Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-25 / 95. szám
Leonyid Bmsnyev májusban az NSZK-ba látogat Kedden este Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev, az S’ZKP Központi Bizottságának főtit- kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja május 18-án a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. A moszkvai rádióban felolvasott hivatalos közlemény szerint a látogatás május 22-ig tart, tehát mintegy ötnapos lesz. Leonyid Brezsnyevet Brandt, az NSZK kancellárja hívta meg az 1971 szeptemberi! oreandai találkozó idején. A néhány soros moszkvai közlemény nem tartalmaz részleteket Brezsnyev nyugat- németországi programjára vonatkozóan, de minthogy az utat nem minősíti hivatali« látogatásnak, valószínű, hogy az idő jelentős részét — akárcsak Qreandaban — Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt négyszemközti, illetve szűk körben lefolytatott megbeszélései töltik majd ki. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a hivatalos bejelentés is hangsúlyozza: Brezsnyev nem csuVéletlenül számonkárve N ehezen kapcsolható egymáshoz a két szó, hiszen a véletlenül, az esetlegesen, a találomra aligha köthető össze a számonkéréssel, amelynek rendszeresnek, alaposnak, sokrétűnek kell lennie. Kellene. Ma az ellenőrzésnek, a számonkérésnek mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben s a költség- vetési egységeknél vannak ugyan meghatározott keretei, de azokon belül meghökkentően nagyok az eltérések. Rendelkezések írják elő például, hogy a tanácsoknak a hatáskörükbe tartozó vállalatoknál, önálló költségvetési gazdálkodó egységeknél rendszeres felügyeleti vizsgálatot kell végezniük, ami a tevékenység valamennyi területét felöleld. (Pénzügyi revízióra ugyanis évente sort kerítenek.) Ennek ellenére megtörténik, hogy a megyében négyévente jut erő egy-egy vállalat átfogó felügyeleti vizsgálatára. S hogy nem sűrűbben, az legkevésbé az akaraton múlik. Csupán tavaly nyílt mód arra, hogy csekély mértékben növeljék a megyei tanács vb pénzügyi osztályának létszámát, az új emberek kizárólag revíziós feladatokkal foglalkoznak. Nőtt a létszám? Hiszen „így is sok az ellenőr"! Az idézőjelbe tett mondat sűrűn hallható, a felületes közvélekedés tükrözőjeként. Tehát több revizor kellene? Szükség van az apparátus ésszerű megerősítésére is, hiszen az új tanácstörvény életbe lépése, azaz 1971 áprilisa óta nagymértékben bővült a tanácsok hatásköre, intézmények sokasága került felügyeletük alá, s ez a lista tovább gyarapodik, legutóbb például a szakmunkásképzés intézményeivel, majd a különböző egyesületekkel, közöttük a sportkörökkel. Ma nincs összhangban az elvégzendő feladat s a végrehajtást biztosító apparátus ereje között. Ezért, hogy papíron létezik ugyan a jog és kötelezettség, a gyakorlatban viszont nem csökken —sőt egyes területeken növekszik — a két-négy éve nem ellenőrzött gazdálkodó egységek száma, ahogy az egészségesnél nagyobb a mentesítések aránya szintén. Az ellenőrzés csak akkor lehet hatásos, ha rendszeres. Nem pusztán azért, mert kezdeti szakaszában föltárhatja a hibás gyakorlatot — az esetleges visszaélésekről nem beszélve —, hanem mert lélektani hatásával nagy befolyást gyakorol a mindennapi tevékenységre. T ermészétesen nagy szerepe lenne az iparban, a mezőgazdaságban, a költségvetési szervezeteknél a belső ellenőrzésnek. Lenne, a feltételes mód, sajnos, indokolt. A belső ellenőrzés ugyanis ma még gyenge, kivételektől eltekintve nem képes I ellátni feladatát, s ezt — l végletes példákként — hosszú éveken át folytatott visszaélések kései leleplezései bizonyítják. Két utat keli tehát járni. Erősíteni a belső ellenőrzés szervezetét, megbízhatóságát — s ez, mi tagadás, sok vitára ad okot, nem minden alap nélkül —, a helyi érdekektől való függetlenségét, s ugyanakkor megszilárdítani a tanácsok revíziós apparátusát, képessé tenni arra, hogy a jogszabályokban meghatározott időközökben lefolytassa a felügyeleti vizsgálatot minden helyen. Ez utóbbi végképp elengedhetetlen. A rossz, áttekinthetetlen belső szervezet, a laza gazdálkodás, a hizonylati fegyelem megsértése szinte fölkínálja a lehetőséget a visszaélésre. Ez vezet oda, hogy legtöbbször a külső revízió tárja fel azt, amit a tisztességes, rátermett helyi vezetés nem is engedne meg, de amit az ügyeskedő vagy pipogya vezetés lehetővé tesz. Ilyen esetekben kár lenne a belső ellenőrzésben reménykedni. A társadalmi érdekeknek csakis az adott helytől független elszámoltatás szerezhet érvényt, s itt időzzünk el néhány gondolat erejéig. Az ellenőrzés ugyanis nem öncél, nem az „íróasztalok gyarapítása”, hanem fontos politikai, gazdasági teendő, összetett feladat, amely — egyrészt — bizonyítja a társadalomnak, a szűkebb és tágabb közösségnek, hogy az állam javaival csak becsülettel sáfárkodhatnak azok, akiknek ezt a kezükre bízzák, s amely — másrészt — ugyanakkor gazdasági tekintetben is érvényesíti a közérdeket, az anyagiak legcélszerűbb, rendeltetés- szerű felhasználását. L ehetetlen olyan ellenőrzési rendszert kidolgozni, amely eleve kizárná a visszaéléseket, de azit ma jogos követelménynek tarthatjuk, hogy korszerűsíteni kell az ellenőrzés egész szervezetét, összhangot teremtve az elvégzésre váró — előírt — feladatok és a ténylegesen rendelkezésre álló lehetőségek között. Ennek vannak törvényi feltételei, de szűkebb', megyei s helyi teendői is. Ez utóbbiak között például vizsgálatra szorul a revizori gárda túl nagy fluktuációja, az összeférhetetlenség elvének rugalmas alkalmazása — mert kisebb településeken ez bizony nem egyszerű —, a mentesítések indokoltsága, összefüggése a gazdasági eredményekkel, a tanácsi szakosztályok — különösen a városi apparátusok — szerény ügybuzgalma az ellenőrzésekkor, mondván, „az a pénzügyiek dolga”, az utóvizsgálatok megbízhatóbb rendszerének kialakítása s így tovább. Mindehhez idő kell. S még valami. A jelenleginél jóval nagyobb figyelem. Mészáros Ottó pán pártfőtitkári minőségben utazik, hanem a kollektív szovjet államfői testületnek, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjaként is. A látogatás lehetősége már hetek óta erősen foglalkoztatja a szovjet főváros politikai köreit, hiszen bármennyire kedvezően alakultak a két ország kapcsolatai 1970. augusztus 12-e, a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása óta eltelt időszakban, mégis tény, hogy ilyen magas tisztségeket betöltő szovjet államférfi most első ízben látogat az NSZK-ba. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt májusi eszmecseréin a gazdasági kapcsolatok kérdésein kívül — mint az előzetes szovjet kommentárokból kitűnik — nagy hangsúlyt kapnak majd Európa aktuális problémái is. Közöttük a helsinki biztonsági konferencia problémaköre, a KGST és a Közös Piac tagállamai közötti kapcsolatok, a két Németország ENS'Z-felvételének kérdései. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ A/)$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. ÁPRILIS 25., SZERDA A Varsói Szerződés tagállamainak egyezménye 1973. április 24-én Moszkvában aláírták a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői vezérkarának és más irányító szerveinek jogképességéről, kiváltságairól és sérthetetlenségéről szóló egyezményt. Magyar részről az egyezményt Marjai József külügyminiszter-helyettes írta alá. Az egyezmény aláírásánál jelen volt Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződésben részt vevő államok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a résztvevő országok moszkvai nagykövetei és az egyesített fegyveres erők vezérkarának képviselői. • • Ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Kedden — a Parlament épületében — ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront és a nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, s bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a béke, a biztonság, az együttműködés további térhódításának változatlanul nélkülözhetetlen feltétele a néptömegek cselekvő támogatása. Nagy János külügyminiszterhelyettes időszerű nemzetközi kérdésekről szóló táiékoztatóTIZENEGYEDSZER IS Kiváló a !Ü@-as Volán Ünneplőbe öltözött emberek j foglalták él az Uránia Film- színház széksorait kedd délelőtt, amikor Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes elismerő szavak kíséretében átadta a megyét ellátó 20-as Volán igazgatójának a kiváló vállalat kitüntetést. A több mint ötezer dolgozót foglalkoztató vállalat immár tizennegyedszer nyerte el a kiváló címet, ami azt bizonyítja, hogy jól egybeforrt a dolgozó kollektíva és a vezetés. Az elmúlt évi eredmények közé tartozik, hogy 5 százalékkal nőtt a teljesítmény, ugyanakkor jelentősen csökkent az utasok panaszainak száma. A korábban ismételten visszatérő gondok a váci, szobi járás közlekedésében megszűntek. Érd, Dunakeszi, Óbuda térségében pedig az előző évinél több autóbusz közlekedett, s a csúcsidőben gyakran pótkocsit is kapcsoltak a járművekhez. A csúcsforgalom zsúfoltságának csökkentésére hat új autóbuszt vásároltak, amellyel az elővárosi járatokat tehermentesítik. A menetrendszerűség fokozására a korábbihoz képest 173 munkás-, 17 tanuló- és 59 egyéb, főleg üdülőjáratot Indítottak. A metró átadásakor, 1972. december 22-én bevezették a periodikus közlekedést Budapest, Szentendre között. Az utasok kérésére a megyei járatok útvonalán 38 új megállóhelyet létesítettek. A vállalat minden szempontból igyekezett az utasok kényelmét fokozni. A tavalyi ' tavaszi technikai szemlén (amelyet minden évben megrendez a tröszt) az első helyezést érte el a 20-as Volán. S nem véletlenül: az elmúlt évben nem történt műszaki hibából származó baleset. A közúti balesetek száma egyébként is csökkent. A kocsik esztétikai színvonalának növelésére Budapesten és Szentendrén mosópályát építettek, Zsámbékon is megkezdték egy mosópálya alapozását. Az autóbuszpark 45 százalékát átfényezték. A kiváló cím elnyeréséhez legjobban a zsámbéki önálló főnökség és az ipari üzemegység járult. A vállalat idei terveiben szerepel a váci műszaki telep felépítése és üzembe helyezése. A következő hónapokban előkészítik a szigethalmi, mo- nori és ceglédi telep jövőre kezdődő beruházásait. Cz. V. \i élelmiszergazdaság megyei kitüntetettjei A szocialista munkaversenyben tavaly elért eredményeikért kiváló vállalat, szövetkezet, illetve intézet címmel tüntetett ki a mezőgazdasági és élelrrtezásügyi miniszter számos Pest megyei vállalatot, gazdaságot. Az oklevelet és a vele járó pénzjutalmat a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, FaBánúti rizling lesz A szentniártonkátai Kossuth Tsz 126 holdas szőlőültetvényén már kötözik a bánáti rizlinget termő vesszőket. A tízéves telepítés — az elmúlt évvel ellentétben — jól telelt, a terméskilátások kedvezőek. Ekés János felvétele és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete elnökségével, illetve az illetékes kerületi tsz-szövetségek előterjesztésére, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben adományozták a Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Tangazdaságnak, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnek, a Pest megyei Tanács IV. számú Sütőipari Vállalatának. A megyei termelőszövetkezetek közül — mint korábban hírül adtuk — 15 gazdaság érdemelte ki a kiváló szövetkezet címet. A Budapest környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének előterjesztése alapján a kiváló címet adományozta a miniszter a tárnok-sóskúti Egyesült Tsz-nek, a da- basi Fehér Akác Tsz-nek, a pomázi Petőfi Tsz-nek, a du- navarsányi Petőfi Tsz-nek, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz- nek, a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz-nek, a hernádi Március 15. Tsz-nek. A Dél-Pest megyei tsz-szövetség előterjesztésére az albertirsai Dimitrov Tsz és Szabadság Tsz, az abonyi Üj Világ Tsz, a kő- cseri Űj Élet Tsz, az Észak- Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének előterjesztése alapján pedig a vácszentlászlói Aranykalász Tsz, a püspökhatvani Űj Barázda Tsz, a fóti Vörösmarty Tsz, a kerepesi Szilas- menti Tsz kapott kiváló címet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevélben részesítette a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot és a monori Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatot. A szakma kiváló brigádja kitüntetésben részesült a Pest megyei Gabonafelvásárló és Gabonafeldolgozó Vállalat Gabesitz tmk szocialista brigádja. ját hallgatta meg először a bizottság. Dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, a nemzeti bizottság titkára, az európai biztonságért és együttműködésért folytatott hazai és nemzetközi társadalmi akciókról tájékoztatta a megjelenteket. Részletesen szólt a Brüsz- szelben működő nemzetközi bizottság tevékenységéről és a magyar nemzeti bizottság képviselőinek nemzetközi fórumokon végzett munkájáról. Ezután felszólalások hangzottak el: Dr. Káldy Zoltán- evangélikus püspök a béke oszthatatlanságát hangsúlyozta, majd vázolta az egyházi békeerők törekvéseit a kontinens biztonságáért, a bizalom légkörének megszilárdításáért. Dr. Simái Mihály, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára a nemzetközi és hazai békemozgalom feladatairól, a moszkvai világkongresszus jelentőségéről és célkitűzéseiről beszélt, majd az ENSZ-társaságok jelentős tanácskozásairól számolt be, amelyek a béke és biztonság ügyét támogatták. Kovács László, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője arr ról beszélt, hogy az ifjúság is növekvő felelősséggel vesz részt a békéért, a biztonságért, az együttműködésért küzdő akciókban, s készül a békét és a biztonságot hirdető X. berlini világifjúsági találkozóra. Garai Gábor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkárhelyettese az európai költők békedemonstrációiról, köztük a Budapesten nemrégiben megtartott III. európai költőtalálkozóról és annak pozitív tapasztalatairól tájékoztatta a bizottságot. Az ülésen elnöklő Kállai Gyula javaslatára dr. Bartha Tibor református püspök és dr. Berecz János titkár kapott megbízást, hogy a brüsszeli nemzetközi titkárság májusi ülésén a magyar nemzeti bizottságot képviselje. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága az ülésen állást foglalt fontosabb nemzetközi kérdésekben. (Az állásfoglalásokat lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Lengyel műszaki és gazdasági napok Budapesten, a Technika Házában tegnap megkezdődtek a lengyel műszaki és gazdasági napok. A megnyitón Kazimierz Olszewski és Vályi Péter miniszterelnök-helyettesek mondtak beszédet. (Az eseménysorozatról beszámolónk a 2. oldalon.) Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ménesi úti kollégiumába látogatott. Bíró József külkereskedelmi miniszter kedden reggel Algírba érkezett. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével kedden küldöttség érkezett Spanyolországba. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg kedden délután Moszkvában a népgazdasági kiállítás területén a magyar gáz- és olajvezeték-műszerek és automata készülékek árubemutatóját.
