím, amelyet 1934. április 16-án alapítottak, a legmagasabb fokú kitüntetés és a szov­jet állam szolgálatában végrehajtott hőstettel kapcso­latos érdemekért ítélik oda. A Szocialista Munka Hőse cím, amelyet 1938. december 27-én létesítettek, a gaz­dasági és társadalmi-kulturális építés terén szerzett érdemek legmagasabb fokú kitüntetése. Az új határozat szerint a Szovjetunió Hőse meg­kapja a Lenin-rendet, az Arany Csillag-érdemérmet és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének okle­velét. A Szocialista Munka Hősének a Lenin-rendet, a Sarló és Kalapács arany érdemérmet és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának oklevelét adomány ózzák.U gyan- ezeket a kitüntetéseket adják át a Hős cím ismételt elnyerésekor is, s a Szovjetunió, illetve a szocialista munka kétszeres hőseinek szülővárosában szobrot is állítanak. körüli pályán a Skylab Indítóállványon a két Skylab-rakéta. A jobboldali rakétával in­dították Féld körüli pályára liétfőn ar. ürlabora tóriumot, a baloldali­val küldik ma utána — a tervek szerint — a legénységet. Hétfőn, közép-európai idő szerint 18 óra 30 perckor az Egyesült Államokból Sa­tum—5. típusú hordozórakétá­val föld körüli pályára bocsá­tották az első amerikai űrál­lomást, a Skylab űrlaborató- riumot. A Skylab 10 perccel a felbocsátás után rátért a föld körüli pályára. Ezt követően levált a Skylab—1 csúcsát fe­dő kupola. Az így feltárult és működésbe lépett műszerek segítségével fogadja a ma in­duló Skylab—2-t, amely a há­rom asztronautát szállítja. Előrejelzések szerint a mai felbocsátásra csak abban az esetben kerülhet sor, ameny- nyiben a viharosnak ígérkező időjárás megváltozik. Minden­esetre a Skylab—2 számára kétnapos „ablak” áll rendelke­zésre: ha a keddi fellövést el kellene halasztani, szerdán is lehetőség van az indításra, il­letve az összekapcsolódásra. A kozmikus laboratórium a terveik szerint 8 hónapon ke­resztül kering a föld felszíné­től 435 kilométer távolságban. A földről szabad szemmel is látható lesz. Bolygónkat 93 perc alatt kerüli meg, tehát naponta 15,5 fordulatot tesz. A „Skylab” egymás után há­rom űrhajóscsoportot fogad. Az első csoport 28, a második és a harmadik 56—56 napot tölt majd az űrállomás fedél­zetén. Az űrállomás adatai: a „Skylab” űrállomás hossza 24,6 méter, legnagyobb széles­sége 6,6 méter, súlya mintegy 100 tonna, lakótere 322 köbmé­ter. Az űrállomáson 58 tudo­mányos berendezést helyeztek el, amelyek 270 különböző kí­sérlet elvégzésére képesek. BRAZIL PILLANATOK (1.) PA UL IS TÁ K A XIX. század derekán, alig valamivel a kiegyezés után, a magyar munkásmozgalom kialakulásának kezdetekor szüntették meg a rabszolga­ságot Brazíliában. Egy évvel később, 1889-ben kiáltották ki a köztársaságot. Az első világ­háborúról csak hírből hallot­tak. A másodikban részt vett egy brazil különítmény, va­lahol az olaszországi harcok­ban estek el közülük néhá- nyan, akikért akkor egész Brazília sírt, s ma emlékmű őrzi tragikus sorsukat. Nem­régen ünnepi ceremónia zaj­lott le Rio de Janeiro közelé­ben, Petrópolisban, ahol Iza­bella királynő megkapta az őt illető díszsírhelyet, apja. II. Pedró császár mellett. Iza­bella királynő nevét arannyal írta be a brazil történelem­be — ő törölte el a rabszolga­ságot. Díszsortűznél. katonai felvonulás, s a közéleti ki­válóságok egész sora tisztel­gett Izabella em1 ékének, s el­jött többek között a néhai császár egyenes ágú leszár­mazottja is. Ilyen maradékta­lanul tiszták hát a családi ágak, az utódok kapcsolata őseikkel Brazíliában. Nem kuszálta őket össze sem a tör­ténelem. sem a mindennapi élet. mint Európában. Pedig az 1970-es népszámlálás sze­rint 93 millió 215 ezer 301 ember él az országban, s a statisztikusok szerint a la­kosság tízévenként egyne­gyedével nő, annak ellenére, hogy igen magas a gyermek- halandóság. A közintézmények természetesen nem tudnak lé­pést tartani ezzel a szapo­rodással, elsősorban az ok­tatás halad gyermekcipőben — az adatok szerint minden második brazil analfabéta. A zürichi repülőtéren pros­pektust nyomnak a kezembe Sao Paulóról. Megtudom, hogy a világ hatodik legna­gyobb városa, irányítása száz kilométer sugarú körben ér­vényesül, beleértve az ÁBC- városokat (Santo André, Sao Bernardo, Sao Ceatano) 1 mil­lió épület (2 ezerre 3 millió lesz), 24 ezer utca, 550 kerület, 3 ezer étterem és 250 kór­ház... Szinte kattognak a.fü­lemben a fantasztikus sta­tisztikai adatok, pedig a java még hátra van: mindennap ezer gyerek születik, 500 új jármű kapcsolódik a forga­lomba, 6 millió ember közle­kedik ... A Manchete című képesmagazin, mely Brazília egyik legnagyobb hetilapja, riportot közöl egy indián törzsről, tagjaira most talál­tak rá a Transamazónica út építése közben. Az indiánok valamennyien hatalmasak, iz­mosak, meztelenül mosolyog­nak a fényképezőgép lencsé­jébe. „Ez egy óriás törzs, a férfiak 2 méteresek, az asz- szonyok 1,80 körüliek...” — írja a riporter. Óriási társa­dalmi és műveltségi szint- különbségek jellemzik ezt az országot, mely Stefan Zweig szerint — a jövő országa. A különbségek és ellentmon­dások Sao Paulo városát érin­tik a legkevésbé. Aránylag itt a legkevesebb a munka- nélküli, s a legmagasabb az életszínvonal. Az ország ipari centrumába a legszegényebb északról vándorolnak fel csa­ládok ezrei szerencsét próbál­ni, de a szerencsét szűk ma­rokkal mérik, s őket láthatod éjszakánként ott gubbaszta­ni az elegáns üzletek fedett kirakatai alatt. A Swissair négymotoros DC—8 típusú gépe rövid dakari megállással 11 óra alatt teszi meg a több mint tízezer kilométeres távolsá­got Zürich és Sao Paulo kö­zött. Este Zürichben a tele­vízió egyenes adásban közve­títi a világbajnoki autóver­seny-futamot Sao Paulóból, melyet az új brazil csillag, Emerson Fittipaldi nyer a már veteránnak számító Jackie Steward előtt, s más­nap délelőtt kiszállok Vira- copos repülőterén, ahol meg­csap a 40 fokos meleg. Elő­ször ingem nedvesedik át, az­tán már az öltönyöm is. Néhány éve Latin-Amerika Chicagójának nevezték Sao Paulót, ahol évente több százezer autót gyárt a Chrys­ler, a Mercedes, a Volkswa­gen, a Chevrolet, s vezeték hozza az olajat Santos kikö­tőjéből. Itt dolgozzák fel azt a vasércet, amely a várostól fél napi autóútra fekvő Mi­nas Geraisból származik, a közvetlenül a föld színe alatt fekvő, 150 kilométer hosszú 100 kilométer széles és 150 méter vastag rétegből; itt dolgozzák fel a rezet, a man­gánt. az ólmot és a bauxitot. s a Sao Paulo körüli hatalmas gátak felfogják a vizet, hogy a gyárnak energiát adjanak. Santos és Rio de Janeiro felé az út két szegélyét szalag-: szerűen kísérik a gyárak, a nevek mind ismerősek — Oli­vetti, Johnson and Johnson, Nestlé, Fiat... A nagyváros történelme a gyors fejlődés története: a szá­zad elején alig 80 ezren éltek itt, 1950-ben másfél millióan, s tíz évvel ezelőtt már több la­kosa volt, mint a régi fővá­rosnak, Rio de Janeirónak. A nemzeti jövedelem felét Sao Paulo állam adja Braziliának. Már nem Latin-Amerika Chi- cagója. Nagyobb annál. Gaz­dagsága is. Nyomora is. S a gyors fejlődés egyik pikanté­riája — metrója csak most épül a metropolisnak! A föld alatti hálózat a tervek szerint 66 kilométer lesz, 4 vonalon közlekednek majd szerelvé­nyek, s 75 állomáson állnak meg. Csaknem 1 billió dollár­ba kerül az építkezés. Nem csoda hát, hogy a nagyléptű városfejlesztést nem kísérte a közlekedési eszközök fejlődé­se, hiszen a város fejlődése üzlet, a metró építése pedig óriási költség — az állam zse­béből. Brazília gazdaságában fon­tos helyet foglal el a külföldi tőke. Egyes becslések szerint a több mint 6 milliárd dollár ösz- szegű külföldi befektetésből a fele az Egyesült Államokra jut. Az 50-es években erősöd­ni kezdett a nyugatnémet tőke beáramlása, ma pedig a japá­nok létesítenek leányvállalato­kat Latin-Amerika legnagyobb országában. Medici államelnök kijelentése — „a gazdasági függetlenség a XX. században ugyanaz, mint ami a politikai függetlenség volt a XlX.-ben” — csak kijelentés maradt. Ál­lami kézbe került ugyan a kő- olajkutak többsége, s egyre nagyobb adó sújtja a külföl­diek gyárait, még mindig „üz­let” leányvállalatot létesíteni Brazíliában. Olcsó a munka­erő, a kemény, katonai dikta­túra miatt ismeretlen fogalom a sztrájk, s hatalmas felvevő piac Dél-Amerika. Egy ipari támaszpont a reakciós Brazí­liában az értékesítés megköny- nyítését jelenti. Elsősorban Sao Paulo és ál­A legdrágább üzletek negyede — a Rua Augusta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents