Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
2 1973. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP FÓKUSZ Az első áldozat Nixon amerikai elnök helyt adott Patrick Gray, az FBI (Szövetségi Nyomozó Hivatal) megbízott igazgatója kérésének, és felmentette őt tisztsége alól. Gray belekeveredett a botrányos Watergate-ügybe, s emiatt a demokratapárti szenátorok élesen támadták. Mint ismeretes, a Watergate-ügy részvevői tavaly júniusban az elnökválasztási kampány során illegálisan behatoltak a demokrata párt székhazába, és onnan dokumentumokat raboltak el. A demokraták vádja szerint a Fehér Ház nyomására Gray megakadályozta, hogy az FBI „pártatlan vizsgálatot’* folytasson az ügyben. Gray-t Nixon véglegesíteni akarta az FBI igazgatói székében, s mostani döntését politikai megfigyelők visszavonulásként értékelik. NIXON ELNÖK tavaly májusban, J. Edgar Hoover FBI-igazgató halálát követően bízta meg Gray-t a Szövetségi Nyomozó Iroda ideiglenes vezetésével, majd idén februárban megerősítette tisztségében és hivatalos elnöki kinevezését a szenátus elé terjesztette megerősítésre. Gray, aki a Wa- tergate-betörés és a demokrata párt ellenzék ellen folytatott egyéb szabotázsakciók ügyében az FBI-vizsgálatot vezette, szenátusi kihallgatása során a Fehér Ház és a kongresszus között dúló csatározások középpontjába került. A szenátus jogügyi bizottságának megnyerése érdekében Gray több olyan „elszólást” tett fehér, házi tisztviselőknek a Watergate- ügyben játszott szerepéről, amivel magára vonta a Fehér Ház haragját. Nixon elnök csütörtökön este megragadta a szenátus jogügyi bizottsága nyújtotta alkalmat a kinevezés visszavonására. AZ ELNÖK DÖNTÉSÉNEK közvetlen előzménye az volt, hogy a jogügyi bizottság váratlanul összeült és jövő hétre tűzte ki a döntő szavazást Gray ügyében, ugyanakkor világossá téve, hogy vissza fogja dobni a kinevezést, ha az elnök azt önként vissza nem vonja. Ezután Gray telefonon felhívta a kaliforniai San Clement- ben tartózkodó Nixon elnököt, és felajánlotta visszalépését, amit ai elnök „sajnálkozva” azonnal elfogadott. AMERIKAI MEGFIGYELŐK az FBI ügyvivő igazgatóját tekintik a Watergate-bot- rány első magas rangú áldozatának. Bukását elsősorban annak tulajdonítják, hogy Nixon elnök nem engedélyezte fehér házi jogtanácsosa, John Dean szenátusi kihallgatását Gray kinevezésével, illetve a Wa- tergate-ügyben játszott szerepével kapcsolatban. Gray kihallgatása első szakaszában a szenátus rendelkezésére akarta bocsátani a Watergate-ügy egész nyomozati anyagát, de a Fehér Ház ezt megtiltotta, majd szigorú hallgatást parancsolt, miután a szenátorok kérdéseire adott válaszaiban súlyosan kompromittáló tényeket tárt fel Nixon elnök nemrégiben lemondott személyi titkáráról, Dwight Chapinról, valamint Herbert Kalmbach- ról, Nixon személyi ügyvédjéről. A Fehér Ház voltaiképpen akkor ejtette el Gray-t, amikor az kereken meghazudtolta John Deant. aki Nixon elnök megbízásából tavaly augusztusban, a „házon belüli vizsgálatot” vezette a Fehér Házban a Watergate-ügyben. LOWELL WAICKER Connecticut-! republikánus szenátor, a Watergate-ügyben vizsgálatot folytató szenátusi vegyesbizottság tagja pénteken rendkívül élesen megbélyegezte a Fehér Házat Gray „feláldozása” miatt. Hangoztatta, hogy az FBI ügyvivő igazgatója „becsületességének áldozata” lett, és „nem azt az embert ejtették el, akit kellett volna”. Waicker ismételten kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kém. és szabotázsakciók fő felelőse „jelenleg is a Fehér Házban van”. R. H. Haldeman- nak, a Fehér Ház személyzeti főnökének, Nixon elnök.legközvetlenebb bizalmasának lemondását követelte... DR. HILGARD MÜLLER, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere Londonban tartózkodik. A miniszter sajtóértesülések szerint hétfőn felkeresi Sir Alec Dougias-Home külügyminisztert. A fajüldöző kormány külügyminiszterének londoni látogatását megpróbálták titokban tartani. Hétfő; Tfaleu saigoni elnök Nixon kaliforniai „Fehér Házában” tárgyal — Koszigin Svédországba látogatott. Kedd: Podgornij Finnországba érkezett, Karjalainen finn miniszterelnök Moszkvában vett részt a szovjet—finn szerződés 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Szerda: Harcok és ostromállapot Kambodzsában — Hírek Brezsnyev készülő NSZK-beli látogatásáról, Brandt meghívást kapott Washingtonba. Csütörtök: Magyar nyilatkozat a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottságban betöltött szerepünkről — Megalakult az új francia kormány. Péntek: Péter János külügyminiszter Tokióba érkezett — Megválasztották az új török köztársasági elnököt Fahri Ko- rutürk szenátor személyében. Szombat: Echeverria mexikói elnök brüsszeli tárgyalásai — Heves harcok Kambodzsában. A HÉT KRÓNIKÁJA Kiegészült a diplomácia csúcsmenetrendje mint 8 milliárd márkát követel. De Washington és Bonn között csendes pénzügyi és gazdasági háború is folyik. Brandtnak aligha lehet mást tennie, mint visszakozni — legalábbis egyelőre. Nyugat- európai szövetségesei közül igazában nem számíthat teljesen sem az angolokra, sem a franciákra. Liondonban még mindig ragaszkodnak az „angolszász különleges viszony” fenntartásához, Párizsban pedig mintha most fordulnának egy keveset Washington felé.) Megalakult az új francia kormány. Párizsi tudósító koromból emlékszem rá: néhai de Gaulle tábornok tudatosan alkalmazta a meglepetés fegyverét a politikai harcokban. Egy-egy gaulleista kormány megalakítása mindig hozott meglepő személyválogatást. Pompidou követte most mesterét és elődjét az Elysée-pa- lotában. Teljesen váratlanul Michel Jobert lett a külügyminiszter, akiről ugyan mindenki tudta, hogy Pompidou bizalmasa, lévén az elnök kabinetirodájának főnöke, de ilyen nyíltan a színre lép, mint arra senki sem számított, hogy Pompidou külpolitikai elképzeléseinek megvalósítója. Robert Galley, Debré utódja a hadügyminiszteri tisztségben szintén Pompidou feltétlen hívének számít. (Még több más, ha nem Is ilyen fontos személycsere láttán a párizsi politikai körökben egyöntetűen az a vélemény alakult ki: Pompidou most már a saját képére és hasonlatosságára, a saját akaratának érvényesítésére alakította meg az új kormányt. A gaulleizmus talán ezzel véget is ért, kiteljesedik a pompidoui politika.) A szovjet diplomácia ezen a héten Észak-Európa felé fordult. Podgomij államfő Finnországba látogatott, Koszigin szovjet miniszterelnök pedig Svédországban járt. A hét diplomáciai krónikájában a magyar vonatkozású események: Péter János külP!P riikai—japán „csúcstalálkozók” hírének közléséhez. A szovjet vezető bonni útjára vonatkozó értesülésekben még nem volt szó a nyugatnémet kancellár washingtoni látogatásáról, ugyanúgy meglepő volt annak idején a japán sajtónak a Brezsnyev—Tanaka üzenetváltás után, a japán miniszterelnök moszkvai meghívását követően tett közlése arról, hogy a tokiói kormányfő az amerikai elnökitől szintén kapott meghívólevelet... (Ebben a párhuzamosságban viszont igazában nincs semmi meglepő, sőt azt állíthatjuk, hogy a világpolitikában ez lesz a szokásos és általános: a szocialista és az Imperialista tábor első hatalmainak lépései egymást követik, egymást egészítik ki — egymást ellenőrzik. Nixon elnök tavaly elment Pekingbe, de sietett látogatást tenni Moszkvában is. Az idei „csúcstalálkozók” sorában lesz Brezsnyev—Tanaka és Nixon—Tanaka eszmecsere, lesz Brandt— Brezsnyev és Nixon—Brandt tárgyalás. Az amerikai elnök „alkalmi szóvivőjének” felcsapott Pat Nixon asszony pedig újságírók előtt elmondta, hogyan készülnek a Fehér Házban Leonyid Brezsnyev fogadására.) E pillanatban természetesen a szovjet—nyugatnémet és az amerikai—nyugatnémet viszony alakulása köti le a diplomáciai megfigyelők érdeklődését. A bonni, frankfurti, hamburgi, müncheni lapok öles cikkekben találgatják, mi lesz majd Leonyid Brezsnyev tárgyalásainak napirendje, s milyen eredményeket hozhatnak ezek a tárgyalások. Felhívják a figyelmet arra, hogy Franciaország után az NSZK a második nyugat-európai ország, ahova Brezsnyev ellátogat. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeréhez, a haderőcsökkentési tárgyalások megindulásához éppúgy hozzájárulhat a májusra mondott Brezsnyev-láto- gatás, mint ahogyan újabb szakaszt nyithat a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban, elsősorban a gazdasági együttműködés vonatkozásában. Az amerikai—nyugatnémet viszonyt ugyanakkor úgy festik le a Rajna partján a kommentátorok, mint amelyet gondok, ellentétek árnyékolnak be. Nixon ismert politikai és gazdaságpolitikai törekvése az, hogy megfizettesse szövetségeseivel, mindenekelőtt az NSZK-val, az Európa nyugati felének nyújtott amerikai „védelem” árát. (Egy konkrét követelés: június 30-án jár le az USA és az NSZK szerződése, amely az elmúlt két évben 6 és fél milliárd márka megfizetésére kötelezte a nyugatnémet kincstárt — az NSZK földjén állomásozó amerikai csapatok költségeinek részbeni megtérítése címén. Az újabb kétéves szerződésben az Egyesült Államok már több Hivatalos látogatáson Svédországban tartózkodott Koszigin szovjet kormányfő. Szerda délután horgászkiránduláson vett részt. Képünkön: Koszigin (jobbról a második) és Palme (jobbról) kormányfők a kiránduláson. Csillagvárosban tett látogatást az MSZBT Szovjetunióban tartózkodó küldöttsége. Képünkön: E. Hrunov űrhajós a város múzeumába kalauzolja Apró Antalt és a delegáció tagjait. A török parlamenti képviselők Fabri Korutürköt választották meg az ország államfőjévé. Képünkön: az új államelnök (középen) a parlament beiktatási ünnepségére érkezik. ügyminiszter Tokióba utazott, s hazatérőben a magyar külügyminiszter Mongóliába is ellátogat. A másik — nemzetközi érdeklődést kiváltó — esemény az volt, hogy Marjai József külügyminiszter-helyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának a vietnami helyzetről, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban betöltött magyar szerepről, az eddig végzett munka értékeléséről. Pálfy József Hét végi jelentések Louis Echeverria, Mexikó köztársasági einöke, felesége társaságában Belgiumba érkezett. Képünk a brüsszeli repülőtéren készült fogadtatásukról. A vendégek mellett Baudouin belga király és felesége, Fabiola. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton hazaérkezett Helsinkiből. SZOMBATRA VIRRADÓRA négy pokolgép robbant Ciprus szigetén. Ezzel folytatódott az a terrorista kampány, amelyet Grivasz tábornok hívei kezdtek a ciprusi kormány ellen. _ FINNORSZÁG kormánya úgy döntött, hogy mindkét koreai államot diplomáciai elismerésben részesíti. A PÁRIZSI városi tanácsban megszavazták azt a rendeletet, amely szerint a továbbiakban minden 65 éven felüli, önálló jövedelemmel nem rendelkező páriasi ingyen utazhat a metrón és a buszokon. A FERIT MELEN vezette török kormány szombaton benyújtotta lemondását. Békepipa ? Kompromisszumos megoldás aláírásával ért véget a dél-dakotai Pine Ridge indián rezervátum területén levő Wounded Knee falucska „második ostroma”. Az első 83 évvel ezelőtt, 1890-ben zajlott le, amikor egy amerikai lovas különítmény az indián háborúk „utolsó csatájában” 250 indián férfit, nőt és gyermeket mészárolt le itt. A békepipa ceremoniális elszívása után az Egyesült Államok szövetségi hatóságai részéről Kent Frízzel igazságügyi államtitkár, az Amerikai Indián Mozgalom, az AIM nevében pedig Russel Means, Wounded Knee indián megszállóinak vezetője írta alá a megállapodást, amelynek értelmében valamennyi „lázadót” bíróság elé állítanák, de ugyanakkor Washington a maga részéről megígérte, hogy tárgyalásokat kezdenek a megszegett szerződések hosszú soráról, és vizsgálatot folytatnak a Pine Ridge rezervátumon élő „sziú nemzet” sérelmei ügyében. Az aláírási aktust követően Russel Means-t nyomban letartóztatták és a dél-dakotai Rapid City börtönébe szállították, ahonnan rendőri kísérettel utazik Washingtonba, a megígért tárgyalások megkezdésére. Wounded Knee erőszakos elfoglalása miatt letartóztatott, illetve körözött 50 sziú indián számára tehát a megállapodás nem biztosít amnesztiát, a fegyveres sziúk azonban addig Wounded Knee-ben maradnak, amíg képviselőjük Russel Means Washingtonban tárgyal. Weans úgy nyilatkozott, hogy a most aláírt megállapodás kikényszerítésével az Amerikai Indián Mozgalom „kis győzelmet” vívott ki. A mozgalom vezetői korábban rendkívül harcias nyilatkozatokat tettek, de kijelentették: Wounded Knee elfoglalásának — csakúgy, mint a tavaly novemberi elnökválasztások idején a washingtoni Indiánügyi Hivatal megszállásának — fő célja az volt, hogy felrázzák az amerikai közvéleményt és indiánpolitikájának megváltoztatására bírják a kormányt. Az Amerikai Indián Mozgalom egyik vezetője, Russel Means (balról) és Kent Frizzel igazságügyminiszter-helyettes aláírja a megegyezésről szóló dokumentumokat. Frizzel államtitkár szerint „senki sem győzött”, de mint mondta, „mindannyian úgy távozunk innen, hogy jobban megértjük az amerikai indiánok problémáit és azt, hogyan oldjuk meg ezeket”. Washingtoni sajtókörökben rámutatnak, hogy az indiánmozgalom és a kormány közötti tárgyalások csak abban az esetben hozhatnak tartós eredményeket, ha Washington gyökeresen változtat jelenlegi politikáján, amely az amerikai őslakosságnak juttatott szociális segélyezéssel helyettesíti a munkaalkalmak, oktatási lehetőségek és egészségügyi ellátás biztosítását. A jövő hét Csak jövő szombaton fejeződik be az Amerikai Államok Szervezetének Washingtonban ülésező közgyűlése, melyen már eddig is éles vita bontakozott ki a kontinens általános problémáiról, de a tárgyaló felek már annak a javaslatnak a megvitatásánál tartanak, hogy a latin-amerikai országok az USA részvétele nélkül hozzáK létre saját regionális szervezetüket ... A tanácskozások sorában a genfi leszerelési értekezlet csütörtökön 600. üléséhez érkezik, s ugyanitt a héten sor kerül a SALT-forduló 20. és 21. találkozójára. Egész héten át tart Oslóban a nemzetközi apartheid- értekezlet és a bécsi EKHT- konzultáció, s kedden kezdődik Chilében az antimonopolista szakszervezeti világkonferencia. Csütörtökön hosszabb szünet után folytatódik Bonnban a csehszlovák—nyugatnémet megbeszélés. Miközben Péter János külügyminiszterünk a hét közepén Japánból Mongóliába utazik, a legnagyobb érdeklődés Thieu saigoni diktátor hét eleji európai látogatását kíséri. A tervek szerint a saigoni bábot hétfőn Kómában a Vatikánvárosban VI. Pál pápa fogadja, majd ezt követően kedden néhány órás tartózkodásra Bonnba érkezik. Ügy a vatikánvárosi, mint a bonni látogatás reakciója már előzetesen is igen erős. Echeverria mexikói elnök a hét elejét Párizsban tölti, majd a tervek szerint Moszkvába utazik. Közben kedden a francia fővárosban Perón argentin ex- diktátorral találkozik. Waldheim ENSZ-főtitkár hétfőn indul Párizsba, ahol kedden előadást tart, majd két napot Genfben tölt a leszerelési értekezlet részvevői körében. Lopez Bravo spanyol külügyminiszter útja a hét elején Washingtonba vezet, Ceausescu román államfő pedig kedden kezdi meg hollandiai vendégeskedését. Figyelemre méltó még Winzernek, az NDK külügyminiszterének kedden kezdődő kétnapos bécsi és Todorov bolgár miniszterelnöknek szombaton kezdődő négynapos finnországi látogatása. Alacs B. Tamás « I i Apa és fia együtt a francia parlamentben. Uouis Joxe (jobbra) régi francia szocialista képviselő mellett a legutóbbi választásokon ugyancsak szocialista listán megválasztották fiát, Pierre Joxe-ot is, aki most ott ül a nemzetgyűlésben édesapja meUett.
