Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

MONOB «TU) P*EST MvFGYEi HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM 1973. MÁJUS 12., SZOMBAT Legkedveltebbek a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők Sokan jelentkeztek továbbtanulásra Többet törődni a fizikai dolgozók gyermekeivel 7.6 szakmunkásképző isko­lákba ötszázötvenen. Az ötszázötven jelentkező kö­zül ötszázhuszonhárom fi­zikai dolgozók gyermeke. Gép- és gyorsíró iskolába harminckilencen jelentkeztek. A harminckilenc gyermek kö­zül harmincnyolcnak fizikai 1 dolgozók a szülei. A megyében a második legjobb évi tervét a sülysápi ÁFÉSZ Figyelmei érdemlő az iizemanyaglöllő-állomás és a TÜZÉP-telep munkája A napokban a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ irodájában Czirinkó Sándor főkönyvelő elmondotta: a MÉSZÖV és a KPVDSZ nemrég értékelte a megyei fogyasztási szövetke­zetek tavalyi eredményeit, s a kiváló szövetkezetek sorá- | ban az igen előkelő második helyet, a vele járó 15 ezer fo­rint jutalommal a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ-nek ítélte oda. A sülysápi szövetkezetei csu­pán Vác városáé előzte meg. E szép teljesítmény a szövet­Sulysáp Úttörő- és kisdobosavatás Május végén kerül sor Süly­sápon mintegy hatvan kisdo­bos és úttörő ünnepélyes fel­avatására. HELYESBÍTÉS. Május 10-i csütörtöki számunk Autóbusz- várókat, óvodát, tanácstermet, járdákat építettek című cikké­ben, nyomdahiba következté­ben, 120 személyes óvoda he­lyet 10 személyes óvoda építé­séről esik szó. Helyesen tehát: 120 személyes óvoda épül a vecsési Kun Béla téren. A 4-es műút mentén Húsvillák, fakanalak zsonglőréi Újjáalakulva — Csak dicséret a panaszkönyvben Jódlizni tanították a magyarokat A Halásztanya a vecsési 4- es műút mentén az egyetlen vendéglő. Sok autó parkíroz előtte a nap minden szakában, köztük nagyon gyakori a kül­földi rendszámú. Reprezenta­tív vendéglátó hely, különö­sen mióta, a milliós költsége­ket nem sajnálva, újjáalakí­tották. Büfé és hatvanszemélyes, kényelmes boxokkal elkülöní­tett, kis étterem, magyaros hangulatú, vendégmarasztaló helyiség. Halkan beszélgető vendégek, tálcákkal suhanó pincérek. A folyosó végében ruhatár, s onnan nyílik a száz­húsz személyes nagyterem, amelyben étlapot böngésző vendégek szólítják a pincért, és Farkas János már veszi is fel a rendelést. A pirított máj, a brassói aprópecsenye a leg­kelendőbb. Közben zajos vendégsereg érkezik. Külföldiek. Semmi vész, Győrfy László, a másik felszolgáló, egy-kettőre szót ért velük. Magyaros ételt kér­nek. Étlapolvasás, magyará­zás. Mikor a babgulyáshoz ér­nek: — Gulyas, gulyás! Ja, ja! Ponty halászlé keidül az asz­talra. — Bravó! Mások érkeznek, rendel­nek. Csörrennek az evőeszkö­zök a finom porcelán tányé­rokon. Kávéillat keveredik a levegőbe. A halk zsibongásba zeneszó vegyül. Híres muzsi­kusdinasztia tagja idős Far­kas Gyula prímás. Hegedűjén szól a nóta, de a zenekar sramlizenét is játszik, ha kell. — A hallgatókat szeretik a vacsorázó vendégek — mond­ja a prímás, és büszkén mu­tatja be a Rajkózenekarból már kinőtt fiát, ifjú Farkas Gyulát, aki a KISZ Központi Zenekarából szerződött az BMKÉ-be, ott játszik délidő­ben. Az elmenő vendégek he­lyett újak jönnek. A pincé­rek óvatosan járnak-kelnek a megrakott tálcákkal, a konyha pedig termel rendületlenül. Finom illatok, sistergő zsír, fortyogó paprikások. Kis fa­zekak, nagy lábasok kerülnek egymás mellé. Merítőkana­lak, húsvillák, fakanalak zsonglőréi a szakácsok. Kollár Lajos és Zsíros Tibor adják meg a Halásztanya sokféle ételének savát-borsát, de nem is akárhogyan, hisz naponta 250—300, de olykor ebéd, va­csora 500 személyre is készül. A vezetők Borsos Ferenc és Urbanek István. A panaszkönyvben csak di­cséretet olvashatunk, a ven­dégtől csak jót hallhatunk. Nem csoda hát, hogy a törzs- közönség kialakult. A Nagy­kőrösi Kinizsi atlétái, a Szol­noki Cukorgyár sportolói és a szarvasi labdarúgó-szakosztály tagjai rendszeresen vendégek itt. — Nemrégiben az osztrák —magyar labdarúgó-mérkőzés idején, az osztrákok annyian voltak, hogy többen már nem is lehettek volna — mesélik, és nagyon büszkék rá, hogy másnap, harmadnap újra meg­jelentek. Magyaros ételeket, magyar nótát, sok sört kértek, s mikor jókedvük tetőfokára hágott, jódlizni tanították a Halásztanya honi vendégeit, akik közül nem egyet meghív­tak Tirolba. F. G. kezet összes dolgozójának ér­deme. A dolgozók egyébként eb­ben az évben is jól megáll­ják a helyüket, mintegy bi­zonyítva, hogy a siker nem tekinthető a véletlen alakulá­sának: a MÉSZÖV most megje­lent, első negyedévi érté­kelése alapján ugyanis a negyven szövetkezet kö­zül a sülysápi érte el a legtöbb nyereséget: két­millió forintot. E szép teljesítmény értékét növeli az a körülmény, hogy a sokat vitatott pesti takarító­részleg már nem tartozik töb­bé a szövetkezethez. A főkönyvelő közléséhez hozzáfűzte, hogy a sok jól dolgozó egység közül nehéz kiemelni a legjobbakat. Min­denesetre igen figyelemre méltó az üzemanyagtöltő-ál- lomás, mely első negyedévi tervét 160 százalékra telje­sítette, de a TÜZÉP-telep is több mint négymillió forinttal szárnyalta túl tavalyi bevé­telét. Nagyon jól működött to­vábbá a sápi 6-os és az úri 10-es vegyesbolt. A sülyi 1-es számú húsbolt az utóbbi években hátra szorult, most viszont 161 százalékos eredményével az élre került. A vendéglátóipari üzemág az első negyedévben vissza­esett: a 12 egység közül csu­pán a 2-es mintabolt és az ugyancsak sápi 7-es számú cukrászda teljesítette tervét. Természetesen az egységek közötti verseny értékelése csak az év végével zárul le, az elmaradottaknak módjuk­ban áll tehát, hogy pótolják hiányaikat. K. L. Monor Több a névadó ünnepség Nő a névadó ünnepségek száma Monoron. Tavaly egész évben összesen kilencet ren­deztek, az idén, május elejéig, már hét társadalmi névadó zajlott le. Nem ritka, hogy az üzemek, vállalatok saját ma­guk rendezik meg a kedves családi ünnepet. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyömrőn, Mendén és Péteriben: dr. Bu­gyi István (Sülysáp), Mono­ron és Monori-erdón: dr. Ra- dos Mária (Monor, Petőfi S. u.), Maglódon és Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Pili­sen, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Páz­mány Elemér (Pilis, Kossuth L. u. 59.), Sülysápon és Üri- ban: dr. Sass János (Űri), Ül­lőn: dr. Balázs László, Vecsé- sen: dr. Tury István tart ügye­letet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén szom­baton 12-től 19-ig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, délután 15- től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. DOLGOS HÉTKÖZNAPOK A bizonyítás a választott testületé JELEN LENNI, TÁJÉKOZTATNI A monori járás valamennyi községében az új tanácsi ve­zetők, a tanácstagok meg­kezdték a mindennapi mun­kát. Van mit tenniük, mert ha a sok és községenként változó, eltérő problémákat nem is említjük, nem kevesebbről, mint az elmúlt ciklus lendületes es jelentősen emelkedő xejlőaesi ütemének tóres nélküli továobviteleroi van szó, ami pedig nem könnyű. Nem ketseges, a most meg­választott tanácséin ököKnex, végrehajtó bizottságoknak és tanácsi bizottságoknak az elő­dök sok-sok éves munkájára, mint alapra kell tovább épí­teniük, fokozva az eredménye­ket. Kerülniük kell az elbizako­dottságot es az ómeitseget, még altkor is, ha szemmel lát­hatóan mutatkoznak az ered­mények. Nem szabad soha­sem elf elejteni ült, hogy azok­ban az elődök, a sok meglevő és már eltávozott tanácstag munkája is benne van. A tanácstagoknak lelkiis­meretesen teljesíteniük kell választóik megbízatását, de ugyanakkor nem szabad elap­rózniuk magukat, s nem sza­bad csak azt nézniük, amit körzetük kíván: a többség, a teljes község akaratának mindenkor alá kell vetniük a körze­ti kívánságot, mert kü­A föld, melynek sora van OLYAN MELEGEN süt a májusi nap, hogy a nyári ká­nikulában sem jobban. Az út­menti akácos selymes füvében ülünk, és beszélgetünk. — Bírja még? — kérdezem, és a szalonnát szelő keze' mel­letti kapára mutatok. — Ne is kérdezze, éppen az este határoztuk el az asszony­nyal, hogy túladunk rajta — és a mellettünk elterülő, korán el­vetett kukoricatáblára mutat — Betegeskedünk. Egész té­len Monorra jártam kezelésre, „histamit” kaptam vagy mit. Fáj a kezem, a derekam és leg­újabban estére a bokám is be­dagad. A feleségem meg még tőlem is odébb van a szívével... A gyerekek hallani sem akar­nak róla — és mérgesen csapja kalapját a fűre —, pedig ennek a földnek sora van. ELŐBB MEGTÖRLI izzadt homlokát úgy folytatja. — Tetszik tudni. Üllőn, 1919- ben apámnak volt a legszebb két lova: mindenki megnézte a Gyarmati bácsi lovát. Szerette is őket. Az egyik este előáll anyám: eladó a föld, meg kell venni. Ugye, sejti, hogy erről a földről beszélek. A mellette le­vő darab, az a lucernás, az is a miénk volt. Apám nem aludt egész éjjel, másnap sírva vitte vásárba a lovakat. — Hja, kérem — folytatja kétfelé törölve a száját —, nagy szó volt akkor a föld. Biztos megélhetés, kenyér. Mert nagy volt a szegénység. Ma már nem is merem mondani, mert kine­vetnek, hogy 12 éves koromban egy ingben jártam. Cipőt csak iskolábamenésre kaptam. Elgondolkodik, a földet nézi: — Ez meg, ahol ülünk, a G- éké volt. A legöregebb gyerek velem járt iskolába, jól emlék­szem. Az egyik télen megbete­gedett Joannovics doktor csak tejet engedett neki enni, kifli­vel. Volt pénzük, mert gazda­gok voltak, de azt újabb földre kuporgatták, mert előre kinéz­ték, hol és mikor lesz eladó, ezért a világért sem lehetett a pénzhez nyúlni. Julis néni, az anyja, minden reggel egy tojást vitt a kifliért. ELNEVETI MAGÁT. — Tetszik tudni, mi volt eb­ben a pláne? — és kérdőleg néz rám. — Az, hogy nem kel­lett a kifliért hatost váltani. A tojás többet ért, de nem vették, olcsóbb árura viszont szívesen becserélték, mert az üzlet ak­kor is üzlet volt ám! A föld meglett, a kis Pali meg, ahogy tavaszra fordult az idő meg­halt. — Ilyen világ volt az — mo­tyogja és szedelőzködni kezd. — Most mindenünk megvan, csak egészségünk nincs, no, de 76 éves fejjel mit várhat már az ember? — mondja és a földbe vágja a kapát, mi­közben kétrét görnyed. Kovács György NYUGODT LÉPTEKKEL TJudapest—Monor MÁ­-*-* VAUT autóbuszjárat. Nagyvárad tér. Indulás 13.40- kor. Ülőkalauz foglalja el a he­lyét és néhány utas válogathat a szabad helyekben. Vecsésen, a strandfürdőnél, újabb néhány utas, a cukrász­dánál is alig pillanatra kell megállni, míg ketten felszáll- nak. A következő megállók­ban senki, se le, se fel. Üllő. Csendes, kora délután van, a munkaidőnek még nincs vége. Inkább alkalmi utasok jönnek-mennek. Je­gyet váltanak sokan: csak ke­vésnek van bérlete. A bérlete­sek tudják a rendet, de a többi járatlanabb. — Mennyi Monorig? — Kuckónál megáll? A kérdésekre udvarias vá­laszok hangzanak el, és köz­ben figyelmeztetés: — Kedves utasok, hátul van a felszállás. Kérem a hátsó aj­tót igénybe venni! Bár már a harmadik, most már erélyes felszólítást hall­juk, a kocsi nem indul, mert az első ajtónál fellépő, hatal­mas termetű férfi nem hagy­ja magát hátra küldeni. Fel­lép, ugyanakkor a középső ajtót is ostrom alá veszi egy másik. — Kérem, a szabály, az sza­bály! — mondja a kalauz, és közben adja a jegyeket rend­re, nem tévesztve szem elől a szabálytalankodókat. A z egyik soron következő utas zsebbe nyúl, s me­netdíj helyett karszalagot húz elő. Ugyanazt teszi a másik kettő is. Ez a piros karszalag tiszteletet parancsol. A kocsi indul: Péteri felé haladunk. A három ellenőr teszi kötelességét. A vezető felöl a hátsó ajtótól indul­nak a középrész irányába. — Kérem a jegyeket — hangzik a felszólítás min­denfelől. A kalauz nyugodt, tempós mozdulatokkal adja át a most már adminisztrációt vizsgáló ellenőrnek a jegy- tómoöket, s a nagykönyvet is, amibe mindent feljegyzett. Hárman összetalálkoznak, szignálják a nyomtatványo­kat. Kemény kézfogások, melyekben benne van a jó munka elismerése. A kollégák most már baráti hangú üd­vözléssel búcsúznak el. A kar­szalagok zsebbe kerülnek is­mét: utassá szelídültek a szi­gorú ellenőrök. A következő megálló: Szé- lesút. Ök leszállnak, mi to­vább robogunk. A sietösebb utasok az órájukat nézik. — Még idejében érkezünk — nyugtat meg a barátságos kalauz. Sorompót kapunk Monornál, de csak pillanatig. Villan a zöld fény, a vezető gázt ad, és máris a monori főtéren va­gyunk. Percre pontosan ér­keztünk. f/ i-ki indul útjára. A ka- -**- lauz is nyugodt léptekkel halad a MÁVAUT-iroda felé. Fekete Gizella, lön körzeti és külön köz­ségi érdek nincs. Nagyon fontos a tanácsülé­sek látogatása. Egy-egy hiány­zás sokszor a választókerület­nek sokáig nem pótolható hátrányt okozhat. A tanács- törvény értelmében minden egyes tanácstag javaslatot te­het- Kérheti ezt vagy azt például, hogy az ő választói utcájában épüljön meg a jár­da vagy a kút vagy esetleg az út, stb. A javaslatot meg kell tárgyalni és a levezető elnöknek meg is kell szavaz­tatnia: ezt előírja a tanács- törvény. Ha nincs ott a ta­nácstag, körzete hátrányba kerülhet. Előfordult már hogy valamelyik körzetben nem is volt annyira fontos a járda, vagy az út, mint egy másikban, de mivel - annak a tanácstagja ott volt, kérte társadalmi munkát is aján­lott fel, azt szavazták meg. Sem a vezetők, sem a ta­nácstagok nem nélkülöz­hetik választóik, a köz­ség lakosságának segítsé­gét. Anélkül minden igye­kezetük előbb-utóbb csődbe jut, illetve nem éri el a várt eredményt. Legalább annyit kell tehát jelen lenniük választóik kö­zött, mint a jelölögyűlések idején. Kéréseiknek intézési módjáról pedig, ha kell, sze­mélyenként is minden eset­ben tájékoztassák őket. És még egy: feltétlenül teljesíte­niük kell a jelölőgyűlések al­kalmából tett ígéreteket, vagy bátran és őszintén megmon­dani, miért maradt el ennek vagy annak az ígéretnek a telj esi tése­A választok az előleget, a bizalmat megadták. A bizo­nyítás a választott testületé, a tanácstagoké. K. Gy. Védőnők továbbképzése Május 22—23-án, Szentend­rén tartják a védőnők területi továbbképzését, melyen a mo­nori járás vezető védőnői is részt vesznek. MŰSOR MOZIK Gomba: Lányszöktetés, apai áldással. Gyömrő: Egy bolond Párizsban. Maglód: A sirály éjszakája. Mende: Melody, Monor: Lázadás a Bountyn, 1—II. Éjszakai előadás: ... És hamarosan a sötétség. Tápió- sáp: A betyárkapitány kin­cse. Űri: Ljubov Jarovaja, üllő: Föltámadott a tenger, Vecsés: A svéd asszony. Éj­szakai előadás: Bolondok ha­jója. KIÁLLÍTÁS Az elhunyt Pál Mihály szob­rainak kertkiállítása Gyöm­rőn naponta 8-tól 16 óráig tekinthető meg. Csoportos tár­latvezetési igényeket — szer­da kivételével — a Petőfi mű­velődési házban, írásban lehet bejelenteni. Egyéni látogatók a kulcsot és vendégkönyvet a TÖVÁL portáján kaphatják meg. BÁLOK Gyömrő, művelődési ház, 20 órától: magnósklub, Monor, járási művelődési ház, 18-tóí 23 óráig: táncest, játszik az Alfa-együttes, Pilis, művelő­dési otthon, 19-től 24 óráig: táncest, játszik a Golf-együt­tes. Monor sportja Ma, szombaton, délután 15 órakor NB III-as kosárlabda­mérkőzés: Monori SE—Nagy- kátai Vörös Meteor. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor Monor II—Gomba járási labdarúgó-mérkőzés, délután 14.30-kor Monori ifi—Perbáli ifi megyei bajnokság, 16.30- kor Monor—Perbál megyei L osztályú bajnokság. Járási labdarúgó-mérkőzések: Mende—Maglód II, Vasad— Gyömrő, Ecser—Vecsés II. Valamennyi ifjúsági mérkőzés 15, a felnőttmérkőzés pedig 16.30 órakor kezdődik i Lejárt a továbbtanulásra a jelentkezési idő az általános iskolát most végzők részére. A lázas készülődés, tépelődés és gond tehát véget ért. A szü­lök nagyjából megnyugodtak, a tanulók pedig még nagyobb nekilendüléssel folytatják ta­nulmányaikat. A monori járás általános iskoláiban ezeregyszáz- hetvenkilenc nyolcadikos végez az idén. Százötven­egyen nem tanulnak to­vább. Érdekes és meglepő, hogy kö­zülük százötvennek az édes­apja fizikai dolgozó. Lehetne és az illetékeseknek — taná­csi és pártvezetőknek — kell is ennek az okával foglalkoz­niuk. A továbbtanulni akarók közül gimnáziumba százhu- szonhaitan jelentkeztek. Közü­lük hatvanketten kérték a kollégiumba való felvételüket. Oda, érthetően, több fizikai dolgozó gyermeke jelentkezett, mivel szüleik tisztában van­nak vele, hogy nem tudnak kellően foglalkozni továbbta­nuló gyermekeikkel. Szakközépiskolákba há- romszáztizenhárman je­lentkeztek, míg a különbö-

Next

/
Thumbnails
Contents