Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

4 ‘"sEÁCtrhip 1973. Április ii., szerda Megkezdődött a III. európai költőtalálkozó FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Várj egy órát Kedden az Akadémia vár­beli dísztermében harmadszor találkoztak Magyarországon Európa költői. A tanácskozá­son — amelynek külön jelen­tőséget ad Petőfi Sándor és Maaach Imre születésének 150., Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója — 19 ország költői vesznek részt Az elnökségben fog­lalt helyet dr. Simó Jenő mű­velődésügyi miniszterhelyettes és Illyés Gyula. Darvas József Kossuth-dí- jas író, a Magyar Írók Szövet­ségiének elnöke nyitotta meg a tanácskozást. — A budapesti költőtalál­kozó — mondotta egyebek kö­zött —, reméljük, hagyomá­nyossá válik és missziót tölt be, legalábhis az európai köl­tészet életében. Tudjuk: a költészet sorsát sem nálunk, sem másutt nem az ilyen ta­lálkozók döntik el”, de a sze­mélyes együttlét, a gondolatok kicserélése, sőt, talán vitája, összeszikráztatása mégis ad­hat valamiféle megerősítést abban a jogos hitben, hogy a költészetnek van jövője, sami ezzel egy: van hivatása az ember, az emberiség életében. Hisszük, Magyarország azok közé az országok közé tarto­zik, amelyek erősíthetik ezt a reménységet. Költészetünk helyét, rangját a világ költé­szetében nem mi vagyunk hi­vatottak megjelölni, meg­mérni. Egy azonban bizonyos: nálunk van értő, nagy közön­sége a költészetnek. Az elnöki megnyitó után Fekete Sándor irodalomtör­ténész olvasta fel a Petőfi-tu- domány új eredményeiről cí­mű előadást, amelyben az új magyar Petőfi-filológia ered­ményeit foglalta össze. Elő­adását követően Grigol Aba- sidze szovjet, Vem István, Jean Rousselot francia, Mi- hai Beniuo -román, Nemes Nagy Ágnes, E. B. Lukac szlo­vák, Radó György, Hilde Domin nyugatnémet és Vilem Zavada cseh költő méltatta Petőfi rendkívül gazdag és széles spektrumú költészetét. A III. budapesti költőtalál­kozó szerdán az Akadémia várbeli dísztermében folytat­ja tanácskozását ★ A Magyar Írók Szövetsége, az Irodalmi Színpad és a Ma­gyar Televízió kedden este az Irodalmi Színpadon, És a köl­tészet? címmel irodalmi estet rendezett, amelyen a Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulója alkalmából hazánk­ba meghívott európai költők és verseik szerepeltek. Az estet Garai Gábor Kossuth - díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkárhelyet­tese vezette be. ★ Kedden, Mai bolgár lira címmel irodalmi estet ren­dezett a Budapesti Bolgár Kulturális Központ a költé­szet napja és a nemzetközi költőtalálkozó tiszteletére. Az esten Juhász Péter irodalom- történész mondott bevezetőt Kedden a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldö­zöttéinek Bizottsága és a Ha­zafias Népfront rendezésében „Üzenet az élőknek” címmel az Auschwitzi Múzeum képző- művészeti anyagából kiállí­tás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Az auschwitzi koncentrációs tábor tragikus eseményeit megörökítő műal­kotások között látható Picassó- nak „A koncentrációs tábor foglya” című grafikája. Jehu- da Baconnak asszonyfejet áb­rázoló „Szomorúság” című grafikája. A ritka képzőművé­szeti alkotások egyike az a „Krematóriumi Krisztus”, amelyet égetett fahasábokból formált meg egy lengyel mű­vész. A kiállítás anyagában Erőss Anna rádióbemondó az idei Kazinczy-díjas Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban házi ün­nepségen nyújtotta át az ala­pító Pécsi Blanka művésznő jelenlétében az idei Kazinczy- dijat dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese Konkolyné Erőss Annának, a Magyar Rádió be­mondón ő jének. Dr. Orbán László hangsúlyozta, hogy az anyanyelv ápolására, beszélt és írott változatának művelé­sére fokozott fiigyeimet kell fordítanunk, s ebben a rádió példát mutat Az ünnepségen részt vett dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhe­lyettese, a Kazinczy-díj bizott­ság tagja, továbbá a Művelő­désügyi Minisztérium több ve­zető munkatársa. helyet kaptak az egykori fog­lyok grafikái és festményei is. Az április 23-ig megtekint­hető tárlatot Darvas József Kossuth-díjas, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitotta meg, politikai, társa­dalmi és kulturális életünk is­mert személyiségeinek jelenlé­tében. Könyv egy műemlék- együttes történetéről Budapesten, a Petőfi Sán­dor utca és a Városház utca között elterülő, hatalmas, két- udvaros Trattner-házban lak­tam 1944-ben. Fasiszták, nyi­lasok, bombák, aknák között lopakodva, úgyszólván sze­mem láttára verődött, tépő- dött, omladozott rommá a pesti vármegyeháza gyönyörű épülettömbje. Számtalan ke­seregni valóm közepette fáj­dalmasan elkeserített ennek a Belváros közepébe ékelt, klasszicista műemlékegyüttes­nek reménytelennek vélt pusztulása. A megyeháza si­ralmas képe — egy szörnyű szelete a beszakadt tetőzetű, foszlott falú, üszkös, _ füstös Budapestnek — a búcsú bána­tát ébresztette bennem. Soha nem látom többé... Aztán alig két évtized el­múltával boldogan írtam be­számolót a restaurált megye­háza feltámadásáról. A régi­ről, ami újjáépült benne, az új elemekről, amit törmelé­kek közül mentett régiségek­ből, műtárgyakból falaiba, ud­varaiba építettek. Néhány esz­tendeje varázsos hangulatú és pompás akusztikájú díszudva­rán, egy csillagos, holdas nyá­ri estén, hangverseny zenéje csendült fel, s a ritka környe­zet mindmáig a nemes mu­zsika vendéglátója maradt. Jártam a levéltár rabkápolná­ból átalakított remek könyv­termében, a börtönökből kép­zett okirattárlók folyosóin, hányszor végigbetűztem az ódon falak emléktábláit, ame­lyek az építmény előtörténe­tét és históriáját Dózsa pa­raszthadaitól, II. Rákóczi Fe­rencen át, Rab Ráby fogsá­gáig és Bogár Imre végítéle­téig vezetik. És most elmélyülten lapo­zok a könyvben, amely a pesti vármegyeháza történetét ha­talmas tudományos appará­tussal dolgozza fel, a Pest me­gyei Tanács kiadásában. Keveset értek az építészet­hez, az építéstörténethez még annyit sem. Mégis, mi az, ami Tóth Antal monográfiájában Miért kell egy órát várni | a Bartók Színház új darabjá­ban? Azért, hogy Ferinek, a külvárosi fiúnak legyen ideje megszerezni a pénzt, amely- lyel egy jómódban élő és unatkozó belvárosi lány, Jut­ka szerelmét szeretné megvá­sárolni. Később kiderül, hogy az Orchidea presszó szépe a látszat ellenére sem „olyan” lány, s hogy a két fiatal közt a valóságban nem pénzen vett szerelemről, hanem bon­takozó érzésekről van szó. Ez a probléma — mint ta­lán érezhető — teljesen szo­katlan a Bartókban, népszerű nevén a gyerekszínházban. Ám ez nem valami műsorpo­litikai eltévelyedés következ­ménye, hanem egy tudatosan vállalt terv megvalósításának egyik első lépése. A színház vezetői — mint ismeretes — a gyerekszínpadot ifjúsági színházzá akarják fejleszteni, olyan fórummá tehát, amely nemcsak az általános iskolá-, sokhoz, hanem a lassan fel­nőtté serdülő fiatalokhoz i6 akar és tud szólni Ezért tűz­ték műsorra a Várj egy órát, Békés József író és Rudas Gábor zeneszerző mai fiata­lok között játszódó, sok sze­replős, mozgalmas musical­jét. A darab hősei sok pénzű, unatkozó fiatalok az elegáns Orchidea presszóból, vagány srácok egy külvárosi térről, és még vagányabbak egy nevelő- otthonból. A konfliktus a presszóbeliek és a* többi fiatal között bontakozik ki, azzal az eredménnyel zárva a megol­dást, hogy a külvárosi és a nevelőotthoni fiúk valójában nagyon rendesek, és a rossz annyira megkap, magával rar g ad ...? Röviden azt is mondhatnám, hogy a pontos utalásokkal, do­kumentumokkal alátámasz­tott, csaknem félszázadra' ter­jedő építkezés históriájának rengeteg bonyodalma, kalan­dos izgalma. Amik a passzio- nátus, de nem szakmabéli ol­vasót magukkal ragadják, azok a művészeti, mesterség­beli, műszaki, gazdasági, köz- igazgatási, nagy- és kispoliti- kai problémák, személyi szöve­vények, kapcsolatok és össze­ütközések, sérelmek és sértő­dések, nemes és kicsinyes ér­dekek, látomásos álmok és aprólékos bogarászások hihe­tetlen változékonyságú mozza­natai, amelyekből — mozaik­ként összerakva — a pesti, je­lesül: a klasszicista várme­gyeháza létrejöttének és mai formájába érlelődésének tér­képe kirajzolódik. Hild János, Pollack Mihály, Hofrichter József, Detsy József, Zitter- barth Mátyás — hogy a soro­zatosan felépült, illetve átépí­tett, kiegészített megyeház­részletek beadott és megvaló­sított terveinek készítői közül a legjelesebbeket említsük, az igények és lehetőségek mérle­gelésének, a nemzeti függet­lenséget jelképező vármegye és a császári hatalmat képvi­selő Helytartótanács közötti állandó mérkőzésnek-birkó­előidézői, az igazi bűnösök a presszóbeli jómódúak. A szerzők szándéka vi­lágos. A cselekményalakítás azonban sokszor naiv és se­matikus, nem minden figura hiteles. Az erkölcsnemesítő, didaktikus jellegű história mondanivalója ezért nem elég­gé meggyőző. Vagányság cí­mén valamiféle dzsentris fleg­mát és eleganciát érzünk a szereplők magatartásában, máskor érzelmesség önti el a színpadot. Ezzel a hangulattal harmonizált Rudas Gábor jó színpadi érzékről tanúskodó muzsikája is, de, azt hisszük, igazi slágerré egyetlen száma sem válik. Hogyan lehet Swift törté­netét bábszínpadon előadni? Hatalmas méretű óriások sze­repelnek benne és egyetlen ember, Gulliver, az orvos, aki hajótörést szenvedve kerül az ismeretlen és titokzatos or­szágba. Hogyan lehet az óriá­sok és az ember közötti mé­retbeli különbségeket bábszín- padon meggyőzően érzékeltet­ni? Egyetlen megoldás létezik. Az, amelyet az Állami Báb­színház előadásának megter­vezésében Szőnyi Kató gon­dos és nagyívű rendezése vá­lasztott: az óriások szerepét színészekkel, az egyetlen em­berét, Gulliverét bábfigurával játszatta. (Mint ahogy Gulli­ver liliputi kalandjait éppen fordítva valósította meg.) zásnak gyakran súlyos felté­telei között tudták elképzelé­seiket részben vagy egészben valóra váltani. A monográfia rendkívüli adat- és információgazdagsá­ga túlárad az építészettörté­neti érdeklődésen, s bőséges forrásanyagot ad számos, ed­dig eléggé elhanyagolt kor- és művelődéshistóriai kérdés ta­nulmányozásához is. A gazda­ságos és logikus szerkezet, amelyben a szerző szinte rit­mikus láncolatban tárja fel a vármegyeháza kialakulásának stádiumait, olyan jeles mód­szer, amely önmaga is kom­ponál, megvilágosít és köny- nyíti a kapott ismeretek rög­zítését. A jegyzet- és forrásanyag, az angol, francia, német és orosz nyelvű összefoglalás, a mutatós, egyben sok mindent megmutató fotósorozat feldú­sítja a könyv hasznosságát, használhatóságát és élvezetes­ségét. Építészetünk történetének kutatói helyesen tennék, ha több efféle, tudományosan megalapozott, de olvasmány­nak és művelődési stúdium­nak is lebilincselő művel ajándékoznának meg bennün­ket. Békés István (A vármegyeháza főhomlokzatát bemutató felvételt Gábor Viktor készítette.) Az előadást jól összefog­ta Kazán István határozott, rutinos rendezése. Elsősorban a második rész tömörsége, zártsága bizonyult hatásos­nak. A két főszerepet Detre Annamária — Jutka — köny- nyed fölénnyel és Varga Ká­roly — Feri — kissé bizony­talankodva játszotta. Rajtuk kívül a karakán Sofőr — Vogt Károly —, a nagyhangú Slmakezű — Sipeki Tibor —, a jómodorú István — Űjlaki Károly —, az okos Tamás — Horváth Péter — és a szelíd Zsuzsa — Muszte Anna — tűnt ki a népes együttesből. A praktikus díszleteket Konfár Gyula, a mozgalmas táncokat Gál György tervez­te. A zenét — figyelemre mél­tó igyekezettel — a Korong együttes szolgáltatta. De hát milyen bábszínházi előadás az, amelynek sok sze­replője között valójában csak egyetlen bábfigura van? Báb­színháznak számít-e még az ilyen produkció? A premier sikere bizonyítja, hogy az áb­rázolásnak ezekkel a nem mindennapos eszközeivel is erőteljes bábjátékos hatást le­het elérni. A színészek, akik óriásként a színpadra léptek, természetesen nem tagadták embervoltukat, nem akartak élettelen bábuknak látszani, bár mozgásuk, maszkjuk, jel­mezük, egyáltalán egész szín­padi környezetük magától ér­tetődően a bábjátékos stílust hangsúlyozta. Az előadás így kétségkívül eredeti és egyedi, de az első perctől az utolsóig igazi bábszínház. Bábszínház, azaz olyan színház, amely felemeli, magá­val ragadja a nézőt, akár gye­rek, akár felnőtt, a mesék és csodák magasságaiba, a költé­szetbe, a földöntúli és az elér­hetetlen világába. Ahogyan a maszk-, jelmez- és bábtervező Bródy Vera kényes vitorlása a kék tengeren száguld, ahogyan az óriásmadár felkapja és fel­röpíti Gullivert a felhők közé — s jó néhány hasonló jelene­tet említhetnénk —, az való­ban költészet és varázslat, a bábjáték magasiskolája. És természetesen költészet Jékely Zoltán szép szövegű dramati- zálása, színházi adaptációja is. A címszerep szövegét Szabó István érzékletes erővel tolmácsolta, végig ügyelve Gulliver méltóságára. Rögtön utána a tudóst kell említe­nünk, akinek groteszk figurá­ját juhász Tóth Frigyes for­málta meg, szövegét — sok színűén, az > ellentéteiket ki­emelve ■— Dalmady Géza rpondta él, egyaránt keltve izgalmat es nevetést a közön­ség soraiban. A jó szívű, ked­ves királykisasszony Sallay Vi­rág és Havas Gertrud (hang) volt. A bölcs király szerepét ősi János és Elekes Pál (hang) játszotta. A kicsit ideges ki­rálynő figuráját Kárpáti Gitta és Bánd Anna (hang) karakte­resen formálta meg. A gonosz udvari törpe — Kalmár Éva és Bánd Anna (hang) — mu­latságos és ijesztő figura volt. Az alakok megformálásának és a szöveg előadásának ez a kettéválasztása — minden sze­repet így vittek színre — szin­tén az előadás bábszínházi jel­legét hangsúlyozta és erősítet­te. Ökrös László Nemzetközi akusztikai konferencia Tizenhat ország kétszáz szakemberének részvételével négynapos akusztikai konfe­rencia kezdődött kedden a TIT Természettudományi Stú­dió Bocskay úti székhazában. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület szer­vezte tanácskozáson többek között a zajártalom elleni vé­delemről hangzanak el elő­adások, külön témakör foglal­kozik az épületakusztika kér­déseivel. ÁPRILIS 12-TÖL 18-IG CEGLÉD (A filmszínház a Kossuth Művelődési Köz­' pontban tartja előadásait.) Szabadság 12 —15: Tecumseh 16—18: A munkásosztály a paradicsomba megy» NAGYKÖRÖS 11 — 12: Egri csillagok I—n. 13 — 15: A munkásosztály a paradicsomba megy* 16—18: Tecumseh GÖDÖLLŐ 12 —13: A sah táncosnője 14— 15: Plusz mínusz egy nap* 16 —18: Eltűnt nyolc űrhajó C7PMTPKirkDC 12 — 16: A boszorkánymester 17 — jg. piusz mínusz egy nap* AortKív 12 — 14: A magyar ugaron HDl/PlY 15. orvosok a tűzvonalban 16—17: Csajkovszkij I—II. Éjszakai előadás 14-én: EGY RENDÖRFELÜGYELÖ VAL­LOMÁSA AZ ÁLLAMÜGYÉSZ- NEK* BUDAÖRS 12 — 15: Lila ákác 16: Az „Angyal»» vérbosszúja 17 — 18: A sah táncosnője DUNAKESZI, 12—15: Tüzes íjász (Robin Hood) Vörös Csillag 16-17: Űzött szamuráj* 11 — 12: Vér és liliom ERL) 14—16: Napraforgó 18 — 19: A bűnügyi nyomozó cat 12: Kőszívű ember fiai I—n. 13 — 15: Föltámadott a tenger 16 —17: Mi, elveszett lányok GYAL 12 — 14: Nápolyt látni és... 15 — 16: Bolondos újoncok ÜSTARCSA 12 — 13: Lányarcok tükörben 14 — 15: Csajkovszkij I—IL 16—17: Wusa MONOR 12 — 14: Eltelt egy nap 15— 17: A magyar ugaron Éjszakai előadás 14-én: Az oroszlán ugrani készül MAGVÍfÁTA 12 — 15: Lázadás a Bountyn I—IL ÍMAtjYKAlA 16-18: Malomkő PH IVTi'nWAl! 13—15: Oleszja HLl5\.L>..L>avdk 16_18. A nagy mesemondó titka OOMA7 12 — 13: A nagy mesemondó titka FUiviAZ 14-15: Fotográfia 16 — 17: Eltelt egy nap nArkFWP 13 — 15: A bűnügyi nyomozó 16 — 17: Csajkovszkij I—II. 18: Romantika* SZíG^T'T'i'vT- 12 — 15: A tengeri farkas I—n. MIKLÓS 16-17: Fotográfia irrere 12 —13: Csajkovszkij I—n.-'-b=S 14 — 15: A hegytetőn zöld fenyvesek 16 — 18: Lila ákác Éjszakai előadás 14-cn: Spartacus I—IL * Csak 16 éven felülieknek! •Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT Emlékkiállítás az Auschwitzi Múzeum képzőművészeti anyagából A PESTI VÁRMEGYEHÁZA Gulliver az óriások országában •I I 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents