Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

1973. ÁPRILIS 29., VASÁRNAP MSI «Ecrei k/Círlap Építkeznek A földből nőnek ki a Házak, távol­ról csak a daru jelzi, hol építenek, hol teremtenek új otthonokat. Ké­pünk a budaörsi lakásépítésekről készült. Ekés János felvétele Elsősorban Pest megyének Hernádi tsirke hatszáz holtba Az első félév a tsz-földolgozóban Lassan egy esztendeje, hogy a kormány vándorzászlajál Fehér Lajos miniszterelnök- helyettes átadta a hernádi Március 15 Tsz-nek, s fél esz­tendeje, hogy megkezdődött a munka a majdnem százmillió forintba került baromfiföldol- gozójukbam, amelyet az ősszel megtekintett a hazánkban járt szovjet pártküldöttség is. Milyenek az első ta­pasztalatok? — kérdem Cserháti Pált, a glazdaság elnökét, s nem taga­dom, hogy van ebben a kér­désben aggály is, hiszen lát­tam téesz-üzemet — igaz, zöld­ségföldolgozót — csődbe jutni, sorsára hagyatni. Szerencsére, a hernádi hírek kedvezőek, de adjuk át a szót az elnöknek: — összesen hatszáz üzletnek szállítunk portékáinkból, közü­lük négyszáz Pest megyében található, a többi a fővárosban. Ami a megyét illeti: öt járásit LEVEL A MUNKÁSOKHOZ Mire kíváncsi a vezérigazgató? A levél. Kérem önt, mint vállalatunk dolgozóját, le­gyen segítségemre néhány vállalati probléma megoldá­sában és írja meg véleményét, illetve javaslatát az alábbi témákban: Mit tenne az anyagköltség csökkentéséért a váUaiatnál vagy saját munka- területén? Termékeink minő­ségének javításáért? Hogyan ítéli meg a vezetés munkáját? A válaszadást előre is köszö­nöm — melyet bizalmasan fo­gok kezelni — és a legjobb, hasznos, végrehajtható javal­latokat, újszerű gondolatokat jutalommal ismerem eL A vá­laszokat kérem közvetlen cím­re, „sajátkezű felbontásra”, vagy a titkárságon leadni. Szívélyes elvtársi üdvözlet­tel: dr. Sátor János vezérigaz­gató. A fogadtatás. Igen megtisz­telve érzem magam, hogy ve­zérigazgató elvtárs az én sze­rény véleményemre is igényt tart... Nem kis megilletődés- sel olvastam el az ön hozzám küldött levelét, s megvallom, lámpalázam van most, hogy a választ írom. Kedves Sátor elvtárs levelére, amellyel megtisztelt egy 20 éves mun- ikást a vállalatnál, nagy za­varomban hirtelen ezeket tud­tam válaszolni, lehet, hogy semmitmondók a gondola­taim, mégis elküldöm önnek... Köszönöm megtisztelő levelét, hogy komoly vállalati problé­mák megoldásában, vélemé­nyemet fontosnak tartja... A javaslatok. Szervezett anyagelszámolás szükséges. Előfordul, hogy jóval több anyagot igényelnek, mint amennyire szükségük van. A megmaradt anyagot nem szál­lítják a raktárba vissza, ha­nem elkallódik, ide-oda dobál­ják, végül selejtes lesz, vagy teljesen tönkremegy ... Azt a dolgozót, aki egy bizonyos megállapított selejtnormán felül gyártja a selejtet, a leg­szigorúbban felelősségre kell vonni, és anyagilag is kárté­rítést követelni tőle... A hasz­nos hulladék további felhasz- náltatásával az üzemi techni­kusokat kellene megbízni, és eredményes munka esetén pré­miumot kellene részükre biz­tosítani ... Javaslom az ön- meózás bevezetését, a DH- mozgalom kiszélesítését... A hőterelö lemnek M2H-minő- séget H2H-ra változ­tatnám. Tudomásom szerint ezen az anyagon nem végez­nek mélyhúzási műveletet, te­hát a hajlítható is megfelel. Árkihatás: M2H: 8,30 fo­rint/kiló, , H2H: 8 forint/kiló. Sok kicsi sokra megy ... A bírálatok. Tizennyolc évem alatt még egyszer sem fordult elő, hogy az év elején — erre illetékes — világosan elmondta volna legalább a tárgyévre vonatkoztatva gyá­runk célkitűzéseit, feladatát, s ezen belül gyáregységünk feladatát. Középszintű veze­tőink nagy része kimondva vallja, hogy: „A munkásnak elég csak annyit tudni, hogy hol van a szája, nehogy más­hová dugja az ennivalót!” Én ezt a szemléletet károsnak ne­vezem. Mivel nem látunk tisz­tán, sokszor helytelen irányba terelődik a gondolatunk, és olyan dolgokról beszélünk, ami még csak véletlenül sem lehet igaz... A szeszesital-fo­gyasztás nagymértékben el­terjedt az üzemben. A selejt- anyag gyártásának egy része elkerülhető lenne, ha fokozot­tabb figyelmet fordítanának a szeszes italt fogyasztókra... Azt viszont nem látóm be, hogy a jobb minőségért miért kellene több bért fizetni, hi­szen ez kötelesség. Nincs jobb minőség, csak jó minőség van... 1970. május 11-én lett benyújtva az „Üzemanyag- tartály lezárásának módosí­tása” tárgyú újítás. 1970. au­gusztus 13-án a vállalat kísér­letre elfogadta. 1971. decem­ber 1-én megkötöttük a hasz­nosítási szerződést. 1972. ja­nuárjában a kísérleti üzem­ben vezérigazgató elvtárs — véletlenül — megtekintette az újítást, s nem tartotta megfe­lelőnek. Azóta az újítás papír­jai halmozódnak, de konkrét döntés nincs... A kitérő. Kedves Igazgató Elvtársi A levele elolvasása után gondolkodni kezdtem ezen kérdések iránt, hogy mi­lyen választ tudnék adni egyes témakörökre. Megjegyezni kí­vánom, hogy én még üzem­ben, ahol gépeket szerelnek, vagy gépekkel alkatrészeket gyártanak, ez ideig nem dol­goztam. Sajnos így nem tu­dom a dolgozók panaszait, mivel csak a ki- és beeresz­tésnél váltok egy-két szót egyes dolgozóval. Ezért a dolgozók vezetőiről nem tudok véleményt mondani. Nagyon szépen köszönöm az Igazgató Elvtárs hozzám való bizalmát, de sajnos lekötött munkakö­röm folytán nem tudok segít­séget nyújtani, bármennyire is szeretnék. Aláírás: .... por­tás. A vezetők. Az üzem veze­tőivel meg vagyok elégedve... Ha munkám miatt különböző helyeken ellenőrzést tartok, vagy az udvaron megyek, lát­nom kell, hogy sokkal több vezető tétlenkedik, vagy sé­tál, mint dolgozó, ilyenkor úg" látom, sok a vezető ... Ha vezetők és a dolgozók között nincs meg a bizalom, akkor e! van veszve mind a két fél szerintem. Egy embeiri szó­val sok mindent el lehet ér­ni... A vezetés ló, létszámuk megfelelő ... Nem hiszem hogv a csonortvezetéimek meg­ártana néha egy kis szakmai tevábMauuiiá«?... Az emberek töbMé<?e felnézni akar a ve­zetőiére. Ha ezt nem teheti, akkor nem dicséret a veze­tőtől jött dicséret, nem dorgá­lás a dorgálás, mert a vezető véleményét a beosztott csak kötelességből hallgatja meg. Így a beosztott munkáját csak ideiglenes jelleggel végzi, azt a pillanatot várja, amikor a főnököt leváltják, vagy ő cse­rélhet munkahelyet. (Magam is a kilépés gondolatával fog­lalkozom.) ... A csoportveze­tőnek is részt kéne venni a termelőmunkában, hiszen a nyolc órából 3—4 órát nem tudnak hasznosan eltölteni. Javaslatom az, hogy legkeve­sebb három órát normada­rabon termeljenek a csoport­vezetők is... Az Összegzés. De. Sátor Já­nos, a iniccnanuikaá Müvek ve- zeriga^atoja úgy ven, Hogy a nagy teacamu kitűzését aia- pos eiemrasook: keli, megelőz­nie. A vezetőnek tudnia keil, íncgyan vélekednek döntései­ről, mi a munkások vélemé­nye a közeljövő intézkedé­seiről. Ezért írta a vezérigaz­gató a gondolatot, bírálatot, javaslatot kérő levelet, amely­re 68-an válaszoltak, közü­lük 48 levélíró munkás. Rend­kívül gyorsan válaszoltak a megkérdezettek, érthető, hogy van mondanivalójuk, csak a lehetőségre várnak. Gondos leveleket kapott a vezérigaz­gató, javítás nélküli kéz­írásos sorokat, géppel írt kor­rekt gondolatokat Egyetlen levélben sincs sértő megjegy­zés. Mindenki a legjobb tu­dása szerint fogalmazta meg javaslatait Az ötleteket, a gondolatokat — köztük konst­ruktív műszaki megoldásokat — csoportokra bontva feldol­gozták, kisebb kötetet töl­tenek meg a megszívlelendő „válaszok”. A Mechanikai Mű­vek vezérigazgatója számára a közvéleménykutartás a követ­kező legfőbb tanulságot ad­ta: bármely vezetőnek egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy tanácsért a munkások­hoz fordulhat — nem nélkü■ lözheti a dolgozók észrevéte leit! A kötetbe gyűjtött ja­vaslatokat folyamatosan meg­valósítják az MM-ben. Né­hány elképzelés realizálására már vezérigazgatói utasítás született... F. P. A legelőre kihajtott állatok biztosítása a mi látunk el baromfival, I ugyanazokat, amelyekből vásá- I rólunk is alapanyagot. Ezek a következők: a nagykátai, a monori, a ceglédi, a dabasi, a rácke­vei járás. Budapesti partnereink közül a legjelentősebb a Józsefvárosi Közért, amelyet teljesen mi látunk el baromfival, közvetlen szerződés alapján. — Ezek szerint nem minden terméket adnak el közvetlen értékesítéssel? — Nem: a Baromfiipari Vál­lalatok Trösztje fővárosi vál­lalatának heti 40—50 mázsa árut adunk el, természetesen ez is a budapesti fogyasztók asztalára jut. Megtudom, hogy a tervezett alapanyag-mennyiséget betud­ja szerezni a hernádi termelő­szövetkezet, persze nem pusz­tán Pest megye említett járá­sainak gazdaságaiból: a veszp­rémi járás szintén eladópart­nerük. A földolgozó munkájá­ban jelentős zökkenő azért akadt: ez pedig nem volt más, mint a baromfipestis. Ottjár- tarnkor azonban úgy nyilatko­zott Cserháti Pál, hogy nincs újabb eset, úgy fest: megszűnt a járvány. Tagadhatatlan, hogy a keres­let növekedésében közreját­szott a sertéshúshiány, a száj- és körömfájás eme szomorú — mind a tenyésztőket, mind a fogyasztókat sújtó — következ­ménye. Hogy mennyire meg­nőtt az igény, arra jellemző, összevethető adalék: az egész 1972-es évben 68 vagon ba­romfit szállított Pest megye szóban forgó öt járásába a Ba­romfiipari Tröszt — s most, pusztán az első negyedév­ben 37,7 vagonnyit jutta­tott el ezekre a tájakra, az / öt járás lakosságának a hernádi szövetkezet. — Sajnos, nem tudtuk az igényt kielégítem májból, bel- sörészből, aprólékból... — És a tojáshelyzet? — Az első negyedévben 630 ezer tojást adtunk el az öt já­rás falvaiban, illetve Cegléden, hiszen legnagyobb vevőnk ép­pen a Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalat. Mindent összevéve, 120 százalékkal több tojás jut e körzetbe, mint tavaly. A földolgozóban most 250 ember dolgozik, többségében nők, de a mai egy műszakot, a napi 20 ezer darabos csirke- produktumot augusztustól két műszak váltja föl, amelyre persze még föl kell készülni. A téesz a hazai, ellátás érdeké­ben csökkentette exportját is, amiből következik a kérdés: mi van a jövedelmezőséggel? „A forgalom utáni, tervezett négyszázalékos hasznot meg­adja az üzem” — így az elnök. K. N. Nyílik a gyöngyvirág Kinyílott a gyöngyvirág a Bükk déli fekvésű hegyolda­lain; többek között Harsány környékén és a Hór völgyében. Érdekes, hogy a tavasz e kései virágával egy időben még mindig szinte lilás a rét az ibolyától, többek között Jávor­kút, valamint Lusta-völgy kör­nyékén. Ezekben a napokban több mint két tucat féle vi­rág nyílik a bükki erdőségek­ben. Az őshonos bükkösök szélein tavaszi pampába öltö­zött a Bükk egyik legjellem­zőbb növénye, a farkasbogyó is. Az általános iskola 8. osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT az 1973/74-es tanévre FELVESZÜNK: KŐMŰVES, ÁCS és VILANYSZERELÖ SZAKMÁBA. A vidékieknek szállásról, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és a kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Régi panasz Visegrádon, a jelölőgyű­léseken elhangzott vala­mennyi hozzászólásra írás­ban válaszol a tanács, a közérdekű bejelentésekre pedig erejéhez mérten igyekszik belátható időn belül tettekkel is felelni. Egy panasz orvoslásához azonban — már most meg­jósolható — kevés gyógyító­erővel rendelkezik az újra­választott testület, ez pedig a Visegrád és kömyéke- szerte élvezhetetlen televí­ziós vétel krónikus problé­mája. Rutinos panasz ez, s úgy tűnik, elpusztíthatat­lan. A jó visegrádiak egyre hányják a falra a' borsót, mondván, hátha egyszer ér­demben is intézkednek. Mert bizony a számok bű­völetében — immár kétmil­lió tv-előfizető van — megfeledkeztek arról, hogy ezen a környéken a televí­ziózás kezdetétől fogva ez ideig még nem okozott ma­radéktalan örömöt, az a tény, hogy esetenként a ké­szülékek felé fordították az öreg vagy az új foteleket. A megoldást mindenki tudja, vagy három esztendeje konkrétan is emlegetik: egy reléállomást kellene építeni. Legutoljára a Fa­ipari Ktsz-ben megtartott választási réteggyűlésen protestált egy tüzes ifjú jelenlevő országgyűlési kép­viselőjéhez, aki korábban már tolmácsolta, nem sok sikerrel földijei panaszát. Ezúttal újra megígérte, hogy megkísérel szót érteni az illetékesekkel. Aztán két-három hónap múlva a szövetkezet asztalosműhe- lyében elmondja majd, hogy mit intézett. Mert, mint mondotta, a televízió nem csupán rendszeres szó­rakozást biztosít nézőinek, Macit a mesére szomjas gyerekeknek, hanem tanít, nevel, ismereteket terjeszt, s mint ilyennek nélkülözhe­tetlen szerepe van a politikai és az ideológiai nevelésben. Mélyfúrási kutak, thermálkutak fúrását és javítását, aknák építését vállalja a Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi Ozemegysége. Cegléd III.,'Rákóczi út 72. • Telefon: 83—14. Telex: 22-4804. Engedményes vdsdr: leszállított árak! LEGELTETÉSI BIZTOSÍTÁS nagykőrösi bútor- és lakberendezési szaküzletét átalakítjuk. AZ ÜZLET ÁRUKÉSZLETÉT A CIFRAKERTI ARÉNÁBAN OLCSÓN, ENGEDMÉNYES ÁRON zavartalanul tovább árusítjuk. Nézzen szét a Cifrákért Áruházban, győződjék meg olcs^ árainkról! f. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents