Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

Rendhagyó irodalomóra Lelkes Béla iskolaigazgató jóvoltából, Bárányt Ferenc költő rendszeresen hazalátogat szülőfalujába, Monorra, hogy bensőséges keretek kozott, együtt ünnepelje a Munkásőr utcai iskola diákjaival, tana­rai vai József Attila, a nagy proletár költő születésének év­fordulóját, mely egyben a köl­tészet napja is. Baranyi Ferenc elfoglaltsága miatt a találkozóra az idén kissé késve kerülhetett sor, de épp oly baráti szívélyességgel, szeretettel várták a vendéget és készültek fogadására, mint az elmúlt esztendők során. Az igényes, színvonalas elő­adást Károssy Gézdné és Mé­száros lmréné magyar szakos tanárok nagy gonddal és hoz­záértéssel állították össze: vers, próza, kamarakórus és egyéni énekszámok váltották egymást, s az összekötőszöveg jól népszerűsítette a költésze­tet és az énekkultúrát. Az iskola kamarakörusa a járási kulturális seregszemlén ezüst oklevelet szerzett. Tu­dása elismerésre késztette Ba- ramyi Ferencet, éppúgy, mint a versmondóké. Régi és mai költők szólaltak meg, s termé­szetesen Baranyi Ferenc néhány verse is elhangzott. A nívós műsor után közvet­len beszélgetés következett. Sok kérdést tettek fel a diá­kok. Talán a legérdekesebb ez volt: „Hogyan születik a sze­relmes vers?” Baranyi Ferenc, nagy derültség közepette, mo­solyogva azt válaszolta: „Sze­relmesnek kell lenni”. Aztán komolyan hozzáfűzte: „Ér­zelmi töltés, tiszta, szép szen­vedély szükséges a szerelmes versek születéséhez, éppúgy, mint a haza és az ismerős, otthoni táj megszólaltatásá­hoz.” A gyerekek nagy figyelem­mel és odaadással hallgatták a válaszokat. Hörömpő Jenő M0H0B*VIDín P«E S T ■ M- f G Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 97. SZÄM 1973. ÁPRILIS 27., PÉNTEK A társadalmi összefogás eredményei Megtartotta alakuló ülését a vecsési tanács ÚGY, MINT EDDIG ÉS AZ ELŐDÖK Maglód. Univerzál Tsz Különös gondot fordítanak n növényvédelemre örültek az elmúlt napok­ban a kiadós esőzésnek a maglódi Univerzál Tsz veze­tői is. Amint Czövek Rudolf­tól, a közös gazdaság főmező- gazdász-helyettesétől megtud­tuk, nyolc hektáron már föld­ben van a sárgarépa, há­rom hektáron burgonyát ültettek, 103 hektáron pedig borsót. Az eső jót tett a borsónak is, mely már kezd kibújni a föld­ből. Jelentős kárt okozott azonban benne a homok- és szélvihar. Az újonnan telepí­tett lucernát is kikezdte a szél, az Állami Biztosító szak­emberei a napokban mérik fel a kár értékét. A maglódi tsz különös gon­dot fordít a növényvédelem­re. A tavaszi vetések előtt a gyomirtót ki permetezték, a szántásokkal is végeztek. Az idén 520 hektáron vet­nek kukoricát, az MVSC 370, 620, 530, a szarvasi 363 és az MVDC 59-es faj­tákból. Eddig évről évre jugoszláv kukoricafajtáikat vetettek, ELVESZIK A TRAKTOROSOK GONDJÁT Minden gépet megjavítanak Ha az idő nem is a legjobb, azért már a szabadban is le­het dolgozni. Mellesleg az óriási gépek be sem férnének a kis javítóműhelybe. Üllőn e Kossuth Tsz gépjavító brigád­ja kihasználja a tavasziasodás lehetőségeit: szorgalmasan dolgozik. Munkájáról Andrásik Lász­ló csoportvezető tájékoztatott: — A cél az, hogy a nyáron ne legyenek gondjaik a traktorosoknak, kombájnosok- nak. Csak hibátlan és gondo­san felújított munkaeszközö­ket adunk át,,reméljük, . nem lesz panasz rank. Az elmúlt évben sem állt a munka hibás gép miatt. A jó előkészítés után a földeken is ki tudtuk javítani a kisebb-nagyo-bb hi­bákat. Ebben az esztendőben is szervezünk helyszínen ja­vító brigádot. — Alkatrészhiány nem ne­hezíti a munkát? — Néhány éve még panasz­kodtam volna, most minden szükséges alkatrészből van a raktáron. . — Csak javítanak a mű­helyben? — Leginkább, de akad egy­két jelentősebb újításunk is, számos ötletes szerkezet és gép könnyíti így a munkát. Például a most vásárolt répa­vető gépet a helyi körülmé­nyeknek megfelelőre alakítot­tuk át. A fogashúzókat nehe­zen lehetett rögzíteni. Az idén már az sem lesz gond. ★ Teherautón új típusú vető- gép érkezik. Néhány percig félbeszakad a munka. Min­denki segít leemelni az új szerzeményt, majd körüláll- ják, és alaposan megnézik. Lehet, hogy egy-kiét módosí­tással majd ez is tökéletese­dik. Kép és szöveg: Pesti Imre JEGYZET Akik <i kákán is csomót keresnek Sajnos, akadnak olyan ^ emberek, akik gyak­ran túlzásba esnek, érték­ítéletük negatív vonatko­zásban szélsőséges, vélemé­nyük nemegyszer nélkülözi a tárgyilagosságot. Monoron a közelmúltban, a Jcx^ef Attila, a Kossuth Lajos ís az Ady Endre ut­cában az úttest aszfaltozott, töredezett alapépítménye bitumenes felülkezelést ka­pott. Mindez nem kis anya­gi áldozattal járt: milliók­ban számolhatunk. Nos, a csaknem három kilométeres útszakaszon, a 4-es műút betorkolló részén mintegy 150 métert kihagy­tak az építők. Ezt az útsza­kaszt a KPM útfelügyelősé­ge még 1973-ban tovább korszerűsíti, több sávos, új típusú bekötő utat létesít. Monoron a három főutca korszerűsítését befejezték, kifizették az érte járó több milliót. Valóság ez? Igen, hiszen járunk a megjavított utakon. Mégis vannak olya­nok, akik a kákán is cso­mót keresnek: nem az szá­mít nekik, hogy három ki­lométeren eltűnt a feltöre­dezett, felfagyott aszfalt, hanem az, hogy a hiányzó betorkolló útszakasz egy része még nem készült el. \/I ég az a jó, hogy ebből lrj- az akadékoskodó em­bertípusból kevés van. H. J. most áttértek ismét a jobb csíraképességgel rendelkező hazai fajtákra. Mivel a föld még nem érte el a kívánt hő­fokot, később kezdik csak el a tengeri vetését, a három SPC—6-os géppel. Az állattenyésztésben az idén a tehénlétszámot a je­lenlegi 119-ről 130-ra növe­lik. Bár még mindig ala­csony a tejhozam, az év eleje óta 2,5 literrel nőtt tehenen­ként. A pulykakombinát 130 ezer pecsenyepulyka felnevelé­sét tervezi az idén. Az első negyedévben 36 ezer jó­szágot szállítottak el a kecskeméti BARNE VÁL- nak, mely főleg Olaszországba, Franciaországba, Svájcba jut­tatta el a maglódi vágott ba­romfit. Üjabban nagy az ér­deklődés a Szovjetunióban és Lengyelországban Is a puly­kák iránt. G. J. ALKATRÉSZHIÁNY Hamarosan szedik a paprikát Villany a fóliasátrakban A napokban a sülyi Virág­zó Tsz irodájában, érdeklődé­semre, Borbás Rudolf főme­zőgazdász elmondotta, hogy 20 hektáron a sárgarépamag, 58 hektáron pedig a borsó már a földben van. A 300 hektárnyi kukoricaföld veté­sére is felkészültek, azonban a jelenlegi hűvös időjárás a vetésnek még nem kedvez. A Grósz-tanyán a meleg- ágyi kertészet már minden te­kintetben megfelel a modern követelményeknek. Mind a 14 fóliasátorba a tsz szociális brigádja bevezet­te a villanyt, s az öntözés­hez mindenütt megépí­tették a csőhálózatot. A sátrakban a hatalmas kály­hák kellemes meleget áraszta­nak, a növények igen szépen s a várakozásnak megfelelően fejlődnek. Már most biztosra vehető, hogy május első de- kádjában megkezdődhet a paprika rendszeres szedése. A főmezőgazdász után a tsz elnökét kerestem fel. — Feladatainkat — mon­dotta — az idén is jól akar­juk elvégezni. A gépi alkatré­szek hiánya azonban nagyon akadályoz bennünket. Tavaly vásároltunk egy SPC—6-os kukoricavető gépet, melynek az egyik fogaskereke váratlanul el­törött. Nem jelentős érté­kű, ennek ellenére nem tudtuk sehol megvásá­rolni, kénytelenek voltunk 6aját műhelyünkben elkészíteni. — Hasonlóképpen több bil­lenő teherautónk differenciál- mű-háza eltörött. Sajnos, ezt a fontos alkatrészt házilag már nem tudjuk pótolni, meg­vásárolnunk meg sehol sem lehet. Még elmondok egy fur­csa esetet. Nemrég nagy vi­har söpört végig környékün­kön. Az erős szél az egyik fó­liasátrat kissé megtépázta, s kárt okozott a palántákban is. Felkerestük az Állami Bizto­sítót, és megkérdeztük, mi­lyen kárösszeget • térítenek ilyen esetben? Azt felelték,' csak akkor fizetnek, ha olyan vihar támad, amely a nö­vényház vasvázát is kiforgat­ja a helyéből. Ebben az eset­ben az összetört vas értékét megtérítik, a növényi kárt azonban nem. K. L. MŰSOR MOZIK Monor, első előadáson: A kincskereső kisködmön; máso­dikon: Az űzött szamuráj. Pi­lis: A pap felesége. Vecsés: A gátlástalanság lovagja. A monori járás legnagyobb községében, Vecsésen, rangjá­hoz és feladatához méltó kör­nyezetben, az új tanácsterem­ben ült össze az alakuló ta­nácsülés. Megjelent Béki Fe- rencné, Vecsés országgyűlési képviselője, Sipos Zsuzsa, a Hazafias Népfront megyei megbízottja, dr. Tompa Ádám, a megyei tanács kiküldöttje, dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke és Dobrovitz József né, a járási pártbizott­ság munkatársa. A Himnusz és az úttörők kórusszámainak elhangzása után Nagy István tanácstag, mint levezető elnök üdvözölte a megjelent tanácstagokat és vendégeket. — A jelölőgyűléseken több mint ötezerháromszáz válasz­tópolgár jelent meg és közülük százhuszonötén fel is szólaltak, különböző javaslatokat tettek — mondta Szlávik Sándor, a választási elnökség elnöke, majd bejelentette, hogy április 15-én a tizenhá- romezer-kilencszázkilenc- venhat vecsési választó- polgár 98 százaléka meg­jelent az urnák előtt. A választások nyugodt légkör­ben, a törvényesség megszegé­se nélkül zajlottak le. Krascsenits Jenő, a Hazafias Népfront helyi elnöke javasla­ta alapján az ügyrendi bizott­ság elnökének megválasztott Moór Nándor egyenként is­mertette a hatvan tanácstagra leadott érvényes, érvénytelen, illetve ellenszavazatok számát. Az alakuló tanácsülés, mivel — mint arról már hírt is ad­tunk — csökkent a vecsési ta­nácstagok száma, a régi tizen­egy helyett, most kilenc sze­mélyt választott a végrehajtó bizottságba: Janovits József- nét, Nagy Istvánt, Vennes Jó­zsefnél, Dorró Tibort, Aczél Ferencet, Kaurencki Ferenc­nél és Udvari Pált. Tanács­elnöknek ismét Somogyi La­jost választották meg, helyet­tesének pedig Viola Ágostont. Ezután a tanácsi bizottságok megválasztása következett, majd megválasztották a járás- bíróság mellett működő tizen­három népi ülnököt is, akik­nek munkáját az e napirend? pont tárgyalásán részt vevő dr. Kerekes Györgyi, a monori járásbíróság elnöke méltatta. Az éves munkaterv és a cik- lusprogram tárgyalásakor a tanácstagok közül többen fel­szólaltak. A tanácsülés ezután megyei tanácstagjelölő gyűléssé 'ala­kult át, s megyei tanácstagnak a következő négyéves ciklus­ra is Kazatsai Istvánnét, a helyi OTP-fiók vezető­jét, valamint Moór Nán­dort, a Zöldmező Tsz el­nökét jelölték, illetve vá­lasztották meg, a tanács­törvényben előírt titkos szavazással. A tíz napirend megtárgya­lása után Béki Ferencné mél­tatta az elmúlt ciklus ered­ményeit, melyekről a választá­sok alatt kiadott képes kiad­vány is tanúskodik, majd jó munkát kívánva kérte a jelen­levő tanácstagokat, hogy a jö­vőben ők is úgy dolgozzanak, mint azelőtt, azaz, mint elő­deik. Dr. Bencsik Mihály felszóla­lásában á választás előkészíté­séről és a választásokról szólt, amelyből a vecsési több mint négyszáz társadalmi aktivista is derekasan, ön felál dozóan, eredményesen kivette a részét. — Vecsés fejlődését — mon­dotta a továbbiakban — a já­rási vezetés igen jónak érté­keli. Részletesen szólt a járás fej­lődéséről és külön Vecsés eredményeiről. A vecsésiek példát mu­tattak abban, hogyan kell együttműködni a társadal­mi és gazdasági szer­vekkel. Az együttműködés eredménye a község váro­siasodása. Legyenek igényesek a vezetők­kel szemben, támogassák, de bírálják is őket. A most meg­választott vezetők pedig ve­gyék igénybe minden vec6ési lakos becsületes és jó szándé­kú támogatását — fejezte be nagy tetszéssel fogadott hozzá­szólását a hivatal élnöke. Kovács György Három nyilatkozó diák ki iskolatelevízió stábja Monoron A PEDAGÓGUSOK FÓRUMÁBAN LÁTHATJUK Televíziós „hadszíntérré” változott a minap a monori gimnázium udvara. Az iskola­Lány a munkásszálláson Mégis találkoztak Hosszúra, nagyon hosszúra nyúlik a búcsúzás. A kilincset nehezen engedik el a bütykös, rágémberedett ujjak. Még min-, dig invitálna beljebb. Haját már nem tartja össze a csontpánt, kibomlik, átned­vesedik a szeme alatt. Aztán mégiscsak megnyugszik. Elen­ged. Vissza-visszanézve, lá­tom, hogy törpül a kerítéslé­cek mögött de utolsó, kérlelő szavait még mindig hallani vé­lem. — Keresse fel őt, tudja meg, hogy van, mi lett vele... hi­szen mégiscsak a lányom ... Mi lett vele? Ott, ahol a Nyugati pályaudvar füstje le­beg, egy munkásszálló hali­jában találkozunk. Amit sejtettem, beigazoló­dott. Rosszul időzítettem. Sza­vainkat zsivaj, rexcsattogás za­varja, s mikor édesanyjáról te­szek említést, még rosszabbá válik a helyzet. Cigarettát bab­ráló ujjai idegesen remegnek. Az indulat később a csikket a tartóba ejti, de a füst még fel­erőlködik, tétován kérdőjelet formál. Ahogy arca, tekintete is. — Tényleg az anyám küldte ide? Furcsa... Hiszen ő min­dig a tehetetlen, reménytelenül széttárt karú ember szerepét játszotta. Merthogy elvégre ne­kem nem is az édesanyám ... Nem tudom, hogy magának mit mondott, mivel áltatta önt, csak azt tudom, hogy nekem sohasem mondott igazat. Az igazság részeg apámból for­dult ki egy estén, apámból, aki hajamnál fogva rántott maga elé, s rámüvöltött: „Elég volt a tizenhét év óta tartó hazug­ságból! Te csak rám fogott gyerekem vagy. egy félresik- lott, régi viszony kísértő emlé­ke. Anyád sem édesanyád, s ö nekem a feleségem sem, csak együtt élek vele. Ezért üdúl- tettünk annyit rokonaidnál...” Kérdezem ezek után, nem volt-e talán ennyi is elég az összeroppanáshoz? Az elmene­küléshez Monorról? Elhallgat, a rex kattogását hallani megint. Szemben, az asztalon, vízzel félig telt po­hár. Továbbfolytatásra kész­tet. — Ugyan ... Az a méreg­pohár akkor nem szándékos volt. Tudtam, mi a határ... Tehetetlenségemben csak döb­benetét akartam kelteni ben­nük, ráébreszteni őket arra, ha megtagadnak is, akkor is a lá­nyuk vagyok! Az ő lányuk! Hozzájuk tartozom! Most már belátom, önáltatás volt. Apám csak percig, pillanatig volt megdöbbent állapotban, amíg újból nem nézett a pohár fe­nekére. Akkor azt mondta, há­la az égnek... Minek foly­tassam? — Elárulhatom, hogy azóta az apja elköltözött. Végleg. Vissza kell térnie, van már otthon helye. Láng lobban, újabb. Ki tud­ja, hányadik cigaretta ez már. — Kár volt mindezt elmonda­nia ... Engem itt befogadtak. Segítettek a munkatársaim, patronál ma is a KISZ. Töb­bet tettek értem, mint ők 17 év alatt... Egy idős házaspár felajánlotta, hogy lakjam ná­luk. Talán lakásom is lesz így idővel... Kár volt, nagyon nagy kár, hogy most újból fel- szagatta ezeket a sebeket. Hi­szen tulajdonképpen vérsze- rint sem ide, sem oda nem tartozom. De Itt már megszok­tam. Két hét múlva kaptam a hírt: az anya és a lánya talál­kozott. Baky László televízió stábja, Csonka Er­zsébet szerkesztő riporter, Orbók Endre rendező és Ko­csis Jenő operatőr látogatott el a községbe. Három diákot kértek fel az Ady Endre úti iskolából interjúalanynak. Krizsán Magdi, Pleszkán. Frici és Keresztessy Árpi csak 'az első kérdés után volt za­varban, később eltűnt a lám­paláz, és gördülékenyen vála­szoltak. — Mit csinálsz szabad idődben? — kérdezte Csonka Erzsébet Árpitól. — Olvasok, kerékpározok. Naponta másfél-két óra jut minderre, bár lehetne több is. — Mi szeretnél lenni? — Agrármérnök — hangzik a határozott válasz. — Mostanában sok szó esik a tanulók túlterheléséről — mondja két felvétel közötti szünetben Csonka Erzsébet szerkesztő riporter. — Mi is arra vagyunk kiváncsiak, van-e elég szabad idejük a gyerekeknek, jut-e elég ide­jük a testedzésre. A válaszok különbözőek.-7- Körülbelül tízperces film készül itt — veszi át a szót Orbók Endre. — A Pedagógu­sok fóruma című műsor ke­retében vetíti majd a televí­zió. A stúdióban zajló vitának kiegészítő része lesz. Krizsán Magdi áll a kamera előtt. Határozottan válaszol a feltett kérdésekre. A rendező és a riporter elé­gedetten szól mindhármukról: jó interjúalanyok voltak. tóér) 1

Next

/
Thumbnails
Contents