Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

XV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1973. ÁPRILIS 10., KEDD Ezernégyszáz közérdekű bejelentés Értékelték a jelölőgyűléseken elhangzott felszólalásokat A jelölőgy ülések befejezése óta már a felszólalók által elmondottakat is értékelték, besorolták, számba vették. A két évvel ezelőtti jelölőgyűlé­seken elhangzott kérelmeik mellé újak, frissebbek is ke­rültek, hiszen a jelenlévők kö­zül csaknem ezeméigyszázan tetteik közérdekű bejelentést. Mit kért a monori járás la­kossága? Elsősorban, mint két év­vel ezelőtt is, utakat és járdákat. Az ilyen kére­lemmel előállók — ötszáz­harmincnyolc személy — többsége azonnal fel ' is ajánlotta társadalmi mun­káját, kisebb százaléka pe­dig anyagi támogatását is. Sdkan elmondották, hogy haj­landók az előttük húzódó út­szakaszt — amennyiben a ta­nács az anyagot biztosítja — teljes egészében ingyen elké­szíteni. Ezt nem egy helyen aj teljes utca nevében is kijelen­tették, mivel a jelölőgyűlés előtt abban már közösen meg­egyeztek. Más helyeken se­gítséget ígértek az utca „tük­rének” földmunkálataihoz, vagy a vízelvezető árok teljes kiásásához, melyhez, amint elmondották, természetesen igénylik a szakemberek segít­ségét is, akik a helyszínen ki­mérik, egyeztetik és főleg irá­nyítják a tennivalókat. Ugyan­is, amint ezt is több helyen megemlítették, az utóbbi idők­ben nem egy községben prob­léma merült fel, mivel sokan a saját elgondolásuk szerint végezték el a munkálatokat, s viták, veszekedések is támad­tak miatta a szomszédok kö­zött. Köztudott, hogy egyes köz­ségek közvilágítása rossz. Kü­lönösen sokan kifogásolták azt a nagyközségekben. Például Vecsésen, ahol ugyan a főut­ca már „fényárban úszik”, de a mellékutcák még sötétek. Bírálták a közvilágítást Mo­noton és Üllőn is. Csaknem százhatvan fel­szólaló kért utcájába köz­égőt, de többen kifogásol­ták azt is, például Gyom­ron, hogy a meglévő lám­patestek sem égnek ál­landóan! Néha heteket kell várni, míg egy-egy kiégett körtét kicserélnek. Közismert az is, hogy a já­rásban általában rosszak az ivóvizek. Nem csoda tehát, hogy többen — százharminc­egyen — a vízellátást is szóvá tették. Sokan, Vecsés és Ecser után, saját községük ivóvízhá­lózatának kiépítését sürget­ték. Legtöbbet foglalkoztak e kérdéssel Űriban, Üllőn és Gyomron, de Gomba község­ben is. A kereskedelmi ellátással száznál több személy foglalko­zott. 11. Ragyogó ablakszemek Takarítónők Pesitre jártam tíz évig. Raktáros voltam a férfife- hémeműgyárban. Kőbánya— Manor nem nagy távolság. De időben! Mikor az embert otthon három gyerek várja, meg a férje! Bizony, sok dol­got ad a háztartás. Kert is van ... Egyszeresük elhatá­roztam, otthon maradok. A járási tanács állást hirdetett, a fizetésem 1600, Pesten két­százzal volt kevesebb. Jó. cse­re volt — mondja a kedves, jómodori^, mindig mosolygós asszony. — Az én gyerekeim mind tanultak, érettségizett emberek. Áldozatot, persze, kellett hoznom, hogy három gyerek tanulhasson. Húsz évig tartott az iskoláztatásuk. — Aki anya, úgy él, úgy iparkodik, hogy lehetőleg min­dig a gyerekei közelében le­gyen, amíg azok kicsik, aztán, mert kamaszok, s végül, mert jönnek az unokák ... Régen két műszakban dolgoztam, nagyon nehéz volt az a tíz év — emlékezik vissza. — Ha ko­ra reggel mentem, még ágyban hagytam őket, de az az izga­lom, hogyan mentek el, bezár­tak-e jól és felöltöztek-e ren­desen? Az ebédet ott hagy­tam nekik, délután, mikor ha-' zaértem, már aludtak. Az már a nap huszonnegyedik ór^ja volt. — De aztán, ahogy nőttek, könnyebb lett? — Bizony, nem. Több volt a tanulnivalójuk, az Idejüket nehezebb volt már beosztani. Segítettek, de a tanulás volt az első. Aztán egyre több ma­radt el a házi munkából, mert az utazás a család mellől na­gyon nehéz, belefáradtam ... Azért határoztam hirtelen úgy, hogy vállaltam a helybeli munkát. Otthon rendet tudok tartani, nagy a család, több váratlan probléma adódott. Unokám is van már, a hat- j éveske, félárva, elvesztette az j apját... A lányom dolgozik, I Az én feladatom a gyerekre ügyelni, nem fogy a gond. — Igaz hát a mondás: kis­gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond? — Igaz, bizony, de érdemes viselni ... Nagyon szeretem az unokáimat is. Mert van ám egy pici is, a másik lányomé. A harmadik lányomat most adom férjhez... Mind körü­löttem vannak. És ez így jó. Ragyog az arca, ahogy me­sél róluk, közben a keze jár, minit a motolla. Fényesednek az ablakszemek ... Kicsit megpihenteti a karját, kifújja magát, aztán újra kezdi, fel­lép a székre, fel az ablakpár­kányra. Már az utolsó abla­kot tisztítja, pedig 18—20 iro­dát tart rendben egy-egy asz- szony. Az ő 18 szobájának pontosan 23 ablaka van, és már mind ragyog! Legtöbben a korszerű és jól bevált ABC-boltok épí­tését sUrgették, például Monoron, Üllőn, Pilisen, de szinte minden községben. Igen sokan a kenyérellá­tásra, a minőségre és szál­lításra panaszkodtak, elis­merve a kedvező változá­sokat is. Az orvosi ellátással kapcso. latban is többen szólaltak fel, mint két éve. Egyes orvosok túlterheltek, új orvosokat kér­tek, de sokan szakorvosokat is, valamint a központi rendelők kialakítását sürgették. Például Vecsésen élesen bí rálták azt a tarthatatlan helyzetet, ami a pestlőninci szakrendelőben ta­pasztalható, ahová a vecsé- siek tó tartoznak. Lehetetlenség az összes fel­szólalást még csoportosítva is ismertetni. Foglalkoztak az is­kolák, népművelési intézmé­nyek helyzetével, dé szép szám­mal kérték; a javító szolgálta­tások megjavítását tó, és így tovább. Tovább csökkent az egyéni panaszokkal előállók száma Egyéni panasszal az egész já­rásban csak harminchétén. fog­lalkoztak. A tanácsok most a nyil­vántartásba vett közérde­kű bejelentések megvaló­sítására terveket készíte­nek. a jelöltek pedig, meg­választásuk után, yáiásgtó- polgáraik megbízását, ké-1 réseinek teljesítését szor­galmazzák majd. És. ha az anyagiak korlát», zottak, szűkösek tó, az akarat, az összefogás sokat segíthet, abban pedig, amint az igen fegyelmezett és népes jelölő- gyűlések is bizonyították, nem lesz hiány. Kovács György Letették az esküt Előkészületek a vasár napi választásokra Megalakult az iroda A monori járásbari is letet­ték az esküt a községi szava­zatszedő bizottságok tagjai. Április 15-én ötszáznegyvenen tevékenykednek majd a szava­zatszedő bizottságokban. Megalakult a járási hivatal­ban a választási elnökség mél­tóit működő iroda is, melynek elnöke dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal vezetője. A vasárnapi választások technikai előkészületei minden községben zavartalanul foly­nak. Délután, mikor az irodaiak mind hazamennek, kezdődik a mindennapi munka. Zúg­nak a porszívók, a padlókefé- lők. Kiürítik a cigarettavégek­től púpozott hamutálakait, le- törölgetik az íróasztalokat. Ajtót, ablakot nyitnak, szám­űzik a vastag cigarettafüstöt. Míg a folyosók szőnyegeit por­szívózzák, friss levegő tölt be minden helyiséget. Becsukja az ablakot, eliga­zítja a függönyöket rajta, még megöntözi a filodendronokát, pálmákat, és mielőtt kilép, elé­gedetten végignéz a szobán ... Tizennyolc szobán ő, 18—20 szobán a kolléganői. Becsukódnak az ajtók, rend, tisztaság mindenütt. Elhunyt Varga László Nemrégen még arról be­szélt, hogy a Maglódi Vasipari Szövetkezet jövőre éri meg negyedszázados évfordulóját, és ez alkalomból milyen szép ünnepséget terveznek. Tizen­kilenc évig volt a szövetkezet elnöke Varga László, de min­dig hű maradt önmagához, nem felejtette el, hogy az­előtt ő is munkásként dolgo­zott. Járásszerte ismert, nép­szerű ember volt, a községben és munkahelyén mindenkihez közvetlen, kedves szavú. Cegléden érte a hirtelen ha­lál. Elment egy ember, aki a közéletben is sokat tevékeny­kedett. Ma, kedden délelőtt kísérik utolsó útjára Budapesten, a cinkotai temetőben. Monor, Állami Gazdaság Évente ezer vagon zsírport gyártaná ÚJ VÁGÓHÍD - HATÁR- ÉS GÉPSZEMLE A Monori Állami Gazdaság, Phylaxia Tápszertermelő Vállalattal közösen, zsírpor- üzem létesítésébe fogott. Az üzem rövidesen megkezdi a termelést, ugyanis a vállalko­záshoz szükséges épület építé­se Csévharaszt határában be­fejezés előtt áll. A terv sze­rint évente körülbelül ezer vagon zsírport gyártanak. Az új üzemmel kapcsolato­san az állami gazdaság saját sertéstelepe mellett korszerű, új vágóhidat létesít, valamint megépítteti a belső és bekötő utakat is. ★ Monoron, a 4-es út mentén, a nemrég felállított gépjavító és szervizüzem központi rak­tárai kap, és az ott dolgozók részére nagy éttermet alakíta­nak ki. Bóza János üzemveze­tő szerint az étterem még a nyár folyamán elkészül. ★ Az állami gazdaság megja- víitatja és kifesteti a meghibá­sodott víztornyokat, amelyek az elmúlt esztendőkben szinte teljesen elkövesedtek, s a rendszeres vízellátás már aka­dozott. A helyreállítást a sze­relők gyors ütemben végzik. ★ Sikeresen befejezték a borsó és a lucerna vetését. A határ­szemle megállapította, hogy az őszi vetéseket nem érte káro­sodás. A gépszemlék a gazda­ság valamennyi kerületében lezajlottak. A kerületekben a gépjavításokat, felújításokat mindenütt kitűnő eredménnyel végezték ed. A gazdaság egész területén* megkezdődtek a közelmúltban» a biztonságtechnikai vizsgák! is. ★ A gombai kerület tizenegy* dolgozója jó eredménnyel te-, jezte be az általános iskola, nyolc osztályát. A dolgozók si-j kere Székely Kázmér kerületit igazgatót Is dicséri, aki egyik, fontos feladatának tartja, hogy/ valamennyi beosztottnak meg­legyen az általános iskolai1 végzettsége. K. .1. Tavaszi munkák a peteri Rákóczi Tsz-bcn v Hatvan hektáron termeszte-' nek sárgarépát és zöldséget a péteri Rákóczi Tsz-ben. Har­mincnégy hektáron már elve­tették a répát. Folyik a korai uborka magolása, s szépen fej­lődnek a melegágyakban a 17 hektárra kerülő paprikapalán-! ták Is. A kertészeti brigád tagjai most végzik a feketefenyő te­lepítését: negyven asszony ül­teti a csemetéket, 16 hektárnyi területen. A savanyító üzemben már hozzáfogtak az évi nagy kar­bantartáshoz, úgyanis már minden árut értékesítettek. A tsz 180 ezer forintért űj SZK—4-es araitógépet vásá-; rolt. ‘ (vitéz) MŰSOR r7-,„H ,.u t Mozik GyÖmrő: A korona elrablá­sa, avagy újra a bosszúállók. Maglód: Halál a kanyarban. Mende: Harminckét nevem volt. Monor: Hétköznapi fa­sizmus. Nyáregyháza: Bolon­dos újoncok. Pilis: Lány a seprűnyélen. Üllő: Fennakad­va a fán. Vecsés: Tengeri farkas, I—II. Pályaszéli jegyzet A maglódi mérkőzésről Nem hozott szép játékot a ’ 90 perc. Talán azért, mert a két csapat között elég nagy a különbség a táblázaton. A maglódiak létfontosságúnak tartották a mérkőzést a kiesés elkerülése szempontjából, de az élcsoportban levő mononak is bizonyítani akartak. Az első gólban erősen ludas a maglódi kapus, Dezslik is. Már megkaparintotta a labdát, nem vette azonban kézbe, s Szegedi zavartalanul lőhetett a hálóba. Feltűnt, hogy Mag­lód többet, Monor viszont ve­szélyesebben támadott. A második 45. percben az­tán fordult a kocka: a mo­nonak elfáradtak, s a hazaiak Dombok mögött a tó Vállán lóg az ostor Takarítónők. Kezük nyomán mindennap újra megszépül minden. Mi elmegyünk, észre sem vesszük, mikor, hogyan dolgoznak ők, ilyen jól, ilyen alaposan. Csak azt vennénk észre, ha rosszul végeznék fel­adatukat. Fekete Gizella Három dombot szel át a po­ros kis gyalogút. Nyáron hosz- szú szárú margaréták lenge­nek a fű között, most csak a vadrózsabokrok barna rügy­ből pattant, fodros levelei jel­zik a tavaszt. A gombai tóhoz visz az ös­vény, s egy kanyarnál hirte­len bukkan elénk a víz. Bor- zong. Nem úsznak rajta habos felhők, de így is szép, és csak hosszas álldogálás után jut eszémbe: ez itt hor­gászparadicsom is, meg hogy mennyi baj volt nemrég a gáttal. A tó embereit keresem. A horgászokat, az apró deszka­stégeken, de csak egyet látok, a túlparton. Keresem a kon­dást, Lajtner Ferencet. Nincs sehol. A nyári beszélgetésre gondolok. A csordakút vizé­ből húzott, hogy lemossuk magunkról a port, és azt mondta: „Ihatnak is belőle, mi is ezt isszuk mindennap, mégis itt vagyunk!” Reggel hatkor kezdődik a munkaideje, s este hatig tart, akkor indítja a falu felé a fal­kát. Akad ház, ahová öt sí- valkodó jószág kéredzkedik be a nagykapun. Az egész falka meg úgy 150 jószág le­het ... Megnézném a fara­gott, zöld szárú ostort, kicse- rélte-e már a rafiabojtot a végén? Cserdíteni akkorát tudott vele, hogy visszhang­zottak a dombok. © Visszafelé ballagok. A fa­luban egyre szebbek lesznek a házak. A busz megkerüli a megálló körüli kicsiny par­kot. Piros pad. Hasítottbőr cipők, karcsúsított ballonok, színes válltáskák. Vajon ki ismeri a kondást? — Én nem is tudom, de épp tegnap néztük az ablak­ból, ahogy hajtotta a disznó­kat. — O, kondás az már hosz- szú évek óta... A neve? No, mi is? Pedig Gombán minden­ki midenkit ismer. Várjon csak, majd áttol az asszonykától Szabó János felvétele megkérdezem, az biztos tud­ja... Juliska, hogy hívják a kondást? — Nem is tudom. — Hány jószág lehet itt, Gombán, amit kihajt na­ponta? — Jaj, ne kérdezze! egyre nagyobb fölénybe kerül-, tek. Először Füleki, majd Szé- man Tamás lábában volt az egyenlítő gól, ám a helyzetek kimaradtak, Varga G. azonban egy szép átadás után már nem hibázott. Alig öt perccel ké­sőbb Horváth S. egy szép be­ugrás után lőtt a hálóba. Baj­kai egyenlíthetett volna, da nyolc méterről mellé lőtt. A végeredmény: 2:1. Két ellentétes félidőből állt a mérkőzés. A második játék­részben a nagyobb lelkesedés­sel játszó maglódiak megérde­melten szerezték meg a győ­zelmet jelentő gólokat: a mo- noriak akkor nemcsak rosszul, hanem helyenként lélektelemii ,is játszottak. Szegedi Zoltánt, a játékve- zető megsértése miatt, a lefú­jás után ki is állították. («-) i KÉZILABDA Rossz folytatás © A fotósnak szerencséje volt. Ha úgy vesszük, igazán nem nagy dolog az egész. Egy em­ber hajnalonként végigsétál a falun, a tó mellett tölti a nap­jait, azok jószágaira vigyáz, akik fizetnek érte. Este haza­ballag, két kutya kíséri. Vál­lán lóg az ostor, amit ő ma­ga faragott. (Jk, zs.) Jobb folytatást remélt a gyömrói kézilabdacsapat a megyei bajnokságban. Vasár­nap, a szintén újonc Nagy­maros otthonában, az első fél­időben a gyömrőiek még egyenrangú ellenfelek voltak. Ezt mutatja az eredmény isj 25:14 (10:6) Nagymaros javá­ra. A második 30. percben a nagymarosiak egyre jobban feljöttek, és az utolsó per­cekben szinte tetszésük sze­rint érték el a gólokat. A meg­lepő a továbbiakban már csak az volt, hogy a két játékvezető a nagy fölény ellenére is őket támogatta. A vereség megérdemelt, a gólarány azonban túlzott. Jók: Kolmes S., Szabó I. Ifi: Nagymaros—Gyömrő 8:12. Biztatóan játszott az után- pótlás. Győzelmükhöz egy pil­lanatig sem fért kétség. AZ arány még nagyobb is leheteti volna. Jók: Aradi, Novák, Pintá- esi. A vasárnapi választásod miatt, a Nagykőrös elleni mérkőzést szombaton, dél-] után 15. illetve 16 órakor tarfci ják meg. ______________________(—r) Ez úton mondunk köszönetéi mindazoknak, akik szeretett fiam és testvérem. Oarabant Lajos temetésén megjelentek. sírjára' koszorút, virágot helyeztek, részei vétükkel bánatunkat enyhítették!) Édesanyja és testvére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents