Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) Lenin emlékének tisztelegve Az ifjúmunkások politikai aktivitása Fodor László korreferátuma a megyei elméleti konferencián Mint arról már hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága, V. 1. Lenin születésének 103. évfordulója tiszteletére, elméleti kon­ferenciát rendezett „A munkásosztály vezető szerepe — A tár­sadalmi fejlődés hatása a munkásosztályra Pest megyében'’ című témából. Dr. Pethő György kandidátusnak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorának e című referátumához hat korreferátum hangzott el. Ezúttal Fodor Lászlónak, a megyei pártbizottság tagjának, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárának „Az ifjúmunkások politikai aktivitása és munkássá válásuk folya­matának néhány kérdése’’ című korreferátumát ismertetjük. A MUNKÁSSÁG nemcsak társadalmi szerepét, hanem létszámát, a munkamegosz­tásban elfoglalt helyét tekint­ve is a legnagyobo társadal­mi erővé vált Pest megyében. Jelentősen megnőtt az ifjú­munkások száma, csaknem egyharmadá t teszi ki a me­gye egész munkásságának és mintegy 60 százalékát a me­gyében élő 15—29 év közötti fiatalok összlétszámának. A felnőtt munkásokhoz hason­lóan, a fiatalok többsége is a megyén kívül — főleg Bu­dapesten — vállal munkát, ám a megyében dolgozók szá­ma még így is megközelíti az 50 ezret. A MUNKÄSIFJÜSÄG FEJ­LŐDÉSÉNEK irányát alapve­tően a munkásosztály fejlő­dése határozza meg; a mun­kásfiatalok többségének ér­zés- és gondolatvilága azonos vagy sok vonatkozásban meg­egyezik a munkásosztály egé­szének gondolatvilágával. Ök már a szocialista építés kö­rülményei között nőttek fel; szemléletüket alapvetően a szocialista építőmunka, a mai társadalmi viszonyok alakít­ják. Műveltebbek és igénye­sebbek a korábbi ifjúmun­kás nemzedéknél. Világnéze­tük, munkaerkölcsük, maga­tartásuk kedvezően fejlődik. Ám látni kell, hogy rájuk is hatnak a társadalom belső el­lentmondásai, a régi és az új harca, az iskolai nevelés hi­bái, a kapitalista köryezet- ből beszűrődő nézetek. A tár­sadalom által nyújtott lehe­tőségeket becsülik, élnek is velük, bár — igényeikhez vi­szonyítva nem tartják azo­kat mindig kielégítőnek. Ha a munkásfiatalok társa­dalmi tevékenységét vizsgál­juk. az általános megítélés kedvező, azonban egyes ré­tegek és csoportok politikai tudatossága, aktivitása még nagy eltéréseket mutat. Más szóval: a tudatos politikai cselekvés az ifjúságnak még kisebb részére jellemző. A po­litikailag legtudatosább, leg­inkább tettre kész réteget a szakmunkások alkotják. Több­ségük egyaránt aktívan Vesz részt a termelőmunkában, a mozgalmi tevékenységben és a közéletben. Közülük sokan bekapcsolódnak . a párt, a szakszervezet, a KISZ és más társadalmi szervezet munká­jába. Bizonyítja ezt az is. hogv az elmúlt években je­lentősen emelkedett a közélet különböző fórumain szereplő fiatalok száma. A FEJLŐDÉS ELLENÉRE IS látni kell, hogy ma még elég magas a társadalmilag kevésbé aktív, a közösségi munkától visszahúzódó fia­talok száma. Alkalmanként ugyan részt vesznek a köz­ügyekben. jó néhányan tag­jai az ifiúsági szervezetnek is de a politikai-mozgalmi te­vékenység még nem vált belső szükségletükké. Ezek a fiata­lok alapiában becsületesek jóindulatúak, munkájukat rendesen végzik. A munká­hoz való viszonyuk olyan té­nyező. amelvet e fiafa'ok ne­velése. a velük való differen­ciáltabb foglalkozás érdeké­ben a gazdasági, a párt- és társadalmi szerveknek az ed­diginél io hban figyelembe keú venniük. Ez a kevésbé aktivizálható réteg elsősorban a szakmun­kásom legfiatalabb korcso­portjából és a betanított munkásokból tevődik össze. Az igazsághoz tartozik, hogy passzivitásuk nem mindig az ó hibájukból ered. Sok közöt­tük a bejáró munkás, a fia­tal házas és a kisgyermekes anya. A velük való foglalko­zás célszerű formái, módsze­rei pedig még sem az állami, sem a társadalmi szerveknél nem alakultak ki megfelelően. A szám szerint legkisebb — de hatásában jelentős — cso­portot a nehezen vagy egyál­talán nem aktivizálható fia­talok alkotják. Közéjük tar­toznak — mindenekelőtt — a segédmunkások; egyrészt, mert műveltségi szintjük a legalacsonyabb, másrészt, mert ők kerülnek ki legke­vésbé éretten a család és az iskola hatósugarából. Vi­szonylag közöttük a legtöbb a fegyelemsértő, s az úgyneve­zett „vándormadár”. A munkásifjúság politikai aktivitásának megítélésekor éppúgy figyelembe kell venni a megyénkben kialakult sajátos körülményeket, tényezőket, mint a felnőtt munkások ese­tében. A főváros közelsége nagy hatással van a fiatalok magatartásának, ízlésének, gondolkodásának kialakításá­ra. E hatások kedvezőek és kedvezőtlenek. Kedvező pél­dául, hogy a megye ifjúsága korlátlanul jut munkaalka­lomhoz. Ugyanez a tény vi­szont kedvezőtlen is, mert ke­vésbé sarkallja őket szakmai ismeretszerzésre, a munkában való helytállásra, szorgalom­ra, fegyelemre. A fővárossal való intenzív érintkezés hatá­sára a fiatalok önállóbbak, igénylik a kulturáltabb élet- körülményeket — kiforratlan­ságuk miatt ugyanakkor köny- nyebben megtévesztik őket a felszínességek, szívesebben át­veszik a nyugati életforma íz­léstelen hóbortjait. A bejáró munkásfiatalok munkaerköl­cse lényegébal megegyezik az ifjúmunkásokra általánosan jellemző munkamorállal. Po­litikai, közéleti aktivitásuk azonban nem kielégítő. Neve­lésük főként azért okoz gon­dot, mert sem munkahelyük­höz, sem lakóhelyükhöz nem kötődnek eléggé. A MUNKÁSOSZTÁLY UTÁNPÓTLÁSÁNAK más, az iparon kívüli területekről biz­tosítható tartalékai lényegé­ben kimerültek. Az utánpótlás a jövőben szinte kizárólag a fiatal munkásnemzedékből kerülhet ki. Ez a tény arra fi­gyelmeztet, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a felnövek­vő munkásnemzedék nevelé­sére. A munkássá válás folyama­tában nagy szerepe van a közvetlen környezetnek: a csa­ládnak, az iskolának, a mun­kahelynek, a társadalmi és tö­megszervezeteknek. A felté­telek közül pedig a szakmun­kásképzés és a munkahelyi be­illeszkedés igényel az eddigi­nél is nagyobb figyelmet. A munkássá válás egyik leg­fontosabb szakaszát a szak­munkástanulóként eltöltött évek alkotják. A fiatalokat ekkor érik először azok a ha­tások, amelyek a munkásosz­tállyal való közvetlen kapcso­latot jelentik. Itt jutnak elő­ször a fizikai munka megbe­csülésének élményéhez, a Nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap Ma: ifjúsági nagygyűlés a gödöllői egyetemen munka szépségének, örömei­nek megismeréséhez. A szak­munkástanulók létszáma a megyében jelenleg több mint nyolcezer, minden száz álta­lános iskolát végzett fiatal kö­zül 47 tanul szakmát. Többsé­gük szorgalmasan, becsülettel készül hivatására. Világnézeti, politikai és erkölcsi nevelésük azonban nem megfelelő szín­vonalú, hiányosan készítik fel őket a munkáséletre. Fel kell venni a harcot a fizikai munkások megbecsü­léséért. Meg kell végre terem­teni a fizikai munkás, a szak­munka társadalmi rangját, presztízsét. És meg kell javí­tani a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeit! A MUNKÁSSÁ VÁLÁS FO­LYAMATÁNAK nem kevésbé fontos szakasza az üzemi mun­ka megkezdése. A fiatalok többsége izgatottan várja a ta­lálkozást első munkahelyével, szakmai környezetével, készül az első feladatra. Általános ta­pasztalat, hogy a munkásfia­talok pályakezdése rendszerint ellentmondásos, konflikusokkal telített folyamat. Nem ritka eset, hogy a fia­talokat besorolják egy munka- területre, és nem kapnak lehe­tőséget, hogy megismerjék, ki­próbálják saját képességeiket. Nem tájékoztatják őket kel­lően a vállalat feladatairól, a munkahelyi szokásokról, a várható keresetükről, érvénye­sülési lehetőségeikről, azok feltételeiről, nem ismertetik meg őket munkatársaikkal, vezetőikkel. Mindez megnehe­zíti a beilleszkedést, s gyakran válik a munkahelyváltoztatás, okává. A LEGTÖBB EREDMÉNYT azok az üzemek érték el, ame­lyekben a fiatalok idősebb munkatársaikkal közös szQcia- lista brigádokban dolgoznak. Itt harmonikus munkatársi, elvtársi és baráti kapcsolatok alakulnak ki. A fiatal munkás­nemzedék jó tulajdonságait éppen a szocialista brigádmoz­galom képes legjobban kibon­takoztatni, a munkássá válás folyamatát egv ilyen közösség tudia leginkább megkönnyí­teni. Tegnap országszerte, s így Pest megye több községében és városában rendeztek ün­nepséget a nemzetközi ifjú­sági szolidaritási nap alkal­mából. Az ifjúsági gyű­léseken, nagygyűlések — többek között Szegeden, Nagykanizsán, valamint Mo- noron és Vácott — a hazánk­ban tanuló külföldi ' diákok képviselői is részt vettek. A fiatalok tiltakozó és együtt­érző táviratokat fogalmaz­tak, és ezeket a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség­hez juttatták eh Az idei szolidaritási világ­nap Pest megyében is a X. VIT-re való felkészülés jegyé­ben zajlott. A KISZ Pest me­gyei bizottságának kezdemé­nyezésére a munkahelyi és te­rületi KISZ-szervezetek má­jusban kommunista műsza­kokat rendeznek és az így befolyt összeget a világszoli­daritási alap javára fizetik be. Ebből az összegből fede­zik majd azoknak az afrikai országokban lakó fiataloknak a berlini VIT-en való rész­vételét, akik egyébként nem juthatnának el oda. A nemzetközi ifjúsági szó lidaritási nap megyei központi ünnepségét ma délután a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen rendezik. Július 6-tól Pécsi ipari vásár A mecsekaljai város készül kiemelt nyári eseményére, a július 6-a és 15-e között zajló IV. pécsi ipari vásárra. A rendező pécsi Idegenfor­galmi Hivatal tájékoztatása szerint az érdeklődés felül­múlta a korábbit. Százhuszon­öt hazai kiállító jelentkezett. Kétharmad részük budapesti, vagy más megyeszékhelyű cég. közülük csaknem félszáz elő­ször szerepel Pécsett. A külföldi- kiállítók közül a jugoszlávok részvétele már ha­gyományos. Déli szomszédor- szágunk több mint 20 vállalat­tal képviselteti magát. Először szerepel viszont Finnország Pécs finn testvérvárosából, Lahtiból, hat céget várnak. Ér­deklődtek olasz, lengyel, NDK. NSZK és csehszlovák cégek is. Átadás: ma Kombinát a dabasi határban Egy beruházás és a kiváló ám Kettős ünnep ez, megtoldva a húsvét ugyancsak kettős ün­nepét: ma megtörténik mű­szaki átadása annak a ser­téstelepnek, amely legalábbis egyik jelképe, s remélhetően gyarapító forrása lesz a most kiváló szövetkezetté nyilvá­nított dabasi Fehér Akác Ter­melőszövetkezetnek. Ez a cím, ha úgy tetszik, rang, bízvást a beruházási lendület elisme­rése is; annak a törekvés­nek, hogy a korántsem bő- markú határból a lehető leg­többet produkálják. Ennek je- j le, hogy a dabasi szövetkezet öntözését, öntözőberendezéseit bárki megirigyelheti; egyik következménye, hogy a gaz­daság tiszta vagyona 31, ár­bevétele 32 százalékkal nö­vekedett tavaly, s hogy egy esztendő alatt 23 784-ről 24 860 forintra emelkedett az átlagos személyes jövedelem. ISV-szisztéma De maradjunk a mai ese­ménynél, amely ugyan nem ígérkezik látványosnak — az 1800 fős tagságnak csekély hányada veszi észre valószí­nűleg. (Mint Márczis Antal, a februárban újabb négy évre titkosan és egyetlen el­lenszavazat nélkül megválasz­tott elnök elmagyarázza, jú­niusban, még az aratás előtt lesz a voltaképpeni megün­neplése a sertéskombinát fel­épültének : akkor meghívnak 400 tsz-tagot, s vagy 50 ven­déget is.) Az Ipar szerű Sertéstartó Vállalat — amelyet mezőgaz­dasági szövetkezetek alapítot­tak — szisztémájában épült a sertéskombinát. Néhány ilyen telepet már volt alkal­mam látni. így a nyáron a Dráva partján, a neves barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben kalauzolt végig ha­sonlóban L osonczi Mihály, az ottani elnök, aztán ugyan­ezeket a sátorformájú épít­ményeket láttam kiemelked­ni a zalai dombok közül, Sze- petneken is. Tehát megvan a tapasztalat, a gyakorlati aranyfedezet ahhoz, hogy a da- i basi kombinát is jól működ- , jön. De miért fogalmazok jövő időben? Hiszen bárhová lé­pünk be Kancsár János teen- nikus nyomában (az egész te­lep egy állatorvos, s három technikus irányításával mű­ködik). mindenütt egy folya­matos „üzem” látványa fogad bennünket. Teljes a kép: együtt van itt 600 anyakoca — a körforgás megindult im­már a „végtermékig”, hiszen... ... 1973-ban ötezer hízóser­tést, s hatszáz tenyészálla­tot, főleg kocát adunk el — mondja Márczis Antal. S már eddig is értékesítet­tek 380 hízósertést, s 76 te­nyészkant, amelynek minden egyes példánya 6 ezer forin­tot kóstál. (Nyugatnémet alap­anyagról van szó; ha az NSZK-ból vásárolják ezeket az állatokat, úgy 30—50 ezer forintot kell kifizetni mind­egyikért!) Jövőre érik el a ter­vezett 18—20 ezer hízót. Hatása a háztájivá S ez még mindig nem a tel­jes produktum: az új kombi­nát hatása túlnő a szűkebb értelemben vett közös gaz­daságon, s kiterjed — hogy szakszerű legyek — a közös­nek egyik üzemágára, a ház­tájira is, ami voltaképpen természetes, sőt szükségszerű. A Fehér Akác Tsz gazdasági helyzetéről a tagoknak át­adott zárszámadási beszámoló egyik passzusát igyekeznek érvényesíteni, amely így szól: „A közgyűlés támogatja a vezetőség azon tervét is, hogy kellő szervezettség mel­léit, 1973-ban megkezdi a háztáji gazdaságokban hiz­lalt sertések felvásárlását és értékesítését, hogy ezzel is biz­tosabbá tegye a háztáji gazda­ságok termelését”. Miképpen valósítják meg ezt? — A tsz szerződést köt tag­jaival a háztájiból származó sertések felvásárlására — mondja az elnök. — Ezeket az állatokat az Állatforgalmi Vál­lalatnak, illetve a hernádi Március 15. Tsz-nek adjuk el. Megkérdezheti, hogy mi az együttműködésből a tagok elő­nye? Utalványt kapnak két mázsa hízótápra, amit a szö­vetkezet nyújt nekik, továbbá 300 forint előleg is jár serté­senként. Garantálja a tsz az átvételt, s azonnal fizeti is az ellenértéket. Ha pedig tenyész­Húsz éve vette fel Lenin nevét a Diósgyőri Kohászati Művek A gyár dolgozóinak kérését teljesítve, a kormány húsz éve, 1953. április 24-én kelt ha­tározatával engedélyezte, hogy a Diósgyőri Kohászati Művek Lenin nevét viselje Az ország egyik legrégibb kohászati üzeme az eltelt két évtized alatt hatalmasat fejlő­dött A nyersvas és az acél termelése csaknem megkét­szereződött, a hengereltáru­termelés pedig háromszorosá­ra növekedett. A vállalat áru­termelése az idén már megkö­zelíti az egymillió tonnát. Ugrásszerűen emelkedett a diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek exporttermelése: jelenleg mintegy hatvan országba szál­lítja termékeit, az idén három­százhetvenezer tonna mennyi­ségben. A gyár nyolcszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját és ma­gáénak mondhatja az MSZMP kilencedik kongresszusára ala­pított kongresszusi zászlót is. sertése van a tagnak, úgy a tsz-től minden takarmányt megkaphat, még a zöld lucer­nát is, hivatalos áron. Azt sze­retnénk, ha a tagok a kombi­nátban tartott nyugatnémet sertést elterjesztenék, s ily módon a környéken ez a jobb minőségű anyag válna uralko­dóvá. Gondolkozunk azon is, ho’gy ebben, illetve a régi ál­lomány lecserélésében részje­gyes módszerrel tesszük anya­gilag érdekeltté az embereket. Százmilliós befektetés A kombinát 84 millió fo­rintba került, ám az úgyneve­zett forgóeszköz-szükséglettel egyetemben 100 millió forint­ra növekszik a beruházás ér­téke. Évente 2 ezer tenyész- anyagnak való állat hagyja majd el a kombinátot, a töb­bi vágóhídra, s exportra megy. S ha megvalósul, hogy az egész környék egyazon fajta sertést hizlal, abból sok előny származik, hiszen az ISV- szisztéma lényege: azonos fajta, azonos tartási mód, azo­nos — és állandó — minőség a fogyasztóknak. De hogy ez a mai — sze­rény — ünnep nem jelenthet holmi szünetet a beruházá­sokban, arra Ismét ama köz­gyűlési beszámolót hívom ta­nulságul: „A közgyűlés... fel­hívja a vezetőséget, hogy 1973—74-ben az állattenyész­tés ágazatai közül alapvetően a sertéstenyésztésre és hizla­lásra, valamint a juhtenyész­tésre és a juhászat jövedelme­zőségének további növelésére összpontosítsa a szakmai és gazdasági erőforrásokat, és támogatja a vezetőségnek azon elgondolását, hogy 1973-ban megkezdi a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését is.” Sertés, juh, szarvasmarha — lesz mindehhez elégséges táp­lálék? A közgyűlésen megtár­gyalták, hogy külön takar­mány- és malomipari ágazat­ként, korszerű szárító-keverő berendezést, 360 vagonos mag­tárat építenek, ily módon a takarmányokat kedvezőbben lehet értékesíteni. — Éppen a zárszámadáskor vált határozattá az is —mond­ja Márczis Antal —, hogy kor­szerűsítendő az öntözőrend­szerünk. A következő nagy beruházásunk az öntözés lesz; az egész határt egy műszer­házból, gombnyomással kí­vánjuk majd „vezérelni”. Vi­zünk van, magas errefelé a ta­lajvíz. Víz, takarmány, állat — íme, a nagy folyamat alfeje- zetei. Ügy tapasztaltam, hogv okszerű előrelátással illesztik egymáshoz őket — ugyanígy okkal nyert tehát kiváló címet a dabasi szövetkezet. Keresztényi Nándor 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents