Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-21 / 93. szám

Versenyző vőrőskeresztesek Jól szerepeltek Nyársapáton vetélkedőn vet­tek részt az ifjúsági vöröske­resztesek, hogy tanúságot te­gyenek gyakorlati és elméleti ismereteikről. A zsűri elnöke, dr. Gyáfrás Sándor körzeti orvos megdicsérte az igen jól szereplő, igyekvő huszonöt fiatalt. Az első és a második helyezett csoportoknak 'az út­törőcsapat ajándékot adott. Jó véleménnyel volt a ta­pasztaltakról a bíráló bizottság valamennyi tagja, köztük az iskola igazgatója, a községi védőnő és a körzeti betegápo­lónő is, valamint a pedagógu­sok népes csoportja, mely szinte együtt izgult a verseny- tő kis tanítványokkal. Kitüntetések — KISZ-tagoknak A KISZ járási bizottsága kedden, április 24-én, kibőví­tett ülést tart. Az ifjúság kul­turális tevékenységének érté­kelése szerepel napirenden, különös tekintettel a KISZ tömegbefolyására és a közsé­gi művelődési intézmények ifjúságcentrikusságára. A nemzetközi ifjúsági szo­lidaritási napon tartandó XlSZ-bizottsági ülésen kitün­tetéseket adnak át. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS és CESLE^MRÖsRESzfeRE XVII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1973. ÁPRILIS 21., SZOMBAT CEGLEDBERCEL Bővíteni ke!! a szolgáltatásokat AZ ÚJ TANÁCS TERVE/ PAPRIKÁT, RETKET, sa­látát szednek a ceglédi terme­lőszövetkezetekben, hogy az ünnep előtti napokban a pia­cot kellően ellássák. Az utób­bi évek tavaszához hasonlít­va, mennyiségben, minőség­ben és árban megfelelőbb a primőrkínálat, és burgonyából, zöldségből, káposztaféléből is van elegendő. A napokban tartották Ceg- léábercelen a községi tanács alakulóülését, melyen megvá­lasztották a község függetle­nített vezetőit, Kárpáti Antal tanácselnököt, Halász József tanácstitkárt és Ádori Károly- né megyei tanácstagot. A ta­nácsülés szünetében Kárpáti Antallal beszélgettünk az el­következő négy év feladatáról, a falu jövőjéről. — A legnagyobb gondunk — mondotta —, hogy az eljáró dolgozókat, a mint­egy- 1500 embert, mi­ként tudnánk helyben foglalkoztatni. További feladatunk a nők fokozott bevonása a termelőmun­kába. Gond az intézmény* hálózat fejlesztése, a köz­ség ivóvízellátásának vég­leges megoldása és az áruellátás javítása is. — Szükség lesz az általános iskola bővítésére, legalább nyolc tantermes épületre. Ki kell alakítanunk a pedagógus , törzsgárdát, melynek egyik feltétele az, hogy megfelelő szolgálati lakások álljanak rendelkezésünkre. — A helybeli pedagóguso­kat és más értelmiségi foglal­kozásúakat be kell vonnunk a község kulturális munkájába. Meg kell adnunk a támogatást számukra, érdekeltté kell ten­nünk őket a közművelődés­ben. A helyi népszokások fel­elevenítésével ápolnunk kell a hagyományokat, össze kell gyűjtenünk a népi bútorokat, ruházato­kat, s azokat egy külön a célra kialakított helyiség* ben bemutatni, megőriz­ni az utókor számára. — A lakosság szükségletei­nek kielégítése érdekében bő­vítenünk kell a szolgáltatáso­kat. Az ivóvízellátás a vízmű építésével megjavul. Remél­jük, hogy a létesítményeket ez év első felében átadják. A la­kásépítéseket telekparcellá­zással kívánjuk elősegíteni, de szükség lesz a szilárd burko­latú utak kiépítésére is. VEGYESBOLT ES OVODA Hogyan élnek a nyársapáti nők? Nyársapát fejlődőképes fe­lépülés. Ki gondolta volna húsz-harminc évvel ezelőtt, hogy a kevés tanya és az egy iskola helyén község nő ki a futóhomokból? Ma már köz- világítással ellátott utcákká alakulnak a hajdani dülőutak, házsorok épülnek. Egyre többen költöznek be a környező tanyákról. Főleg a fiatalok cserélik fel örömest régi lakásukat egészséges ott­honra, az idősebbek inkább ragaszkodnak megszokott kör­nyezetükhöz. A gyarapodó la­kossággal együtt nőnek az igé­nyek, sokasodnak a feladatok, g tennivalók a községben. Hogyan alakul a nők hely­zete? Vajon megtalálják-e helyüket, hogyan élnek, mivel foglalkoznak a nyársapáti lá­nyok, asszonyok? rosíba utazniuk, a helybeli ve­gyesboltban az élelmiszerek­től a cérnáig minden megvá­sárolható. Csak a kiürült gáz­palackot kell messzire cipel­niük. A nyársapátiak szeret­nék, ha községükben is lenne gázpalacklerakat. * li Csonki hászlóné, a község iskolájának egyik pedagógu­sa, a Hazafias Népfront bi­zottságának tagja, aki jól is­meri a lakosságot, mindennap találkozik a minket érdeklő kérdésekkel. Elmondta, hogy az általános iskola elvégzése után sok fiatal tanul tovább Cegléden és Nagykőrösön. Többen dolgoznak a Nagykő­rösi Konzervgyárban, Ceglé­den pedig főleg az EVIG-ben találhatunk nyársapáti mun­kásnőket. Legnagyobb szám­ban a termelőszövetkezetben tevékenykednek, elsősorban a növénytermesztésben és a melléküzemben. Azzal, hogy a nők is eljárnak otthonról dol­gozni, megváltozott életritmu­suk, s így helyzetük egyre jobban hasonlít a városiaké­hoz. A házimunka nagy része még most is a háziasszonyok­ra vár. Amikor hazamennek munkahelyükről, főzni, mosni, takarítaniuk kell. Sok családi házban már megtaláljuk a legfontosabb háztartási gépe­ket, melyek sokat segítenek az asszonyoknak a második mű­szakban}. Nagyon jó, hogy a legfonto­sabb árukért nem kell a vá­A gyermeknevelésben sokat könnyített a nemrég átadott óvoda, melyben valamennyi 3—6 éves korú kisgyerek el­látást kap. Gyakran tartanak ismeretterjesztő, egészségügyi és gyermekneveléssel foglal­kozó előadásokat, s az őszi, té­li hónapokban esténként meg­telik az előadóterem. Sok családban van iskolás­gyermek, így szinte a teljes község kapcsolatban áll az ál­talános iskolával. Az édes­anyák szívesen buzgólkodnak a szülői munkaközösségben és bekapcsolódnak az ifjúságvé­delmi munkába is. Sajnos, akad néhány család, amely­ben az egyik vagy mindkét szülő alkoholista, s a rossz kö­rülményeket a gyermek síny­li meg. A legfontosabb fel­adat: jobb belátásra bírni a szülőket. Csonki hászlóné elmondta még, hogy könyvtár, kultúr- ház, mozi áll a szórakozni vá­gyók rendelkezésére. Vannak, akik szívesen nézik esténként a televíziót otthonukban,' bár elmennének a filmvetítésekre is, de azoktól leginkább a fegyelmezetlen közönség riasztja vissza őket. * Dobozi Eszter MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: A boszorkánymester (nyugatné­met), hétfőn: Küldetés Bah- csiszerájba (szovjet). Abony: ma és holnap: Lá­zadás a Bountyn I—II. (ame­rikai), hétfőn: Lángoló tenger (szovjet). Törtei: ma és hol­nap: A bosszúállók újabb ka­landjai (szovjet), hétfőn: Lá­zadás a Bountyn I—II. (ameri­kai). Jászkarajenő: ma és hol- ' nap: Egy válás meglepetései (francia—olasz—román), hét­főn: A medveejnber (lengyel). Albertirsa: vasárnap és hét­főn: Sátáni ötlet (francia— olasz). Kőcser: holnap: Az oroszlán télen (angol), hétfőn: A cár tisztjei és a komisszár, (szovjet). A szolnoki rádió műsora Április 23-tól 29-ig Hétfő: Tarka história — vi­dám muzsikával. Szerkesztik a hallgatók (húsvéti különki­adás). Kedd: Alföldi krónika — közben: Évfordulónaptár. Nép­dalok. A tehetség kötelez. Helyzetkép az első negyedév után. A karcagi szakmunkás- képző intézet kórusa énekel. Üttörőhíradó. Táncmelódiák — filmek zenéjéből. Szerda: Alföldi krónika. Me­zei szőttes. Kisközségi gondok Zenés autóstop. Csütörtök: Alföldi krónika. Cigónydalok. Ki megy, ki ma­rad? Pár perc dzsessz. Sport. Választ vár a hallgató. A Beatles együttes lemezeiből. Péntek: Alföldi krónika. Nó­— Községünkben két orvos látja el az egészségügyi fel­adatokat. A lakosság nagy tá­volságot tesz meg, amiig a körzeti rendelőbe eljut. E kedvezőtlen körülmény nehe­zíti a fekvőbetegek ellátását is. Űj orvosi lakás és, rende­lő megépítésére lesz szük­ség a község cserői részén. — A tanácsi munka minél szakszerűbb, magasabb szín­vonalú ellátására törekszünk. Növeljük az apparátus szak­mai, politikai képzettségét. Terveinket a lak-osság igényei alapján állítottuk össze, vég­rehajtásukhoz társadalmi tá­mogatást várunk. A feladatok megvalósításáról a tanács függetlenített vezetői falugyű­lésen tájékoztatják a lakossá­got. , A tanácstagoknak is részt kell venniük a tanács és a választópolgárok közötti jó kapcsolat erősítésében, a tár­sadalmi munkaakciók szerve­zésében. Illés István Várják a városban megnyílót Olvasótermük: a folyosó A könyvbizományost sokan felkeresik Tizenöt éve, hogy megkezd­te működését a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat szakszer­vezeti könyvtára. Könyvtár? Alapterülete író- asztalnyi, egy négyzetméter, olvasóterme pedig a végelátha­tatlan folyosó: télen hideg, nyáron meleg. A szekrények­ben nem sokkal több, miint 600 kötetet tudnak gondosan elhelyezni. A könyvcserét gyorsabban és kényelmesebben akkor tudják majd csak lebo­nyolítani, ha megnyílik a vá­rosban a körzeti, szakszerve­zeti könyvtár. Az eltelt másfél évtizedben 15 300 kötet könyvet kölcsö­nöztek itt az évente mintegy 86 beiratkozott, rendszeres ol­vasónak. A vállalatnál, hogy az igényeket még jobban ki­elégítsék, letéti könyvtár mű­ködik. A megyei szakszervezeti könyvtár félezernél több szép- irodalmi és természettudomá­nyi művet juttatott a vállalat kölcsönzői rendelkezésére, de ezután megyei, kihelyezett részleg működik Cegléden. Az olvasók létszámához igazodva, a vállalat évente 400 forintot fizet be az SZMT számlájára» a központi könyvállomány gyarapítására. A ceglédi köz­pontbelieken kívül az olvasók táborához tartózik több, a bol­tok valamelyikében dolgozó könyvbarát is. Mivel hivatalos ügyeiket intézni gyakran jár­nak a vállalat központi iro­dáiba, külön könyvtári órát. nem tartanak, hanem a könyv­táros a munkaidőben a köl­csönzők rendelkezésére áll. A könyvtáros egyben könyv- bizományosi teendőket is el­lát. Évente egy-egy vállalati dolgozó csaknem 900 forint; értékben vásárol könyveket» elsősorban szépirodalmi műve­ket, versesköteteket, útleíráso­kat, ifjúsági kiadványokat. A szocialista brigádok és a KISZ-alapszervézet tagjai gya­korta látogatják a vállalati könyvtárat. Legutóbb, amikor a Petőfi-vetélkedöre készültek, kaptak kellő ismeretanyagot, melyet olyan hasznosan for­gattak, hogy a város középis­kolás versenyzői után követ­keztek az eredményes szerep­lők sorában. (maczelka) Cigle-Cegléd Emlékezés az elhunyt akadémikusra Abony, József Attila Tsz Új gépeket vásárolnak Porozót, ékét, és kisebb kul- tivátort is vásárol az abonyi József Attila Termelőszövet­kezet, hogy mezőgazdasági szántóterületét kellő időben és jól megművelhesse. Természe­tesen elsősorban nem a gé­pekben, hanem a tagok és a vezetők lelkiismeretes, pontos munkájában bíznak, attól vár­ják az eredményeket. NAPSUGÁR és NEVADA. A ceglédi Kossuth Művelődé­si Központban április 21*én, szombaton este a budapesti Nevada, vasárnap a Napsugár együttes szórakoztatja a tán­coló fiatalokat. Rendhagyó, emlékező irodal­mi estre hívták tavaly Cegléd­re Pais Dezső akadémikust, az egykori ceglédi tanárt és eti­mológiát. Az idős professzor helyett levél érkezett a Ma­gyar Tudományos Aíkadémia nyelvtudományi intézetétől, mivel ő, idős karára tekintet­tel, a kérésnek nem tudott eleget tenni. Pais Dezső adta városiunk nevének leghitelesebb etimoló­giai magyarázatát. A Ceglédi Híradó 1919. karácsonyi szá­mában A Cegléd név magyará­zata címmel írt cikket, bebizo­nyítva, hogy a város neve a cegle, illetve cigié fűzfafajta nevéből és a -d helynévkép­zőből származott. Ezt bizonyít­ja az is, hogy számos vize­nyős, mocsaras vidéken, ahol a ciglevessző tenyészett, Cegléd nevű helyekre akadunk. A ma­gyarázatot annál is inkább el lehet fogadnunk, mert a kör­nyéken is gyakori egy-egy hely megjelölése az ott tenyésző fa nevével, mint például Cserő, Nyársapát, Nagykőrös. Pais professzor 1914-ben a Magyar Nyelv című folyóiratban, me­lyet évtizedeken át ő szerkesz­tett, Cigié címmel írt tudo­mányos magyarázatot a tele­pülés nevéről. Sokrétű tudományos mun­kásságáért az elsők közt ka­pott Kossuth-díjat. A ceglé­diek kegyelettel emlékeznek Paiis Dezső professzorira. (m. t.) SZÜNET UTÁN Folytatják az NB les asztalitenisz-bajnokságot A hét végén szombatra és vasárnapra is jut sportese­mény. Folytatódik az NB I-es Mozdulatok szépsége társakor. Közgazdasági kisle­xikon. Operakórusok. Sziréna. Tánczene, a szerzők előadásá­ban — közben: Kevés-e a munkaerő? Szombat: Alföldi krónika. Népdalok. A kicsi, meg a ko­csi, és ami nem tetszik. Ope­rettrészletek. Orvosegyetemis­táik között a szolnoki rendelő- intézet klubjában. Ritmustur­mix. Vasárnap: Hét Vvégi kalei­doszkóp. A hónap — hírekben. Könnyű hangszerszólók. Lap­szemle. Szerkesztik a hallga­tók. Hétköznap az adások 18 órá­tól hangzanak el a 222 méteres középhullámon. A ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola tor­nászai szép eredményeket érnek el a minőségi és a tömeg­sportban egyaránt, Kürti Béla testnevelő tanár vezetésével. A tornászlányok az elmúlt héten részt vettek az országos kö­zépiskolás döntőben, ahová az elődöntők hosszú sora után jutottak el. A képen: pillanatok a tornateremben; a gerendán Kernács Zsuzsa gyakorol, aki a döntőben a legeredményeseb­ben szerepelt. ' Apáti-Tólh Sándor felvétele asztalitenisz-bajnokság, a ké­zilabda NB I B-ben a harma­dik fordulót rendezik meg. NB Il-es teke- és NB III-as lab­darúgó-mérkőzést is tartanak, Szombaton: Az Építők négyes tekepályá­ján 16 órakor Ceglédi Építők —Kecskeméti SC találkozó. A ceglédiek az eddigi nyolc for­dulóban két győzelemmel négy pontot szereztek. A hat vere­ség közül kettő hazai pályáit következett be. A Bem SE gerjei sporttele­pén 16 órai kezdettel Bem SE —Vecsés labdarúgó-mérkőzés. Jó szereplés után a Bem SE tavasszal még adós a játék­kal és az eredménnyel is. 14 órától Bem SE II—Nagykőrösi Kinizsi II találkozó. Vasárnap: A Hámán Kató Általános Is­kolában fél 10 órakor kezdő­dik a Ceglédi VSE—Szondi SE NB I-es asztalitenisz-csapat- mérkőzés. A világbajnokság okozta több hetes szünet után most folytatódik a bajnokság, A CVSE az eddigi négy talál­kozón még nem tudott pontot szerezni. Az NB I másik újon­ca, a Szondi SE eddig a Mis­kolci MTE ellen diadalmasko­dott. Nagy harc várható, re­mélhetőleg ceglédi sikerrel is. A Bem SE gerjei sporttele­pén fél 11-kor kezdődik a Ceg­lédi Építők—Komlói Bányász NB I B-s férfi kézilabda-mér­kőzés. Negyed 10-től előmér- kőzést játszanak. Az újonc Építők az eddigi két fordulóban egyszer győ­zött, egyszer vereséget szenve­dett. A ceglédieknek hazai pá­lyán kell kiharcolniuk a benn­maradáshoz szükséges ponto­kat, melyek megszerzéséhez a szurkolók jelenléte és biztatá­sa is szükséges. U. L.

Next

/
Thumbnails
Contents