Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-21 / 93. szám

1973. ÁPRILIS 21., SZOMBAT MS T «foci ^f&rlap A MUNKÁSLA KÁS-ÉPITÉSÉR T Összefogással — eredményesebben A gödöllői városi tanács la­kásügyi osztályán jelenleg 7— 800 lakásigénylő kérelme vár elintézésre. Körülményeik folytán valamennyien érde­mesek rá, hogy tanácsi bér­lakást, vagy tanácsi értékesíté- sű lakást kapjanak. Ez a szám esetenként némileg változik, de inkább nő, mint csökken. Sokszor váratlan esetek adód­nak. .Elöregedés miatt egyes épületeket előbb kell kiüríte­ni a vártnál, szanálni kell, hogy az új lakásépítkezés üte­mét tartani tudják. Ezenkívül a városban székelő üzemek­nek, szervezeteknek mintegy száz lakásra van első bérlő ki­jelölésére, lakásvásárlásra va­ló joguk. Amit a város ad, kevés A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata és a munkáslakások építésére vo­natkozó kormányrendelet meg­jelenése után a városi pártbi­zottság első titkára, dr. Nagy re sorolták az igényüket, és így további erőfeszítésekre lesz szükség. Jelentkezett néhány üzem Sándor, februárban tanácsko­zásra hívta meg a gödöllői üzemek igazgatóit, párttitká­rait és a szakszervezeti bizott­ságok titkárait. Ezen a baráti beszélgetésen elmondta, hogy | a lakásra igényjogosultak fe­le munkás. Érdeklődött, hogy az üzemek tudnának-e az új rendelet alapján részt vállalni az építkezésből? Ismertette a megjelentekkel, hogy a város 1976-ig 376 ta­nácsi bérlakást és 508 tanácsi értékesítésű lakást kíván épí­teni, ezenkívül az OTP 340 lakás építését önmaga bonyo­lítja le. A lakásszövetkezetek 149 újabb otthont akarnak épí­teni. Ezeknek a lakásoknak egy részén már dolgoznak, a többieknél a tervezésnél, ille­tőleg a helykijelölésnél tarta­nak. Ez a sok építkezés enyhít majd a gondokon, de ugyan­akkor újabb igények keletkez­nek. És olyanok is vannak, akiknek már az V. ötéves terv­Jó lenne, ha beválna Ez a harmadik év, hogy a bagi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben a konyhakerté­szettel kísérleteznek. Az idén húsz holdon szabad földön és 10 ezer négyzetméteres fólia- ágyásban soroksári hajtatott sa­látát és bogyiszlói erős papri­kát nevelnek. Sajnos, a huzatos gödöllői dombvidék késlelteti a palán­ták fejlődését, nem tudnak még olyan eredményt felmu­tatni, mint a melegebb talajú Galga menti falvakban. Deme János főkertész most vette át munkakörét és új szervezési módszerrel próbál­kozik. Az eddigi eredmények elég biztatóak, a palánták szépen fejlődnek, amint a kép is tanúsítja, de még nem lehet mérleget vonni, hogy a befektetett munka, az idő ér­téke és az anyagiak hogyan térülnek meg. A februári tanácskozás után — bár a válaszadás határideje május végén jár le — máris jelentkezett néhány üzem, ame­lyik hajlandó lenne dolgozói­nak maximális segítséget ad­ni, A Gödöllői Gépgyár mint­egy száz lakásra gondol. Ér­deklődik az akció iránt a Váci Regionális Vízmű, a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat és az Építőipari Szövetkezet. A Ganz Árammérőben saját ki­vitelezésben már épülnek mun­káslakások, amikhez a dolgo­zók lakásonként 20—30 ezer forintos támogatást kapnak, és így ez a gyár egyelőre újabb terhet nem vállalhat. A tervezett építkezés szá­mára kedvező lehetőség, hogy1 éppen most nagyarányú álla­mi lakásépítkezés is folyik a városban. A Pest megyei Épi- tőipari, az aszódi 4-es Építő­ipari Vállalat és a Gödöllői Építőipari Szövetkezet ottléte megkönnyítené a helyzetet, nem kellene újabb felvonulás­ra várni és már most meg le­hetne kezdeni velük a tárgya­lást: milyen munkára lenne kapacitásuk? A pénzügyi lebo­nyolításra az OTP-t lehetne felkérni, oly módon, hogy a vállalat és a dolgozók indulás­kor befizetik a rájuk háruló összeget­Nem másfél — kétszobásat A városi tanács szívesen nyújt segítséget az építtetők-, nek, soron kívül megkezdte a tárgyalást a Gödöllői Gép­gyárral a helykijelölésről. Több terület jöhet szóba, a Já­nos utcai, a Kobzi János utcai terep és a Lumnitzer lakó­tömb. Másfél szobás lakások­ra kész tervdokumentációt is adhatnának, azonban a gyár legalább kétszobás lakásokra számít. A valószínűleg létrejövő 100 —150 munkáslakásos telephez a tanácsnak nemcsak hellyel, hanem kommunális létesít­ményekkel is hozzá kell járul­nia. • • vV GODOLLO Újabb közös tanácsú községek Elsőként Csömörön volt alakuló ülés Dr. Balázs Józsefnek, a gö­döllői járási hiv;atal titkárság- vezetőjének yéleménye szerint az idei tanácstagi választás ta­lán a legjobb hangulatú volt, amin eddig részt vett. Pedig ott volt már a legelsőnél is, 1950-ben. A választások a kora dél­utáni órákban szinte minde­nütt már befejeződtek és ér­vényes volt a szavazatok 99,22 százaléka. Április 15-én 930 községi tanácstag jelöltből lett je­lölőik bizalmából válasz­tott tanácstag, 14 helyen volt kettős jelölés. Tovább javult a nők aránya, 26 százalékos lett a megvá­lasztásuk után részvételük a tamácstestületben. A foglalko­zás szerinti megoszlás nagyjá­ból tükrözi a lakosság összeté­telét. Munkás 35, termelőszö­vetkezeti tag 18, értelmiségi 17 százalék, míg alkalmazott és egyéb foglalkozású 30 szá­zalék. Az idei választások területi változásokat is hoztak. Két új közös tanácsú község alakult: « \ Kistarcsa székhellyel Kis- tarcsa és Kerepes, Aszód székhellyel Aszód, Do- mony és Iklad lett közös tanácsú község. Már eddig ilyen módon dolgo­zott a valkói—vácszentlászlói és a galgamácsai—vácegresi— váckisújfalui tanács. Tizenkét község közösen küld majd öt tanácstagot a megyei tanácsba, nyolc falu­nak lesz joga lakóinak létszá­ma alapján egy-egy megyei ta­nácstagot jelölni a tanácsi alakulóülésen, míg Aszódnak és Kistarcsának két-két kép­viselője lehet a megyei tanács­ban. Az alakuló tanácsüléseken választják meg egyébként azt a 39 népiülnök-jelöltet is akiket a gödöllői járás a já-1 rási-megyei bírósághoz dele­gálhat és akiknek a kiválasz­tása a tanácstagi jelölőgyűlé­seken már megtörtént. Az első alakuló tanácsülést április 18-án reggel tartották Csömörön, az utolsó kettő Pé- celen és Aszódon lesz 28-án, szombaton reggel tíz órakor. Úticél: Nyugat-Európa Csigák a vagonban Szorgos kezek válogatják az NSZK-ba, Svájcba, Francia- országba kerülő csigákat. Nyolc megyéből hozzák, külföldre viszik, egy vödörrel nyolcvan forint az áfa: Mi ez? Veresegyházon minden gyerek tudja, hogy a csigáról van szó 1966 óta fokozatosan fejlődik itt a „csigázó”, amelyet Haj- di Józsefné vezet, Tóth Mi- hálynénak, a Gödöllő és Vi­déke ÁFÉSZ igazgatóhelyet­tesének irányításával. A veresegyházi asszonyok is SZÁZMILLIÓS ETELSZAMLA Nyolc községről gondoskodnak Kár elsietni Kedden délután két órakor igazán nem sok ven­dég tolongott a gödöllői Pálma presszóban. Három­tagú társaságunkon kívül thég másik három asztalnál ültek. A felszolgáló fiatalember zsebrevágott kézzel érdek­lődött, mit óhajtunk. Ha­marosan hozta a két adag fagylaltot, és csak úgy, szalvéta és minden nélkül letette élénk, valamint 4,60-ért a háromnegyedéig töltött, kétdecis poharat Coca Colával.. Míg a fagylaltot kanalaz- gattuk, volt időnk körül­nézni. Sem a terem, sem a felszolgáló pecsétes, gondo­zatlan ruhája, s különösen a mellékhelyiségek nem fe­lelnek meg a másodosztá­lyú üzem követelményei­nek. Fizetéskor pincérünk nagyvonalúan egybeszámol­ta valóban szerény fogyasz­tásunkat. Kértem, válassza mégis külön őket. Kedélye­sen, mosolyogva biztosított: — Jó lesz ez igy maguk­nak, majd elszámolnak egy­mással. Miután néhány zokszót ejtettem a Colára — amely szörpből készült —, és ra­gaszkodtam a külön elszá­moláshoz, a tízesbői visz- szajáró pénzt jól lecsapta elém az asztalra. Néhány perces kocsizás után betértünk az aszódi országút mellett a Csinto- ványi csárdába. Egyszer, tanulmányútra, vagy csak úgy a séta kedvéért tisztelettel javaslom a Pál- másoknak: látogassanak el ide. A harmadosztályú üzemben tiszta, terített asztalok, odakészített origi­nal üdítősüvegek voltak, udvarias, ajtónyitó pincé­rekkel találkoztunk. Pedig hármónk együttes fogyasz­tása itt is alatta maradt a húszasnak. Gödöllő város egyik ve­zetőjétől hallottam, hogy a Pálma épületét valószínű­leg . szanálni kell, mert süllyed. De addig, amíg nyitva tartanak, talán még­sem kellene ilyen vendég­riasztó módszereket alkal­mazni. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ nevével viszonylag ritkán ta­lálkozik a megye lakossága. Magyaróvári Pál igazgató asz­talán egy vaskos dossziéban levelek sorakoznak: íróik va­lamilyen tevékenységéért mon­danak köszönetét az ÁFÉSZ- nak. Vannak közöttük öreges betűkkel, kitépett irkalapra rótt sorok és van, amelyikben a járási pártbizottság vagy a városi tanács elnöke mond köszönetét a lakos­ság ellátása terén kifej­tett tevékenységükért. Ebből is kitűnik, hogy csen­desen, de kitartóan azt a fel­adatot végzik, amely a szö­vetkezeti eszme lényege: njin- den tevékenységük a tagság érdekében áll, ám ügyelnek arra, hogy a csoportérde­ket ne helyezzék a népgazda­ság érdeke fölé. Az ÁFÉSZ 1966-ban Ma­gyaróvári Pál elnökletével a Csömör és Vidéke, valamint a Veresegyház és Vidéke ÁFÉSZ egyesüléséből keletke­zett. Jelenleg nyolc község és részben a járási székhely, Gö­döllő város ellátásáról gondos­kodnak 124 üzletükben, ven­déglátójukban. Több mint 5600 tagjuk van és 500 a dolgozóik száma. Ha már a számoknál, a bemutatásnál tartunk, né­hány szót arról, hogy mennyi­re nem a nyerészkedés, hanem a lakosság ellátása a fő fel­adatuk. Kiskereskedelmi áru­forgalmukból tevődik ki össz­forgalmuk 80 százaléka, a ven­déglátásból 12 s százaléka. A felvásárlás 6, a szolgáltatódpa- ri tevékenység 2 százalékát je­lentette tavalyi forgalmuknak. A négy fő üzemág forgalma összesen 294 milliót eredmé­nyezett, ebből csaknem 8 mil­lió volt a nyereségük. Jelen­tősen emelkedett az élelmi­szereladás, tavaly 109 milliót ért el. Pedig gondok ezen a té­ren is akadtak. A lakosság elégedetlen a kenyér minősé­gével és későin is szállítják a boltokba. Emiatt a szövetkezet vezetősége már sok tárgyalást folytatott a sütőiparral, jelen­tős eredményt mégsem értek el. Kevesebb a hús is, mint amennyit a vevők szeret­nének. Igyekeznek a hiányt élő és tisztított ba­romfival, hallal pótolni. Tervlemaradás elsősorban a ruházati cikkeknél mutatko­zott, hasonlóan az országos helyzethez. A Központi Bizott­ság novemberi határozata után a gödöllői áruházat is ki­jelölték az olcsó gyermekruhá­zati cikkek forgalombahoziata- lára. A vártnál kevesebb tar­tós iparcikket adtak él. A vendéglátóipar nyereséges volt, a melegétel-fogyasztás már jobban közeledik az ital­forgalomhoz. Most arra töre­kednek, hogy minden községben legyen olyan vendéglő, ahol me­leg ételt főznek, hogy a dolgozó nők helyzetén könnyítsenek. A gödöllői ÁFÉSZ egyik erőssége a felvásárlás, ame­lyet Tóth Mihályné igazgató- helyettes tart kézben. Két irányban fejtenek ki munkát. Segítséget nyújtanak a háztáji gazdaságoknak, takarmány, vetőmagvak, szaporítóanyagok és tenyészállatok beszerzésé­ben, a nyúl-, baromfi-, gom­ba- és méhészszakcsoport-ta- goknak termelési előleget is nyújtanak. Másrészről felvá­sárolják — tavaly 30 vagonnal — a háztáji gazdaságok termé­keit, és ezek egy részét saját üzleteikben árulják. Ismert a facsemetekertjük. Tavaly 900 ezer forintért adtak el kis fá­kat, cserjéket. Szolgáltatásuk nem túl nagy, de valóban lakossági szol­gáltatás — és nem áruterme­lés a fenti címszó alatt. Szák­víztermeléssel, pálinkafőzéssel, háztartási gépjavítással, női- ruha-varrással, ezenkívül üve­gezéssel és szemfelszedéssel állnak a lakosság rendelkezé­sére. Ipari tevékenységük csak a saját ellátásukra szo­rítkozik. A szövetkezet vezetőségének véleménye szerint a kereske­delem jó vagy rossz munkája is alakítja a közvéleményt. A jó ellátás elégedettséget te­remt, a hiányos gondoskodás zavart kelt a lakosság körében. Munkájuk ennek megfelelően több is, mint vevő-eladó kö­zötti üzleti kapcsolat. várják a szezannyitást. Az idén április 8-án érkezett az első szállítmány a meszes- héj uakból s június közepéig napi száz forintot is megke­reshetnek a csigák válogatá­sával. Tavaly csaknem félmillió forint tiszta hasznot hoztak ezek az állatkák, a MAVAD közvetítésével a szövetkezet­nek. Az NSZK-ba, Svájcba és főleg Franciaországba szál­lítják őket tehervagonokban. Az első szállítmányok átvé­telére rendszeresen megér­keznek a külföldi partnerek s hozzáértően vizsgálják az ál­lományt. Jean Reinier és Georges Kossorotoff most is ott állnak Berták Józsefné és Seres Pálné háta mögött, né­zik, amint ..fürge kezekkel, szinte sosem tévedve, a meg­felelő súlycsoportokat elkülö­nítik. , A francia rendelők elmond­ták, hogy a nagy csiga már nem megfelelő, inkább a kö­zépnagyságú, 3—4 dekásnak van hazájukban keletje, ahol igen változatos, sokféle fogást készítenek belőle. A magyar csigákkal elégedettek, a ve­resegyháziak gondos csoma­golásának köszönhető, hogy a szállítmány 4—5 napos utazás után is kitűnő, friss állapot­ban érkezik. Pest, Komárom, Nógrád, Heves. Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye szállítmányai gördülnek be ide, a központi telepre. Az idén jónak ígérkezik a csiga­szüret, mert nem volt nagy téL Az oldalt Irta: Komáro­mi Magda. Fotók: Gárdos Katalin. 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents