Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-21 / 93. szám
\ Előre a lenini úton a szocialista Magyarországért! (Az MSZMP Központi Bizottsága május 1-i jelszavaiból) DB. PETHO GYÖRGY: A munkásosztály történelmi szerepe Dr. Pethő György referátumának bevezető részében méltatta a munkásosztály történelmi szerepét a klasszikusok tanításainak tükrében. Kiemelte, hogy a munkásosztály történelmi szerepének tudományát Marx és Engels alkották meg, majd tanításaikat továbbfejlesztve, Lenin volt az, aki először rámutatott, hogy az imperializmus korszakában a történelem a munkásosztály vállára hárította a feudális tulajdonviszonyok felszámolásáért vívott harc vezetését is. A továbbiakban utalt a munkás- ‘ osztály szerepéről kialakult anti- marxista nézetekre, amelyek a legdöntőbb ponton, a proletariátus hatalmának kérdésében támadják a munkásosztály történelmi szerepének tudományát és gyakorlatát, majd kitért a vezető tőkés országok kommunista partjai programjának a tőkés társadalom szerkezetében bekövetkezett változásokkal kapcsolatos állásfoglalásaira. A referátum a továbbiakban arra a kérdésre adott választ, miért szükséges a szocialista országokban a munkásosztály szerepének vizsgálata, a proletariátus helyzetében bekövetkezett változások állandó elemzése. , , , , Az előadás második fele a Pest megyei munkásság helyzetét, szerepét elemezte, szembeállítva az országosan érvényesülő tendenciákkal. belül 20 százalékkal növekedett a munkáslétszám, de ezen belül a szakmunkások arányának növekedése meghaladta a 40 százalékot. Ha a megyei szak-, betanított- és segédmunkások arányát ösz- szevetjük az országos átlaggal, kiderül, hogy a megyében a szakmunkások aránya lényegesen magasabb. Jelentős előrehaladás tapasztalható Pest megyében az általános kulturális színvonal, az iskolázottság tekintetében is, jóllehet a nyolcosztályos végzettséggel nem rendelkezők száma — különösen a betanított és segédmunkások körében — még mindig elég magas. A foglalkoztatott munkások iskolai végzettségét tükröző helyzetnél valamivel biztatóbb, de nem kielégítő a munkásszülők gyermekeinek továbbtanulása. Sajnos, megyénk e tekintetben az országos átlag alatt marad. A munkások életkörülményeiről szólva, a . referátum kiemelte: a munkásság életformája több tényező együttes hatásától függően alakul, de a feltételek között a gazdasági feltételek az elsődlegesek. Pest megye munkássága elismerően nyilatkozik azokról az erőfeszítésekről, amelyek az életszínvonal emelését segítik. Nagy megelégedéssel fogadták a bérfeszültségek feloldását szolgáló kormányintézkedést Az életkörülményeket alapvetően meghatározó jövedelmek növelésével párhuzamosan azonban törekedni kell az új típusú, magasabbrendű szükségletek kielégítésének biztosítására is, azokra, amelyek nagyobb lehetőséget adnak az emberek képességeinek sokoldalú kifejtésére, a szellemi és fizikai munka hatékonyabb felh asználására. Gazdasági irányítás a dolgozók bevonásával Több mint két évtizedes építőmunkánk a szocialista demokratizmus jegyében folyik. A szocialista forradalom előrehaladásával a társadalmi osztályok és rétegek helyzete megváltozott. A fejlettebb társadalml- gazdaSágt viszonyok között a gazdaságirányítás bonyolult feladatát, a tömegek erkölcsi, politikai színvonalának emelését, az államapparátus hatékonyabb munkáját csak a dolgozók fokozottabb bevonásával biztosíthatjuk. A szocialista demokratizmus fejlesztésének fontos területe: az üzemi munkahelyek. Az üzemi demokrácia gyakorlásának objektív feltételei megyeszer- te biztosítottak. Fejlődött az önálló vállalati gazdálkodás és tág teret ad a munkások tulajdonosi jogainak gyakorlására. Növekedett a dolgozók munkavállalói jogköre, fokozódott részvételük a döntésekben. Ám esetenként megyénkben is zavaróan hat az üzemi demokrácia fejlesztésében az a körülmény, hogy a vállalati önállóság fokozódását nem követi a gyáregységek, részlegek önállóságának növekedése, s ez visszafogja a munkások kezdeményezőkészségét. Pest megye munkásságának helyzete Pest megye bizonyos értelemben eltér az ország összes többi megyéjétől — mondotta a megye munkásságának helyzetét elemezve dr. Pethő György. — Budapest közelsége, az a tény, hogy a megye az ország fővárosa körül terül el, elkerülhetetlenül az ország többi része és a főváros közötti közbeeső állomássá teszi megyénket. Találóan fogalmazta meg a megyei pártbizottság beszámolója a legutóbbi megyei küldöttértekezleten, hogy ,,... lassan szinte egész Pest megye agglomerációnak számít”. Pest megye elsősorban munkaerő-tartalék szempontjából jelenti Budapest hátországát. A fővárosban lakásra nem számító, de ott dolgozó vagy dolgozni akaróik Pest megyében telepedtek le. Míg a megyék többségében a népesség száma az utóbbi 10 évben csökkent, addig Pest megye a maga 11,3 százalékos népességszaporodásával második helyen áll a megyék között, a 6,2 százalékos vándorlási különbözet pedig első helyet biztosít számára az or- szágban. Sajátos változások A megye munkásságának megyén belüli vezető szerepe a felszabadulást követő évtizedekben folyamatosan erősödött. A munkások forradalmi- sága, szervezettsége, fegyelmezettsége, felelősségérzete,' tehát a munkásosztály egészére jellemző tulajdonságok folyamatosan erősödtek. Mindez törvényszerű következménye volt a jelentős számszerű növekedésnek, a munkások szakmai, politikai, műveltségi szintje emelkedésének és a szocialista építőmunka során felhalmozódott tapasztalatoknak. Megyénkben a foglalkoztatottság aránya magas — a munkaképes lakosság 78,1 szá- kaléka aktív kereső —, iparilag a közepesen fejlett megyék közé tartozik. Megyénk mintegy 880 ezer lakosából 220 ezer* ipari és építőipari munkás, a lakosság 34,2 százaléka. A munkások számszerű növekedésének adatai — a növekedés 1960 óta 60 százalékos volt — önmagukban is sokatmon- dóak, de a munkásosztály szerepéről, tudatának fejlődéséről alkotott képhez hozzátartoznak a munkásosztály szerkezetében bekövetkezett változások s azok megyei sajátosságai is. E sajátosságok között kell említeni azt, hogy a megye ipari munkásainak csaknem 60 százaléka nem a megye területén, hanem Budapesten dolgozik. A megyében dolgozó csaknem 100 ezer munkásnak pedig jelentős hányada nem az üzem telephelyén lakik, hanem naponta viszonylag hosszabb időt tölt utazással. Ez a nagyszámú ingázó réteg gondjaival, nézeteivel valamennyi osztályra és Rétegre hatással van. Külön figyelmet érdemel, hogy ennek a jelentős ingázó rétegnek a szakképzettsége a legalacsonyabb. Az ingázók szocialista tartalmú magatartás- jegyeinek formálódása, fejlődése természetesen nagymértékben függ attól, hogy milyen munkahelyen, milyen környezetben dolgoznak. Az országos átlag felett A megyei munkásság összetétele sajátosnak mondható azért is, mert a fiatalok száma az országos átlag felett van, megközelíti a 130 ezret. A fiatal szakmunkások fejlődésének vizsgálata több szempontból is indokolt. Egyrészt, mivel a megye területén dolgozó ifjúmunkásoknak háromnegyed része a telepített iparban dolgozik, és csak 24 százaléka tevékenykedik a nem telepített iparban és a közlekedésben. Másrészt, mert a fiatalok elsősorban a magasabb szakképzettséget igénylő szakmák felé áramlanak. A műszerészeknek például 55 százaléka fiatal szakmunkás. Harmadrészt, mert a korábbi családi munkaszervezetek lényegében megszűntek, és a fiatalok magatartását formáló tényezők döntően o társadalmi környezethez és azon belül a munkahelyi körülményekhez kötődnek. Végül, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok viszonylag korán függetlenítik magukat anyagilag, és hogy a fiatalságra általában jellemző alkotni vágyás érzése felfokozódik, világos, hogy problémáikat csak körültekintő, következetes munkával, velük együtt lehet megoldani. Párhuzamosan a műszaki fejlődéssel A Pest megyei munkásság szakmai és kulturális műveltségéről szólva az előadó hangsúlyozta: — A műszaki fejlődéssel párhuzamosan, fokozatosan megváltozik a munka jellege, a szakképzett munka aránya, és bővül az új szakmák köre. Megyénkben az utóbbi 10 esztendőben körülVilágnézetet formáló propagandamunka A politikai és ideológiai műveltség, aktivitás összetevői sokrétűek. Az a puszta tény, hogy valaki társadalmi-politikai szervezethez tartozik, már bizonyos aktivitás jele. ösz- szehasonlítva az országos át- lággal, Pest megyében jónak mondható a munkás párttagok aránya: a X. pártkongresszus idején a megye párttagjainak 40,6 százaléka volt fizikai dolgozó. Az elmúlt években növekedett az egyéb szervezetekben és mozgalmakban választottakként és aktivistaként dolgozó munkások száma és aránya. A politikai tudat, az aktivitás alakulását nagymértékben befolyásolja az agitációs és propaganda- munka, a szervezett pártoktatás. Az utóbbi különböző formáin 37 500 fő tanul, háromezerrel több, mint az elmúlt évben. Oktatási rendszerünk tematikailag szélesebb, tartalmasabb, és szervesen, kapcsolódik pártunk politikájához. Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy propaganda- munkánk hatékonyan hozzájárul a dolgozók marxista világnézetének erősítéséhez, gondolkodásuk és magatartásuk szocialista formálásához. Az SZMT vizsgálata a béremelésről Nyolcvanötezer nagyobb fizetés Kilencvenöt Pest megyei vállalat, illetve gyáregység több mint 85 ezer fizikai dolgozója és művezetője kapott béremelést az MSZMP Központi Bizottsága múlt év novemberi határozata alapján. Mint a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa megállapította, mindenhol előnyben részesítették a differenciálás során a magasabb szakképzettségű, a több műszakban dolgozó és a nehéz fizikai munkát végző dolgozókat. Az átlagosnál többel Az átlagosnál magasabb béremelésit kaptak a nők is, főként a textilipari üzemekben. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárhoz tartozó gyáregységek például nemcsak a megye más vállalataihoz, hanem más textilipari vállalatokhoz viszonyítva is jobban emelhették a béreket. A fésűs előfonók kötelezően tíz, a fésűs gyűrűsfonók 16 százalék fejlesztést kaptak. Mivel a váci fonóik bére indokolatlanul elmaradt az egyéb textilmun- kások fizetésétől, a kötelező fejlesztésen kívül 114 000 forinttal nagyobb differanciál- haitó keretet kaptak az átlagosnál. A márciusi bérfejlesztések eredményeként a kistar- csai gyár dolgozóinak éves átlagkeresete a saját fejlesztés nélkül 23 971 forintról 25 641- re, a pomázi gyáré 22 765-ről 24 772-re, a budakalászié 23 780-ról 25 763-ra, a vácié 23 711-ről 25 786 forihitra emelkedett. Ez az alapjában jelentős emelés a megyei átlagra emelte a Hazai Fésűsfonó gyárainak a bérszínvonalát. A bérrendezésre fordított 1 keretek mindenhol biztosítót- , ták a kötelező minimális 4—8, illetve 3—6,5 százalékos béremelést. A bérfejlesztési ösz- szegnek ezen kívül 10—20 százaléka differenciálásra maradt. A béremelés mértéke [ egyébként vállalatonként 5,5— 13,1 százalék között alakult. Saját erőből A kohó- és gépiparban a rendelkezésre álló keretek felosztásánál azt az elvet követték, hogy minden vállalat legalább 7, a kohászat 8,5, a gépipar 7,4 százalékos béremelést tudjon végrehajtani központi keretből. A megye hét önálló KGM-vállalatánál 15 170, a tizenegy gyáregységnél 8489 munkás és művezető részesült központi béremelésben. Az ikladi Ipari Műszergyár a nők, a Pestvidéki Gépgyár a szakmunkások magas aránya miatt az átlagosnál nagyobb béremelési lehetőséget kapott. A váci Híradás- technikai Anyagok Gyára és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár viszont saját erőből az átlagosnál jobban tudta fejleszteni dolgozói bérét. Előbbi 5,6, utóbbi 4,5 százalékkal toldotta meg a központi keretet. A legtöbb gondot éppen a saját fejlesztések nagyságának meghatározása jelentette, mivel például a Porkohászati Vállalat csak egy százalékkal tudott hozzájárulni a központi béremeléshez. A gyáregységekben egyébként a központi gyárakkal azonos, vagy annál magasabb béremelést hajtottak végre. A differenciálásra szánt összeget , külön, vagy a saját fejlesztési keretekkel együtt, a differenciálási elveknek megfelelően osztották szét. Ennek az összegnek 35—45 százalékát a nők, 25—30 százalékát a több műszakban . dolgozók, 20—25 százalékát a nehéz körülmények között tevékenykedők béremelésére fordították. Számítottak a kiegészítő fizetések és a pótlékok emelkedésére is. A Csepel Autógyárban például a 7,2 százalékos központi bérfejlesztési keretből 5,7 százalék biztosította a szakmunkások 8, illetve a segédmunkások 4 százalékos fizetésemelését, a nők részére további 0,7, a három műszakos dolgozóknak 0,4, a nehéz munkakörülmények között dolgozóknak 0,3 százalékot adtak és 0.1 százalék maradt a kiegészítő fizetések és pótlékok rendezésére. Jobb munkaszervezéssel A bérpolitikai intézkedések eredményeként nőtt a fizikai munka becsülete, csökkentek a nők és a férfiak közötti bér- aránytalanságok, nőtt a nagyüzemi munkások életszínvonala. A következő időszak fontos feladata — hívja fel a vállalatok figyelmét az SZMT —, hogy a béremelés nyereség- csökkentő hatását az eddiginél alaposabb munka- és üzem- szervezéssel, termelékenységnöveléssel igyekezzenek ellensúlyozni. A mostani bérfejlesztéseknek ugyanis 2—3 százalékos nyereségcsökkentő hatása lesz az év végéig. Czibor Valéria Pest megyéért emlékérmesek SIMON PÁL----------------------------- voltam először Száz| — 1961 őszén | halormbattán. Októ----------------------------- bér vége lehetett, a di ó beérett, a szeder feketedett, ajzért emlékszem erre pontosan, mert egy szép diófasoron sétáltam Péceli elvtárssal, a vállalat mostani igazgatójával. Sétáltunk, s kerestük, hol is áll majd az ország legnagyobb kőolajfinomítója. Körülöttünk kukoricaföldek, még törték le a termést, aztán a tövek között magtaláltuk az első cöveket, majd a másodikat, a harmadikat — a finomító négy sarokpontját. Furcsa volt nézni a zöldeilő táblát, a négy határkövet, s elképzelni, hogy itt majd ezüstös csöveken áramlik az olaj, nagy komplexumok bontják értékeire a fekete, folyékony aranyat — így emlékezik a kezdetekre Simon Pál, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Ez az őszi látogatás már nem volt véletlen, a szakembert az épülő Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatójának nevezték ki. 1962. március 15-én foglalta d hivatalát Simon Pál, negyven alkalmazottja már volta vállalatnak, ő lett a 41-es törzsszámú. Ezután tizenegy évet és két hetet töltött Százhalombattán.------------------------------ életem negyede, sok | — Tizenegy év, | minden történt eb------------------------------- ben a nehéz, de szép év tizedben. Megépült az ország legnagyobb kőolajfeldolgozó vállalata, hét és fél milliárd forint érték öltött testet a hajdani kukorica- táblák helyén. Tizenegy év alatt szovjet segítséggel megépült és termel tizenöt üzem, legutóbb az új „hárommilliósat” avattuk. Jelenleg évi hatmillió tonna nyersolaj feldolgozása a vállalat névleges teljesítménye, de az üzemek ennél többet tudnak, hét—hét és fél millió tonna alapanyagot is értékeire bonthatnak. Ez az évtized egy nagy mű megalkotását hozta, amely természetesen a kollektíva érdeme. Százhalombatta — hatalmas kombinátjával — az ország energiahálózatának szíve lett. A Barátság kőolajvezetékek szállítják a Szovjetunióban bányászott olajat, s innen a benzin, a fűtőolaj és a többi termék csöveken jut Szajolba, Leni.nvárosba, s később Pécsre, Kecskemétre is. A százhalombattai nagyberuházás jelentősen hozzájárult, hogy az energiastruktúra átalakításának terve megvalósuljon: a szénhidrogének felhasználása elérte az ötven százalékot. — A tizenegy év sok boldog pillanatot tartogatott, 1965. április negyedikén kezdte meg az első üzem a termelését, múlt év november 7-én avattuk a tizenötödiket. Évenként lehetett ünnepelni, ezek az örömök kiszakítot-„ ták az embert a mindennapok hajszájából. Mert gond, probléma akadt bőven, de mégis minden napnak megvolt az apró öröme. Ahogy fejlődött a két ipari óriás, úgy változott a hajdani község, Százhalombatta arculata. E tényt jól igazolják a számok: míg 1793-ban 489, 1873-ban 104Q lelket számlált a község, száz évvel később 9500 állandó, s 4000 ideiglenes lakó talált itt otthont, munkát. És ez a létszámváltozás lényegében az utolsó tíz évben történt. — Kezdetben az volt a terv, hogy nyolcvan , készenléti lakás épül a finomítónak, s ugyanennyi az erőmű dolgozóinak. így kezdődött a város születése. Aztán a két ipari óriás megkövetelte, hogy a lakótelepet bővítsék, új létesítményeket építsenek. Üzletház, posta, óvoda mind a beruházási keretből épült. A vállalat bonyolította az utak, az iskola építését: 240 millió forintot költöttünk az első ütem lakás- és járulékos beruházásaira. A városi pártbizottság tagjaként részt vehettem a város életének formálásában is. Nem sokkal később Simon Pál már nemcsak Százhalombatta fejlesztésével foglalkozott, hanem bekapcsolódott a megye közéletébe is: kilenc éve tagja a megyei pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak. — Ezt a feladatot nem tekinthettem plusz munkának, hanem iskolának, ahol az ember olyan tapasztalatokat ^gyűjt, amelyeket mindennapi munkájában* hasznosíthat. Ha elmentem Vácra, a Csepel Autógyárba, előadást tartottam az érdi gimnáziumban, vagy a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, én is tanultam. Éhért jelentős számomra a pártmunka. j------— ---------—-—- Simon Pál elbúcsúzott I Március végén | munkatársaitól, mert---------------------------- április elsejével kinevezték az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójává. A megyével azonban nem szakadt meg a kapcsolata, továbbra is tagja a megyei pártbizottságnak és a vb-nek. — Nehéz búcsú volt, szoros érzelmi kapcsolat köt a munkatársakhoz, a városhoz. Megható volt: a búcsú egybeesett azzal, hogy a legmagasabb^ megyei kitüntetésben részesültem. A jövőben is szeretnék sokat tenni Pest megyéért. Százhalombattán háromezer dolgozót irányítottam, most huszonhat vállalat, s ötvenezer ember eredményeivel, gondjaival kell foglalkoznom, ezért természetes, hogy a DKV-val való törődés lehetősége csökken. De talán nem is lesz erre szükség, mert jó kezekben maradt a vállalat vezetése ... Fóti Péter i
