Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

1973. ÁPRILIS 7., SZOMBAT MST HEGYEI írlap Amire Albertirsán büszkék... Az alibertirsai Petőfi Sándor általános iskola névadója szel­lemében tevékenykedik: taná­rai, tanulói hittel vallják a szó és a tett egységét. Erről tanúskodnak az évek óta meg­rendezett hangversenyek, isko­lai ünnepélyek sikerei, az el­ért nevelési és oktatási ered­mények. Ebben a tanévben tértek át a korszerű szaktan- termi oktatásra, és az állandó délelőtti tanításra. Az idei já­rási szaktárgyi vetélkedőn is kiemelkedően szerepeltek: négy első, hat második, és két harmadik díjat hoztak el. Énekkaruk már két éve járási első helyezett és a járási ván­dorserleg is náluk van. Ha az idén is sikerül a szép ered­ményt megismételni, a serleg végleg itt marad. Az elmúlt tanévben a rádió Éneklő Ifjú­ság műsorában is szerepeltek. Az iskola tanulói a járási sza­valóversenyeken, sportrendez­vényeken és vetélkedőkön is az élen járnak. Szelényi László Alberirsa ...és amire nem Községünkben a Táncsics iskolától pár száz méterre van egy rész, amely a Gerje-patak szabályozásával gyalogosúttá vált Itt állandóan szemét, pi­Koltói utca és a Hősök útja sarkán. Megfelelő összefogás­sal hasznos pihenő- vagy ját­szóhelyet kellene létesíteni, hogy ne szégyenkezzünk az erre járó vendégek, de ma­gunk előtt sem, akik a Dáno- si utca végén levő kútnál pad helyett csak vödröket, fazeka­kat és ember magasságú gazt találnak. Sipőcz Ferencné Albertirsa A parkok védelmében Az enyhébb időjáráson kívül az is jelzi a tavasz közeledtét, hogy városunk parkjaiban el­szok van. Sok bádogedény he­ver kidobálva a Dánosi utca Pesti út felőli végén vagy a kezdődött az utak szélén levő virágágyások újraásása, tiszto­gatása, új fák és virágok ül­tetése. Sajnos, mindezt nem mindenki tudja értékelni. Míg egyrészt alig van utca, mely­nek két oldalát ne díszítenék a szép, tarka virágos sávok, dicsérve az utca lakóit, akad­nak olyan emberek is, akik lelketlenül rombolják mások munkáját. Rátaposnak az ágyúsokra, tördelik a gyenge facsemetéket, vígan kerékpá­roznak a parkokban. Parkjaink minden bajáratá- nál tábla jelzi, hogy kerékpárt még bevinni is tilos, mégis na­gyon sokan ezt semmibe véve vígan száguldaiíak a sétányo­kon, a virágos gruppok kö­zött Nemcsak tönkreteszik a szép növényeket; az arra sé­táló gyalogosak testi épségét is veszélyeztetik. A parkron- gálók megfékezése nemcsak a parkőr és a rendőr feladata, hanem mindannyiunk köteles­sége is. Koncz Tibor Cegléd Bravó 138-as! Az idén lesz 13 éve, hogy naponta utazom Tökölről Cse­pelre, a munkahelyemre és vissza. Az utóbbi négy évben az ‘Utat a 38-as és a 138-as autóbusszal teszem meg. Ami­óta a BKV illetékesei megin­dították a gyorsjáratot, úgy érzem, nemcsak gyorsabb, ha­nem kényelmesebb is lett az utazás ezen a vonalon, nincs olyan zsúfoltság, mint évekkel ezelőtt. Három autóbuszveze­tőről szeretnék külön is írni. Számtalan alkalommal utaz­tam már azokon az autóbuszo­kon, amelyeket ők vezettek. Szerény észrevételem: naponta vizsgáznak jelesre, udvariasak, türelmesek és emberségesek a gyalogosakkal és az utasokkal egyaránt. A nevüket sajnos nem tudom, csak az autó­buszok rendszámát: GA 85— 55, GA 86—07 és GA 85—71. Kívánok nekik további jó munkát és balesetmentes veze­tést. Gál István Tököl Negyven év egy munkahelyen Nemrég kapott aranygyű­rűt Kocsárdi Károly, aki a gödöllői Állaimi Erdő- és Vad­gazdaságnál immár negyven éve szolgál. 1933 elején kezdte erdészpályafutását. Később er­dőőr, kerületvezető erdész, iro­dai erdész, erdészetvezető és végül termelési osztályvezető lett. A felszabadulás után — miközben végig becsületesen dolgozott — tovább képezte magát. 1947-ben tagja lett az Országos Erdészeti Egyesület­nek, amelynek 1957-től 1969-ig alelnöke volt. 1959-ben az er­dőgazdaság fejlesztéséért Bedó Albert-díjjal tüntették la. SZERETETTEL VÁRJUK ÖNT A HUNGAROPLAST 73 NEMZETKÖZI MŰANYAGIPARI KIÁLLÍTÁSON, ahol vállalatunk alábbi termékeit mutatjuk be: — dián-, epiklórhidrin- és fenyőgyanta-bázisú műgyanták, — huzallakkok, fa- és bútoripari lakkok, speciális fémbevonó lakkok, — színterezett Szuez szifonok, mosdótámaszok és egyéb épületszerelvények, valamint fürdőszoba-berendezések, — színterezett élelmiszeráruházi bevásárlókocsik és kosarak, húshorgok stb., — golyósironok műanyag testei és alkatrészei. A viszontlátásra a BNV 23-as pavilonjának 6. számú kiállítási területén! PEST MEGYEI VEGYI- ÉS DIVATCIOPARI VÁLLALAT Budapest VII., Dohány u. 16-18, Telefon: 226-817, 227-419, 426-938. Telex: 22-4165. Válasz egy levélre Kocsárdi Károly nevéhez 2000 hektár kiterjedésű erdő telepítése fűződik: nyárfát, tölgyet ültetett. Élete nagy részét az erdők­ben töltötte. Az erdészházak hideg télben és hóban világ­tól elzárt légköre ma már csak emlék számára. Békés családi háza Gödöllőn, az Ady Endre úton van. Az elkövetkező két évben, nyugdíjba vonulásáig, de az­után is, hacsak teheti: irány az erdő! Csiba József Gödöllő Gödör itt, gödör ott Iklad községen a 206-os út vezet keresztül. Egyes pontjai akadálypályának is beillené- nek. A gidres-gödrös úton ve­szélyes bármilyen járművel a közlekedés. A Szabadság út 100 és 150-es házak közötti szaka­szán egy sebességkorlátozó és egy kanyarodást jelző táblára lenne szükség. Naponta 1500— 2000 utas teszi meg ezt az utat munkába menet és munkából A március 1-i Postabontás­ban olvashatták Hollósi Ist­ván szigetszentmiklósi levél­írónk furcsa esetét a postá­val: immár 46 éve, hogy egy helyen lakik, a tv, a rádió és a Pest megyei Hírlap előfize­tője, mégis egy igen fontos táviratot nem kapott meg. A szigetszentmiklósi posta visz- szaküldte a feladónak, hogy a címzett ismeretlen. A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság gazdasági igazga­tóhelyettesétől, Szathmári Gé­zától megtudtuk: kivizsgálták a levélben foglaltakat. „Megállapítottam, hogy 1972. január 27-én az influenzajár­vány miatt beteg táviratkéz­besítőt a szolgálat folyamatos ellátása érdekében felvett al­kalmi munkavállaló helyette­sítene, aki — mint utólag kiderült — nem rendelkezett megfelelő helyi ismeretekkel. Az ügyben érdekelt alkalmi kézbesítőt, mivel nem postai dolgozó, felelősségre vonni nem tudom. A megtörtént pos­tai hibáért az olvasó szíves elnézését kérem.” A kő és az ember jövet kerékpárral, motorke­rékpárral, személygépkocsival, autóbusszal és gyalogosan is. Szeretnénk biztonságosan köz­lekedni ezen az útszakaszon. Nagy Lajos Iklad Nehéz, fáradságos munka a kőbányászás, de egyben iz­galmas, élvezetes és érdekes is. A 'kitermelt anyagot sok mindenre lehet felhasználni. Lehet belőle házalapot készí­teni, kerítést emelni, kútgyű- rűnek lerakni a földbe vagy utat építeni. Igen fontos ke­reskedelmi és ipari életünk­ben a köszörűkő. Lám, ez az egyszerű kő milyen értékes. Aki a kitermelő munkára vállalkozik, eljegyzi magát a verejtékkel, a sóhajjal, az izzadtsággal, a kalapáccsal, a fúróval, a csákánnyal. Az em­ber erősebb, mint a kő. Le­győzi, és saját szolgálatába ál­lítja. Rabul ejti, formálja, ala­kítja aszerint, mihez akarja felhasználni. A formálás, az alakítás munkája aprólékosabb, las­súbb, vontatottabb, hiszen minden egyes kalapácsütésnek, vésőnyomnak, simításnak je­lentősége van. Itt már szerep­hez jut az emberi elképzelés, a teremtö-létrehozá gondolat is. A Telki Erdőgazdaság Petőfi brigádja hosszú évek óta gyárt Kalász és Lóhere kaszaköve­ket, különböző méretű ipari köszörűkövet, amelyek nélkül egyes gépeink egyszerűen kép­telenek volnának dolgozni. Háztartási eszközeink, kisgé­peink élesítéséhez is készíte­nek különböző nagyságú kö- szörüköveket, amelyek a ház­tartási boltokban kaphatók. Vajon eszünkbe jut-e, milyen munka árán jutott el a kis kő idáig! Álljon itt a Petőfi brigád tagjainak neve, akik ezt a küzdelmes munkát becsülettel végzik: Dudok János brigád­vezető, kiváló dolgozó, Kalács­ka Lajos, Szabó Károly, Ra- polder Márton, Urbán József, Chapó Ákos és Tamás brigád­tagok. Padányi Lajos Budakeszi Nem mindig az illetékes a hibás A Postabontásban hétről hétre megjelent levelek nagy része valamilyen sérelmet, pa­naszt tartalmaz. Ilyen ese­tekben minden tőlünk telhe­tőt megteszünk az orvoslásra, felhívjuk az illetékes tanács, gyár, üzem stb. figyelmét a hibákra, hiányosságokra, a pontatlan, vagy nem a kellő időben elvégzett munkára. Szóval-tettel szorgalmazzuk, hogy minél előbb megoldódja­nak a többnyire közérdekű problémák. Való igaz: sok esetben, sőt nagyon sok esetben az illeté­kest terheli a felelősség. Ám miként az alábbiakból kitűnik, előfordul, hogy nem ő a hi­bás. A törökbálinti víz Elsőnek Boda Zoltán török­bálinti olvasónk levelét idéz­zük: „Tavaly a december 28-i Postabontásban Törökbálin­ton: vasízű alcím alatt megje­lent egy levelem, amelyben hangot adva több ember pa­naszának, a törökbálinti víz rossz ízét és magas vastartal­mát kifogásoltam. Észrevéte­lem mellett olvasható volt dr. Bolmann Ferenc, a törökbá­linti nagyközségi tanács vb-tit- kárának válasza is. Közölte a rossz víz megszüntetésére ké­szített terveket, a kivitelezést 1974-re ígérte, és megnyugtat­ta a közvéleményt, hogy a tö­rökbálinti víz az egészségre nem ártalmas. Ez utóbbi meg­állapításával kapcsolatban merültek fel kételyeim, ami­kor az Élet és Tudomány feb­ruár 2-i számában A kemény víz hatása az erekre cím alatt olvastam: grúz orvosok kísér­leti úton arra a feltevésre ju­tottak, hogy a kemény víz ha­tással van az agyérelmeszese­dés fejlődésére. A kutatók fel­tételezik, hogy ha a vízben bi­zonyos elemekből több van, mint általában az ivóvízben, az megzavarja a szervezet normális zsíranyagcseréjét és fokozza az erekben a mész; lerakódást. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: vajon a törökbálinti víz nem veszé­lyes-e a szervezetre? Jó lenne, ha a kérdésre az igazán illeté­kes egészségügyi szerv adna kielégítő választ a legfrissebb kutatások eredménye alap­ján.” Eleget tettünk a levélírónk kérésének és felkerestük a Pest megyei KÖJÁL közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelőjét, dr. Gál Lászlónét, aki így tájékoztatott: — A legújabb laboratóriumi vizsgálatot a törökbálinti víz­ből 1973. február 22-én tartot­tuk. Az eredmény: a víz az egészségre nem ártalmas. — Mi a hátránya mégis a vasas víznek? — A magas vastartalom rontja a víz élvezeti értékét, és a víz'színe miatt mosásra, fő­zésre kevésbé alkalmas. Vég­eredményben azonban a tö­rökbálinti víz egyéb kompo­nensei és főleg a bekterioló- giai leletei megfelelnek az egészségügyi követelmények­nek. A tanács pedig megtette a szükséges intézkedést, hogy minél hamarabb már semmi­féle probléma ne legyen a víz­zel: a törökbálintiak csatla­koznak az érdi ivóvíztársulat­hoz. Megállón kívül nem A március 8-i Postabontás­ban Buszok, utasok, utak cím­mel Kaposváry Béla százha­lombattai olvasónk levelében azt sérelmezte, hogy lekéste a vonatot, mivel az autóbuszveT zető a zárt állomássorompó­nál nem nyitotta ki neki az ajtót. Március 15-i Postabontá­sunkban pedig egyebek közt közöltük Kocsis Jánosné leve­lét. Zebegényi olvasónk azt kérte, hogy növeljék a Nagy­maros—Visegrád és Szob kö­zött közlekedő vonatpótló autóbuszok számát: éjjel csak egy autóbusz jár, és így az idősebbek nem jutnak ülő­helyhez. Ezekre a levelekre Kiss La­jos, a Volán 20-as számú Vál­lalat főosztályvezetője vála­szolt: — Közismert tény, hogy igen sok vasúti baleset történik vá­gányokon, különösen leeresz­tett sorompónál a gyalogosok fegyelmezetlensége következ­tében. A balesetek elkerülése érdekében a fennálló rendel­kezések a legszigorúbban meg­tiltják a közhasználatú sze­mélyforgalmi autóbuszok ajta­jainak kinyitását megállóhe­lyen kívül. így gépkocsiveze­tőnk helyesen, a rendelkezé­seknek megfelelően járt el, amikor az autóbusz ajtaját nem nyitotta ki. — S nincs olyan kivétel, amelyik erősítené a szabályt? — Vannak különleges ese­tek, amikor lakott területeken kívül is megállnak az autó­buszok: a vezetők emberségből például kisgyermekes anya, terhes asszony, korosabb egyé­nek előtt kinyitják a buszaj­tót. — És a másik panasz? — A Nagymaros—Szob vo­nalon a MÁV pályaépítési munkái miatt a forgalmat vál­lalatunk autóbuszokkal bonyo­lítja le. A menetrendet a MÁV-val közösen az utazási igényeknek megfelelően alakí­tottuk ki. Amióta buszok jár­nak a vonatok helyett, zavar­l tálán a forgalom. Az éjszakai ’ autóbuszban — miként a váro­si közlekedésben — a fiata­lokban kellene annyi tapintat­nak és emberségnek lenni, how átadják helyüket az idő­sebbeknek. így azonnal meg­szűnnének az ilyen jellegű pa­naszok. D. G. G. Szerkesztői üzenetek: F. L., Albertirsa: A március 15-i ünnepségekről szóló tudósítása olyan későn érkezett szerkesztő­ségünkhöz, hogy már nem tudtuk lapunkban felhasználni. K. T., Cegléd: Észrevételeit el­juttattuk a tv-műsor illetékes szerkesztőihez. Sz. S., Bag: A levelében leírt esettel kapcsolatban megkezdtük a vizsgálatot. Az ügyre visszaté­rünk. D. S.-né, Budajenő: A levelében foglaltak — miként azokról a cikk szerzője személyesen is meggyő­ződött — alaptalanok. J. L., Pilis: Munkahelyén az illetékes vezetők döntik el, hogy önt megilleti-e a béremelés. Át­helyezése csak közös megegye­zéssel történhet. B. J.-né, Mikebuda: A levelé­ben jelzett ügyet munkatársunk személyesen vizsgálja ki. H. I., Csenő: Ügyét a vállalat brigádvezetőjével való megbeszé­lésünk alapján a napokban r&a* dezik. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents