Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-20 / 92. szám
1973. ÁPRILIS 20., PÉNTEK FES1 MI C* Ei CrMívlap JEGYZET Ápoljuk, vigyázzunk rá! A MAGYAR NYELV HETÉNEK rendezvénysorozata a TIT hagyományos programjainak egyike. Életképességét nemcsak az bizonyítja, hogy évről évre nagy érdeklődés mellett rendezik meg, hanem az is, hogy már három esztendeje átlépte a főváros határait és országos jellegűvé vált. Abban a közel ötven városban és községben, ahol mintegy százhúsz előadást tartanak április 16. és 21. között, megértették, hogy a magyar nyelv nem csupán nyelvészek, tanárok, írok, tankönyvírók, vagyis olyan , szakemberek ügye, aikik a nyelvvel hivatásszerűen foglalkoznak, hanem mindannyiunké. Mindany- nyiunk közös „alaptőkéje”, eszköz, amelynek segítségével felfedeztük a világot, megismertük környezetünket. Az ember születésekor védtelen, magatehetetlen, semmire sincs nagyobb szüksége, mint az anyára, az anyatejre. Ké- t sőbbi élete során legalább ennyire rá van utalva a nyelvre, az anyanyelvre. Nem véletlen, hogy ennek a szó- összetételnek mély érzelmi töltése van, akárcsak a hozzá kapcsolódó állandó jelzőnek: ,,édes”. A NYELVMŰVELÉSNEK nemcsak érzelmi alapja van. Mindannyiunknak fontos, hogy gondolatainkat a maguk árnyaltságában, sokrétűségében közölni tudjuk. A nyelvújítás korában még úgy vetődött fel a kérdés, hogy alkalmas-e a magyar nyelv az árnyalatok tolmácsolására. Azóta már bebizonyosodott nem utolsósorban nyelvújítóink segítségével — hogy alkalmas. A ma nyelvművelőinek elsősorban az a feladatuk, hogy mindenkit megtanítsanak élni a nyelv eszközeivel. De ez a tanítás játékos, érdekes, szórakoztató legyen, száműzze módszerei közül a rosszul értelmezett komolyság leplébe burkolt nyelvtanórák unalmát. E SZÁNDÉK JEGYÉBEN tartják meg Salgótarjánban a központi rendezvényeket, erről tanúskodnak az előadások címei is. A* iparváros munkásai bizonyára érdeklődéssel hallgatják majd az olyan előadásokat, amelyek a köszönés, megszólítás, valamint műsza- i ki nyelvünk időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Lőrincze Lajos nagy népszerűségnek örvendő sorozata, az „Édes anyanyelvűnk” erre az alkalomra kiköltözik a rádió épületéből a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Központjába. A magyar nép ezer éve fejezte be vándorlását és telepedett le a Kárpát-medencében, nyelve azonban sokkal nagyobb utat járt be: múltja háromezer éves. Az erről szóló igaz mesének minden bizonnyal sok hallgatója lesz, akárcsak az egyes nyelvjárások történetét ismertető előadásnak. MAGYARUL ÉLÜNK, gondolkodunk, álmodunk, emlékezünk. Életünk minden rezdülésében hű társunk az anyanyelvűnk. Legmélyebben ez köt szülőföldünkhöz, társadalmunkhoz. A magyar nyelv hete jelenti minden évben nyelvünk ünnepét, felhívja a figyelmet, hogy ápoljuk, őrizzük, vigyázzunk rá. Varga Zsuzsa Augusztus 12—25: Szövetkezei 3 szakemberek nemzetközi találkozója Európában egyedülálló nemzetközi szövetkezeti fórumot teremtett a TIT minden nyáron: az idén már negyedszer rendezi meg a szociálisa és a tőkés országok szövetkezeti szakembereinek találkozóját Harkányban. A Pannónia ’71' elnevezésű tudományos ülésszakra augusztus 12 és 25 között kerül sor. A Pannónia ’73 központi témája: a szövetkezet az emberért — az ember a szövetkezetért. A találkozó gyakorlati programja során a vendégek Szigetvárra látogatnak, ahol tanulmányozzák a különböző típusú szövetkezetek tevékenységét és a közeli Szentegáton nemrég alakult agrokémiai társulás működését. A harkányi szövetkezeti találkozó iránt évről évre nő az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt. Tavaly sok jelentkezőt el fellett utasítani helyhiány miatt. Az idén a TIT gondoskodott újabb szálláshelyekről Harkányban. EGY GONDDAL KEVESEBB NAGYKATAN Összefogással a gyermekintézmények fejlesztését Az eredmények önmagukért beszélnek Nagykáta életében az elmúlt években jelentős változás következett be. A III. ötéves terv időszakának ipartelepítése, a jelenleg is folyamatban levő közművesítés, a fokozott lakásépítés, a középfokú művelődési, egészségügyi és szolgáltatási intézmények fejlesztése következtében a mintegy 12 000 lélekszámú nagyközség urbanizációs folyamata felgyorsult. Ezer fővel nőtt a helyben foglalkoztatottak száma, javultak az élet- és munkakörülmények. Jogos panaszok A fejlődés során azonban az új igényekkel nem mindig tudtak lépést tartani. Gond volt a bölcsődei és az óvóRepült ön már TU—154-gyel? JEGY OTP-RE - TENGERPARTI JÁRATOK - NYÁRI MENETREND Repült ön már kilenc&záz- ötven kilométeres sebességgel? Ha nem, jövő ilyenkorra kipróbálhatja! Csak felül a MALÉV TU—154-es menetrend- szerinti repülőgépére és leszállás nélkül háromezer kilométer távolságra is elutazhat. Jövő ilyenkorra ... Ugyanis 1974. április 1-től menetrend szerint közlekedik majd az a három TU—154-es repülőgép, (egy-egy gép 158 személy szállítására alkalmas), amellyel a MALÉV gépparkját bővíti. . A szakemberek a Szovjetunióban tanulják a gép kezelését, karbantartását. Az őszitől már Magyarországon próbaüzemeinek a magyar felségjelű TU—154-es repülőgépek. Tervek szerint Budapest—Moszkva és Budapest—London között repülnek majd a TU—154-es gépek, mert nagy távolságokon gazdaságos az üzemeltetésük. Amíg az új gépek forgalomba állnak, addig is tervez jó A TU—154-es óriásgép Az általános iskola 8. osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT az 1973/74-es tanévre FELVESZÜNK: KŐMŰVES, ÁCS és VILLANYSZERELŐ SZAKMÁBA. A vidékieknek szállásról, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és a kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. néhány új járatot a MALÉV a nyárra. Az április elsején életbe lépett nyári menetrend szerint a MALÉV és a 16 partner légi- társaság hetenként 248 menetrend szerinti járatot indít a Ferihegyi repülőtérről. Berlint például hetenként 44 járat köti össze fővárosunkkal, heti 17 járattal Prága, 14—14 járattal Moszkva, Varsó és Zürich következik. A szokásos nyári idényjáratok mellett az idén új útvonalakat is bekapcsol a hálózatba a MALÉV. Június 1 és szeptember 30. között, hetenként kétszer — hétfőn és csütörtökön — este - indul MALÉV- járat Budapestről a Feketetenger partjára, Burgaszba. Hetenként kétszer — pénteken és vasárnap — indul repülőgép Várnába, minden kedden, csütörtökön és szombaton érkezik MALÉV-gép a romániai Konstancába. Ugyancsak háromszor hetenként utazhatnak repülőgéppel a turisták az Adriai-tenger partjára, Dub- rovnikba. Május 1-től október 31-ig heti három MALÉV-já- rat indul Budapestről, a hangulatos NDK-beli városba, Erfurtba. Június 1-től szeptember 30-ig minden kedden Ki- jevbe is indul MALÉV-gép. A nyáron új légitársaság kapcsolódik be Ferihegy forgalmába, a spanyol IBÉRIA, június 1-töl hetenként kétszer indít gépet Madrid—Barcelona—München—Budapest útvonalon (így a MALÉV három járatával ötre emelkedik a Budapest és Madrid közötti járatok száma.) Nyáron is érvényben vannak az egységes nemzetközi díjtételek és egyes kedvezmények. Egyebek közt — a csecsemők 2 éves korig 90 százalékos kedvezményt kapnak, a 2—12 éves gyerekek 50, az ifjúsági és diákkedvezményre jogosultak 25 százalékkal olcsóbban vehetik meg jegyüket. Meghatározott útvonalakon — egy hónapon belül — 25—30 százalék kedvezményt kaphat az utas. Érvényben van a családdal utazók kedvezménye, a csoportosan utazók is kedvezményt kaphatnak. Már negyedik éve OTP-hitellevélre is lehet repülőjegyet vásárolni. Érdemes megemlíteni, hogy Európa a Közel-Kelet és Eszak-Afrika 27 országának 37 városát kötik ösz- sze Budapesttel menet- rendszerű MALÉV-jára- tok. S csak tavaly a MALÉV menetrendszerű és különjáratain 339 225 utas repült és 5 535 000 kilogramm árut szállítottak. (KS) dai ellátottsággal is, holott Nagykátán évente 180 születést jegyeznek be az anyakönyvbe. A minimális ellátottságot jelezte a statisztika is: 1965- ben ezer lakosra 9,6 óvodai hely jutott, ugyanez az arány a járásban 11,8, a megyében pedig 17,5 volt. A felvételi bizottság átlagosan minden ősszel 40—50 bölcsődei és 100—120 óvodai jogos felvételi kérelmet kényszerült visszautasítani. Tavaly az év közepéig a nagyközség területén egy 20 személyes bölcsőde — 1950-ben létesült — és két óvoda működött, 151 hellyel. Rendszeresek voltak a reklamációk, az elutasított szü- ) lök szinte minden számottevő fórumon hallatták szavukat. A panaszok orvoslása fontos politikai kérdés lett. Éppen ezért a járási pártbizottság 1968-ban, a járás tanácsi vezetőivel egyetértésben, kidolgozta a feszültség feloldására, a gyermekintézmények fejlesztésére vonatkozó javaslatát. Ez a javaslat azonban elsősorban anyagi és beruházási nehézségek miatt — jóllehet a tervek elkészültek és a terület kijavítása és előközművesítése megtörtént — mind a mai napig nem valósult meg. Az új, reálisabb elképzelés nem váratott sokáig magára, végső rögzítésben azt lehet mondani, hogy a helyi párt- és társadalmi szerveken kívül valamennyi nagykátai üzem és vállalat részt vett. Ennek következtében az 1972-es esztendő a nagyközségi tanács életében a gyermekintézmények fejlesztésének éve volt. Kél ütemben Az első ütemben készült el a régi pártbizottság épületében egy 50 személyes óvoda, a berendezéssel együtt több mint 350 ezer forintos költséggel. A villanyszerelési munkákat a Magyar—Koreai Barátság Tsz, a víz- és csatornaszerelést a telefongyár, a festő- és mázolómunkát a járási szolgáltató ktsz dolgozói végezték társadalmi munkában. Az óvodát 1972. május 15- én avatták fel, megoldva ezzel félszáz család már-már krónikus gondját. A második ütemben a pénzügyőrség épületében létesült egy 40 személyes bölcsőde. A költségek itt már megközelítették az egymillió forintot. Méltánytalanság lenne nem megemlíteni, hogy az új bölcsőde villanyszerelési munkálatait a Kossuth Tsz dolgozói végezték el, természetesen társadalmi munkában. A gyönyörű, új bölcsődében a kicsik szeptember első napján foglalták el a kiságyakat. Ugyancsak a második ütemben került sor a II. számú, a vásártéri óvoda bővítésére. Vagyis: a régi óvoda épülete mellé építettek egy új, 50 személyes óvodát. Ennek a beruházásnak a költsége volt a legborsosabb, meghaladta az 1,3 millió forintot. A megnövekedett gyermek- és személyzeti létszám miatt a II. számú óvoda régi épületét is át kellett alakítani: növelték a konyha kapacitását és biztosították a kiszolgáló és a szociális helyiségeket. Az így megnövekedett és megszépült óvodát szintén tavaly, szeptember elsején vették birtokba a kicsinyek. Csak a felére Az elért eredmények ön-; magukért beszélnek. Mégis meg kell említeni, hogy a nagyközségi tanács saját fejlesztési alapjából a teljes költségnek csak a felére futotta volna. A pótlásban oroszlánrészt vállaltak a helyi üzemek, vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, s nem utolsósorban a megyei tanács. A társadalmi összefogással végrehajtott fejlesztés eredményeként a bölcsődében ma már 72 csecsemő és kisgyerek, a két óvodában pedig kereken 300 gyerek részesül a korszerű követelményeknek megfelelő ellátásban. Az elmúlt ősszel — azt le- hét mondani, hogy Nagykáta történelmében először — a bölcsődébe valamennyi jelentkezőt felvették, ugyanakkor az óvodák csak 15—20 igény); nem tudtak kielégíteni. A nagyközség vezetői tisz- tában vannak azzal, hogy bár a korábbi évek feszültsége feloldódott, mégse tehetnek pontot a gyermekintézmények fejlesztésének végére: most már a napközi otthon létrehozásának — jelenleg ugyanis nincs — kell következnie. Ezt egy új, 8 tantermes iskola felépítése után, a felszabaduló régi iskola épületének felújításával és átalakításával egy időben tudják majd megoldani. Remélhetőleg belátható időn belül. K. P. Víz — madaraknak A rendkívül aszályos időjárás miatt szokatlan feladatot teljesített a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság: ötmillió köbméter vizet adtak a pusztai vízimadaraknak, az átvonuló madárcsapatoknak a pihenéshez és a költéshez. A hortobágyi Nagyiván felé húzódó kun- kápolnási részen levő rnocsár soksok vízi madár kedvelt letelepedési helye. A tavaszi és az idei szárazság miatt azonban viz nélkül maradtak a szárnyasok, kiszáradt a mocsár — amire emberemlékezet óta nem volt példa. A beengedett vízzel most ismét biztos otthonuk van a pusztai vízi- szárnyasoknak. I
