Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
\ 1973. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ "“'xMh’iap Agglomerációs falurólógia Mi várható 1986-ig? Nőnek a szövetkezeti különbségek Arányokról, hitelekről, tanácsi segítségről Beszélgetés Lakatos Tiborral, a megyei tanáss elnökhelyettesével Űj tudományág még a jövő-; kutatás, a futurológia. Némileg távoli „rokona” ugyan a jövendőmondásnak és a scifi irodalomnak, de mégis,tudomány. Nem lesz sokkal több ingázó A kormány Gazdasági Bizottsága, még 1970-ben elrendelte a fővárost környező agglomerációs övezet hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozását azzal, hogy annak 1973 augusztus végéig el kell készülnie. Ehhez a munkához okvetlenül szükséges a népesség várható alakulásának ismerete, nem különben a munkaerőszükséglet előrejelzése is, aminek összeállításával a Munkaügyi Minisztérium a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának munkaerő-gazdálkodási csoportját bízta meg. A csoport a munkát elvégezte. De hogyan? Erre voltunk kíváncsiak, meg akartuk tudni, nemcsak az előrejelzés számszerű eredményeit, hanem azt is, hogyan, miképpen készül a futurológia? — A legutóbbi, 1970-es népszámlálási adatokból és az Országos Tervhivatal népességelőreszámításából indultunk ki — közli érdeklődésünkre dr. Egresy Iván, a csoport vezetője. — Tehát a népesség alakulásának feltehető adatai rendelkezésükre állnak. Ám a lakosság számának alakulásából csak azt lehet megtudni, több vagy kevesebb lesz-e a munkavállaló a két várost, Szentendrét és Százhalombattát, meg negyvenkét községet magában foglaló agglomerációs övézetben. Hogyan számították ki azonban, a várható munkaerőigényt ? — Ebben a megyei tanács tervosztálya, meg a fővárosi tanács munkaerő-gazdálkodási főosztálya nyújtott segítséget. Rendelkezésünkre bocsátották a vállalatok, szövetkezetek, sőt a hivatalok távlati fejlesztési tervét is. Ezeknek az ada! toknak a birtokában végeztük el számításainkat. Vegyük például az agglomeráció ingázóit. Most 78 300-an járnak be dolgozni Budapestre, 46100 férfi és 32 200 nő. Első variációnk szerint 88 ezer, a második szerint 93 ezer lesz 1986máí, nevelő hatását. Bizottsági üléseiken és a KlSZ-taggyű- léseken tárgyaljanak meg bel- és külpolitikai problémákat, adjanak lehetőséget a fiataloknak a politikai kérdések megvitatására. Nagyobb figyelmet igényel a munkás- fiatalok rendszeres tájékoztatása, a válaszadás a körükben felmerülő kérdésekre. Tartalmas és sokrétű programokkal növelhetik a KISZ szervezettségét és tömegbefolyását. A tanintézeti KISZ-szervezetek politikai munkájukat az MSZMP oktatáspolitikai határozatának megfelelően kell tovább fejleszteniük. A tartalmi munka és szervezeti keretek javítását, fejlesztését szolgálja, hogy az idén szeptemberben Pest megyében 12 középiskolában és 6 szakmunkástanuló intézetben térnek majd át az új szervezeti formára, a vegyes életkorú alapszervezetek kialakítására. E feladat végrehajtásában a pedagógus-pártszervezetek sokat segíthetnek, s helyes, ha a KlSZ-szerveze- tek ezt igénylik is. A VEZETÖSÉGVÁLASZ- tas jó alkalom az alapszervezetek megerősítésére. Különösen, ha olyan fiatalokat választanak meg, akik élvezik a KISZ-tagság, a fiatalok bizalmát. és vállalják a KISZ előtt álló politikai, szervezeti feladatok megvalósítását.' A járási, városi KlSZ-bizottsá- goknak külön tennivalójuk is van: differenciáltan, területük jellegének megfelelően kell néhány feladatot kiemelten kezelniük. Így például a munkásfiatalok körében folyó politikai nevelőmunka erősítése, *>. szervezettség növelése indokolt. különösen a budai járás és Vác üzemeiben, valamint Százhalombattán, a Csepel Autógyárban és a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A lakóterületi ifjúsági munka ra a számuk. Csakhogy a növekedés főleg férfiakból tevődik össze, az ingázó nők száma elég jelentősen csökken. Ennél a számításnál figyelembe vettük, hogy feltehetően I emelkedni fog évek múltán a j szülési és gyermeknevelési segély, esetleg a családi pótlék is, de feltétlenül javul a dolgozók keresete, úgyhogy kisgyermekes, illetve több gyermekes anyák hosszabb időre is kikapcsolódnak a termelő- munkából. Főleg a férfilakosság — Remélhető tehát, hogy az övezet lakosságának növekedéséhez a jövőben elsősorban a természetes szaporulat járul hozzá? — A születési statisztika már néhány éve elmozdult a mélypontról, némi további javulás- biztosra vehető. Csakhogy az agglomerációs övezetbe, még ha az eddiginél kevesebben, ezentúl is sokan vándorolnak be. Üj abban az a tapasztalat, hogy főként fiatal, nőtlen férfiak, és minden bizonnyal így lesz ez a jövőben is. Ezért számítunk rá, hogy a 70-es népszámláláskor az övezetben összeírt 167 300 férfi és JL12 700 nő, ösz- szesen 340 ezer lakos száma 1986-ra 203 900 férfire és 208 400 nőre, összesen: 412 300 főre gyarapszik. Tehát a nemek aránya megváltozik, a férfiaké 129, a nőké csupán 125 százalékkal növekszik, bár még így is a nők maradnak többségben. — Vajon a munkaképes korban levő, tehát 14-ik életévüket betöltött fiatalok közül a jövőben többen tanulnák tovább, mint most? — Minimálisan többen. 1971--ben 18 600 fiatal folytatott középfokú és felsőfokú tanulmányokat, 1986-ra 19 200 fővel számolhatunk. Ez Is mutatja, hogy a születések száma még nem sokat javult az utóbbi években. — Visszatérve az ingázókra, miért számolnak növekedésükkel, amikor számos fővárosi üzem már megkezdte, és a közeli években még több folytatja a vidékre települést? — A főváros ennek ellenére a jövőben sem mondhat le szervezeti formáinak és lehetőségeinek fejlesztése, módszereinek javítása különösen indokolt a községekben, főként a váci, ceglédi és ráckevei járásban. Az MHSZ-szel megkezdett eredményes együttműködés valamennyi járásban, de különösen a monoriban és a dabasiban vár továbbfejlesztésre. Az egész megyében szükséges a tömegsport fejlesztése és az ifjúság mind nagyobb részvétele, szervezett formában, a testi nevelésben. A lehetőségek figyelembevételével elsősorban Vác és Cegléd városában szükséges a KISZ- és sportszervek hatékonyabb együttműködése, és e két város sportlétesítményeinek fejlesztése, a sportolás bázisainak megteremtése. Természetesen valamennyi KlSZ-bizott- ságnak és -szervezetnek eleget kell tennie a KISZ központi és megyei, valamint a pártszervek helyi határozataiból adódó tennivalóknak, és az ifjúság igényeinek megfelelő politikai és szervezeti tevékenységet kell folytatnia. MINDEZEKNEK A FELADATOKNAK MEGOLDÁSA akkor lesz eredményes, ha a tanács, a népfront, a szakszervezet és valamennyi társadalmi szerv saját területén rendszeresen ellenőrzi, támogatja az ifjúságra vonatkozó állami intézkedések, határozatok végrehajtását. Csak a tanácsi szervek, gazdasági és társadalmi szervek együttesen tudják megteremteni az ifjúsági munka tárgyi és személyi feltételeit. Együttműködésük nvomán érhető el, hogy az ifjúsági klubokban, sportkörökben politikailag jól felkészült, ifiúsáéi munkát szerető emberek neveljék a fiatalokat. Arató András, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője a Pest megyei munkaerőkről. A megyéből ingázóknak csak 60 százaléka lakik az agglomerációs övezetben, összes számuk megközelíti a 170 ezret. Építőipar és a szolgáltatás — Itt látom a táblázatban, hogy a népszámláláskor 210 800 munkaképes életkorban levő lakosa volt az övezetnek, és úgy számolnak, hogy 86-ra 253 ezer lesz. Vagyis jóval nagyobb növe1 kedésre van kilátás, mint amennyivel több lesz az ingázók száma. — Az agglomerációs övezetben is gondot okoz a mun- akerőhiány. Jelenleg 20 ezer budapesti ingázik nemcsak a Csepel Autógyárba és Százhalombattára, de az övezet más ipari üzemeibe és tsz-ei- nek melléküzemeibe. Nyilvánvaló tehát, hogy az övezetnek saját munkaerő-szükségletéről is gondoskodnia kell, még ha az agglomerációban nem is várható jelentős létszámigényt követelő ipari fejlesztés. Kivéve persze a százhalombattai, folyamatosan növekvő két nagyüzemet. Csakhogy a jelenleg 6 ezer embert foglalkoztató építőiparnak kétszer annyi munkaerőre lesz szüksége. Fejlesztik a meglevő építővállalatokat, s a helyi lakosság szükségleteinek kielégítésére sorra alakul addigra több községi költségvetési üzem is. Még nagyobb lesz az övezetben a kommunális, és a kereskedelmet is beleszámítva, minden egyéb, szolgáltatással foglalkozó üzem. A vízvezetékhálózat addigra bizonyára mindenütt teljesen kiépül, sok helyen meglesz a szennyvízcsatorna is. Növekszik a javítószolgáltatás, több lesz a bolt, a vendéglátó üzlet. Ügy, hogy a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma a mostani 31 ezerről 63—65 ezerre növekszik. Az övezetben a szolgáltatás mélyen az országos szint alatt van, fel kell zárkóznia a fővárosihoz. — És mi lesz a helyzet a mezőgazdaságban? — Valamivel kevesebb lesz a mezőgazdasági dolgozó, de távolról sem olyan arányban csökken a számuk, ahogyan a megye többi részében. Ezen a területen, a főváros szükségleteinek ellátására, tovább fejlesztik a gyümölcs- és zöldségtermesztést, a tejtermelést. Mindehhez a fokozódó gépesítés ellenére sem sokkal kevesebb emberi erő szükséges. Csak 13 esztendő — Teljesen bizonyosra vehető, hogy pontosan így alakul a jövőben minden az agglomerációs övezetben? — Hajszálpontosan talán nem mindegyik előreszámítási adatunk válik be. Mi azonban nem a jövő század regényét írtuk, csak 13 esztendőnyi távolságba igyekeztünk belenézni a jövőbe. Szokoly Endre A mezőgazdasági szövetkezetek megítélése mindmáig nem mondható egységesnek, s talán sohasem lesz az, de hozzátehetném: így természetes. Éppen két esztendeje, 1971 áprilisában, Makón elniondptt választási beszédében Erdei Ferenc is foglalkozott ezzel a folyton-folyvást föllelhető sajátossággal, a többi között megemlítvén, hogy a közvélemény egy része nem tesz különbséget a haszonleső kal- márkodiás és a szövetkezetek •piaci tevékenysége között. Saját kockázat Azóta eiihunyt nagy szovet- kezettudósunk hozzátette, hogy ez nem egészen új dolog, hiszen, a szooalisita átszervezés kezdeti időszakában az volt a szövetkezetek háttérbe szorításának a politikai alapja: „nehogy napról napra szüljék a kapitalizmust”. Nos, jól tudjuk, hogy fölösleges aggály volt ez, de tanulságos fölidézni, vajon miként ítélte meg Erdei a két évvel ezelőtti, de ma is érvényes helyzetképet? Ügy, hogy a szövetkezetek müködiésének „fő iránya a nagyobb hatékonyság felé halad, a szükségletre való termelést valósítják meg, döntően saját erővel és saját kockázatra gazdálkodnak, tehát éppen azokon a pontokon erősítik szocialista népgazdaságunkat, ahol a legjobban szükséges”. Mindez korántsem tesz any- nyit, hogy eközben nincs iga- zítanivaló. Az állam elsősorban közgazdasági szabályozóit útján ' éfvéfityéfelti ‘1968, tehát a gazdaságirányítás reformja óta szükségleteit, ám e kívánalmak teljesítésének megannyi alfejezete van, amelyekben fontos szerep jut a törvényességi felügyeletet ellátó tanácsoknak. \ Lakatos Tiborrral, a megyei tanács illetékes elnökhelyettesével most arról beszélgetünk, vajon milyen gondok akadályozzák Pest megye mezőgazdasági szövetkezeteinek fejlődését, a kívánatos mederben történő gyarapodását ? — A mezőgazdasági szövetkezetek bruttó termelése tavaly mind országosan, mind a megyében növekedett — mondja az elnökhelyettes. — 1972-ben a megye 1,55 termelőszövetkezete közül 147 zárt nyereséggel, míg a 29 szakszövetkezetből 25. Az úgynevezett nyereségtömeg azonban 1971-hez képest 95 százalékkal apadt, vagyis 5 százalékkal csökkent. A gazdaságok 47 százaléka ugyan további javulást ért el, ám 41 százalékuk visszaesett, míg a többi stagnált. Elgondolkoztató viszont, hogy ezzel egyidejűleg mindössze 271 szövetkezetben csökkent a ' személyes jövedelem: tíz gazdaságban 10 százaléknál nagyobb volt ez a visszaesés, míg 17-ben 1—10 százalék közötti volt az apadás. Bassz és jó példák — Arról van szó — folytatja az elnökhelyettes —, hogy a személyi jövedelmek az 1971. évi 1 milliárd 666 millióról egymilliárd 752 millióra, vagyis majdnem 100 millió forinttal gyarapodtak, s nem rninde- nütt van egészséges arány a javadalmak és a fejlesztésre szánt összegek között. Beszéltünk az előbb a jövedelmek helyenkénti apadásáról, egyszersmind azonban el kell mondani, hogy a szövetkezetek 30 százalékában több mint 10 százalékkal emelkedtek tavaly a személyes jövedelmek. Egyre nagyobb - differenciálódást tükröznek ezek az adatok. Észak-Pest megyében például átlagosan is 10 százalékkal nőtt az egyébként sem alacsony személyes jövedelem, jóllehet, az előirányzat mindössze 3 százalékos volt. Ez már. tehát tervszerűtlenség, kedvezőtlen folyamat, egyben oka is annak, hogy a tervezettől lényegesen elmaradtak a fejlesztési alapokba fektetett összegek. — Hallhatnék egy-két példát? — Gálgahévízen tavaly 130 forint volt a tízórás munkanapra jutó személyes jövedelem, ami ugyan az előző évhez képest nem nagy emelkedés, ám a fejlesztési alap aránya mindössze 3 százalékos az előző évi 16 százalékkal szemí ben. Pécelen 108-ról 115 forintra növelték egy év alatt az egynapos részesedést, egyszersmind azonban 17 százalékról egy százalékra csökkent a szövetkezet fejlesztési alapja. A szövetség néhány tagszövetkezete viszont jó példát nyújt, kívánatos arányokat teremtett. Püspökhatvan termelőszövetkezete szerényen, 92-ről 95 forintra növelte a napi bért, miközben a fejlesztési alap — ha valamelyest csökkent is — még mindig 35 százalékos maradt. A valkói tsz 117-ről 122 forintra, tehát kívánatos egyenletességgel emelte a részesedést, de a fejlesztési alap az okos, előrelátó gazdálkodás következtében az előző évi 37-ről 43 százalékra emelkedett. Kistarcsa és Kerepes gazdasága, a Szilasmenti Termelőszövetkezet 140-ről 153 forintra, tehát 10 százalékkal gyarapította a napi részesedést, de növelte fejlesztési alapját is, mégpedig tekintélyesen: 25- ről 38 százalékra. Kevés tartalék •— Ahol kevés jutott a fejlesztési alapra, bizonyára gyengék a biztonsági alapok, tartalékok is, jóllehet, ez korántsem Pest megyei specialitás... — Megértjük, hogy sok tényező játszik közre ebben, így a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árainak, valamint a különféle adóknak az emelkedése is. Mégis tűnődésre késztetheti a szövetkezeti vezetőket, hogy az alapjában helyes tendencia mellett akadnak kevésbé megfontolt jövedelemnövelések. Egyáltalán nincs fejlesztési alap a megye 16 szövetkezetében, azokon kívül, amelyek egyébként is veszteséggel zárták az esztendőt. Valóban, nem sok jót lehet elmondani a biztonsági alapról sem. Az egész megyében 253 millió forint jutott erre az alapra, vagyis 155 termelőszövetkezet átlagában mindössze 1 millió 600 ezer forint, persze, ugyancsak rendkívül nagyok az eltérések. — Az elmondottak nem kis részben meghatározzák az idei gazdálkodás lehetőségeit is. Miként lendíthetnének a megtorpant beruházásokon például az állam által adott hitelek? — A hitelállomány nem kí- vánatos mértékben csökkent a szövetkezetekben. Tavaly a tsz-ek 27 százaléka rendelkezett csak beruházási hitellel, s ami az összeget illeti, átlagosan 717 ezer forint ilyen hitel jutott minden szövetkezetre. Ha az összeget a hitellel rendelkező gazdaságok között osztjuk fel, úgy 2 millió 649 ezer forint volt az átlagos hitelállomány. A legmagasabb a dabasi és a gödöllői járásban, a legalacsonyabb a váci és a ráckevei járásban. Alacsony a forgóalaphitel is: 179 ezer forint összátlagban, s 1 millió 212 ezer forint azokban a szövetkezetekben, amelyek rendelkeznek ilyen hitellel. Természetesen a hitelek korlátozottak, de a mezőgazdasági termeléshez, tehát az alaptevékenység fejlesztéséhez több hitelt vehetnének igénybe a szövetkezetek. 1973- ban főként a szarvasmarha- és sertésállomány fejlesztésére van ilyen hitel, ám ezekre a célokra nem jelentkeztek a kívánatos mértékben, legalábbis eddig. Előnytelenül befolyásolja — kétségtelen — a gazdaságok döntökészségét, hogy a tenyészállatra adható 20 ezer forintos támogatás nem a vásárláskor, hanem az állat átminősítésekor adható csak, s ez gátja magának a vásárlásnak. Együtt a tsz-szövetségekkel — Tudomásom szerint a megyében is mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a növénytermesztésben meghonosodó, úgynevezett zárt rendszerek felé a szövetkezetek. — A kukoricatermesztés zárt rendszeréhez valóban mind több szövetkezet igyekszik csatlakoz!^ A tárnoki szövetkezet ilyetén törekvéséről tudok, de nincs egyedül e szándékával. A pilisi Üj Elet Termelőszövetkezet a burgonyatermesztésben kíván hasonló szisztémát bevezetni, s Pest megyében akarjuk elkezdeni a lucernatermesztés zárt rendszerének megvalósítását. Ez utóbbi témakörben. három termelőszövetkezettel tárgyalunk; az eszközigény persze akkora, hogy állami támogatás is kell hozzá. Mindent összevéve, elmondhatom, hogy az idei évet jobb szervezeti felkészültséggel kezdték a megye szövetkezetei, mint a korábbiakat. Ennek köszönhető, hogy bármennyire is hátráltatta az első tavaszi munkákat a szárazság, e tennivalókat időben el tudták végezni. Végszóra aztán, megjött az eső is, bár előzőleg sok milliós károkat okozott a homokvihar; cukorrépatáblákat kellett a többi között kiszántani, majd újravetni, ami tetemesen megnövelte a gazdaságok költségeit. Az idén a szövetkezetek nagy részében napirendre került a munka- és üzemszervezés. Nemcsak a termelés növelése, de a korábbi eredmények megtartása is indokolja ezt. — Milyen tanácsi elképzelések vannak a gazdálkodás segítésére? — A részesedés, valamint a fejlesztés egészséges arányainak helyreállítását szeretnénk ösztönözni az idén, természetesen együttműködve a megye három területi tsz-szövet- ségével. A tervtárgyaló közgyűlések tapasztalatai már azt tanúsítják, hogy sok helyütt megfogadják ezeket a jelzéseinket. A tanácsok fokozni kívánják a törvényességi felügyeletet, anélkül azonban, hogy megsértenénk az önálló, vállalatszerű szövetkezeti gazdálkodást, a szövetkezeti önkormányzatot, a közgyűlések^ szerepét, hatáskörét. Mindamellett figyelemmel kívánjuk kísérni mind a közgyűlések, mind a szövetkezeti vezetőségek határozatait, e határozatok megvalósulását. Keresztényi Nándor A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében évente több mint egymillió metálpapír kondenzátort készítenek. A 78 fős üzemrész 98 százalékában női munkaerőt alkalmaznak. A feltekercselt MP-kondenzátorokat az ügyes asszonykezek fém- serlegekbe helyezik cs leforrasztják. Naponta 6 ezer készül. Ekés János felvétele 1
